Regisztráció  Belépés
sandrapolke.blog.xfree.hu
a valóság szebb az elképzeltnél Böröndi Lajos
1954.06.19
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
Holnap nyomda
  2018-01-30 17:04:20, kedd
 
  Az alábbi könyvek nyomtatásáról alkudozok: Kaláka évkönyv 2018, Ukrán-magyar szótár, Mosonmagyaróvár monográfia, egy osztrák tankönyv.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ezt kihagynám
  2018-01-29 10:01:39, hétfő
 
  Nem szívesen hallgatok rádiót, televíziót meg alig nézek. Ez a zavaros időszak nem nekem való, választás, egymás szapulása. Álhírek gyártása, cáfolatok stb. Ezt a bő két hónapot át kellene aludni.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ma
  2018-01-27 19:05:59, szombat
 
  Ma arról, hogy nincs jegyzet.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Töredékek
  2018-01-26 08:38:44, péntek
 
  Töredékek

(1)Madárszárnyak emléke, röpülés,
szabadság, méz-íze a szájban.
Sárgarigók billegtek, csízek fütyültek
a valahai nyárban.

Eltakarták az igazi kék eget
Előlem, most tudom csak.
Lehunyt szemhéj alatt békésen
Ringatózott egy csónak.

Ha a madarak nem, akkor ez visz
Át az éjszakába.
Reménytelen, díszlet volt csak, festményként
Mázolva a hazugság falára.

Rég volt, a méz íze még a szájban,
Madárszárnyak roppanva hulltak
Alá a perzselő nyárban.

De a vágy ugyanaz, az elképzelés.
Mit számít negyven-ötven év,
ha röpülni nem lehet
a leégett éjszakában?


(2.) Csönd van, hallgatom a madarak
hallgatását,
fecskék szárnyának surrogását
2018-ban.

Vizek vesznek körül, üveg vizek,
gyógyító csönd van.

Már nem hallom kerekek csattogását
hajnalban.
A vécének kitett vödör szagát nem
érzem a vagonban.


(3) Engem bántottak, aki még meg sem
születtem.
Mégis
rám szegeződött minden fegyver.

Hallom-e még az éjszakában ahogyan
betöltik a tárat
a gépfegyverbe október 25-én,
megvédeni sosem volt hazámat.

S vérem pirosa ordít a zászlón
Mosonmagyaróváron másnap.

(4) Madarak verik föl a csöndet,
őket mindig szeretted.
Ők énekelik szét az éjszakát hajnalban,
a halálos csöndet.

Öreg vagy, tudsz már mindent, olyan
vagy akár az isten.
Elélsz még ezen a csenden.

(5) Madárszárnyak emléke, röpülés,
szabadság méz-íze a szájban.
Vonszolnak sárgarigók, csízek fütyülnek
a valahai nyárban

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Bari Károly könyvéről
  2018-01-26 07:09:07, péntek
 
  A Bécsi Naplónak írtam felkérésre, bemásolom

Csönd: napérlelte emlékezet

Bari Károly új verseskönyvéről

Gyönyörű vers a Befejezetlen tenger. ,,Először a hallgatás, / aztán a madarakkal elővontatott hajnali ég / és az öregség". Majd ,,és a szél sokezeréves mozdulatai, / a falevelek torkában beszéd előtti hangok, / nyárvég, / hullott arcok, napérlelte emlékezet."
Aki ilyen sorokat tud írni, az ismeri az idő lassú sodrását, a világ apró rezdüléseiben is érzi a növekvő csöndet.
Bari Károly verseivel, mint sokan mások, huszonévesen ismerkedtem meg. A fölkapott zsenit aztán ahogyan fölemelte a pillanat, úgy el is ejtette. Használta, s mikor már számára használhatatlan volt félredobta. S most harminckét év után ismét verseskötettel ajándékozott meg bennünket, akik tudtuk, hogy a közte lévő évtizedekben cigány népköltészetet, néphagyományokat gyűjtött és adott ki, s sejtettük, hogy a forrás nem apadt el, csak csorgása vált lassúbbá. S hogy a nincs továbban is ott van a következő lépés reménye.
S most itt van a Csönd, az új könyv, a fekete borítójú kötet, hatalmas lélegzetű versekkel, gyönyörűséges képekkel, friss, tiszta levegővel, azzal, amire már úgy vártunk ebben a hangzavaros világban.
Kevés versű könyv ez, de hát a kevés megsokszorozódik, amikor újra és újra elkezdünk olvasni.: ,,Elmúlás vázlatai a ragyogásban, / ágaktól vált falevelek, megöregedett füvek, / távozik és közeleg, ami volt". És hagyjuk magunkat elvezetni a nagy összefoglaláshoz, a Feljegyzések a télről nagy tablójához, a világ egészének metaforikus megfogalmazásáig. A szenvedés csontunkba épüléséig.
A kevés és a sok a költészetben jelentőségét vesztő két szó, Bari első három kötetéről mégis megjegyzik a szűkszavúságot. Értékelői a metaforikusság mellett a látomásosságot, s a vizualitásra való törekvést emelik ki.
Most, a három évtizeddel később megjelent Csönd is néhány tucat vers foglalata csupán, mégis törésmentesen illeszkednek ezek az opuszok a korábbiakhoz, legfeljebb a kiteljesedés, s a filozófiai mélység ejt bennünket újabb és újabb ámulatba.
Tizenhét évesen írja: ,,Hiszek a költészet emberi-és társadalomformáló erejében. Olyan verseket szeretnék írni, amelyek napjaink gondjairól, az emberekről, rólam, az eltitkolt és a világ elé tárt vágyainkról, egyszerű örömeinkről, szép virágokról szólnak." Ennek a programnak nem kedvezett az elmúlt háromnál is több évtized, de érvényessége, hitelessége ma is csak ennek lehet számunkra, akiknek az emberi beszéd több szavak játékánál, egymás utániságánál.
Bari Károly nem mondott le harminckét év után sem arról a küldetésről, amit 17 évesen megfogalmazott. De miért is kellene lemondania? Miért is kellene divatok után nézni, s feledni múltat, sorsot, hitet roppantó történelmet, s árulásokat?
Az emlékezés kegyetlen, sorsunk mégis csak ez, tudni honnét érkeztünk erre a ,,síkra", s azt is hogy hova akarunk elérni. Mit számít az, hogy a cél elérhetetlen!

Böröndi Lajos

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Aztán megy az idő
  2018-01-25 11:21:15, csütörtök
 
  Nyomorultak - jó cím ez másra is.....

Kedden reggel a Himnuszról s a reformkorról beszéltem az ESZI idősek otthonában. Közben hullt a hó. Kedvesek voltak az öregek, s mindenki. Aztán suli, s haza, mert jöttek Deák Ernőék, s mentünk Ernő könyvét bemutatni a Casinoba Pozsonyban. Jó este volt, Ismét más egy kicsit, mint a korábbi 17. Utána beszélgetés, vacsora. Megint úgy éreztem egy pillanatra, hogy a sivatagban átnyújtanak egy pohár vizet.
Az estről a felvidek.ma is beszámolt, Benyák Mari tollából.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nyomorultak
  2018-01-21 15:44:45, vasárnap
 
  Végül a tegnapi nap nagyszerűre sikerült. Szabó Árpi és két tanárnő volt a délután-este-éjszaka társasága, Pista vendége Beregszászról.
Nyűgös öregemberként vonatoztam Pestre, de minden jó volt. Köszönet érte!
A szótár kiadását is megbeszéltük, majd egy japán étterem után a Madách Színházban megnéztük a Nyomorultak című musicalt. Megadtam magamat. Eddigi pályafutásom legcsodálatosabb előadását láttam. Nem véletlen, hogy nincs rá jegy.
Utána még egy-két órás beszélgetés, majd hajnali háromra értem haza. Most másnap van, de megérte.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Budapest
  2018-01-19 09:24:17, péntek
 
  Holnap ebéd után Pestre megyek, hogy találkozzunk Pistával a beregszásziakkal. Egy magyar-angol-ukrán szótárt készít egyik tanárnő az ottani gimnáziumban, s én adom majd ki. Érdekes vállalkozás lesz. Erről beszélgetünk, s utána - talán egy színházlátogatás végeztével - haza. Aztán hétfőn egy nagyon hosszú nap a suliban, kedd este Pozsony, a Kaszinóban mutatjuk be Deák Ernő könyvét.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Monongráfia
  2018-01-18 06:19:38, csütörtök
 
  Kicsit átszerkesztettem a címlapot, az első borítóra egy gyászteres kép és egy légifelvétel került. A hátsón egy mosoni, s egy 1820-as és egy csendélet. Három variációban kaptam meg, s végül a világoskéket választottam. Még nézegetem, egy kérdés motoszkál bennem ezzel kapcsolatban, hogy a szép vármegyecímert használjam-e? Végük a kötet 80 százaléka ehhez a korszakhoz kötődik, a város mostani neve már nem. A kiadó neve viszont megint.
Valószínű így marad, de túl hamar tettem fel a facéra, ezért onnét levettem a borítót.
Még az utolsó rész korrektúrája folyik. De jövő héten megyek Győrbe a nyomdával tárgyalni.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Egy pinkamindszenti emlék
  2018-01-17 07:02:38, szerda
 
  Az alábbi írást Bécsből kaptam, meghatóan szép a tavalyi pinkamindszenti találkozóról.


RAINER ÁGOTA

A PILLANAT KÍSÉRTÉSE, AVAGY A KÉRDEZŐ MOZAIKOK

Ha változik valami, akkor keresi az ember az okát, kérdéseket tesz fel. A környezetében élőknek, a családjának, önmagának. Keresgélni kezd egykori tanulmányaiban, új könyvekben, újságokban, beszélgetésbe elegyedik olyanokkal, akik talán sejtik, tudják a válaszokat. A változást akarjuk vagy bennünk történik meg? A változás és/vagy a változtatás igényét szóval vagy cselekedettel vagy mindkettővel elégítjük ki? Találunk-e megnyugvást, békét a lázas változás-hajkurászásban?
Kilenc évvel a második világégés után felsír, 2 esztendős, amikor 1956-ban a mosonmagyaróvári sortűz szedi áldozatait, 20 éves, mikor a főiskola padjait koptatja, s Krisztusi korba lép, mikor az ELTE hallgatója. Magával hozza szülei iránti szeretetét Répceszemeréről. A móriczi nevetések emlékét, édesanyja mesélést, olvasási szokásait, a hat testvér együttes örömeit, bánatait. A nagyszülők vallásosságát. Azt mondja, addig élnek az emberek, amíg emlékeznek rájuk. Így történik, hogy Imre báty Amerikából megérkezik, s mielőtt visszamenne, kitör a háború, s Isonzo lesz belőle; illetve az unoka emléke is.
Böröndi Lajos volt vendégünk húsvétkor.
Munkája révén válik élete meghatározó élményévé 1956. Három szemtanúval való találkozás, beszélgetés a Mosonmagyaróváron történt eseményekről.
,,Ágit, aki 16 évesen kimászott a kerítésen szüle tudta nélkül, mondván a diákok mennek a laktanya elé, a combján lőtték meg. Megmutatott mindent, a sebhelyét is. Október 26-án az óvári városkában végre történt valami. Azt mondták: menjünk el és verettessük le a vörös csillagot a laktanyáról - mesélte. Dudás István parancsnok fogadta őket. (Sajnos ágyban, párnák közt halt meg.) Az egyetemisták szépen szólították sorban a diákokat. Szerencsére a középiskolásokat csak egy darabig engedték menni a tömeggel, utána a tanárok elvitték őket a 48-as emlékműhöz, ott szavaltak. A legfiatalabb áldozat így is 15 éves volt. A többiek a gyárak mellett elmentek a laktanya felé, Az üzemekből folyamatosan jöttek ki az utcára. Délelőtt háromnegyed 11 volt. Énekeltek. A Szózatot. A tömeget nyomták előre a hátulról érkezők, de a hátsó sorokban már mondogatták a másik laktanya felől jövők, hogy lőni fognak. De ők énekeltek. És közben eldördült a sortűz.
Valahogyan kiderítettük, hogy 108 ember vesztette életét a téren és később a kórházban. Azért mondom ezt a számot, mert minden esztendőben felháborít, hogy a megemlékezést gyászünnepélynek hívják és több, mint 50 halottról beszélnek. ,,Dudás István bűnös, emberiség ellen, több emberen elkövetett bűntettben." - mondta dr. Habony János bíró 2001. június 19-én, az ítélethirdetés napján. Én néhány túlélővel voltam ott. Bezártak minket egy terembe, ott ült egy bácsi, két tüzér, egy csomó haszontalan ügyvéd. Ordibáltak, hogy tegyük el a fényképezőgépeket, de mégis sikerült kamerára venni egy darabkát. Az ítélet nagyon szép volt, eddig még nem mondtak ki ilyet Magyarországon.
Én korábban azokkal a túlélőkkel csináltam interjúkat, akik a felbőszült tömegben maradtak szemben a Csehszlovákiába menedékjogot kért menekülő parancsnok otthagyott katonáival. Így vált egyre személyesebbé számomra ez a történet."
És természetesen, ha valaki elmesélte Lajosnak, akkor ő tovább meséli prózában, tanulmányban, versben (A Szózat éneklése közben). És könyvet és készít: fekete könyvet, amelyben található például egy lexikon-szerű rész szócikkekből. Mindenkiről készült szócikk, akit valamilyen bizottságba beválasztottak, olyanokról is, akik ott sem voltak. Azt is odaírták, ki működött együtt a rendőrséggel. Tanárok kényszer-vallomásai arról, hogy hol voltak október 26-án, mit csináltak és mit csináltak a többiek, név szerint.
A ,,zöld szemű rádión" Szabad Európát hallgató fiatalember első verses kötete, amelyben már feltűnik 56 emlékezete, 1989-ben, a rendszerváltás évében jelenik meg. De ne szaladjunk előre. Hasonlóan 56-hoz, a történelem meghatározó pillanatai - az 1945-ben Csehországba deportált és onnan visszaszökő, elhallgattatott emberek történetei (Fehér foltok címmel később rádiósorozat a visszaemlékezőkkel), '68 eseményei, a 1988-as erdélyi falurombolás mind-mind megérintették. És természetesen összeadódik édesanya kijelentésével, mely szerint az ő családja marad itthon, akármi történik. Személyes sors, családi emlékek, meghallgatott emlékek, tanúvallomások, történelmi tények, a Felvidék bejárása és segítése adják az ízét munkásságának. A fűszer mindenhez a hétköznapi élet: tanítás, művelődési ház igazgatás, sajtóreferensi vagy éppen politikai főtanácsosi munka egy államtitkárságon. Sokrétű feladatkörök, ám úgy érzem, van állandó ebben a jelenlétben. Mégpedig a ,,magyarról magyarra" fordítás. Klasszikus költőink líráinak újra-és újra olvasása, értelmezése, tanítása. Az események újságban publikált értelmezése, felvidéken élő költők, írók könyveinek recenziói, rádióműsorok, könyvek szerkesztése és kiadása egyet tart fontosnak: megérteni múltunkat, élni jelenünket tevékenyen és a jövőt megpróbálni jó, morálisan helyes mederbe terelni.
Eredetileg a Váltóláz című, 1956-os verseket (is) tartalmazó kötetet szerettük volna bemutatni, ám körülbelül 120 percnyi beszélgetésbe csöppentünk bele. Így jutottunk el a Bárány véréig, és azokhoz a váltó rezdülésekhez, amelyek egy-egy ember életét vagy gondolkozását befolyásolják. Szigethy Attila (a börtönben öngyilkos lett forradalmár) titkárának magyar tanárnő feleségéhez, akitől az írást, írás szeretetét és tiszteletét lehetett megtanulni, aki a katonaság alatt is levelezett diákjával; az ELTE tanáraiig, akik akkor is tanították a Bibliát, ha szocializmus van, mert anélkül érthetetlen az európai irodalom és művészet. A piarista gimnázium, ahol rend volt. És jó volt tanítani. Lupusz atya a ,,mindenhonnan kicsapott gyerekeket befogadsz" rosszallásra csak annyit mondott: tanuljátok meg, hogy ezeket a gyerekeket is át kell vezetni az érettségin.
A szellemi találkozások is rendkívül izgalmasnak bizonyultak pro és kontra.
,,Mondottam ember: Küzdj és bízva bízzál!" - hát jól megvigasztalt minket Madách Imre. Nem tudjuk van-e értelme, te csak törekedjél. Küzdj! Biztos, van értelme. A Nemzeti Színházat ugyebár ezzel avatták. Alföldi ezt a mondatot kihúzta belőle. Ezt az embert nagyon becsülni kell, ez tudja, hogy mi az az egy mondat, ami miatt megírta a szerző a művet; és azt ki kell húzni. Nem hangzott el a lényeg. Ez a megoldás. - fejezi be Lajos szomorú iróniával.
Christofer Okigbo nigériai költő kötetének (fordította: Gergely Ágnes) recenziója, ahol a rendszernek problémája akadt a Félelmünkben címmel, majd később megőrizve a történetet (is) Félelmünkben énekelünk című Böröndi kötet látott napvilágot. A Radnótinak ajánlott előszó miértjére Gergely Ágnes, a kötet fordítója válaszolt: az első ember, az ősember is nagyon félt a világtól, ami körülötte volt, próbált rá magyarázatot adni. A barlangban is félt, és félelmében énekelt. Így oldja fel azt. És a költők is félelmükben énekelnek.
Borbély Károly festőművész, művészetterapeuta barátsága, akinek egy sorozatára gondolunk hirtelen. A Megrepedt föld, ahol a repedésekbe belefolyik az arany.
Dolán György, aki Kadhafi idejében felesége révén Líbiában élt évekig, most homokkal is fest.
Montanaro zeneszerző, aki egy okszitán (okcitán) francia nyelvjárást (Az okcitán az egyik legnagyobb kulturális és irodalmi hagyományokkal rendelkező kisebbségi nyelv Franciaországban. A középkori irodalomban a trubadúrköltészet és balladák nyelve volt. A nagyobb újlatin nyelvekbe, mint például az olasz és a spanyol, számos szó került be az okcitán útján. használ, Az okcitán elnevezést onnan kapta, hogy a középkori dél-franciaországi dialektusokban az igenlést az &#242;c (ejtsd: [&#596;]) szóval fejezték ki (< latin HOC 'ez', kevéssé ismert, hogy Honoré de Balzac is okcitán volt.) használ, felesége felvidéki magyar lány.
Cseh Tamás, akiről verset ír:
,,A másik oldalra mentél/ Árnyékban maradtunk mi/ Minden mit gondoltunk eddig/ Semmivé foszlik" - vagy mégsem? Hiszen Lajos azt is elmondja a jelenről: ez azon a túli pillanat, amikor már csak röhögni lehet azokon a változásokon, amiket itt megérünk, s attól félek, néha ki kell röhögni magunkat is. Teszi ezt néha lírájában, hogy megismerhessük életkedvét is, minden nehézség ellenére. Mosolyog, viccelődik. Kitart az irodalom mellett (szerinte ugyanis nincs felvidéki magyar irodalom például, egy magyar irodalom van), kitart a Felvidék támogatása mellett, szerkeszti a Szél-járás nevű folyóiratot, ápolja kapcsolatait pozsonyi rádióval, televízióval, s az apró falvakkal. Fiának megmutatja Gdanszkot, a hajógyárban megnézik együtt a sortűzre emlékezve a rajzokat, fényképeket. Továbbadja az emlékeket. Találkoznak egy nénivel. A 80 éves néni hallva a szavaikat, hátrafordul, és azt kérdezi: ,,magyar" (vengri)?, mondják, hogy ,,igen". Vigyázzba vágja magát és elmondja a lengyel-magyar két jó barát-ot:

,,Polak, Wegier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki, oba zuchy, oba zwawi, niech im pan bóg blogoslawi!", azaz: ,,Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát, vitéz, s bátor mindkettője, áldás szálljon mindkettőre!"

,,Úgy csillogott a szeme, azt mondja a gyerek, ez a néni honnan tud ilyeneket? Van egy titka, ők elmondják a gyerekeiknek. És hát ugye voltak közös királyaink is."
Közös történelmünk, közös hagyományaink, közös kultúránk. S lesz is közös dolgunk, az, amit megosztunk másokkal:
,,Én minden nap olvasok verset, ezzel szoktam a gyerekeket idegesíteni az iskolában. Milyen verset olvastál? Még föl sem ébredt. Hogy lehet úgy fölébredni, hogy nem olvasol verset? Sőt, másét is elolvasom."
És Böröndi Lajost olvassák, fordítják, megzenésítik verseit. Közös élménnyé válik.

S közös a bárány vére is...

ui.: Böröndi Lajos köteteiből ajándékul hagyott itt könyvtárunknak. Olvassák őket nagy szeretettel.!


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
2017.12 2018. Január 2018.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 20 db bejegyzés
e év: 97 db bejegyzés
Összes: 2488 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 62
  • e Hét: 218
  • e Hónap: 3972
  • e Év: 74553
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.