Belépés
horvathnemagdi.blog.xfree.hu
"Ne veszítsd el az emberekbe vetett hited! Az emberiség olyan, mint egy óceán. Attól, hogy néhány cseppje bepiszkolódott, maga az óceán nem válik m... Horváthné Magdi Magdi néni
1945.02.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Tallóztam
  2018-07-22 16:46:27, vasárnap
 
 
Éjszakai fogcsikorgatás - mitől múlik el?

Sírás, rívás és fogak csikorgatása, különösen éjjelente - talán az erős stressz okozza, esetleg épp az altatód váltja ki? Mindegy, mi az oka, a lényeg, hogy elmúljon... Nem csak a fogaid épségéről van szó!

Mindanyiunkal előfordult már, hogy éjjel csikorgattuk a fogunkat - kivált gyerekkorban. Felnőttkorban is előfordul, a felnőtteknek viszonylag elég magas százaléka csikorgatja a fogait álmában - amiről rendszerint a partnere tájékoztatja, hiszen a fogcsikorgató a problémájáról mit sem tud, alszik békésen. Erre a nagyon is hétköznapi, ám kellemetlen tünetre az fogászok kitaláltak egy nagyon hangzatos, nehezen megjegyezhető szót: bruxizmus.

Az éjszakai fogcsikorgatás okai

Általában az okok között a stresszt, a szorongást, a belső feszültséget szokták emlegetni. Pedig egy hibás, rosszul nőtt fog vagy fogsor, esetleg rosszul nőtt állkapocs is okozhat fogcsikorgatást. Időnként gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet (az altatók, nyugtatók és antidepresszánsok is ide tartoznak).
Időseknél feltétlen ellenőrizni kell, hogy megfelelő-e a fogsoruk, kiveszik-e éjszakára vagy esetleg bent hagyják. Ha a fogcsikorgatás miatt elmész fogászatra, a fogorvos először is megnézi, hogy a töméseid, koronáid rendben vannak-e, betöltik-e szerepüket vagy van esetleg egy kiálló, zavaró korona vagy tömés a fogazatodban. Az állkapocs funkciózavara is okozhat fogcsikorgatást, egy alapos fogorvos ezt is megvizsgálja.
Alvászavarok esetében is jelentkezhet fogcsikorgatás: vannak, akiknek hirtelen változik az alvás mélysége (tehát túl hirtelen vált át a szervezet egyik alvásfázisból a másikba), melyet szapora pulzus és erőteljesebb izomtevékenység is jelezhet, pl lábrángás. Létezik olyan eset is, amikor a fogcsikorgatást más tünet is kíséri, például reflux, a nyál savasságának erőteljes meg növekedése vagy akár erős nyáladzás is.
Alvajárók, alvási bénulásban szenvedők és alvási apnoésak esetében szintén gyakoribb az éjszakai fogcsikorgatás előfordulása.
Kutatók megfigyelték, hogy a dopaminergikus rendszer zavara is szerepet játszhat az éjszakai fogcsikorgatásban, ezzel magyarázható, hogy a dohányosok körében kétszer olyan gyakori a fogcsikorgatás. A nikotin ugyanis fokozza a dopamintermelést.
A stressz és az éjszakai fogcsikorgatás összefüggései
Az éjszakai fogcsikorgatásnak okai között elsősorban a stressz szerepel. Leginkább a munkával való elégedettség van hatással az éjszakai pihenésre, evvel együtt a fogcsikorgatásra is. Egy tanulmány szeirnt azok a műszakban dolgozók voltak hajlamosak a fogukat csikorgatni éjjelente, akik elégedetlenek voltak a műszaki beosztásukkal. Érdekes módon, a férfiak, akik ebben a tanulmányban szerepeltek, nagyon magas stressz-szintet és depressziós tüneteket produkáltak a fogcsikorgatáson felül, míg a nők, akik szintén hajlamosak voltak az éjszakai fogcsikorgatásra, nem. Ez a tanulmány azt is kimutatta, hogy nagyon fontos, hogy milyen megküzdési stratégiákkal rendelkezünk, ha erős stressz ér minket.

Éjszakai fogcsikorgatás gyerekeknél

Gyerekeknél kicsit más a helyzet: fogzáskor illetve fogváltáskor hajlamosak csikorgatni a fogaikat. Általában a fogváltó időszak után kinövik ezt a szokást. Gyerekeknél inkább az éjszakai fogcsikorgatás jellemző, 10-30%-uk szenved éjszakai fogcsikorgatásban.

A fogcsikorgatás következményei

Ha átmenetileg, 2-3 napig áll fen a fogcsikorgatás, akkor gyakorlatilag semmilyen hatása nincsen. Esetleg reggelente fájhat az állkapcsod vagy a fogaid.
Krónikus fogcsikorgatás esetén viszont számos negatív hatás éri a fogazatot: kopás, kilazulás, elmozdulás, állkapocsfájdalom lehet a tartós fogcsikorgatás velejárója. Nem is csoda, hiszen fogcsikorgatás esetében óriási erőhatás éri a fogakat, bizonyos esetekben a fogak felületére akár 40 kg-os nyomás is nehezedhet! Ezt erősíti meg az a tény is, hogy az éjszakai fogcsikorgatás meglepően hangos lehet és fel is ébresztheti a partnert.

Honnan tudhatom, hogy csikorgatom-e a fogamat?

Ha egyedül alszol és nincs, aki figyelmeztessen a fogcsikorgatásra, akkor sincs semmi vész. Egy hardcore éjszakai fogcsikorgatás után általában fogfájás jelentkezik (néha a teljes fogazatra jellemző a fájdalom), fejfájás, feszültség, fáradtság az állkapocsban, illetve akár fülfájás is jelentkezhet.

A fogcsikorgatás kezelése

Először is érdemes elmenni fogorvoshoz, hogy minden rendben van-e a fogaiddal. Nem áll-e ki egy tömés vagy korona, rendben vannak-e a fogaid. Ha nagyon félted a fogaidat, akkor kérhetsz tőle egy fogsínt, ami megvédi őket a rájuk nehezedő nyomástól - ám a fogcsikorgatást nem szünteti meg.
Ezért érdemes még néhány tanácsot megfogadni, stresszt kezelni, megnyugodni, hogy tartósan elmúljon ez a kellemetlen jelenség.

A követezőket teheted ,,házilag" a fogcsikorgatás ellen:

1, Ebéd után idd meg az utolsó kávéd, a délutáni kávét már hagyd el (energiaitalt, kólát úgyszintén)
2, Kerüld az alkoholt: alkoholfogyasztás után ugyanis a fogcsikorgatás mértéke felerősödik!
3, Figyelj oda napközben, hogy az állkapcsod izmai lazák legyenek. Rajtakapod magad néha, hogy szorítod a fogaidat vagy rágod a ceruzád végét? Lazítsd el tudatosan az állkapcsod!
4, Ne rágózz! Az állkapcsod és a rágóizmaid szokják meg, hogy lazán állnak, kivéve, amikor eszel.
5, Kezdj el edzeni - a testmozgással nagyon jól le tudod vezetni a napi stresszt.
6, Lefekvéskor, közvetlen elalvás előtt relaxálj! Tanulj meg relaxációs technikákat és alkalmazd azokat napközben és elalvás előtt! Ilyen technikákat tanulhatsz pl. az Alvástréning tanfolyamon.
7, Elalvás előtt tehetsz egy meleg vizes palackot vagy meleg sóval kitömött konyharuhát (szám szerint kettőt, egyet a jobb, egyet a bal oldaladon lévő rágóizmaidra) a füled alá, a rágóizmaidra, ez segít az ellazulásban.

GYERMEKKORI FOGCSIKORGATÁS A PSZICHIÁTER SZEMÉVEL

Sok szülő számára ijesztő, amikor az éjszaka közepén arra riad, hogy gyermeke fog csikorgat. A probléma azonban nem egyedülálló, sokan tapasztalják a tüneteket, nem csak gyermek, de akár felnőtt korban is.
Egyes becslések szerint az átlag populációban 30%- előfordulási aránnyal kell számolnunk, tehát majdnem minden harmadik ember fog csikorgat hazánkban. Valós adatot azonban nehéz lenne mondani, hiszen a tünetet hordozó személy általában mit sem tud problémájáról. Esetleg a másnap reggeli kialvatlanságot vagy a gyakoribb fejfájást érzékelheti.

Ilyen tünetek esetén érdemes először gyermekfogászati szakrendelést felkeresni. A problémát ugyanis gyakran az alsó és felső fogsor szabálytalan záródása hozza létre. Ebben az esetben speciális harapásemelőt írhat elő a szakorvos.

Ha a fogorvos mindent rendben talált, a következő lépés leginkább a szülőn múlik.
Fontos ugyanis, hogy milyennek látja saját gyermekét. Ha úgy érzi, hogy kiegyensúlyozott, korának megfelelően viselkedik és minden rendben van körülötte, megnyugodhat. Ilyenkor ugyanis valószínűleg csak arról van szó, hogy az alvás bizonyos fázisában az állkapcsot mozgató izmok spontán aktiválódnak, hasonlóan, mint amikor valaki álmában a lábát rázza. Tehát bármennyire is fülsértő a hanghatás, ilyen esetben ez teljesen normális jelenség lehet.

Ha azonban a fogcsikorgatáson kívül nappal a szorongás egyéb tüneteit (pl.: megváltozott viselkedés, lehangoltság, köröm- és hajrágás, nyugtalanság, kéztördelés, gyomor es fejfájás stb.) tapasztalja, érdemes tovább keresni annak okát. A gyermek lelki problémák esetén leggyakrabban testi tüneteket produkál, hiszen érzelmeit, gondolatait nehezen tudja még szavakba önteni. Ilyen nehezen feldolgozható szituáció lehet egy óvodai konfliktus, félelem a teljesítmény helyzetektől vagy bármilyen változás szűk környezetében, mely biztonságérzetét csökkenti és ezzel szorongása nő. Ilyen esetekben jó, ha a szülő elismeri és komolyan veszi gyermeke félelmeit, negatív érzéseit, még ha azok esetleg irreálisnak is tűnnek a számára. Ha a kicsi biztos lehet a felnőtt támogatásában és odaforduló teljes figyelmét élvezi, az bármilyen probléma mértékét csökkenteni tudja.

Gyakran azonban nem ennyire nyilvánvaló és egyértelmű a kiváltó tényező.
Mivel maga a tünet éjszaka jelentkezik, mikor a tudatos gátak oldódnak és a fogak használata, a csikorgatás leginkább a feszültség, az agresszió jelei, lehet, hogy a gyermek számára egyszerűen nehéz felvállalnia és kifejeznie elfogadható formában dühét, indulatait. Ehhez, leginkább mi szülők és felnőttek tudunk neki segítséget adni és példát nyújtani. Ha a kicsinek a környezetében van lehetősége megélni azt, hogy ugyanazt a személyt egyszerre lehet szeretni és ugyanakkor egy adott cselekedete miatt átmenetileg dühösnek lenni rá, akár azt a megfelelő formában kifejeznie feléje, már oldódhat a belső feszültség. A gyerekek ugyanis sokszor nem tudnak mit kezdeni az ambivalens érzésekkel, tartanak a szeretett személy elvesztésétől, és inkább elfojtják indulataikat.

Ha úgy érzi, ez utóbbi állhat a tünet együttes hátterében és pár héten belül nem tapasztal javulást, nyugodtan kérjen külső segítséget és keresse fel a területileg illetékes nevelési tanácsadót.

Dr. Rozsits Andrea

Az éjszakai fogcsikorgatás

Az éjszakai fogcsikorgatás jelensége mindenekelőtt ideges típusú embereknél fordul elő. Különféléket fejezhet ki: önfejűséget, agressziót, autóagressziót is, a belső kitartás jelszavát ("össze kell szorítanom a fogaimat"), vagy hasonlókat. Ha valaki éber állapotban, tehát akaratlagosan csikorgatja a fogát, csak egy töredékét használja fel annak az erőnek, amivel éjszaka működik.

A szokásos rágás során a harapás ereje mintegy 5 kilopondot tesz ki (fogorvosi mértékegység), ez tudatos-akaratlagos erős harapás alatt 7 kilopondig mehet fel. Ezzel szemben a fogcsikorgató az éjjeli alvás REM-fázisa -- (Az alvásnak jellegzetes fázisa a gyors szemmozgással járó (Rapid Eye Movement=REM-) periódus) -- latt öntudatlanul 25 kp erőt is kifejthet! Éppen a fogcsikorgatás az, ami számunkra jól jellemzi azokat a hihetetlen erőket, amelyek az alvás bizonyos fázisaiban kialakulnak.

A fogcsikorgató alvónak a partnere tudja ezeket a legjobban, míg az illető a káros következmények miatt keresi fel a fogorvost. Az állkapcsok hatalmas erejű összepréselése ugyanis nemcsak a hosszanti tengely mentén érinti a fogakat (préselés), hanem oldalirányú emelőhatás is jelentkezik (csikorgatás). Ezáltal nemcsak a fogzománc károsodik.

Az éjszakai fogcsikorgatást és a fogak összeszorítását az orvosi szaknyelv a bruxizmus névvel illeti. Éber állapotban sokan nem is képesek utánozni ezt az olykor félelmetes hangokat csiholó, máskor teljesen hangtalan szájmozgást, ezért rejtve maradhat, mit csinálnak éjszaka.

Az éjszakai fogszorítás ugyan nem betegség, csupán szervezetünk egy logikus válaszreakciója, mégis terápiára szorul, mert hosszú távon nemcsak fogászati panaszok - a fog rágófelszínének kopása, fognyaki kopások és érzékenység, a rágóizomzat fájdalmassága, az ízület kattogása, stb. jelentkezhet -, hanem más betegségek kialakulásához is hozzájárulhat: migrénhez, ismeretlen eredetű fülzúgáshoz vagy arcüreg-fájdalmakhoz vezethet.

Okok:

Stressz: Ha figyelünk, koncentrálunk, erőlködünk, ösztönösen összeszorítjuk fogunkat, ahogy a magyar nyelv is tudja ezt, amikor szó szerint azt mondjuk, hogy valaki "összeszorított" foggal, de végigcsinálta feladatát. Az általános készenléti állapot másik eleme, hogy a vázizmok megfeszülnek.

A második ok, amikor az alsó és felső fogak kiegyensúlyozatlan érintkezése a rágószervet egyfajta keresésre készteti.Ha a fogsor szabálytalan, akkor ilyen pozíció valójában nincs, így a hosszas "keresgélés" lényegében fogcsikorgatást eredményez hanem a csontos állkapocs tartóapparátusában is meglazulnak a fogak.

A megoldás : a harapásemelő.

Az imént elmondott tények felismerésén alapszik az éjszakai fogcsikorgatást megelőző harapásemelő készülék működése is. A frontfogakra felhelyezett készülék az ötödik agyidegen (a trigeminuson) keresztül olyan védő reflexeket vált ki, amelyek meggátolják a fogszorítást. A hatást további biomechanikai tényezők is erősítik. A készülék neve az NTI-tss rövidítés, ami annyit tesz: nociceptív trigeminális inhibíciós tenzió szupressziós szisztéma, kicsit közérthetőbben; az ötödik számú agyidegen keresztül védő reflexek kiváltásával a szorítás gátlását létrehozó rendszer.
A készüléket minden este fel kell helyezni, de az is lehet, hogy megtanítja gazdáját a fogcsikorgatás abbahagyására. Kicsi, így nem zavar elalváskor, mellékhatása nem ismert. Elkészítése és felhelyezése az eljárást ismerő fogorvos feladata.

A sin megakadályozza a közvetlen (fogról fogra való) ráharapást. Ezzel ugyan csökkentik a tünet következményeit, a fogcsikorgatás káros hatásait, de a tulajdonképpeni probléma nem oldódott meg.

Ezek a betegek néha reggelenként erős kétoldali rágóizom-fájdalmakkal ébrednek, mivel az izmok éjszakai túlterheltsége még a rágóízületek elhasználódás miatti elváltozásait is előidézheti.

Van-e más gyógyír is a fogcsikorgatásra?
Különösen eredményesnek mutatkozott ezekben az esetekben az esténként végzett autogén tréning. A görcsösség az ezt követő alvás alatt magától oldódik. A fogcsikorgató tünetei elmúlnak, és ezzel mind saját fogkoronáit, mind pedig alvópartnerének idegeit megkíméli. Az alsó állkapocs ideális helyzetét az ún. "nyugalmi lebegő helyzet" kínálja, vagyis amikor a fogsorok a metszőfogaknál mérve kb. 3-4 mm távolságra vannak egymástól.

Fogcsikorgatás - és amit ellene tehetünk

A fogcsikorgatás egy tudatalatti folyamat, amit általában éjszaka, alvás közben produkálnak az érintettek. Míg gyermekkorban normálisnak tekinthető és a tejfogak megjelenésével meg is szűnik a probléma, addig felnőttkorban leggyakrabban oki háttere a pszichés stressz. Szakszóval bruxizmusnak nevezik azt az állapotot, amikor éjszaka, álmunkban csikorgatjuk a fogunkat. A stressz ugyanis éjszaka kerül feldolgozásra. Fiziológiája: a belső feszültség átkerül az izomzatra, így a rágóizomzatra is, mely feszülést fogcsikorgatás által próbál enyhíteni öntudatlanul az ember.

A köznyelvben is használt kifejezés, hogy valaki ,,összeszorított" fogakkal teszi dolgát, ha nagyon koncentrál, erőlködik, stresszel...A stressz mellett olyan érzelmek is kiválthatják a fogcsikorgatást, mint az idegesség, harag és a fájdalom. Ezen pszichés tényezők mellett fogcsikorgatást okozhatnak a rágási funkciózavarok is, mint túl sok fogtömés, de akár az állkapocsízület problémái.

Mivel többnyire éjszaka jelentkezik, ezért sokszor nincs is tudomásunk róla, hogy érintettek vagyunk a problémában, csak ha a rágóizmok feszültsége okozta fájdalom vagy egyéb tünetek erősödnek nappal is észrevehetően elviselhetetlen szintűre, akkor fordulunk orvoshoz és derül fény az éjszakai fogcsikorgatásra.

Életünk során akarva-akaratlanul szinte mindannyian találkozunk az éjszakai fogcsikorgatás problematikájával, legalább egy alkalommal. Ám az igazán érintettek napi szinten küzdenek a fogcsikorgatással. Extrém esetekben a fogak meglazulásáig is fajulhat a probléma. A fogcsikorgatás által a rágóizmok feszülése átterjedhet a hát, nyak izmaira is, azok fájdalmát okozva, de következménye lehet a homályos látás és a fejfájás is. Az állandó éjszakai fogcsikorgatás tünetei a feszült rágóizmok, a horzsolt érintkezési felületek mind az alsó, mind a felső fogsoron, repedések a fogzománcon, fejfájás stb.

Mit tehetünk fogcsikorgatás ellen?

Az éjszakai fogcsikorgatás bár nem betegség, hanem szervezetünk válaszreakciója a kiváltó tényezőre, mégis kezelésre szorul. A feszült rágóizomzat ellazítása érdekében helyi masszázs, melegkezelés, de akár relaxációs gyakorlatok végzése is javasolt, ezen esetekben tehát az állkapocs feszült izmait oldjuk. Akaratlagos izomlazítás révén le lehet szokni a fogcsikorgatásról. A relaxációs gyakorlatok gondoskodnak a rágóizomzat mellett a fogcsikorgatás során merevvé váló nyak és váll izmainak ellazításáról is. Természetesen, ha ezek sem vezetnek javuláshoz, elkerülhetetlen, hogy szakorvoshoz forduljunk. Szakorvos által javasolt alternatíva az éjszaka viselendő, fogakra helyezhető műanyag sín, mely megakadályozza a fogak összedörzsölését, s bár a fogcsikorgatástól feszült izomzatot nem oldja, így viselése mellett a relaxációs technikák is elengedhetetlenek.

Megoldást jelenthet a harapásemelő készülék, melyet a frontfogakra helyeznek fel és olyan védekező reflexeket vált ki, melyek meggátolják a fogszorítást. Használata kizárólag éjszakai, mellékhatása nem ismert, viselése nem okoz díszkomfort érzetet, mert kicsi, s az elalvást se nehezíti. Amennyiben fogcsikorgatással küzdesz, fordulj szakorvoshoz, térképezzétek fel esetedben mi a kiváltó ok, hogyan mehettek elébe a probléma rögzülésének és keressétek a személyre szabott megoldást. Porcelán korona
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Tallóztam
  2018-07-22 16:31:57, vasárnap
 
 
Tudod mi az, ami igazán szexi? A humorérzék. A kaland íze. Arcpír télen. Csípő, amibe bele lehet markolni. Nyitottság. Magabiztosság. Alázatosság. Jó étvágy. Valaki, aki hallgat az intuíciójára. (...) Egy okos visszavágás. Jelenlét. Gyors észjárás. Egy ártatlannak tűnő hölgy, aki piszkos viccet mesél. (...) Egy nő, aki már felismerte, hogy milyen gyönyörű.
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Tallóztam
  2018-07-22 16:29:47, vasárnap
 
 
Nagycsalád

Mondja, asszonyom, hány gyermeke van?
- Most várom a hatodikat. - Valóban? Nem is látszik. Mikorra várja?
- Bármelyik percben itt lehet. Leküldtem a boltba tejfölért.



Ágytól-asztaltól

Külön szobában alszunk, külön eszünk, külön megyünk nyaralni.
Megteszünk mindent, hogy egyben tartsuk a házasságunkat.



Egy kis pihenő

- Nos, Kati néni, hogy vagyunk? - kérdi a lelkész.
- Nagyon lassan, tiszteletes úr.
- Mi a baj?
- Hát sok a dolog, az embernek alig van nyugodalma. Ha az a kis
templomi alvásom nem volna, nem is tudom hová lennék.
 
 
0 komment , kategória:  Viccek  
Tallóztam
  2018-07-22 16:25:42, vasárnap
 
  Az ember nem a Földről származik (?)

Az emberi faj nem a Földön fejlődött ki, hanem betelepítették.

Egyre több tudós és szakember van azon az állásponton, hogy az emberiség nem akárhogyan került ide, és valójában nem is itt fejlődtünk ki.

Nagyon érdekes ugyanis, hogy az emberi evolúció egy ponton nem vezethető vissza további ősökre. Például a mai napig nem bizonyított minden hitelt érdemlően, hogy mi is volt az ember és a majom közös ősének számító kapocs.

Talán nem is volt ilyen, és a majmok, majmok maradtak, és az emberiség valami másból született. A legtöbb ősi idegenekkel kapcsolatos teória kimondja, hogy az emberiség a majmok és az idegenek genetikai állományának keveredésének az eredménye.

De az tisztán látszik, hogy nem a Földön fejlődtünk ki, hanem betelepített faj lehetünk. Ugyanis a majmokból robbanásszerűen vált ember az evolúció jelenlegi állításai szerint. Ezt a robbanást pedig jelenleg semmivel nem lehet magyarázni, vagyis egy komoly megmagyarázhatatlan tényező az egyenletben.

Ellis Silver kutató is azt állítja, hogy valami nincs rendben az eredeti, és annyira nagyon erőltetett evolúciós modellel.

Erre ráadásul rengeteg jel utal, vagyis sok olyan bizonyíték van, mely rácáfol a standard evolúciós sémára.

Az egyik a már említett közös ős hiánya, felfedezhetetlensége. A másik pedig az, hogy a legújabb kutatások alapján mégsem a meteoritok hozták a bolygóra az életet.

Pontosabban segédkezhettek benne, de a nagy biológiai robbanás, a fajok diverzitása már jóval a meteorit záporok előtt bekövetkezett. Vagyis valami más katalizátora volt az élet kialakulásának, és tényleg gombamód kezdtek szaporodni a különféle életformák.

Az idegenekkel kapcsolatos elméletek szerint egy földönkívüli faj indíthatta be a biológiai folyamatokat itt a bolygón, még annak születése után közvetlenül. Az embert pedig abban az őstörténeti korban telepítette be a bolygó felszínére, mikor a majmok fejlődésnek indultak.

Így ugyanis az ember majd a jövőben soha nem fog rájönni, honnan is származik, és azt fogja gondolni, hogy a majom és ők, egy és közös. Viszont a köztük álló kapcsot soha nem fogja megtalálni, mivel soha nem is létezett.

Egy másik igen konkrét bizonyíték arra, hogy az emberiség nem a Földön tenyészett ki, az 223 extra gén, amivel csak az ember rendelkezik, és egyetlen más földi élőlényben nem található meg.

Ha valóban itt fejlődtünk volna ki, akkor ez a 223 gén más állatokban, de minimum a majmokban és egyéb emberszabásúakban meglenne.

De a tudomány egyszerűen nem tud egyértelműen elszámolni ezekkel az extra - vagy mondhatni idegen - génekkel.

Az emberiség viselkedése is arra utalhat, hogy egy teljesen más bolygón tenyésztettek ki, és alakult ki a társadalmunk őse.

Ugyanis az, ahogyan ma bánunk a természettel, és a tény, hogy mennyire nem vagyunk összhangban a természettel, mind-mind arra utal, hogy belső lényünk valójában sosem volt kompatibilis az itteni élővilággal, sosem értettük meg azt.

Hogy pontosan honnan is származhatunk? Erre a kérdésre még nem kaptunk választ, és készítőink fel nem bukkannak egyszer a jövőben, talán sosem fog kiderülni, mely planéta is a mi igazi szülőhazánk.
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Tallóztam
  2018-07-22 10:32:32, vasárnap
 
 
139 éve született Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. - Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a ,,tiszteletbeli makói", a magyar ifjúsági irodalom talán legkiemelkedőbb alkotója.

A Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913-1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába.
1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.

Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.

Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.

Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, elbeszélő költemény, Szeged, 1902; Szegénysoron, Szeged, 1905), később is írogatott verseket (Könnyes könyv, Budapest, 1920).

Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos stílus jellemzi.

Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden, azonban ez nem az eredeti teljes szöveg volt, hanem cenzúrázott változat, amely több mint 200 változtatást - természetesen nem az író szándékai szerinti változtatást - tartalmazott. 1956-ban Hannibál tanár úr címmel filmre vitték, szintén az akkori hivatalos kultúrpolitikai "irányelveknek" megfelelően.

1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését.
1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több, mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Mély barátság fűzte Juhász Gyulához.
Művei több idegen nyelven is olvashatók.

Kincskereső kis ködmön; Rab ember fiai; Aranykoporsó...csak néhány cím az író regényei közül.
Kedves történetei, eleven képei ma is megragadják az olvasó fiatalság fantáziáját.

"Az ember akkor öregszik meg, mikor mosolyog azon, amin valaha sírt, és nevet azon, amiért valamikor a fogát csikorgatta."
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 122 db bejegyzés
e év: 1446 db bejegyzés
Összes: 40887 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1919
  • e Hét: 4302
  • e Hónap: 100257
  • e Év: 1439764
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.