Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Pásztorné Földi Adrienne: Egyiptom rózsája
  2018-07-03 23:50:34, kedd
 
  Pásztorné Földi Adrienne: Egyiptom rózsája


Link


"Megjelent Pásztorné Földi Adrienne Egyiptom rózsája című regénye elektronikus formátumban.

Pásztorné Földi Adrienne regényei egyszerű emberekről szólnak. Talán ezért is állhatnak közel szívünkhöz főszereplői. Első regényében, a Számkivetettekben Gabó, a társadalomból kitaszított fiú sorsát követhettük nyomon. Akkor egy kis történelmi utazást is tehettünk, hiszen a történet a XVIII. században zajlott. Mostani szereplőnk élete a jelenkorban játszódik. Gina egy miskolci lány, aki szeret segíteni az embereken. Ez a személyiségvonása olykor nagy szerencséhez juttatja, máskor azonban visszaélnek jóhiszeműségével. Ugyanúgy küzd céljaiért és az életben maradásért mint anno Gabó, az olvasó folyamatosan drukkol neki, hogy a viszontagságok ellenére megtalálja a boldogságot. Gabó és Gina életében is fontos szerepet játszik a család és a családi háttér, ami olykor segít, más esetben viszont hátráltatja hőseink előrehaladását, boldogulását. Mert hiszen az ember élete a saját kezében van. Rokonok, barátok segíthetik vagy irányt mutathatnak, a döntéseket azonban mindenkinek magának kell meghoznia. Gina tudja ezt és azért küzd tűzön-vízen át, hogy meg tudja valósítani álmait.

Pásztorné Földi Adrienne emberi mintákat és példákat állít elénk. Semmiből építkezni tudó, bátor embereket. Közben pedig ismeretterjesztést is folytat. Ebben a regényben az afrikai és arab népek kultúrájáról, szokásaiból is kapunk egy kis ízelítőt, ami tovább színesíti az amúgy sem unalmas történéseket.

Kellemes szórakozást kívánnak a regény olvasásához az Irodalmi Rádió szerkesztői:

Zsoldos Árpád és Adrienn

A teljes regény ide kattintva letölthető pdf formátumban."



PDF változat: Link







Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
Kubínyi Tamás: MAGYARELLENES TERROR
  2018-07-03 23:40:04, kedd
 
  180702CN! MAGYARELLENES TERROR - Kubínyi Tamás - Álmos Király Televízió


Link


Az Álmos Király Televízió honlapja: Link




 
 
0 komment , kategória:  Álmos Király Akadémia és TV.  
Démonok a Gyülekezetben a pásztor szolgálatában
  2018-07-03 23:33:54, kedd
 
  Érdemes elgondolkodni az ATV-n és az egész elmebajon


Démonok a Gyülekezetben a pásztor szolgálatában Link





Németh Sándor prédikátor
 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Magyar játékszín – Földes Gábor, a színészek mártírja
  2018-07-03 23:27:53, kedd
 
  Ha feloldás, ha tragikus finálé...

Magyar játékszín - Földes Gábor, a színészek mártírja

Ablonczy László

Grátz Endre ügyész hazugságokból szőtt háromórás rágalomáriája nyomán 1957. június 4-én hat személyt ítéltek halálra Győrben. A vádirat Földes Gábor és társai címmel olyan személyek szövetkezését hazudta, akik nem ismerték egymást.

Földes Gábor a Kisfaludy Színház főrendezője volt. Június 5-én ,,Kovács Péter" jelzetű spicli (a Kisfaludy Színház ügyelője) jelentésében áll, hogy Kéry Edit színész közölte: ,,mindent megtesz azért, hogy mentse..., már többször járt Bpesten és nem kisebb emberekkel beszélt, mint Major Tamás, aki megígérte, hogy segít". (ÁBTL 3.1.2. M-14783) Valóban, Kéry Edit állhatatosan harcolt, de a belügy már őt is célba vette. Június 10-én a győri városházán, népes hallgatóság előtt Gyenes István bíró ellenforradalmi cselekményekre hivatkozva kihirdette Földes Gábor és társainak halálos ítéletét.

A főrendező mellett Tihanyi Árpád általános iskolai tanár, Gulyás Lajos református lelkész, Kiss Antal fűtő, Weintráger László segédmunkás, Cziffrik Lajos és Zsigmond Imre földműves szerepelt a vérbíróság listáján. Az ítélet délutánján Grátz és a színház rendezője, a Moszkvában tanult párttitkár, Giricz Mátyás az igazgatói irodában aláírta a Kéry elleni ,,tanúskodási" iratot. A színésznő ellen eljárást indítottak, és letartóztatták. Bizonyára azért is, hogy a fellebbezés folyamán ne tudja mozgósítani pesti kapcsolatait.

A Bizánc bemutatója

A színésztársadalom döbbenten fogadta a hírt, mert Földes Gábort főiskolai életéből, későbbi megnyilatkozásai és cikkei alapján hithű kommunistának ismerték. A belügyi levéltárban őrzött anyagok szerint Földes újpesti zsidó kocsmáros fia; származását szenvedte a háborúban, az új világban a színi akadémián, azonban a Horváth Árpád Kollégium lelkes vezéreként tündökölt. Olykor még tanáraival is harcot kezdett, például Hont Ferenccel, mondván: ,,nem törődött a diáksággal" (ÁBTL V. 1411876). 1949-ben végzett színészként, a Bányász Színház, majd a Honvéd Színház rövid életű tagsága után került Győrbe, ahol már rendezőként dolgozott.

Az időnek kedves darabok (Aranycsillag, Határszélen, Nem magánügy, Tűzkeresztség) mellett operetteket és a 48-as forradalmat idéző darabokat (A kőszívű ember fiai, Fáklyaláng) állított színre. Némelyik a vidéki színházak fővárosi szemléin is figyelmet érdemelt. A sztanyiszlavszkiji lélektani realizmust követte, példaképe Gellért Endre volt, aki a Nemzeti Színház kiváló előadásai mellett emberségével, szellemével áthatotta az egész magyar színjátszást. A XX. kongresszus Moszkvából szivárgó eseményei, melynek nyomán a Rajk-per hazug voltának kénytelen beismerése és a Petőfi Körben elhangzó előadások hírei megrázó és eszméltető fordulatot jelentettek Földes életében.

Az irodalmi és színházi világban szenzáció, amikor Földes 1956. szeptember 15-i évadnyitásra Herczeg Ferenc Bizáncát hirdette meg. Szerzője 94 évesen, 1954-ben elhunyt, művei 1945 után tilalmi listán szerepeltek. ,,Egy halálra ítélt nép" keserves víziójában íródott a Bizánc, ahogy Herczeg A gótikus ház című emlékiratában olvasható. A Nemzeti Színház 1904. április 22-én mutatta be, majd többször felújította. Európa állapotát érzékelve ma sincs időszerűbb darab.

A trianoni diktátumot követően, az 1921-es előadáshoz kötődve ébresztő reménységgel írta Harsányi Kálmán: ,,az alapjaiban megrohadt Bizánc összeomlásának festésében a mi katasztrófánk megsejtése vezette, s ma egyenesen szívünkben talál Giovanni mondása, mely másfél évtizeddel ezelőtt még csak mint valami mellékes aforizma suhant el fülünk mellett »Minden nemzet akkor hal meg, amikor megássa a maga sírját«." Soha addig, de 56 szeptemberében az országos lapok, Magyar Nemzet, Szabad Nép, Művelt Nép, Színház és Mozi kritikusai utaztak Győrbe, és tudósítottak a Bizánc bemutatójáról.

A rendezés gondossága mellett Konstantin császár alakítóját, a Nemzeti korábbi tagját, Kárpáthy Zoltánt dicsérték, akiről a legenda úgy szólt, hogy novemberben az uralkodó palástjában érkezett a határhoz, és a sorompónál ,,Utat Bizánc császárának!" felszólítással távozott az országból. Párizsig jutott, aztán hazatért, és a következő évtizedet átitta, hatalmas tehetségét felemésztve 46 évesen hunyt el.

A forradalom előtti hónapokban a győri közélet is ébredezett, Földes a népszerű Szigethy Attilával felélesztette a Nékoszból való kapcsolatát, a baráti körhöz tartozott Kéri József megyei főügyész, aki korábban Nagy Imre miniszterelnöki hivatalában titkárkodott. Amikor október 25-én a pesti események hatására Győrben is tüntető menet vonult a városháza elé, a színháziakat Földes vezette, s beszédében a fővárosi áldozatokat siratta, de higgadtságra figyelmeztette a győrieket.

A Talpra, magyar!-t szavalta, és a tömeg vele skandálta a refrént. A belügyi összefoglalóból tudjuk (ÁBTL V-3.1.9.-150369), hogy 26-án a színházban is megalakult az ideiglenes munkástanács. Ezen a napon Szigethy Attila, a városi, majd később a megyei forradalmi testület vezetője kérte Földest: menjen Mosonmagyaróvárra, hűtse a helyzetet, mert ott egyre erősödött a feszültség. Útközben már visszafordított egy fegyveres csapatot.




Horváth Teri, Földes Gábor (középen) és Inke László 1956. április 3-án az irodalmi és művészeti díjak
átadása után
Fotó: MTI-Tormai Andor


Szökés a városházáról

Kihallgatásán Földes így mesélte el a történteket: ,,Az óvári tanácsházára mentem, ahol a párttitkárral beszéltem, aki [...] kérésemre telefonált a laktanyába, hogy a győri tanács kezébe tegyék le a fegyvert. Ezután kimentem a laktanyába autóval, ahol a parancsnokot már nem találtam. Felszólítottam a vonalban felsorakozott katonákat, hogy tegyék le a fegyvert. Elmondtam azt is, hogy hiába fordultam az óvári helyőrséghez katonai erősítésért, ott nem volt már sem parancsnok, sem katona, a laktanyába betört a tömeg, és a győri fegyveresek teljes anarchiát teremtettek. Egy határőr tisztet súlyosan megvertek, egynek a védelmében engem is megvertek - ezt Szigethy láthatta is rajtam -, két határőrt pedig hazahoztam Győrbe... Elmondtam azt is, hogy ott lincselés tört ki, és egy határőr tisztet meglincseltek, hogy meghalt-e, azt én magam se tudom." (ÁBTL 3.1.9. V-145910)

A határőr meghalt, de ennek előtte Dudás sortűzparancsára több mint száz ártatlan halott és sok sebesült igazolta a bestiális eseményt. Az apokaliptikus elkeseredettségben Földest is ÁVH-snak vélték, ütlegelték, miközben életét kockáztatta, hogy a pogromból az ÁVH-s Vági Józsefet kimentse. Másnap a győri városházán őt is menekíteni kellett, mert egy zsidózó szélsőséges csoport Szigethytől követelte Földes eltávolítását a városi bizottmányból. A forradalom vezetője az asztalt verte, és védte társát: becsületes magyar ember! Földesnek szökve kellett elhagyni az épületet.

Amikor a szovjet tankok összezúzták a szabadságról szőtt álmait, közölte: a továbbiakban nem tekinti magát párttagnak. Járta az üzemeket, szónokolt a forradalom hűsége jegyében, a vagongyárban a Piros a vér a pesti utcán című verset mondta a munkásoknak. Néhány nappal november 4. után letartóztatták, de aztán Kéri József főügyész intézkedett, és távozhatott a rendőrségről.

A színházban olykor csaknem tettlegességre menően Giricz Mátyással viaskodott: a sztrájkolók mellé álljanak-e, vagy sem? És mivel nyisson a színház? Giricz A mosoly országával kezdett volna; Földes akarata erősebb volt: így a Bánk bánt próbálták Szilágy Alberttel társrendezésben, az évtizedes börtön után, Kiss Ferenccel a főszerepben. A december 12-i bemutatóra Gáti György igazgató karhatalmistákat hívott, akik felügyelték a közönséget.

Február 25-én a Vízkereszt főpróbájáról vitték el, majd 28-án kiengedték. Még megrendezhette Strozzi Játék és valóság című kétszemélyes darabját Kiss Ferenccel és Göndör Klárával (1957. március 8.), majd a Maupassant Gömböc-novellájából dramatizált Kocsma a határon című darabot vitte színre (április 16.). A sajtó éberen üzemelt: a Strozzi-játék április végén Pesten, a Bartók Teremben vendégeskedett, de az Esti Hírlap április 24-i számának előzetese már nem írta le Földes nevét.

Néhány napig Vág községben tartózkodott a nemrég elhunyt Jászai László színművész szüleinél, ők segítették volna, hogy átjusson a határon, de Földes ártatlanságának tudatában maradt, aztán 1957. április 30-án letartóztatták. Szigethy Attila már végzetes napokat élt a börtönben; május 17-i öngyilkossági kísérlete után, vélhetően Földesék halálos ítéletének hírével is terhelten, augusztus 12-én a második emeletről levetette magát.

A másodfokú ítéletre várva Földes édesapja és családja segítséget keresett; Major Tamást is kérték a bestiális terv megakadályozására. Földes a börtönből írta a feleségének: ,,Nehéz szerepemet, ha feloldás, ha tragikus finálé fejezi is be, teljesen megnyugodtam, az igazság fölényével fogom végigjátszani." A másodfokú tárgyalás előtt Gáti György és Giricz Mátyás, már érezvén súlyos, vétkes szerepüket, felkeresték a tárgyalást vezető Ledényi Ferenc hadbírót, mondván: ,,... a színház tagjai és pártszervezete, ismerve Földes Gábort, nem tartják indokoltnak a legsúlyosabb ítélet kiszabását, annál is inkább, mert az utóbbi időben olyan dokumentumok merültek fel, amelyek mellette szólnak." (ÁBTL 3.1.9. V-144506)

Út az akasztófáig

December 20-án Major rendezésében bemutatták Machiavelli Mandragóráját, 21-én zárt ülésen a Katonai Kollégium megerősítette a győri ítéletet. Machiavelli A fejedelem című munkáját Major kölcsönözte Kádárnak, aki 1957 júniusában köszönettel visszaküldte a Nemzeti igazgatójának. Major Kádárral is beszélt, aki közölte: ,,nem hibázhatnak" azzal, hogy beavatkoznak a törvénykezésbe. Aztán Major megszervezte a főtitkár és Szénási Géza legfőbb ügyész közti találkozót. Földes családja a Parlament kijáratánál várta a direktort a hírrel, de Major a hátsó kapun kiosont, menekült a rossz hír postásának szerepétől.

A Kegyelmi Tanács helyett az Elnöki Tanács döntött a fellebbezési kérvényekről. A január 10-i ülésen a 21 tagú testületből heten hiányoztak. Egy ideig kedvezően állt Földes ügye, aztán valaki (vélhetően Kristóf István titkár vagy Kiss Károly) ki-be járt, hozta az instrukciókat, és váratlanul drámaira fordult a helyzet. Kádár nem jelent meg az ülésen, de szinte bizonyos, hogy az ő utasítására hagyták jóvá Földes halálos ítéletét, amelyet január 15-én 4 óra 47 perckor Győrben hajtottak végre. Földes az akasztófa alatt a független Magyarországot éltette. Azon az estén a tragikus hírről értesülvén a Nemzeti kulisszái mögött Sinkovits Imre leköpte Major Tamást. Nem a direktort, hanem az MSZMP Központi Bizottságának tagját.

Vajon mi vezette a kádári megtorló gépezetet, hogy a kommunista színházi embert halálra ítélje? A főváros mellett Győr a forradalom központjává emelkedett, a munkásság egyik tekintélyes városa, tehát elrettentő példát, erőt kellett mutatni. További érv: 1957 júniusában az MSZMP pártértekezletén Kádár nyíltan beszélt: az átállt kommunistáknak, ahogy ő mondta: ,,az árulóknak" nincs bocsánat! Ezért hamis a kései állítás, hogy a népiek, Illyés, Tamási és mások elkerülték a börtönt, az urbánusok, Déry, Háy és mások nem.

Kádárék fontos szempontja volt a forradalmárrá lett kommunisták büntetése. Kérdés továbbá: miért kellett Földes Gábort és társait az akasztófáig hajszolni? Tekintsünk a hat mártír foglalkozására: népfrontos család a magyar társadalom változatos színeiben.

Illyés Gyula egy 59-es naplójegyzete szerint Kodály így beszélt Grátzról: ,,Összehivatta a bírákat és jogászokat, ügyvédeket, nagy bemutatkozó beszédet mondott [Győrben]. Ő az ország legfiatalabb ügyésze, elképzelhetik, milyen bizalmat élvez a Párt részéről. A Pártra hivatkozva követelt egyre több és több halálos ítéletet. Földest a rendezőt is ő juttatta bitófára. Mindenkit fenyegetett. De egyre többet beszéltek a visszaéléseiről is.

Pénzt és szeretkezést zsarolt a foglyoktól. Az ügyészek és az ügyvédek nyomozni kezdtek, adatokat gyűjtöttek ellene, s hogy leleplezzék beugratták egy vesztegetésbe." Hogy Kodály története meseszerű, miszerint Grátz letartóztatása közben öngyilkos lett, arról Békés Márton írásából értesülhettünk (Látószög, 2017. augusztus 29.). Grátz vérügyészből Gelka- és Keravill-kalandjai után szoláriumos herceggé nemesedett. Ma is boldogan él, és meg nem halt.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Putyin mostantól az Erdély nevét viselő ezrednek is
  2018-07-03 23:21:12, kedd
 
  Putyin mostantól az Erdély nevét viselő ezrednek is parancsol





Kissé provokatívra sikeredett a keresztség.



Barátinak nehezen nevezhető lépéssel trollkodott meg több közép- és kelet-európai országot - köztük az oroszoktól hagyományosan és intézményesen rettegő Romániát - Vlagyimir Putyin orosz elnök: az érintett országok városairól, illetve régióiról nevezett el orosz katonai ezredeket.

Bukarestben például amiatt kaphatnak agyi vértolulást az illetékesek, hogy egy ezredet Erdélyről neveztek el - számolt be róla a Szabad Európa Rádió.

A június 30-án aláírt, de csak hétfőn nyilvánosságra hozott elnöki rendeletek ukrajnai, fehéroroszországi, lengyelországi és németországi településeket érintenek Erdély mellett.

A szovjet hadsereg második világháborús, Sztálin diktatúrája idején játszott szerepét felidéző rendeletek indoklása szerint azokkal ápolni kívánják ,,a dicsőséges katonai és történelmi hagyományokat, és táplálni a haza és a katonai szolgálat iránti szeretetet a hadsereg tagjai körében".

A rendeletek ugyanakkor igencsak provokatívnak minősülnek, hiszen Lengyelországban például a legkevésbé sem felszabadítónak tekintik az egykori Szovjetuniót, hanem nettó megszállónak. És hát a többi érintett ország sem mondhatja el magáról, hogy a szovjet megszállás a Kánaánt hozta volna el számára.

A rendeletek értelmében a 6. Harckocsi Ezred mostantól Lvovi Ezred néven szerepel, a 68. Harckocsi Ezredet Zsitomir-Berlin néven kell keresni, a 63-adikat pedig Nyizsinről nevezték el - ezek a német fővárost leszámítva mind ukrajnai városok. Ami szintén meglehetősen pikáns, tekintve, hogy a Krím 2014-es elcsatolása és a Donbasszban zajló háború miatt az orosz-ukrán viszony enyhén szólva is mélyponton van.

1944-ben Sztálin nevezte el a 93. Harckocsi Ezredet Zsitomirról a második világháborúban játszott szerepe nyomán. Ezt később 68. harckocsizó ezreddé nevezték át, a Szovjetunió felbomlása után pedig felszámolták. Ezt követően tavaly ismét életre hívták.

Emellett Vityebszk, Kobrin és Szlonyim fehéroroszországi városokról, valamint Varsóról és Berlinről is neveztek el ezredeket - hogy Erdélyt már ne is említsük.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Horthy Miklós kultusz és ellenkultusz között
  2018-07-03 23:18:26, kedd
 
  Százötven éve született (vitéz nagybányai) Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. -Estoril, Portugália, 1957. február 9.), a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja.




Horthy Miklós kormányzó éppen százötven éve született - Fotó: Babucs Zoltán hadtörténész

gyűjteményéből Mind születése, mind halála időpontja jelképesnek értelmezhető. Egy esztendővel az osztrák-magyar kiegyezést követően jött a világra - és egy héttel a magyar-horvát kiegyezés előtt -, élete zömét a fél évszázados Monarchia időszaka töltötte ki, amihez később közel negyedszázados kormányzóság társult. Egy évtizednél hosszabbra nyúló időskori száműzetése a reményt keltő ötvenhatos forradalom leverése után néhány hónappal annak kudarca okán véglegesen megfáradva ért véget. Keresztyén lelkülettel elfogadva ugyan a sorsot, de bele nem nyugodva abba a sok igazságtalanságba, amit hazájára és személy szerint őreá mért.

Koszorú egy holokauszt-túlélőtől

orthy megítélése napjainkban is komoly vita tárgya, pályafutásának egyes szakaszait erősen túlzó vádak érték itthon és külföl­dön egyaránt.

A politikai helyzet kedvezett ellenkultusza kialakításának, ennek megfelelően minden érdemét elvitatták, és a Horthy-rendszert, az ,,első pillanattól kezdve fasiszta rendszert" a magyar történelem mélypontjaként mutatták be.

Fasisztoidnak, diktatórikusnak és népnyúzónak minősítették, felelőssé tették a zsidóság deportálásáért. A nyolcvankilences rendszerváltás után a magyarországi történetírás szakított a korábbi szemlélettel, aminek köszönhetően egy jóval objektívabb Horthy-kép kezdett kialakulni. A helyes megítélést azonban lényegesen megnehezítik a korábbi előítéletek, a politikai kulturálatlanság, a kormányzó által (is) képviselt értékek tagadási kényszere.

A rendszerváltást követően politikai szerepet is felvállaló Jeszenszky Géza történész véleménye szerint ,,megítélésekor ma is indulatok csapnak össze, és hiába születik akár a legalaposabb, minden elfogultságtól mentes életrajz, monográfia, nem fogja meggyőzni azokat, akiknek nagyon jó vagy nagyon rossz véleményük van".

Valóban bonyolult és nehéz feladat Horthy Miklóst méltatni. Erre nem vállalkozom, nem vagyok történész. Jelenkori európai, magyar, ráadásul az igazság iránt kiemelten érzékeny kisebbségi értelmiségiként azonban szükségesnek tartok hangsúlyozni néhány tényt, a magam módján megtenni néhány megállapítást, és pár kérdést feltenni. Arról a számos területen példát nyújtó, egykori és mai értékeket a maga korában felvállaló, a sors nyújtotta szerencse és balszerencse között vergődő személyiségről, akiről sok mindent és sokfélét el lehet mondani, de elfeledni nem szabad.

Meggyőződéses keresztyénként ő maga is tisztában volt azzal, hogy minden ember vétkezik és hibázik, miközben egyenruhásként a kitűzött harc következetes szolgálatába szegődött.

A TELJES CIKKET AZ ALÁBBI LINKEN OLVASHATJÁK:


Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Katonai humor
  2018-07-03 23:12:08, kedd
 
  Házimunka

Kovács törzsőrmester folyton arról prédikál a feleségének, hogy ha jobban szervezné a házimunkát, mindenre jutna ideje.
Egyik délután egyedül marad otthon, és gondolja, hogy majd ő bebizonyítja, milyen gyorsan meg lehet egy süteményt sütni.

Néhány óra múlva hazaér a felesége:
- Mi újság, csak nem süteményt sütöttél?
- De, igen, aztán még megpucoltam a konyhaablakot, elmosogattam, lemostam a falakat, kimostam a függönyt, és még le is zuhanyoztam - válaszolja a pasi kimerülten.
- És hogyhogy ilyen nagy munkába fogtál?
- Hát, tudod, az úgy kezdődött, hogy a sütemény alapanyagait beraktam a turmixgépbe, és elfelejtettem rátenni a tetejét...


Szerencse

Szabó őrmester kerékpározik és elüt egy idős asszonyt.
- Nagy szerencséje volt ám a néninek ma! - mondja az őrmester.
- Szerencsém? Ugyan miért? Hát éppen most ütöttél el!
- Azért, mert általában harckocsival járok.


Horgászok

Négy katona horgászik a Tisza-parton. Egy arra sétáló ember megkérdezi tőlük:
- Mondják, emberek, maguk miért szeretnek horgászni?
- Én azért, mert jó kikapcsolódásnak tartom - feleli az első.
- Én a csend és a nyugalom miatt - mondja a második.
- Énszerintem ez a legjobb sport - teszi hozzá a harmadik.
- És maga? - fordul a negyedikhez a férfi.
- Én speciel halat akarok fogni.


Viteldíj

A Genezáreti-tó partján nyaral az öreg zászlós. Megpillant egy csónakot, és máris a benne ülő emberhez fordul:
- Megkérhetem, hogy csónakjával átvigyen a túlsó partra?
- Persze, nagyon szívesen! Foglaljon helyet! 40 dollár lesz.
- Mennyi? De kérem, ez rablás!
- Uram, ez egy híres tó! Itt Jézus gyalog járt a vízen!
- Hát azt nem is csodálom! Ilyen árak mellett!


Csak egyszerűen

Kovács zászlós megkérdezi Tóth törzsőrmestert
- Mit is mondott, mivel foglalkozik a testvére?
- Numizmatikus.
- Az micsoda?
- Pénzérméket gyűjt...
- Ááá, szóval koldus, csak flancosan van elnevezve...


Egyeztessük óráinkat...

A parancsnok a bevetés előtt időt egyeztet az embereivel.
- Na, uraim, nálam a pontos idő 11:48. Akiknek digitális órájuk van, azoknak: vonal, vonal, kisszék, hóember.


Megtérült

- Gál zászlós, hallom hegedülni tanítja a lányát.
- Igen, már 6 hónapja.
- És jutott már valamire?
- Hogyne, mind a két szomszédos lakást sikerült fél áron megvenni.


Korrózió

A főtörzsőrmesternek gyermeke születik.
Bemegy a szülészetre és meglepődve hívja az orvost:
- Doktor Úr, a feleségem haja barna, az enyém meg fekete. Hogy lehet, hogy a gyereké vörös?
- Hát ez jó kérdés. Milyen gyakran vannak együtt?
- A gyakorlatoktól, misszióktól függően havonta, félévente.
- Na ez az - derül fel az orvos... akkor a rozsda az oka.


 
 
0 komment , kategória:  HUMOR  
Boros Imre: Soros és a pénzhatalmi elit áll a forint elleni
  2018-07-03 00:23:54, kedd
 
  Boros Imre: Soros és a pénzhatalmi elit áll a forint elleni spekuláció mögött





A mostani forintgyengülés mögött részben világgazdasági folyamatok, részben migránsügy miatti politikai bosszú áll. Ennek a a véleményének adott hangot Boros Imre közgazdász lapunknak nyilatkozva. Szerinte a Matolcsy György által vezetett jegybank helyesen teszi, hogy nem emel kamatot, mert azzal sokat ártana a magyar gazdaságnak.

Vegyük sorjába a gazdaság tényeit. A számok azt mutatják, hogy sokkal többet teljesítünk a külföld felé, mint amennyit onnan kapunk. Több deviza folyik be az országba, mint amennyit ki kell fizetni azért a termékekért és szolgáltatásokért, amit igénybe veszünk. Ez a különbözet megjelenik devizában, ami előbb vagy utóbb becsatornázódik a Magyar Nemzeti Bankba. Emiatt a forintnak sokkal inkább erősődnie kellene, mint gyengülnie.

De van egy másik dolog, amiről kevesebbet beszélnek, az államadósság. Ennek jóval több mint felét külföldiek finanszírozzák, és nem magyarok. Itt is sikerült azonban előrelépni, mivel korábban devizában hiteleztek, ma már jórészt forintban. Azonban ettől még a külföldiek tulajdona, és nekünk meg az adósságunk. Ide tartozik az a fejlemény, hogy az Egyesült Államokban már kétszer is kamatot emeltek, ami az amerikai állampapírok hozamának emelkedésével jár. Mellesleg Trump nem csinálja rosszul a dolgokat, és jól megy az USA gazdasága. Ezért pénz áramlik ki Európából az USA felé, egyébként magából az euróból is, amelynek megbotlott az árfolyama a dollárhoz képest. De ilyenkor bekövetkezik, hogy az úgynevezett feltörekvő országokból szintén vonul ki a pénz. A złotyi és cseh korona hasonló pályát ír le az elmúlt hónapokban, mint a forint.

POLITIKAI BOSSZÚ
Ezekhez kapcsolódik azonban még valami, amit már 2012-ben megtapasztalhattunk. Ez nem más, mint azoknak a bosszúja, akik minket a nyugati féltekén nagyon nem szeretnek. Itt elsősorban Soros Györgyöt szokták emlegetni, de rajta kívül vannak még jó néhányan. Tudjuk, hogy a V4-ek diadalt ültek a legutóbbi EU-csúcson, hiszen a migránsügyi tárgyalások úgy alakultak, ahogy nekünk kedvező. Nyilvánvaló, hogy ezt az egyezséget ezek a pénzügyi körök már jó előre tudták. Úgy gondolták, hogy beiktatnak egy kis ,,büntit". Ez a gyakorlatban úgy zajlik, hogy elkezdenek nagy volumenben eladni magyar államkötvényeket, amit átváltanak euróra és dollárra. Ezért kialakul az árfolyam gyengülés és az adósságunk hozamának emelkedése. A hozamemelkedés miatt pedig Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét támadják, és sürgetik, hogy emelje a kamatokat. Na ezt hívják spekulációnak - szögezte le Boros.

Nyilvánvaló, hogy egy kamatemelés a magyar gazdaságnak nagyon nem hiányzik. Ekkor a háztartások, a vállalkozások és költségvetés kamat terhei megnőnek, és ez a pénz Hegyeshalom irányába elhagyná az országot. Ezért áll ellen a kamatemelésnek a Matolcsy jegybankelnök. Arra hivatkozik, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nem az a dolga, hogy az árfolyamat figyelje, hanem az, hogy az inflációt. Azt mondja, hogy neki, mint jegybanknak, akkor van dolga, ha az infláció eléri esetleg a 3 százalékot. Egyébként is a magyar gazdaságnak inkább előnyős az árfolyamcsökkenés. Igazából csak a külföldre nyaralni induló turistáknak van ebből a mizériából kára. De a hazai exportálóknak és idegenforgalomnak előnyös. Az lehetne komolyabb baj, ha az árfolyamcsökkenés azonnali áremelkedést váltana ki, de ennek semmi jele. De ha nem sikerül a Magyar Nemzeti Bankot a buliba, akkor ez a spekuláció kifullad majd és spekulánsok sok pénzt fognak veszíteni.

SOROS GYÖRGY CSAK EGY KIFUTÓ FIÚ
Visszatérve az ellenünk irányuló spekulációra, megállapítható, hogy az egyik motívum a politikai bosszú. Boros elmondta, hogy nem akar senkit se megnevezni, de vannak sejtések kik állnak a dolgok mögött. Akár például az üres shortolásnak nevezett ügyletek is előfordulnak. 2012-ben volt olyan is, hogy egy emblematikus amerikai bank, amelyik az kategória, hogy ,,soha, semmire nem farag rá", eladott egy magyar banknak magyar államkötvényt, aminek kifizették a vételárát, de nem szállították le a kötvényeket. Amikor ezt a magyar fél szóvá tette, akkor azt üzenték nekik, hogy jobb ha csöndbe maradtok. Az ilyen ügyletek, amikor eladják a nagy semmit, komoly árfolyamhatásokat tudnak kiváltani. Na ezekre az esetekre van a jegybank, amely figyeli a devizakereskedést, és ezért a spekulánsok nem tudnak teljesen elbújni.

Tehát, hogy kik kavarnak az idővel úgyis kiderül, de ezt úgyse fogja soha senkinek elmondani a magyar jegybank. Nem csak Soros Györgyre kell gondolni, mert ő lényegében egy kifutó fiú. Különben is Soros és üzlettársai közt sem felhőtlen a kapcsolat. Elég idős már, és ezért gyorsan betettek az alapítványokba a Soros pénzéből 18,6 milliárd dollárt, nehogy ez a pénz az örökösök kezére jusson. Leválasztottak 6 milliárd dollárt, ami tevékenységének jutaléka, ami majd örökölhető lesz. Ezt természetesen a liberális sajtó valamiféle nagy jótékonyságnak tüntette fel, de erről valójában szó sincs. Vagyis csak sejteni lehet, hogy pontosan kik állnak a mostani spekuláció mögött. De elég pontos meghatározás, ha azt mondjuk, hogy pénzhatalmi világelit áll a dolgok mögött - jelentette ki Boros Imre. Azok, akik nagyon haragszanak ránk.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 105 db bejegyzés
e év: 958 db bejegyzés
Összes: 23899 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1058
  • e Hét: 22139
  • e Hónap: 66343
  • e Év: 1502937
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.