Belépés
illike.blog.xfree.hu
Az ember minden jel szerint arra lett teremtve, hogy gondolkodjék. Ebben rejlik minden méltósága és minden érdeme. Egyetlen kötelessége, hogy helyesen gondolkod... K. I.
1960.08.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Levél a tárcában
  2018-01-28 16:04:54, vasárnap
 
  LEVÉL A TÁRCÁBAN

Pár éve, egy hideg napon az utcán találtam egy tárcát. Nem volt benne semmi, ami a tulajdonosát azonosította volna. Csupán három dollár és egy gyűrött levél, amelyet évek óta hurcolhatott magával.

A szakadt borítékon egyedül a feladó címét lehetett kisilabizálni. Felnyitottam, és megláttam, hogy a levél 1924-ben - csaknem hatvan éve - íródott. Figyelmesen végigolvastam, remélve, hogy találok benne valami utalást a tárca tulajdonosára.

Jellegzetes szakítólevél volt. Írója gyöngybetűkkel tudatta a címzettel, Michaellel, hogy az édesanyja megtiltotta, hogy továbbra is találkozzanak. De ő mindig szeretni fogja a férfit. Aláírás: Hannah.

Gyönyörű levél volt. De a tárca gazdájáról semmi sem derült ki azon túl, hogy a neve Michael. Felhívtam a telefonközpontot, hátha tudnak segíteni. - Egészen szokatlan kérésem volna. Találtam egy tárcát, és a tulajdonosát próbálom felkutatni. Volna rá mód, hogy megadják nekem annak a címnek a telefonszámát, amit a tárcában lévő levélen találtam?

A központos a feletteséhez kapcsolt, aki elmondta, hogy a címhez tartozik ugyan telefonszám, de ő azt nem adhatja ki nekem. Viszont feltárcsázhatja a számot, és elmagyarázhatja a szituációt. Amennyiben a hívott fél óhajt beszélni velem, összekapcsol minket. Egy perc várakozás után ismét a tudakozó diszpécsere jelentkezett. - Van itt egy hölgy, aki hajlandó beszélni önnel.

Megkérdeztem az illetőt, hogy ismer-e egy Hannah nevű személyt. - Hát persze! Hannah családjától vettük meg a lakást.

- És meg tudná esetleg mondani a jelenlegi címüket? - kérdeztem.

- Évekkel ezelőtt Hannah kénytelen volt az édesanyját egy idősek otthonában elhelyezni. Talán ők tudnak valami felvilágosítást adni.

A hölgy megadta az idősek otthona nevét. Felhívtam őket, és megtudtam, hogy a mama már meghalt. Viszont adtak egy címet, amelyen valószínűleg elérhetem Hannah-t.

Odatelefonáltam. Egy nő fogadta a hívásomat, aki elmesélte, hogy azóta már Hannah is beköltözött egy másik idősek otthonába. Megadta a számukat. Felhívtam, és kiderült: - Igen, Hannah nálunk lakik.

Megkérdeztem, hogy beugorhatnék-e hozzá. Már majdnem este tíz óra volt. Az igazgató közölte, lehet, hogy Hannah már alszik. - De azért megpróbálhatja, talán még tévét néz a társalgóban.

Az otthon bejáratánál az igazgató és egy őr fogadott. Fölmentünk a második emeletre, ahol egy ápolónőtől megtudtuk, hogy Hannah tényleg még televíziót néz.

Beléptünk a társalgóba. Hannah bájos, ezüst hajú, barátságos tekintetű idős hölgy volt, aki kedvesen ránk mosolygott. Beszéltem neki a tárcáról, és megmutattam a levelét. Amint meglátta, vett egy mély lélegzetet.

- Fiatalember - mondta -, ez a levél volt az utolsó kapcsolatom Michaellel. - Elfordította az arcát, aztán tűnődve hozzátette. - Nagyon szerettem. De csak 16 esztendős voltam, az anyám szerint túl fiatal. Olyan jóképű volt, mint egy filmsztár, mint Sean Connery.

Mindketten felnevettünk. Az igazgató magunkra hagyott minket. - Igen, Michael Goldsteinnek hívták. Ha rátalál, mondja meg neki, hogy még mindig gyakran gondolok rá. Soha nem mentem férjhez - vallotta be, és a szemét elborító könnyeken keresztül elmosolyodott. - Azt hiszem, soha senki nem ért fel Michaellel.

Megköszöntem Hannah-nak, elbúcsúztam, és lementem a földszintre. Az ajtónál az őr megkérdezte: - Tudott Hannah segíteni?

Elmondtam, hogy kaptam némi fogódzót, amivel továbbléphetek. - Legalább már tudok egy vezetéknevet. De azt hiszem, egy időre abbahagyom a kutatást.

Elmagyaráztam, hogy majdnem a teljes napom ráment arra, hogy megtaláljam a tárca gazdáját. Beszélgetés közben előhúztam a piros zsinórral beszegett barna bőrtárcát, és megmutattam az őrnek. - Nahát, ezt aztán bárhol felismerném. Mr. Goldsteiné. Folyton elhagyja.

- Ki az a Mr. Goldstein? - kérdeztem.

- Az egyik öregúr a hetedikről. Ez egész biztosan Mike Goldstein tárcája. Elég gyakran eljár sétálni.

Megköszöntem az őrnek az információt, és visszaszaladtam az igazgatói irodába, hogy elmondjam neki, mit hallottam. Az igazgató fölkísért a hetedik emeletre. Magamban fohászkodtam, hogy Mr. Goldstein még ébren legyen. - Azt hiszem, még a társalgóban van - mondta az ügyeletes nővér. - Szeret este olvasni.

Bementünk az egyetlen helyiségbe, ahol még égett a villany. A férfi egy könyvet olvasott. Az igazgató megkérdezte tőle, nem veszítette-e el a tárcáját.

Michael Goldstein felnézett, majd megtapogatta a farzsebét, és így szólt: - Jaj, nincs meg!

Amint megpillantotta a tárcát, megkönnyebbülten elmosolyodott. - Igen, ez az - mondta. - Biztos elejtettem ma délután. Szeretném megjutalmazni.

- Ó, köszönöm, de szó sem lehet róla - feleltem. - De el kell mondanom önnek valamit. Elolvastam a levelet, mert azt reméltem, a tulajdonos nyomára vezet.

A mosoly eltűnt az arcáról. - Olvasta a levelet?

- Nemcsak olvastam, de azt hiszem, tudom, hol van Hannah.

Elsápadt. - Hannah? Maga tudja, hol lakik? És azt is, hogy van? Még most is olyan szép, mint annak idején?

Kicsit tétováztam. - Kérem, mondja el! - nógatott Michael.

- Remekül van, és ugyanolyan szép, mint amikor ön megismerte.

- Meg tudná mondani, hol találom? Fel akarom hívni holnap - megragadta a kezem. - Tudja, aznap, amikor megkaptam azt a levelet, vége lett az életemnek. Soha nem nősültem meg. Azt hiszem, mindig is őt szerettem.

- Michael - mondtam -, jöjjön velem!

Mindhárman beszálltunk a liftbe, és lementünk a második emeletre, a társalgóhoz, ahol Hannah még mindig a tévét nézte. Az igazgató odalépett mellé. - Hannah - szólította meg halkan. - Tudja, ki ez az ember?

Michael és én az ajtóban várakoztunk. Hannah feltette a szemüvegét, egy pillanatig csak nézett, de egy szót sem szólt.

- Hannah, ő Michael. Michael Goldstein. Emlékszik?

- Michael? Michael? Te vagy az?!

A férfi lassan odalépett hozzá. Hannah felállt, átölelték egymást. Aztán kéz a kézben leültek a kerevetre, és beszélgetni kezdtek. Az igazgató és én könnyekkel a szemünkben távoztunk.

- Látja, így rendez el mindent a jóisten - mondtam filozofikusan. - Aminek meg kell történnie, megtörténik.

Három héttel később telefonon keresett az igazgató, és megkérdezte: - Ráér vasárnap, hogy részt vegyen egy esküvőn?

Meg se várta a válasz. - Bizony! Michael és Hannah végre kimondja a boldogító igent!

Szívderítő esküvő volt, az idősek otthonának valamennyi lakója megjelent a szertartáson. Hannah bézs ruhát viselt, és ragyogóan nézett ki. Michael sötétkék öltönyben feszített az oldalán. Az otthon közös szobát biztosított számukra, és aki még nem látott tinédzserként viselkedő 76 éves menyasszonyt és 78 éves vőlegényt, sajnálhatja, hogy nem látta az ifjú párt.

1Mózes 29:20.
,,csak néhány napnak tetszék az neki, annyira szereti vala őt."
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szegény - gazdag ember
  2018-01-28 16:00:34, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hogyan bánunk embertársankkal ?
  2018-01-28 15:55:45, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Albert Einsten levele lányához
  2018-01-28 15:50:34, vasárnap
 
  ALBERT EINSTEIN LEVELE LÁNYÁHOZ :

- Amikor a relativitás elméletét indítványoztam, nagyon kevesen értettek csak meg, amit pedig most felfedek az emberiség előtt, az ugyancsak a világ félreértéseibe és előítéleteibe fog ütközni.

Kérlek, addig őrizd meg ezeket a leveleket, ameddig csak szükséges, évekig, évtizedekig, ameddig a társadalom eléggé fejlett nem lesz ahhoz, hogy el tudja fogadni azt, amit alább kifejtek.

Létezik egy rendkívüli erő, amelyre, legalábbis máig, a tudomány nem talált formális magyarázatot. Ez az az erő, amely mindent magába foglal és irányít, ami az Univerzum minden egyes jelensége mögött áll, és amit még nem azonosítottunk. Ez az Univerzális erő a szeretet.

Amikor a tudósok az Univerzum egyesítő elméletét megfogalmazták, megfeledkeztek a legerősebb láthatatlan erőről. A szeretet a fény, amely bevilágítja azokat, akik adják, és azokat, akik kapják. A szeretet gravitáció, mert az embereket egymáshoz vonzza. A szeretet erő, mert megsokszorozza a jót, és esélyt ad az emberiségnek arra, hogy ne pusztuljon bele saját vak önzőségébe. A szeretet kibontakozik és megnyilvánul. A szeretetért élünk és halunk meg. A szeretet Isten és Isten a szeretet.

Ez az erő mindent megmagyaráz és értelmet ad az életnek. Ez az a változó, amelyet túl sok ideje megtagadtunk, lehet, hogy azért, mert félünk a szeretettől, mert ez az Univerzum egyetlen energiája, amelyet az emberi lény még nem tanult meg kénye kedve szerint irányítani.

A szeretet leírására egy egyszerű helyettesítést alkottam meg, az egyik leghíresebb egyenletemben. Ha az helyett elfogadjuk azt, hogy a világot meggyógyító energia kifejezhető a szeretet és fénysebesség négyzetének szorzatával, akkor arra következtethetünk, hogy a szeretet a létező legerősebb erő, mert nincsenek határai.

Az emberiség azon kudarca után, hogy irányította és felhasználta az Univerzum többi forrásait, amelyek végül ellene fordultak, igen sürgető lenne egy másfajta energiaforrásból töltekezni...

Ha azt akarjuk, hogy fajunk túléljen, ha fel akarjuk fedezni az élet értelmét, ha meg akarjuk menteni a világot annak minden tudatos élőlényével, akkor a szeretet az egyetlen válasz.

Talán nem vagyunk még készek szeretetbombát létrehozni, egy elég erős szerkezetet, ami elpusztíthatná a bolygót romboló gyűlöletet, hiúságot és kapzsiságot.

Mindezek ellenére, minden egyén magában hordoz egy kicsi, de erős szeretetgenerátort, amely energiája arra vár, hogy kiszabadítsák.

Amikor megtanuljuk felajánlani és elfogadni ezt az Univerzális energiát, drága Lieserl, akkor ki fogjuk tudni jelenteni, hogy a szeretet mindent legyőz, hogy bármit túlél, mert a szeretet az élet esszenciája.

Mélységesen bánom, hogy nem tudtam kifejezni mindazt, ami a szívemben van, ami egész életemben csendesen dobogott érted. Talán túl késő bocsánatot kérni, de mivel az idő relatív, szükségét érzem elmondani neked, hogy Szeretlek, és te juttattál el a végső válaszhoz!

Édesapád.



 
 
0 komment , kategória:  Albert Einsten levele lányához  
A végső ítélet
  2018-01-27 21:49:32, szombat
 
  Link


A végső ítélet - Dr. Vankó Zsuzsa
 
 
0 komment , kategória:  A végső ítélet  
Minden ember két dolog közt
  2018-01-27 21:46:40, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A homloklebeny-kutatás
  2018-01-26 20:47:08, péntek
 
  "A homloklebeny-kutatás alkalmazási területei

Ezek a kutatások nyilvánvalóvá teszik, hogy a homloklebeny életbe vágóan fontos szerepet tölt be jellemünk kialakításában. Legyengült, károsodott homloklebeny károsodott jellemet eredményez. Önuralom, megbízhatóság, szavahihetőség, komoly olvasmányok, az összes összetett, bonyolult funkció a jól működő homloklebenyre épül. A homloklebeny baleseti vagy sebészeti beavatkozással okozott károsodása - melyeket esettanulmányokban mutattunk be - csak az érem egyik oldala. De mi a helyzet azzal a károsodással, ami talán egészségtelen életmódunkból ered? E fejezet fő mondanivalóját tekintve nem arra akar késztetni, hogy kerüljük el azokat a munkahelyeket, ahol az emberek dinamittal dolgoznak, vagy legyünk óvatosak, amikor átmegyünk az úton, vagy kerüljük el, hogy pszichiátriai betegségeinket sebészeti úton kezeljék. A homloklebeny megromlott működésének fő okai az egészségtelen életmódban keresendők, e fejezet fő mondanivalója tehát valójában az, hogy az emberek eddig vizsgált negatív jellemtulajdonságai nem korlátozódnak a traumából eredő károsodásokra. Társadalmunkban sokan szenvednek tragikus, jellembeli torzulásokat életmódbeli döntések következményeként. Legdédelgetettebb szokásaink közül néhány rövid távú kielégülést nyújt, miközben észrevétlenül megfoszt bennünket attól, aminek viszont felbecsülhetetlen az értéke: attól, akik vagyunk. Szokásainkkal öntudatlanul romboljuk, gyengítjük homloklebenyünk teljesítményét. E fejezet célja tehát, hogy megmutassa, hogy a homloklebeny elégtelen működése, rosszabbodása nem korlátozódik traumás károsodásának vagy sebészeti eltávolításának esetére. Véleményem szerint az életmódnak és a táplálkozásnak a homloklebenyre gyakorolt hatásai sokkal fontosabbak a szívbetegséget, rákot, csontritkulást, veseelégtelenséget és az összes többi, degeneratív betegséget okozó hatásainál. Az agy elsődleges védelmet kell élvezzen, hiszen életünk minőségét határozza meg. Ahogy életmódra vonatkozó döntéseink megvédik a homloklebenyt, az egészséges homloklebeny kialakítja a legjobb feltételeket életvezetésünkhöz. Ez azt jelenti, hogy az egészséges életmódbeli döntések által javul a homloklebeny teljesítménye is, s minden egyes jó döntésünkkel megkönnyítjük a jövőbeli hasznos életmód-változtatásokat. Egyetlen homloklebenyi funkció sem olyan életfontosságú, mint az akaraterő. Talán nem tűnik nagyon fontosnak mindennapi életünkben, pedig igazán alapvető és nélkülözhetetlen szerepe van. Sok pácienst láttam meghalni akaraterő hiányában. Nem azokról beszélek, akik elveszítik az akaratukat, hogy éljenek, ami persze igencsak fontos, hanem arra a több ezer emberre utalok, akik azért haltak meg, mert úgy érezték, nincs akaraterejük változtatni életmódjukon, mielőtt túl késő. Ma tizenévesek hervadoznak halálos ágyukon az akaraterő hiánya miatt. Vannak olyan cukorbetegek, akiknek évekig nem volt akaraterejük arra, hogy testgyakorlást végezzenek, hogy helyesen étkezzenek, vagy gondosan ügyeljenek vércukorszintjükre. Most a szív- és veseelégtelenség végső stádiumában szenvednek. Vannak dohányosok, akik nem határozták el, hogy megszabadulnak káros szenvedélyüktől. Most halálos kimenetelű rákbetegségben haldoklanak. Vannak olyan egyének is, akiknek nem volt akaraterejük vérnyomásproblémáik miatt elvégezni a szükséges életmódbeli változtatásokat. Most bénultan fekszenek agyvérzés következtében. Ezek és még számos más eset tanúskodik arról, mekkora szükség van akaraterőre országunkban. E könyv megírása során az egyik legnagyobb aggodalmam az volt, hogy az itt taglalt sok fontos, életet átalakító javaslat talán sohasem valósul meg sok olvasó életében. Mi lehet az oka ennek? Az akaraterő hiánya. Ebből a nézőpontból húzom alá azt a tényt, hogy a homloklebeny egyik leginkább életfontosságú funkciója az akarat."

Dr. Neil Nedley: Döntő bizonyíték
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Newton és a teremtés
  2018-01-20 19:17:32, szombat
 
  ,,Kezdetben teremté Isten az eget és a földet."

Az emberiség egyik legnagyobb zsenije Newton, nagyon sokat vitatkozott tudós barátaival a világegyetem és a világ eredetéről, keletkezéséről. Vitáik szinte vég nélküliek voltak, mert Newton kitartott elmélete mellett: a világ létrejötte nem lehet a véletlen műve, az életben tapasztalt csodás elrendeződés azt feltételezi, van valami értelem e mögött. Persze tudós barátai, akik a véletlen, és a ,,nagy robbanás" elméletét vallották magukénak, szintén erősen érveltek álláspontjaik mellett.
Newtonnak elege lett ebből és egy olyan tettre szánta el magát, ami azóta is híres.


Készített egy mozgatható modellt a Naprendszerről, olyat, amit egy kar segítségével lehetett forgatni. Középen a Nap, s körülötte a bolygók, melyek a forgatás következtében szépen forogtak a Nap körül. Amikor eljött a nap, melyen tudós barátaival találkozni szokott, kitette a makettet az előszobába és átment egy másik helységbe. A többiek megérkeztek, mind nagyon elcsodálkoztak a látottakon, s nem győzték dicsérni az alkotást.





Amikor Newton belépett, rögtön nekiestek és faggatták:
Ki csinálta ezt?
Honnan van, hiszen ez fantasztikusan jó modell! ujjongtak.
Newton így válaszolt:
Fogalmam sincs! El sem tudom képzelni, hiszen, amikor előbb ebben a szobában voltam, még nem volt itt. De egy érdekes esetre felfigyeltem, míg a másik szobában voltam! Hallottam, hogy innen nagy durranások és zajok hallatszanak, mintha valami nagy robbanás történt volna. Idejöttem és akkor vettem észre én is ezt az alkotást. Nem tudtam másra gondolni, hogy véletlenül keletkezhetett, valami ismeretlen ok következtében.
Na, ne néz minket ilyen ostobának! fakadtak ki a tudósok.
Csak nem képzeled, hogy elhisszük ezt a képtelenséget! Ez nem keletkezhetett magától, ezt valaki készítette. Te voltál?

Newton elmosolyodott és így válaszolt:
Milyen ostobák vagytok! Kételkedtek abban, hogy ez a modell nem jöhetett így létre, azt állítjátok, valaki készítette. Pedig ez nem más, mint annak a tökéletlen mása, aminek a keletkezését illetőleg nem fogadjátok el az értelem jelenlétét. Ha e modell elkészítéséhez értelem és intelligencia szükséges, akkor miért gondoljátok, hogy az eredetihez, a Naprendszerhez nem szükségeltetett ?

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nem volt rossz ember
  2018-01-18 22:39:37, csütörtök
 
 
Ugyan ki látott már rossz embert virágot öntözni, gondozni és bennük gyönyörködni. De,hogy semmit sem szabad túlzásba vinni, igazolja azt az alábbi történet:





A kertész nagyon szerette a virágokat, reggeltől estig csak az illatos növényekkel foglalkozott. Más nem is érdekelte, csak a rózsái, liliomai, a szebbnél szebb színekben pompázó virágai. Öntözgette, kapálgatta, trágyázta őket. Ám ennek a családnak volt családja is. Jó felesége, aki csak türelmesen nézte, hogy az ura egész napját a virágainak szenteli, és másra nem is futja az idejéből. De amúgy nem volt rossz ember. Volt két szép fia is, akiknek titokban fájt a szívük, hogy édesapjuk a virágokat simogatja és nem őket, a virágokkal beszélget és nem velük, a virágok növekedését lesi és nem az övékét. De hát amúgy nem volt rossz ember.

Teltek az évek. A felesége meghalt, a fiai megnősültek, és elköltöztek otthonról.
Mondhatnánk a szegény kertész egyedül maradt és szomorú lett. De nem úgy volt, szinte észre sem vette a változást. Ott voltak a virágai. Amíg ereje volt, szikrányi bírása, kapálgatta és törődött velük. Egyáltalán nem ismerte az unokáit, mivel fiai úgy érezték, fölösleges lenne meglátogatni őt, úgy sem érdekelnék a gyerekek. Ha esetleg egy új virágfajtát hoznának neki megmutatni! De egy unokát? A kertésznek is eljött az ideje és a Teremtő magához szólította. A temetésén nem siratta senki. Csak a virágok hullatták a szirmaikat, de csak azért, mert elnyíltak vagy kiszáradtak. Hisz a virágnak nincs szíve. A kertész nem hiányzott senkinek, mert ő sem szeretett senkit, nem törődött senkivel, a virágjaival nem szerzett örömet másoknak, csak saját magának.

Azt mondják, hogy addig élünk, míg valaki emlékszik, vagy gondol ránk. A kertészre bizony nem gondolt senki.
De amúgy nem volt rossz ember.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Miért tűri Isten?
  2018-01-05 19:43:17, péntek
 
 

Miért tűri Isten?

Gyakran megkérdezik az emberek a vallások képviselőit: Ha van Isten, miért engedi meg azt a sok szenvedést és bajt, amely sújtja világunkat, benne a sok ártatlan embert és gyermeket? Az alábbi interjú találó választ ad a kérdésre.

Billy Graham leányával készítettek interjút az egyik rádióműsorban, amelyben Jane Clayson riporternő megkérdezte őt az utóbbi idők borzalmas eseményeivel kapcsolatban: Hogyan engedhette meg Isten, hogy ilyenek történjenek?

Anne nagyon mély, éleslátásra utaló választ adott:

Úgy hiszem, Istent nagyon elszomorítja, ami velünk történik, ám évek óta azt mondjuk neki: menj ki az iskoláinkból, a kormányunkból, és távozz az életünkből. És Ő, amilyen udvarias, csendben hátrahúzódott.

Miképpen várhatjuk el Istentől, hogy áldását és védelmét adja, ha egyben arra szólítjuk fel, hogy hagyjon bennünket békén?

O Hare (akit meggyilkoltak, testét nemrég találták meg) panaszkodott, hogy nem akar imádságot az iskoláinkban, és mi azt mondtuk, rendben.

Azután valaki azt mondta, jobb, ha nem olvassuk a Bibliát iskoláinkban: a Bibliát, amely azt mondja: ne ölj, ne lopj és szeresd felebarátodat, mint önmagadat. És mi azt mondtuk, rendben. Azután dr. Benjamin Spock azt mondta, ne fenekeljük el a gyermekeinket, ha rosszul viselkednek, mert a kis személyiségük megsérül, és lerombolhatjuk önbecsülésüket. Spock fia öngyilkos lett, de mi azt mondtuk, egy szakember biztosan tudja, miről beszél, és azt mondtuk, rendben.

Aztán valaki azt mondta, hogy a tanárok és az osztályfőnök jobb, ha nem fegyelmezik a gyermekeinket, amikor rendetlenül viselkednek. És az iskola vezetői azt mondták, hogy a tanárok inkább meg se érintsék a diákokat, nehogy ezzel rossz reklámot csináljunk az iskolának, és semmiképpen sem akarjuk, hogy bepereljenek bennünket. És mi azt mondtuk, rendben.

Aztán valaki azt mondta, hagyjuk, hogy diáklányaink abortuszt végezhessenek, ha akarnak, és nem kell, hogy ezt elmondják szüleiknek. És azt mondtuk, rendben.

Aztán egy bölcs vezető azt mondta, mivel a fiúk fiúk, és úgyis meg fogják tenni, adjunk fiú diákjainknak annyi óvszert, amennyit akarnak, és nem kell, hogy erről szüleiknek beszámoljanak. És azt mondtuk, rendben.

Aztán valaki, az általunk jelentős posztra megválasztottak közül azt mondta, hogy nem számít, hogy mit teszünk a magánéletben, ha elvégezzük a munkánkat. Újból egyetértve velük, azt mondtuk, nem számít, mit tesz valaki (beleértve az elnököt is) a magánéletben, amíg van munkánk és a gazdaság is jól működik.

Aztán valaki egyre tovább lépett ezen az úton, és egyszer csak meztelen gyermekek képeit publikálta, majd tett még egy lépést, és ezeket elérhetővé tette az Interneten. És mi azt mondtuk: rendben, a szabad szólás joga ezt lehetővé teszi számukra.

Aztán a szórakoztatóipar azt mondta, készítsünk tv- műsorokat és mozifilmeket, amelyek az erőszakot, az erkölcstelenséget és a tiltott szexet reklámozzák. És készítsünk olyan zenefelvételeket, amelyek bátorítanak a nemi erőszakra, a kábítószer-fogyasztásra, a gyilkosságra, az öngyilkosságra és a különböző sátáni témákat dolgozzák fel. És mi azt mondtuk, ez csak szórakozás, nincs is rossz hatása, és különben sem veszi senki komolyan, úgyhogy, csak hadd menjenek.

Most pedig feltesszük magunknak a nagy kérdést:

Miért nincs a gyermekeinknek lelkiismerete, miért nem tudnak különbséget tenni jó és rossz között, és miért nem okoz nekik problémát, hogy megöljék az idegeneket, osztálytársaikat, saját magukat?

Talán, ha elég hosszan és keményen gondolkodunk rajta, ki tudjuk találni! Azt hiszem, elég sok köze van mindennek ahhoz a bibliai igéhez, hogy amit vet az ember, azt aratja is.

Írjunk hát levelet Istennek, s nézzük, hogy mit válaszolna rá:

"Kedves Isten!
Miért nem mentetted meg azt a kislányt, akit megöltek az osztályban? Tisztelettel, egy Érintett Tanuló."

És a válasz?
"Kedves Érintett Tanuló! Ki vagyok tiltva az iskolából. Tisztelettel: Isten."

Furcsa, milyen egyszerű az embereknek kivetni, kidobni Istent, zagyvaságnak, értelmetlenségnek tartani üzenetét, aztán csodálkoznak, miért megy a világ a vesztébe, s hogy miért ölik egymást az emberek.

Persze aztán azt mondjuk; Ha Isten lenne, nem lenne erőszak a világban... Furcsa, mennyire elhisszük, amit az újságok írnak, de megkérdőjelezzük, amit a Biblia mond.

Furcsa, hogyan mondhatja valaki "Hiszek egy Istenben", miközben Sátánt követi, aki egyébként szintén hisz Istenben!

Persze, aztán ha valami baj ér bennünket azt mondjuk; én nem tehetek semmiről, Isten a hibás, még az imáimat sem hallgatja meg...

Furcsa, milyen gyorsan készek vagyunk az ítélkezésre, és mennyire nem a megítéltetésre, hogy gondolkodjunk azon, mi a jó és mi rossz.

Persze, aztán ha rossz ér bennünket, azt mondjuk; nem tudtam, hogy ez helytelen tetteim következménye. S milyen rosszul esik, ha ítélkeznek felettünk...

Furcsa, milyen gyorsan továbbküldjük a viccek ezreit és azok bozóttűzként terjednek a köztudatban, de ha az Úrról szóló üzenetekkel tesszük ezt, az emberek kétszer is meggondolják, mielőtt továbbítanák.

Furcsa, hogy az erkölcstelen, obszcén, durva és vulgáris dolgok szabadon áramlanak a világhálózaton, miközben az Istenről való nyilvános beszédet elnyomják az iskolákban és a munkahelyeken.

Furcsa, hogyan lehet valaki Krisztusért lángoló vallásos ügybuzgó a gyülekezetében és láthatatlan keresztény a hétköznapokban.

Furcsa, hogy jobban érdekel, mit mondanak rólam az emberek, mint az, hogy mit mond Isten felőlem!

Tehát Isten a felelős?
 
 
0 komment , kategória:  Miért tűri Isten?  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.12 2018. Január 2018.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 10 db bejegyzés
e év: 25 db bejegyzés
Összes: 1848 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 136
  • e Hét: 1056
  • e Hónap: 2543
  • e Év: 87200
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.