Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Weöres Sándor
  2018-05-04 07:40:33, péntek
 
  Weöres Sándor

Énhasadás

Utcasarkon
várok rám,
félórája
is van tán.

Ám értelmem
fölragyog
Nem jövök, mert
itt vagyok.


Csend

A félig nyitott ablakon
behajol a szél a szobába,
a világűr csendje, magánya.

A bútor szögletétől
a légi fellegekig
és az égi csillagokig
a csend vonulása lakik.

Rozsdája
a lárma.

 
 
0 komment , kategória:  Weöres Sándor  
Szép Ernő
  2018-05-04 07:23:18, péntek
 
  Szép Ernő

Meglátod

A csillagok fölé
repül már az ember,
s lemegy olyan mélyre,
amily mély a tenger.

És lenn a tengerben
már fotografálhat,
ismerős lesz minden
rejtett növény, állat.

Mindennap az ember
új csodára ébred,
nem lesz semmi titka
majd a mindenségnek.

Távolba láthatunk,
távolba hallhatunk,
hosszú lesz az élet,
tán meg se halhatunk.

A lehetetlent is
szabad lesz remélni;
meglátod, hogy milyen
érdekes lesz élni.
 
 
0 komment , kategória:  Szép Ernő  
Juhász Magda
  2018-05-04 07:22:05, péntek
 
  Juhász Magda

Ha jönnél felém.
Ha jönnél felém, mint enyhe szellő
és simogatnád az arcomat,
megérteném te félve jövő,
a benned dúló harcokat.

S ha jönnél felém mogorva széllel,
és cibálnád bőszen hajamat,
rád nevetnék én mit sem sejtőn,
feléd nyújtva az ajkamat.

És jöhetnél felém vad viharral,
mint őrjöngő, jeges fergeteg,
két kezed szelíden lefognám,
eléd borulva, reszketeg.

Mert nincs oly álca, mi elválaszthat
egymástól, szerető szíveket,
mit belül hordunk, az számít csak,
nem rejtheti el fergeteg.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Magda  
Endrődi Sándor
  2018-05-04 07:19:38, péntek
 
  Endrődi Sándor

Remény

Igaz ugyan, hogy életünk
Szakadatlan küzdelem -
De hát: ahol megvan a harc,
Majd csak béke is terem.
Bízzunk, higyjünk jobb napokban,
Egyszer majd csak felragyog;
Várjunk a felleges mára
Napsugaras holnapot.

Keserűség, nyomorúság,
Bizony sokszor már elég;
Zivatar is rázza, tépi
A szegény fa levelét;
Hétköznapi apró gondok,
Közbe egy-egy mély seb is -
No, de sebaj! valamikor
Megjön majd az ünnep is!

Ha ma nem, hát megjön holnap,
Ha holnap sem: azután;
Búval, gyásszal, gyorsan elszáll,
Egyik év a más után.
Isten gondol mindenkire,
Soh'sem állunk egyedül;
Ne hagyjunk fel a reménnyel:
A sor végre ránk kerül.

Im, a tenger roppant árja
Zúgva ömlik szerteszét, -
Száz évenkint jön egy madár
S elviszi egy csöpp vizét;
Száz évenkint egy csöpp vizet!
Oh, mily rémes lassúság!
- A remény szól: "Ez a madár
Kimeri az óceánt..."


...
 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
Helen Bereg
  2018-05-04 07:16:41, péntek
 
  Helen Bereg

Hangulat

Ülök.
Ülök és bámulom
ég kékjébe beleszőtt
felhőpöttyöket.
Most itt volt,
de mire nem látó
álmodozásomból
odanéztem ismét,
már eltűnt a pecsét,
kékséges lett az ég

Hallgatok.
Hallgatok vakon.
Nem akarom
megzavarja hangom
madárszerelemnász
hajnali trilláját.
Trallala csendül
egy mély hang
nem messze tőlem
s én lefordítom belül:
Szeretlek repkedő
tollas égi kincsem.
Adj egy puszit ide,
a csőröm hegyére!
Trintrilla hallom
lágy madárhangon.
Szívemben a válasz
azt jelenti nékem:
Úgy vártalak téged
éj sötétjében,
megpihenhessek
szárnyad védelmében.

Nézek.
Nézek hangtalan
egyre csak előre
valami távoli
felsejlő jövőre.
Oly tisztán szép
az éjkék vágykép,
mint a megélt
beteljesülés.
Ketten ülünk,
kéz a kézben,
s egymás szemében
nézzük
a tovaszálló
felhőpöttyöket.
Hallgatjuk
a madárdalos csendet.
Trallala, trintrilla,
egymáshoz simulva
ajkak ölelése,
hangtalan beszéde
feleseli eretnek
koldusként:
Szeretlek.


...
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Kaffka Margit
  2018-05-04 07:15:53, péntek
 
  Kaffka Margit

Élet

Szégyellős halkan, - csitt! - egy-két rügyecske
Pattant ki. Nyurga, fiatal füvek
Reszketve, ámulva még rejtegették
Szerelmüket a naphoz. A folyam
Ezernyi, gyöngyöző habhahotával
Kacagni kezdte őket, egyre jobban,
Friss jégcsillámit törte darabokra
És ingerelte a nagy kőhidat,
Ejh! - - - -
Mint egyébkor, márciusba' épen
Bomlott erőik áradása volt,
És mint levél nő, balgán, észrevétlen
Két ifjú lélek egymáshoz hajolt.
Titokban éjek álmát pazarolva,
Nappal se mertek még szembe-szembe nézni,
...Mire az első csók megérett volna,
Szétfujta bölcsen pár jólelkű néni.

És jöttek idők és törtettek az évek,
Vad rohanással gázolva, tapodva
Száz ifjú törekvést, dacosat, erőst.
Forralva öngyilkos, aszkéta lázat,
Mely, hogy feledjen, - őrület! - ezer
Idegen célt és idegen ügyet
Melengetett szívén; szolgált, vívott
És kőbe ütközött, hogy vére folyjon.
Ejh! - - - -
Év azóta sok zuhant a másra,
Mint fejszeütés a másik ütésre.
Fagy nélkül is lehullanék virága
A fának, bárha szélvihar se érje.
Távol, külön. A hír, felőlük szálló
Hozzá, hogy csendben társat is találtak,
Pár koldusálom ép valóra váló,
S egy alkonyatban újra szemben álltak.

Oh, azt a percet, rémülten iramlót,
Miért, hogy rabbá tenni, láncraverve
Is marasztani nem lehet az álmot,
Hogy egyszer szégyellős-halkan, kipattant
Két rügy, s az áradó hab hahotázott.
És visszahívni mind a bennfeledt,
Halvaszületett, megszakadt sóhajtást,
S a szót, mely egyszer kell, hogy szívet érjen!
Ejh! - - - -
Már tudom. Vasúton voltak épen,
Tört, kúsza zajban, csüggedt unalomba,
Az egyik járt késő siker jegyében,
A másikat hajszolta gyermek gondja,
És az a perc? - Igen! Csak addig tartott,
Amíg tagolva zökken a kerék,
Meg se halványított két fáradt arcot,
Aztán - a vonat száguldott odébb.
 
 
0 komment , kategória:  Kaffka Margit  
Gyóni Géza
  2018-05-04 07:13:54, péntek
 
  Gyóni Géza

Csak egy éjszakára...

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad
S véres vize kicsap a vén Visztulának.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Ugy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, -
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam... feleségem...

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakitó csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.

Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!

Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
- - Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

 
 
0 komment , kategória:  Gyóni Géza  
Harcos Katalin
  2018-05-04 07:12:19, péntek
 
  Harcos Katalin:

Karmám a szó...


Karmám a szó: adni és kapni egyaránt.
Megsúgom halkan füledbe, hogy mi bánt,
vagy mi boldogítja létezésemet.
A hang leírott szóként élveteg;
csak kimondva remeg ajkamon...
Érted? No, lásd! Szód én hallgatom.
Figyelj te is, hogy mindent jól megérts,
és úgy szólj majd, hogy én megértselek!
Megnyílok ím, s a vad képzelet
és fájdalmas tapasztalás felett
úrrá lesz a szó. Minő hatalom!
Értem: várni kell, kimondanom,
türelmet, békét találni benne,
s általa. Mondd, szavamban hiszel-e?
Ma én beszélek - jaj, hallasz-e te?
Most csend karol, old béna békesség...
Bírod-e lelkem húrját pengetni még?
Lelkünk süketen dalolja az érzések
halálban-fogant balladáit.
A szó hol sújt, hol titokban ámít.
Sugárzó lényed enyémmel perel.
A néma, vétken-fogant érzés nem felel...
már csak vakon, üresen ásít,
s rejt régmúlt bűnökben letisztult
szívünkbe igaz vallomást itt.
Karmám a szó: kapni és adni egyaránt.
Had gördüljenek élő mondatok!
Kiéhezett, szomjazó gyermek vagyok,
s csüggök a szón, mi nyelvedről pereg:
apasztja búmat, szítja szenvedélyemet.
Most szólok, hogy megértsük egymást,
te, én, és az elárvult emberek.
 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Tandari Éva
  2018-05-04 07:10:24, péntek
 
  Tandari Éva:

Ha elhallgat az ének ...

Nem tudom , valaha
meghallják - e szavam ...
~ Vagy amit leírtam :
minden szó -- céltalan ?

Lehet ; hiába kínálom
lelkem a papíron
- nem kell senkinek ...
Jobb is , ha eldobom .

Lehet , hogy senkit sem
érdekel , mit érezek .
Lehet , hogy soraim
- ma már ; mit sem érnek ...

De tudom : ha egyszer
elhallgat az ének ,
elhallgat a Föld is ,
~ és véget ér az Élet .

Szívem dobbanását
amíg dalba öntöm ;
tán nem élek hiába
én sem itt a Földön ...
 
 
0 komment , kategória:  Tandari Éva  
Túrmezei Erzsébet
  2018-05-04 07:09:25, péntek
 
  Túrmezei Erzsébet

"Por és hamu vagyunk!"

Megint temetünk. Most temettünk nemrég...
és a legrégibb írott magyar emlék
mondata járja át szívünk, agyunk:
"Bizony por és hamu vagyunk!"

Ősi örökség. Ránk testálta Isten.
Halotti Beszéd, hogy élni segítsen,
mást keresni, nem amit itthagyunk!
Hiszen por és hamu vagyunk.

Nézem az urnát... Intsen ez az óra
felfigyelni az Örökkévalóra!
Meddig a mienk kincsünk, aranyunk,
ha csak por és hamu vagyunk?

Halotti Beszéd, ősi magyar emlék,
bár figyelnénk rád, bár szívünkre vennénk,
hogy mulandó itt örömünk, jajunk,
hiszen por és hamu vagyunk.

De élő Jézus, a Te tiszta fényed
ragyogja át a Halotti Beszédet,
legyen rá diadalmas felelet!
"Bizony por és hamu vagyunk!"
De aki hisz, örökre él veled!
 
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 304 db bejegyzés
e év: 2443 db bejegyzés
Összes: 9011 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 63
  • e Hét: 8061
  • e Hónap: 21767
  • e Év: 645752
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.