Belépés
babi610805.blog.xfree.hu
Ki viszi át a szerelmet.... Dezső Andrea
1961.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Rég volt
  2018-01-25 08:55:15, csütörtök
 
 
Addig voltam gyerek míg
anyámhoz bújhattam,
rég volt és árva lettem
mint az utcán felejtett kutya,
édes illata velem maradt
innám becéző szavait,
csókolnám láthatatlan méhét
melyben oly boldog voltam,
de a halál egy álarcos bitang
a végén rabul ejt majd,
s a vér szava hangosan kiált
várj reám ha időm eljön és
erőm elhagy s újra hozzád
bújhatok, ahol nyugalom,
ahol csend van.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Álmot szövögető
  2018-01-23 06:00:47, kedd
 
 

Ráncaim barázdáiban
ül meg egy gondolat,
akár az édes dajka
ringatja mint hímes
lepkét a szél,
féltett kincse elmémnek
a magot elültettem
gyöngyöző homlokomon,
kibeszélni nem lehet
őrzöm míg útra nem kél.
Nézem a lusta Holdat
mozdulatlan, hideg márvány
távoli utcák zaját hallom,
mint dagályok és apályok
hol lapos, hol emelkedett
vészjósló, hangos ricsajok,
hol eltűnik, hol feltűnik
egy kutya vagy macska jaj,
így mulatnak a fiúk és lányok.
Miért a jelen, miért a jövő?
porlepte, hosszú utakon
veszendőbe menni egy
gondolattól, tán őrizni
tovább, vagy lemosni
gyöngyöző homlokomról?
Óvatos duhajként választom
virágok szirmait, hol hímes lepke
kapaszkodik egy fűszálba,
én is úgy kapaszkodom
gondolataimba, lehet az a jelen
lehet az a jövő, a domb tetejéről
a Holdra kacsintva sötét éjjelen,
én, az álmot szövögető.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Lány feketében
  2018-01-23 05:59:59, kedd
 
 

Fekete ruhában, bús szemekkel
fiatal volt s szerelmes
szelíd szava akár a Biblia
termete sudár s nesztelen.
Régi csókok íze akár az éji csend
ragyogó, szentelt fény
gyöngén, elhalón suttogta
halált láttam az éjnek közepén.
Hol már az ifjú legény?
Ó, bús szerelem kínozta
reszketeggé tette lelkét
a háború életét kioltotta.
Hulltak az emberek akár a legyek
eggyé váltak a fagyos földdel
anyák méhéből a poklot is megjárták
a hajnal nekik többé nem felel.
Mi dolga e földön egyedül
hol a legény s hol a vigasz
láttam a lányt az ajtóban állni
várta a halált titokban.
Többé nem láttuk feketében
szerelmesek kertjében várt
utolsó táncát lejtette egyedül
mert a szíve a bánattól megállt.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Ámor nyilai
  2018-01-23 05:59:15, kedd
 
 

Karodba ájulnék én kedvesem
Nézz hát szemembe, fátyol nem takar
Ha rózsát látok te jutsz eszembe
Ha kopog az eső s a zivatar.

Szirmaim nektárján te lennél a méh
Halálomig nyüzsögnél mellettem
Szét zúznék minden ajtót és falat
Mi közénk áll s akarná végzetem.

Nincsen annyi csillag a kék égen
Ahányszor dobban a szívem érted
Nálad a jóság, nálam a szépség
Édes lesz az élet, ugye érzed?

Nem árthat irigység, sem koholmány
Birodalmunk tartós pillérein
Mellém rendeltettél útitársnak
Repülünk együtt Ámor nyilain.

Ocsúdok már, szemedben ott vagyok
Látod te is szememben magadat
Hát fogjad be ajkam az ajkaddal
Nem kell a szó, csak édes pillanat.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Csillagom
  2018-01-23 05:58:22, kedd
 
 

Milyen csendes ma az ég
Száműzött minden vigalom
Oly szomorú vagyok én
Kihunyt a legszebb csillagom.

Tüzet gyújtok ma talán
Mi felmelegíti lelkem
Szép reményeim magját
Nem öntözheti félelem.

Hallgatok mint egy néma
Olykor magamban beszélek
Köröttem minden léha
A kémények sem szelelnek.

Milyen csendes ma az ég
Egy pohár víz az asztalon
Megfagy ha nem éri fény
Hisz rég kihunyt a csillagom.

Eszmélnék de nincs eszme
Sem gyufaszál a fiókban
A tegnap jut eszembe
Hol a csillagom ragyoghat.

Hadd koptassam fényemet
Még egy utolsó keringőt
Hadd halljam lépteimet
Végre kaphassak levegőt.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Jeges csókok
  2018-01-23 05:57:35, kedd
 
 

Apró fészek hajladozik a szélben
hol a remény hol a fenyőszag?
legyint a természet vaskeze
elsöpör mindent az erőszak.
Hol a kikelet, sehol már a vigasz
jeges csókok, kínzó ölelések
éltető, friss nedvek sem hullanak
jajveszékelünk akár egy kisgyerek.
Csodásat láttam az éjjel
virág voltam de szagtalan
beborított a szürke valóság
hulló szirmokkal álltam hangtalan.
Szálltam a széllel a semmibe
gyenge testem ütött, kopott
vonyítottak a farkasok is
a fájdalomtól testem sajogott.
Mint fán az apró madár
szorítottam görcsösen jövőmet
fel kap a szél és elsodor
vagy magához ölel engemet.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2017.12 2018. Január 2018.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 6 db bejegyzés
e év: 61 db bejegyzés
Összes: 775 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2
  • e Hét: 56
  • e Hónap: 345
  • e Év: 21958
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.