Belépés
bozsanyinemanyi.blog.xfree.hu
Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz. /Charles Dickens/ Erzsébet. Erzsébet.
1951.03.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Kialudt csillag
  2018-07-10 23:01:21, kedd
 
  Kányádi Sándorra emlékezve...

Kialudt csillag

"Hinni kell csak, s följutunk mi,
föl a fényes csillagokba!"
(Kányádi Sándor: Tűnődés csillagok alatt)

Mikor egy fényes csillag kihunyt,
akkor egy másik leszaladt,
éreztem, ahogy a földig hullt,
mint egy isteni akarat.

Fáklyáján ezer éve égett,
beragyogta a világot,
soha nem éri el a véget,
mert ő a szívekbe látott.

Létráján emelkedik újra,
az álmok közé hazatér,
csillagok között vezet útja,
belepi harmat és a dér.

Sylvester Anita



Forrás: Internet
 
 
0 komment , kategória:  Sylvester Anita versei  
Arany pecsét
  2018-07-10 22:57:13, kedd
 
  Arany pecsét

,,Jól csak a szívével
lát az ember..."
A. de Saint-Exupéry

Aranyból van a pecsét
összeforrva finoman,
lezárja szívem csendjét,
őrzi bent a titkokat,
ahogy hangtalan a hold,
mit felgyújt távol a nap,
az éjnek némán dalol,
ringatva a vágyakat.

Örök tűzből születve,
lángoló főnixmadár,
aranyként ég a lelke,
mint eget magába zár,
végtelen benne a fény,
a világ határtalan,
messzire tágul a tér,
hisz tündöklő titka van.

Szavak nélkül is beszél,
csak legbelül hallhatom,
ahogy ömlik szerteszét,
lágy patakként válaszol,
nem hagy magamra soha,
felüdíti kedvemet,
ahogy énekét zsongja,
táncol szépen szívemen.

Inni ad, ha szomjazom,
vize, mint a kacagás,
titka csengő csillagok,
amiket nem hallhat más,
ki olyan, akár gyermek,
lelke tiszta és arany,
úgy megőrzöm kincsemet,
mert szívemnek titka van.

Sylvester Anita



Forrás: Internet
 
 
0 komment , kategória:  Sylvester Anita versei  
Nem tudom...
  2018-07-10 22:54:43, kedd
 
  Nem tudom...

Nem tudom, hogy vajon látlak-e még
Válhatok még olyan kedves emlékké
Mit az idő lassú csorgása megszépít
S minden feltörő dacos szót elnémít.

Engeded-e, hogy legyek csak neked
Egy frissen csobogó hullámzó patak
Lehetek-e a szíveden erős, másnak
Soha nem nyíló, fel nem táruló lakat.

Nem tudom, hogy gondolsz-e majd rám
Mikor más tekintete kapaszkodik beléd
Nem tudom, hogy meddig taszít a sors
Minden állomásról vissza csak feléd.

Ha lehetnék még egyszer a lelkedben
Titkolt sötétségben: a fényes alkony
Csak azt kívánnám mindig maradj velem
S a szerelmünk örökkön-örökké tartson.

/Sun Belle /versek/


 
 
0 komment , kategória:  /Sun Belle/ versek  
Varázskert
  2018-07-10 22:49:17, kedd
 
  Varázskert

Mintha tömjénfüstként szállna az esti szélben,
lelkem fojtott vágyakon úgy lebeg feléd,
ahogy hallja azt a felcsendülő zenét,
kibomló harmóniában az eltűnt éden.

Lelkem fojtott vágyakon úgy lebeg feléd,
testet öltött valóságos álmokkal ébred,
kibomló harmóniában az eltűnt éden,
szédül a teremtett világ
bűvöletén.

Testet öltött valóságos álmokkal ébred,
ahogy tekinteted ragyogja be egét,
szédül a teremtett világ bűvöletén,
ahol éteri virágok illatát
érzem.

Ahogy tekinteted ragyogja be egét,
szíveink öröktől való varázskertjében,
ahol éteri virágok illatát érzem,
érintésünkben a menny és föld összeér.

Sylvester Anita


 
 
0 komment , kategória:  Sylvester Anita versei  
..gondolatok...
  2018-07-10 20:45:12, kedd
 
  Az élők mind a vízzel tartanak.
Kivetve kagylóhéj és haltetem.
Egy hullám hízeleg, meg kéne fogni.
Tanítaná, az áradás milyen.

Karafiáth Orsolya


 
 
0 komment , kategória:  Karafiath Orsolya versei.  
Rám várt
  2018-07-10 17:12:22, kedd
 
  Rám várt

Ültem egy sziklán, a tengert csodáltam,
oly halkan morajlott... hallgattam...
A sziklának hullámok csapódtak,
combomon vízcseppek csillogtak.

Bőröm sós volt, harmatos, szinte ragyogott!
A szél oly lágyan a hajamba kapott.
Néztem ezt a végtelen csodát,
éreztem az élet... édes mámorát...

A távolban az ég a tengert ölelte,
a lelkem beleveszett a végtelenbe.
Itt az idő egy helyben állt,
itt a béke, a szépség: csak rám várt.

A part szélén a víz kifehéredett,
de visszafordult, s a kékségben elveszett.
Távolabb a Nap a vízbe mártózott,
a tenger tükrén már aranyhíd csillogott.

A lelkemmel átöleltem az egész világot,
szívem halkan, csendesen dobogott,
a tenger morajlását már nem is hallottam,
csak a szerelmünkről, s rólad... álmodoztam...

Hirth Éva


 
 
0 komment , kategória:  Hirth Éva..versei  
vers
  2018-07-10 14:38:57, kedd
 
  [/kep]  
 
0 komment , kategória:  Versek II.  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 146 db bejegyzés
e év: 1280 db bejegyzés
Összes: 14123 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 809
  • e Hét: 6551
  • e Hónap: 32595
  • e Év: 751006
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.