Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll . . . . ! ! ! Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Berda József: Vihar előtt.
  2018-05-05 07:31:03, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Berda József  
Lys-Noir: Csillagom
  2018-05-05 07:26:52, szombat
 
  Lys-Noir:

Csillagom


Harmathullajtó titkos éjszakákon,
Ha elkerül a nyugasztaló álom,
Egy messze csillag fényét keresem.
Mélázó kedvem semmi sem zavarja,
Reám borul az indák gyenge karja,
S együtt virraszt egy sötét árny velem.

Miriád bolygó hinti szét sugárit,
Ezüstre bontja a fák koronáit,
Csak azt az egyet nem lelem sehol.
Elárvult helyed könnyes szemmel nézem,
Ki legszebb voltál a nagy mindenségben,
Én lehullt, kihűlt, forró csillagom !

A Hét, 1900.
 
 
0 komment , kategória:  Lys-Noir /Guttmann Irén  
Kossányi József: Szürke kapuk árnyékában
  2018-05-05 07:25:20, szombat
 
  Kossányi József:

Szürke kapuk árnyékában


Szürke kapuk árnyékában
leskelődik életem.
Rozmaring és rontó átok
száll az elborult réteken:
s a halál avas illata . . .

Szikkadt szörnyű jósasszonyok
odvasfogú, fittyedt szája
pernyét perget, sötét mesét
s elrémül a falunk tája
kehegő vén hangjukon.

Csengő kacaj, gyereksírás
nem muzsikál, itt már nincsen
s nem mondja édes anyaszív:
- álmos vagy már drága kincsem?
A sárkéményen kuvik ül . . .

Este, mély őszi ködökben,
temetnek a rozsdás kapák
s bűnös lelkűk bűne után
sarjavesztett gyilkos apák
imbolyognak félve sután.

Rajtam ül az ős döbbenet,
gyásznak fojtó illata . . .
Véres örvényt, tajtékot hány
rémült Tejút csillaga,
égi átkot meddő méhre . . .

Elborzadva száll a hangom
boszorkányos éjszakába:
bús gyilkosság, fehér halál
sziveden jaj ! helyet talál
hulló fajtám, beteg falum
kiáltottam, sikolytottam:
szomorú vers légy a tanúm.

Magyar Írás, 1937. május
 
 
0 komment , kategória:  Kossányi József  
Katona Iván: Te nézhetsz a Napba. . .
  2018-05-05 07:24:05, szombat
 
  Katona Iván:

Te nézhetsz a Napba. . .


Te nézhetsz a Napba. Ragyogóbb lesz tőled,
Szivébe fogadja a szemed tüzét.
S ami fényt és áldást érezett belőle:
Egy egész világra hinti újra szét . . .

Te jer ki a rétre! Ahány virág nyílik:
Mind feléd bólintgat, mind téged szeret.
És a játszi lepkék szinpompázó serge
Meghódolva szállong szép fejed felett.

Te mosolyogj mindég! Mosolyogni lásson
Minden ember, madár; minden kis fa ág . . .
S meglásd: mosolyodtól egyszercsak köröttünk
Lesz egy boldog ország . . . egy tündérvilág! . . .

Pápai Hírlap - 1909. jul. 3.
 
 
0 komment , kategória:  Katona Iván  
Jörgné-Draskóczy Ilma: Ha férfi volnék.
  2018-05-05 07:23:01, szombat
 
  Jörgné-Draskóczy Ilma:

Ha férfi volnék.


Zúgjon az Élet! Vad ökölcsapások
Törjenek sort a népek erdején,
El nem rejtőzöm, hanem szembe állok :
Ifjú erőmmel megbirkózom én,
Akármi ront rám a föld kerekén!

Szegénység ha jő ? - Játszva elbirom !
Alázkodó könnyekbe nem borit:
Emelt fővel hordom ! Vagy megvivom
A fukar Elet elzárt kapuit
S kincsekre váltom koldus-rongyait !

Szenvedés ha jő ? Viharok után
Még kékebb lesz az ég fejünk felett
S száz bimbó pattan egy letört nyomán !
A lelkemet, a költészetemet
A bú is így termékenyíti meg !

Rosszakarat jő ? Bujkáló szava
Hiába támad orvul ellenem:
Szennyfoltot rajtam nem ejthet soha !
Kitárva nyiltan egész életem,
Egy gondolatom se rejtegetem !

S ha jő a halál ? - Mit nekem halál ? !
Szembekacagom rémes árnyait;
Lelkem nem görnyed igája alá !
Nem csupán, mert a hit is így tanit
Én magam érzem örök árnyait !

Csak jöjj te Élet! Nem szököm meg gyáván
Diadalmasan győzni fogok én
A balsorson, a vak éjjek homáján,
Ifjú erőmmel, hisz enyém, enyém !
Minden napsugár a föld kerekén !

- így dalolnék én, hogy ha férfi volnék
S nem ilyen gyönge, félős-szivü asszony:
Aki, ha megzendül felettem az ég,
Hogy harsogása fülembe ne hasson,
A két karomba rejtem el az arcom . . .

Pápai Hírlap - 1909. ápr. 3.
 
 
0 komment , kategória:  Jörgné-Draskóczy Ilma  
Holly Jenő: A semmiben
  2018-05-05 07:21:53, szombat
 
  Holly Jenő:

A semmiben


Mélán repedeztek a falra a rések,
Rajzoltan, mintha vak vonalazta volna az utjuk
S egy kései légy elalélt sétája az ablaküvegre
Úgy hat most reám, mint sorsom a Sorsban,
Hogy légymód, zümmögve vérzem el Én.

A sarokban egy kép: ki tudja, hogy mit is jelentsen,
Tiroli táj tán, hol kósza pásztor dalolva, ha sétál
A firnek alatt, mikor hámlik a hó.
S hol zöldes mezőkön néhány tilinkó
Harangoz a jámbor nyájak között
S zenéli a békét a bércek alatt.
Vagy fjordos északi zsáner a kép tán,
A norvég partok felett egy óriás szikla
S mert mélyén a tenger evickél az évezredekkel,
Azért lehet szép s kitűnő ez a kép,
E feneklett szobácska falán, mint az álom
Mint a halálnak seszinű nyugalma
A lélek alatt.

És még valami: Ez a régi óra. Alabártromos tornyon,
Hogy ível fehéren a lapja. ínyen,
S rézmutatója csak áll a cifra kilences
S a sánta tizes figurája között.
Ez az óra meg én, Ez az óra a csendben
És e tapétás, meredt, kis-szoba-világ !
Jaj, mily szomorú ez, mily rémes a látvány
Négy fal között itt, kizuhanva a létből
A bútorok közt, a Semmiben ülni és ülni
És várni, hogy fog-e még ütni ez óra.
S hogy egyszer még üt-e nagyot, üt-e még szörnyen
Vérembe szakadtán, forróbban a szív?

Mert én is csak óra vagyok. Vén, rezes szerszám,
Ki megálltam az élet körében néhányszor
És most is hiába várom a Csendben
Két ív között, Múlt és Jövő a nevük,
Hogy megindul-e egyszer, a szörnyű magányban
Az élet felé a nagy Mutató . . .

Prágai Magyar Hirlap, 1923. júl. 1.
 
 
0 komment , kategória:  Holly Jenő  
Kozma Andor: Hervadt versek.
  2018-05-05 07:20:46, szombat
 
  Kozma Andor:

Hervadt versek.


Rejtett fiókom hogy kinyitottam,
Oh mennyi versem hervadoz ottan !
Szivemből hajtott szegény virágok.
Kik soh'se' láttak még napvilágot.

Olvasom sorra, tűnődöm hosszan :
Ez jobb, ez rosszabb - s szivem nem mocczan.
Elfeledt múltnak mezőit járva,
Rá sem ismer már régi magára.

Mind idegen már érzés meg eszme,
A szín, az illat mind odveszve.
Koszorút ebből ugyan ki fűzne? -
Hervadt virágok - vetem a tűzre.

S ott lebben-lobban füstté a lángon
Sok hervadt versem, hervadt virágom.
S a mikor már mind elégett, hamvadt,
Akkor sem érzek értök fájdalmat.

S magamtól szinte döbbenve kérdem ;
Hát multamat már többé nem értem ?
Hát a mit egykor dalokba szőttem
Ma már nem kedves, nem szent előttem ? . . .

Rá a lelkemben bús felelet kél:
Semmi az, mit ma tűzre vetettél;
Tegnapról mára hervadó ének,
Nem volt hajtása szíved mélyének.


A legjobb harmat nem is öntözte,
Legszebb virágod nem is volt közte, -
Legforróbb könnyed te némán sírtad,
A legszebb versed' te meg nem írtad.

Budapesti Szemle. 1900.
 
 
0 komment , kategória:  Kozma Andor  
Kuffler Erzsi: A szeretet.
  2018-05-05 07:20:02, szombat
 
  Kuffler Erzsi:

A szeretet.


Egy kis szobában ülök
S rimet keresek.
Hogy Írjam meg versben azt,
- Mi a szeretet ?

Ha letudnám festeni :
Hogy az emberek,
Sziveikkel olvassák,
- Mi a szeretet ?

Hogy lüktetve árassza
Vér el a szivet,
Velem tudják, érezzék
- Mi a szeretet !

De hogyan találjam el
Az igaz nevet.
Mely magába foglalja,
- Mi a szeretet ?

Válogatok szók között,
Ezret elvetek,
Vissza egy sem tükrözi,
- Mi a szeretet ?

- Lépteket hallok künn,
Apa érkezett. -
Nem kell rim arra többé,
- Mi a szeretet !

Kirohanok, ölelem,
Szív szivén remeg . , .
S képzeljétek, tudom már. -
Mi a szeretet !

Esztergom és Vidéke, 1911. dec. 10.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Merényi Gyula: Levél Phrynéhez
  2018-05-05 07:19:11, szombat
 
  Merényi Gyula:

Levél Phrynéhez


Itt köd tanyáz, a sarkon rém a poszt,
Kopár szemekből gond ugat idétlen,
Ereszről vér csorog, prófétaszó igétlen,
Nem sújt, nem áld. . . s az orkán eltapos.

Lépted tündérneszét ki hallja itt,
Csodának édes életed ki érzi?
Szemed tavát a búnak holdja vérzi,
És enszivedbe törnek jajjaid.
Kék messze mágiáznak éden estek.
Hol Vénusz tükre táncos, büszke tested,
S Apolló játszott bűvös hegedűn.

Csak ülsz fakó szobán s a csend iszapja lep be,
A napjaid halottan hullanak öledbe,
S Hellász ege örökre messze tűn.

Prága, 1923.
Prágai Magyar Hirlap, 1923. július 5.
 
 
0 komment , kategória:  Merényi Gyula  
Rédey Tivadar: Férfi-szívvel.
  2018-05-05 07:16:59, szombat
 
  Rédey Tivadar:

Férfi-szívvel.


Ma alkonyórák békéje hajol rám
Dúsan és lágyan, mint ravatal-bársony,
Ma könnyet ejtek minden halott rózsán,
Ma rajtavesztek egy ellágyuláson.

Hivalkodó és ünnepi szavaknak
Nem szítom lángját olyan pazarul már,
De érzi, a ki ma szavamra hallgat:
A szó mögött egy férfi szive bujkál.

Egy férfi-szív, megadó és szemérmes,
S erős, - ily erőt csak száz lemondás ad,
Száz könnyön szerzett jogot melegéhez
Az áhítatos terád-gondolásnak.

Rádgondolásom alabástromából
Építek gátat távolnak, időnek,
Te járhatsz künn a messzeségbe bárhol:
Én ott vagyok - ölelésnyire tőled.

Rádgondolásom simogat szelíden
(Mint oltárkép felé szállong a tömjem
És melegétől mosolyog rád minden:
Szobádban .. . Utczán... Operai zsöllyén.

Ma - férfi-szívvel - megvigasztalódom;
Ti, lázadó napok, lidérczes esték:
Ma mosolygok minden hajdanvalókon,
Koldus vagyok - de enyém e melegség !

Dalol a gyermek és a férfi - hallgat . . .
A férfikor beszédes csöndje jön, jön -
Lásd: szót szivemnek csak e nagy csönd adhat
Hozzám való jóságod megköszönnöm.

Vasárnapi Ujság - 1914. április 19.
 
 
0 komment , kategória:  Rédey Tivadar  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 310 db bejegyzés
e év: 2470 db bejegyzés
Összes: 32366 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4305
  • e Hét: 7178
  • e Hónap: 91759
  • e Év: 1770258
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.