Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Azért szeretem ...
  2018-10-30 18:15:22, kedd
 
 




AZÉRT SZERETEM...


Azért szeretem a Fideszt, mert amikor a sok ellenzéki újságíró és blogger azt írja, hogy:

lopnak, akkor ők megrendezik a hazai történelem egyik legnagyobb sport eseményét, másnap megint írja a balfácán, hogy

lopnak, másnap több pénz jut tankönyvre, megint jön hogy

lopnak, másnap több pénz jut gyermekétkeztetésre, megint jön hogy

lopnak, másnap több támogatás jut lombikprogramra, megint jön hogy

lopnak, másnap több száz mentőautót vesz az állam, megint jön, hogy

lopnak, másnap jön, hogy több támogatást kapnak a dawn kórosok, megint jön hogy

mindent szétlopnak, másnap jön, hogy több tucat balatoni strand újul meg, de nem adják fel, megint jön hogy

lopnak, másnap, hogy sokkal több béremelést kapnak a mentősök, de másnap megint jön, hogy

lopnak, erre jön hogy sokkal többet fordítanak bölcsőde építésre, megint jön hogy

lopnak, erre jön, hogy majdnem kétezer buszt vesz az ország,de nem adják fel,

lopnak, erre jön egy ezer milliárdos nagyságrendű városfejlesztési program, de folytatják,

lopnak, erre másnapra ingyenessé teszik a közműbekötést országosan,másnap újra

lopnak- lopnak- lopnak, erre ingyenessé teszik a nyelvvizsgát 35 éves korig és ingyenessé a második szakmát,de tovább folytatják, hogy

lopnak, erre csökkentik a hal Áfa kulcsát, az internetét a társasági adót, a kisvállalkozói adót, a munkáltatói járulékot,

de tovább folytatják, aztán megtoldják kétszázmillióval az oktatásra fordított összeget, másnap megint sivalkodnak, hogy

lopnak, erre kifizetik a háromgyerekes teljes a kétgyerekes fél diákhitelét és a háromgyerekesnél még 1 milliót a devizahitelből, de nem adják fel,

ellopnak mindent, másnap jön, hogy tovább tart és több lesz a diplomás gyed, és nő a családi adókedvezmény, de eljön az újabb nap,

lopnak lopnak, aztán másnap jön, hogy kiterjesztik a csokot,
de ez se jelent semmit,

lopnak lopnak, aztán jön több száz orvosi rendelő, felújítás, kórházak felújítása, helikopter leszálló, új mentőállomások, de aztán megint csak

lopnak, erre két év alatt emelik több mint 200 ezerrel az orvosok fizetését, de aztán újra, hogy

lopnak, erre betol az állam 1500 milliárdot (nem milliót, milliárdot!) vasút fejlesztésre, nem számít lopnak, másnap jön 300 milliárd turisztikai fejlesztésre, de nem baj,
lopnak, másnap 210 milliárd a gazdáknak, szarjunk bele ne adjuk fel

lopnak, másnap kifizetik Gyurcsány 18 milliárd büntijét, de akkor is lopnak, erre kifizetik az IMF hitel utolsó részletét,
mit sem számít,

lopnak, erre ingyen tűzifát osztanak, lopnak, csökkentik az SZJA-t lopnak, erre jön pár száz milliárd a fővárosi kórházakra,

lopnak, másnap jön a 30%-os emelés a vasutasoknak, de még mindig lopnak, erre megemelik a határt védők bérét, de akkor is

lopnak, másnap emelik a honvédelmi kiadásokat, lopnak,
másnap 13 modern új busz a BKV-nak és BKV béremelés amivel mindenki elégedett,de

lopnak, aztán jön hogy 7000 milliárddal(!!!) nőtt az állami vagyon,

lopnak, de visszavásároljuk a SEUSO kincseket,

lopnak, de jut 40 milliárd Kolontár újjáépítésére de akkor is

lopnak, ez van beprogramozva, hogy ellopnak mindent, másnap jön, hogy tovább erősödött a gazdaság,

lopnak, másnap, hogy felminősítették az országot és hónapról hónapra jobb kilátások a nemzetközi elemzőktől,

lopnak, másnap kikerülünk a túlzott deficiteljárás alól,

lopnak, másnap jön hogy rekord alacsony az ország devizaadóssága,

lopnak, lopnak lopnak...

(Bocsánat,..és 10 szeresére emelték az ország aranytartalékát!!!)







Háború van, de ezt a harcot nem fegyverekkel vívjuk. Míg a liberalizmus teljesen elszakította gyökereitől az európai embert a muszlim betolakodók erős identitással érkeznek és meg is tartják azt. Napról-napra meghal egy darabka Európa, gondoljunk csak nyugaton lerombolt templomokra, betiltott karácsonyi ünnepségekre, az iskolai menzákról kitiltott disznóhúsra. Egy nyugati család két kutyát és egy macskát nevel míg egy migráns családba 4-5 gyerek az átlagos. A nyugati emberek évtizedeken belül elvesztik saját országukat.

A kérdés, hogy mi tanulunk e a hibájukból? Szerencsére bennünk, magyarokba még megvan a hazaszeretet. Ennek köszönhető, hogy az országnak továbbra is olyan miniszterelnöke van Orbán Viktor személyében, aki tűzön-vízen át védi azt. Becsüljük meg és támogassuk őt, hisz ő a garancia rá, hogy Magyarország nem indul el azon az úton, ami élhetetlenné teszi a nyugatot.

" - mindent el kell adni a nyugatnak annyiért, amennyit kinálnak érte!.. különben nem lehetünk a nyugat által elismert demokratikus ország!" - mondta ez a részeges pufajkás, és el is kótyavetyéltek mindent!... persze a nyugatnak csak ennyire kellettünk és utána azt csinálnak velünk amit csak akarnak!"















 
 
0 komment , kategória:  Média  
1918. október 31. - Tisza István meggyilkolása
  2018-10-29 19:28:20, hétfő
 
 







1918. OKTÓBER 31. - TISZA ISTVÁN MEGGYILKOLÁSA

Szerző: Tarján M. Tamás


,,...ennek így kellett lennie."
(Tisza István állítólagos utolsó szavai)


1918. október 31-én gyilkolták meg Hermina úti villájában gróf Tisza István egykori miniszterelnököt, akit két kormányfői ciklusa (1903-1905, illetve 1913-1917) alatt markáns konzervatív politika és az ellenzéki obstrukció elleni kíméletlen fellépés jellemzett. Miután az első világégés kirobbanásakor - kezdeti ellenállása után - Tisza a háború mellett foglalt állást, a küzdelem elhúzódása nyomán elégedetlenné váló tömegek szemében ő lett a véres küzdelem szimbóluma, ezzel együtt pedig az ország nyomorúságának felelőse is. A politikus elleni negyedik, végzetes merénylet résztvevőit aztán ez az érzés ösztönözte az október 31-i gyilkosság végrehajtására.

Tisza István 1913 júniusában, egy évvel a végzetes szarajevói pisztolylövések előtt alakította meg második kabinetjét, melynek intézkedései sok szempontból már a közelgő világégésre készítették fel az országot. Tisza, aki a Nemzeti Munkapárt ,,szürke eminenciásaként" 1912-ben - házelnöki tisztségét kihasználva - keresztülvitte a híres véderőtörvény elfogadását, kormányalakítása után konzervatív intézkedéseivel igyekezett rendet és stabilitást teremteni az Osztrák-Magyar Monarchia magyar felében. Miközben a birodalom - más államokhoz hasonlóan - erőteljes fegyverkezési programot hajtott végre, Tisza ,,hagyományos" eszközeivel, többek között a szigorú sajtótörvénnyel, a gyülekezési és egyesülési jog korlátozásával próbálta felépíteni azt a szilárd hátországot, amire a feszült nemzetközi helyzetben a Monarchiának szüksége volt. A fegyveres konfliktus aztán 1914. június 28-án, a Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen elkövetett merénylettel váratlanul karnyújtásnyira került, Tisza pedig, akit - a trianoni utódállamok erőteljes kampánya nyomán - később egész Európa a háború egyik fő felelőseként értékelt, a következő két hétben mindent megtett annak érdekében, hogy az összecsapást megakadályozza.

A szarajevói merénylet után nem csak a terrorcselekmény szerb hátterére derült hamar fény, hanem azzal együtt világossá vált, hogy amennyiben Bécs erőszakhoz folyamodik, - a balkáni állam elleni hadüzenettel - valószínűleg világméretű konfliktust robbant ki. Tisza, aki a Monarchián belül elsődlegesen mindig a magyar érdekeket tartotta szem előtt, június 28-a után - egyedüli prominens politikusként - a fegyveres megoldás ellen foglalt állást, mivel úgy látta, hazánk azzal semmit nem nyerhet; egy esetleges vereség vélhetően az integer Magyarország felbomlásával, a győzelem pedig új hódításokkal, tehát a Monarchiában elfoglalt előnyös pozíció elvesztésével járt volna együtt.

A magyar miniszterelnök emellett az összbirodalmi érdekek szempontjából is elhibázott lépésnek tartotta a hadüzenetet, ugyanis úgy gondolta, a dualista állam nem készült fel eléggé ahhoz, hogy akár a szerbek, akár az antant nagyhatalmak ellen gyors és eredményes háborút vívhasson, emellett pedig - mint kiderült, nem alaptalanul - kételkedett a négyes szövetség másik két tagjának, Olaszországnak és Romániának a hűségében is. Ezen okokból eredően a július 7-i minisztertanácson Tisza István - a résztvevők közül egyedül - a fegyveres megoldás ellen szólalt fel, és ahelyett egy szigorú, ámde teljesíthető feltételeket tartalmazó jegyzék küldését javasolta a szerb fél számára; egy héttel később aztán ő is feladta különvéleményét, és csatlakozott a háború támogatóihoz.

A magyar miniszterelnök végül is engedett II. Vilmos német császár (ur. 1888-1918) és Ferenc József (ur. 1867-1916) nyomásának, vagyis elhitte, hogy a fentebb felsorolt hátrányok kiegyenlítésére elegendő lesz Németország végtelennek tűnő katonai és anyagi potenciálja - más választása nem is nagyon volt, hiszen Berlin támogatásának elvesztésétől éppen annyira rettegett, mint a világháborús konfliktustól. Tisza István július 14-én így áldását adta a fegyveres megoldásra, és attól a naptól kezdve minden energiáját a háborús győzelem szolgálatába állította; részt vett például a Szerbiának küldött ultimátum megalkotásában is.

A miniszterelnök erőfeszítései nyomán hamarosan a háború egyik megtestesítője lett - amit kezdetben a magyar közvélemény is támogatott! -, ez azonban messze nem jelentette azt, hogy az eseményeket befolyásolhatta volna: miután a Monarchia hadügye és külügye - a kiegyezésben foglaltak szerint - közös volt, a fontos döntések kikerültek Tisza kezéből, a Conrad von Hötzendorf vezette vezérkar pedig nem tekintette partnerének a magyar kormányfőt. A gróf helyzete aztán a 68 évig uralkodó Ferenc József 1916-ban bekövetkező halálával még inkább megromlott, ugyanis az óvatos reformokra hajló IV. Károly (ur. 1916-1918) nem rokonszenvezett a közismerten konzervatív miniszterelnökkel. Károly és Tisza felfogása gyökeresen különbözött egymástól, ez a konfliktushelyzet pedig fél éven belül menthetetlenül szakításhoz vezetett.

Tisza István ugyan 1917. május 23-án távozott pozíciójából, a hatalommal együtt azonban tekintélyét nem veszítette el: a volt miniszterelnök a következő másfél évben is a Monarchia ,,erős embere" maradt, amit például 1918. október 17-én elmondott híres országgyűlési beszédének - melyben kijelentette, hogy ,,ezt a háborút elvesztettük" - hatása is megmutatott. Tisza ugyanakkor a magyar belpolitikai helyzetet már nem látta át ennyire jól, ugyanis jelentősen alulértékelte az október 28-án kirobbanó őszirózsás forradalmat előkészítő társadalmi és politikai erőket, és kemény fellépést sürgetett velük szemben. Amellett, hogy az egykori miniszterelnök 1918 őszére az összeomló dualista rendszer és a rengeteg szenvedést okozó háború legfőbb jelképévé - és ezzel együtt bűnbakjává - vált, ellenséges megnyilatkozásaival még inkább maga ellen hangolta a tömeget, mely az október 28-án kezdődő tüntetéseken gyakorta már halálát követelte.

Tisza minden fenyegetés és jószándékú tanács ellenére a forradalom napjaiban is Budapesten maradt, bátor viselkedéséért azonban később az életével fizetett. Az uralkodó közhangulat nyomán október 31-én fegyveresek - valószínűleg hazatért frontkatonák - egy csoportja végül elszánta magát a gyilkosság végrehajtására, és a délután során Tisza Hermina úti villájához hajtott. A politikust, aki ellen korábban háromszor is sikertelen merényletet hajtottak végre, 5 óra tájban, egy máig azonosítatlan férfi fegyveréből - felesége és unokahúga előtt - érték a végzetes lövések. Tisza Istvánnak, a vértelen forradalom egyetlen áldozatának halála sok szempontból aztán szimbolikusnak bizonyult, hiszen mindaz, amit személye a tömegek számára megtestesített, az elkövetkező napokban hozzá hasonlóan sírba szállt.

Link








A Róheim-villa sötét titka

Link



Gróf Tisza István egykori miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülést a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány hétfőn Budapesten.

Link



Gyilkosság a Hermina úton - Filmelőzetes

Link



100 éve gyilkolták meg Tisza István miniszterelnököt - Szakály Sándor - ECHO TV

Link



Két Tiszával többre megyünk, mint száz vagy ezer Károlyival

Link








 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Kossuth tér – a kommunista terror véres csütörtökje
  2018-10-27 20:45:23, szombat
 
 







KOSSUTH TÉR - A KOMMUNISTA TERROR VÉRES CSÜTÖRTÖKJE


Mind a mai napig sűrű homály fedi, hogy ki volt a felelős az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth téri vérengzésért. A forradalom vérbe fojtása utáni évtizedekben a Kossuth téri mészárlás tabutémának számított, és más karhatalmi akciókkal szemben, emiatt senki sem jelentkezett a szovjet szuronyokkal hatalomra segített Kádár-féle forradalmi munkás-paraszt kormánynál az ,,ellenforradalom" leverésében játszott szerepe elismertetéséért.


Úgy várta Gerő a szovjet elvtársakat, mint Kara Musztafa a selyemzsinórt

1956. október 25-én reggel a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének (KV) tagjai válságtanácskozásra gyűltek össze az Akadémia u. 17. szám alatti pártközpontban. Gerő Ernő, a KV első titkára, valamint Hegedüs András miniszterelnök más pártvezetők társaságában a ,,szovjet elvtársak", a Kreml küldöttei, Anasztasz Mikojan és Mihail A. Szuszlov politikai bizottsági tagok, valamint a már október 23. óta Budapesten tartózkodó nagy hatalmú KGB-főnök, Ivan Szerov hadseregtábornok megérkezésére vártak.


A Parlament előtt felállított szovjet harckocsik személyzetével barátkozik a tömeg a Kossuth téren, 1956. október 25-énForrás: Fortepan/Toth.Szabolcs





A hangulat feszült volt, és ideges.

Az október 24-én kihirdetett statárium ellenére sem szűntek meg a rendszerellenes megmozdulások; a szovjet egységek budapesti beavatkozása pedig szemmel láthatóan csak tovább szította az amúgy is magas lángon lobogó indulatokat. A súlyos belső meghasonlottsággal küzdő Gerő-féle pártvezetés kezéből kicsúszott az irányítás és az események feletti kontroll.
A szovjet agytröszt páncélosok mélyén lapulva haladt el a felvonulók mellett

Amíg az MDP és a kormány vezetői az Akadémia utcában tanácskoztak, az Astoriánál kora reggel óta gyülekező tömeg hangadói kiadták a jelszót, hogy vonuljanak át a Kossuth térre, a Parlament elé. A tömegben elterjedt a hír, hogy Nagy Imre fog beszédet mondani.


A tömegben az a téves hír terjedt el, hogy Nagy Imre (a képen középen) fog beszédet mondani a Parlament előttForrás: Fortepan





Noha ennek nem volt semmi valóságalapja, az álhír hallatán sokan csatlakoztak a Tanács körúton (ma Károly körút, a szerk.) meginduló tömeghez. Az Astoria és a Kossuth utca sarkán posztoló szovjet harckocsi - amelynek személyzetével az emberek összebarátkoztak - a felvonulók élére kanyarodva vezette fel a tömeget. A Tanács körúton és a Bajcsy-Zsilinszky úton a Parlament felé hömpölygő tömeghez egyre nagyobb számban csatlakoztak a tömegközlekedés megbénulása miatt munkahelyükre el nem jutott emberek.


A forradalom az egyetemisták békés felvonulásával kezdődöttForrás: Fortepan





A felvonulók mellett három lezárt tornyú T-54-es szovjet harckocsi és egy BTR-152 típusú páncélozott csapatszállító dübörgött el,

hangos lánctalpcsörömpöléssel. Senki sem tudhatta, hogy a páncélosokkal Szuszlov és Mikojan, illetve az események miatt felpaprikázott hangulatban lévő rettegett KGB-főnök, Ivan Szerov, továbbá a magyarországi szovjet haderő főparancsnoka, Mihail Malinyin hadseregtábornok tartanak az Akadémia utcai pártközpontba.
Apró Antal teljes felhatalmazást kér az ,,ellenforradalmárokkal" szemben

A hangulat nem vált kedélyesebbé akkor sem, amikor a szovjet delegációt szállító katonai konvoj megérkezett a pártszékházhoz. Szuszlov éles hangon kérdőre vonta Gerőt a kibontakozó ,,ellenforradalmi lázadás", illetve a pártvezetés tehetetlenkedése miatt.


Gerő Ernőt Szuszlov és Mikojan lemondásra kényszerítettékForrás: Fortepan





Szerov Bata István honvédelmi minisztert, illetve Tóth Lajos vezérőrnagyot, a vezérkar főnökét, továbbá a belügyi vezetést kritizálta az ,,óvatoskodásukért".

Rövid intermezzo után előkerült a selyemzsinór is; Szuszlov és Mikojan távozásra szólították fel Gerőt.

A szovjet haragtól megrettent KV eleget téve a moszkvai pártvezetők nyomásának, Gerő Ernőt azonnali hatállyal felmentette első titkári posztja alól, és helyére - ugyancsak szovjet ,,javaslatra" - Kádár Jánost választották meg.


Kádár János, Nyikita Sz. Hruscsov társaságában. Gerőt Kádár váltotta az MDP Központi Vezetősége első titkári pozíciójában október 25-én, november 2-án pedig Moszkvában Hruscsov őt tette meg miniszterelnöknekForrás: Fortepan





Döntés született a héttagú Katonai Bizottság felállításáról is, amelynek élére Apró Antalt nevezték ki. Apró teljes felhatalmazást követelt: ,,Elvtársak, én a megbízást elvállalom azzal a felhatalmazással, hogy a Központi Vezetőség az intézkedéseinket tudomásul veszi. Azzal a felhatalmazással, ahogy a határozat megszövegezi. Nem szeretném, hogy komolyabb akció után a felelősség kérdése úgy merülne fel, hogy miért ezt meg ezt tette, miért adott ilyen vagy olyan intézkedésre parancsot. Teljes felhatalmazást kérünk!" Ezt a felhatalmazást meg is kapták, amely az ,,ellenforradalmárok" elleni fegyverhasználat elrendelésére is kiterjedt.
Szerovot felháborította a szovjet katonák és a ,,fasiszták" barátkozása

A kora reggeli órákban a pesti rakparton déli irányból szovjet T-54-es harckocsikból álló páncélosalakulat érkezett a Parlamenthez. A tankok az Országház főbejáratánál, valamint az Akadémia, illetve Báthory utcánál és a rakpart vonalában álltak fel. A Kossuth tér és környékének harckocsikkal való lezárása minden bizonnyal az Akadémia utcai pártközpont, illetve az oda érkező szovjet pártvezetők biztosítását szolgálta.


Ivan Szerov, a KGB elnöke meghatározó szerepet játszott az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eltiprásában, és a forradalom utáni megtorlásokban isForrás: Getty Images/This content is subject to copyright./Terry Fincher





Mindeközben a tömeg is megérkezett a Kossuth térre.

Az Astoriánál a menethez csatlakozott szovjet harckocsi példájától felbátorodva az emberek a Parlament főbejárata elé vezényelt hét T-54-es személyzetével is barátkozni kezdtek. Oroszul tudó diákok tolmácsolásával beszélgettek a szovjet katonákkal, közölve velük, hogy a tüntetők nem fasiszták, és békések a szándékaik.


Forrás:Fortepan





A tömeg küldöttséget választott, hogy menjenek be a Parlamentbe, és adják át írásba foglalt követeléseiket. Ám a sebtében megválasztott delegáció bejutását a kormányőrök és a Honvédelmi Minisztérium karhatalmi ezredének helyszínre vezényelt százada megakadályozta.


Az Astoria, szemben a Kossuth Lajos utca a Múzeum körút felől nézve, ahonnan a tömeg elindult a Kossuth térreForrás: Fortepan / KURUTZ MÁRTON





A viszonylagos nyugalomnak Szerov tábornok felbukkanása vetett véget.

A Kossuth téri gyülekezés hírére Szerov délelőtt tizenegy óra után pár perccel otthagyta a Központi Vezetőség tanácskozását, hogy megszemlélje a téren zajló eseményeket. A KGB-főnök szovjet és magyar tisztek kíséretében, valamint egy harckocsi fedezete mellett kisétált a Kossuth tér széléig.


Biztos, hogy Szerov állambiztonsági hadseregtábornok, a KGB elnöke adott parancsot a riasztó lövésekre, és valószínű, hogy az éles tűzparancsra isForrás: AFP/Intercontientale





Amikor meglátta, hogy a Parlament előtt álló tankokra civilek másztak fel, és a személyzettel beszélgetnek, riasztólövés leadására adott parancsot. Szerov kísérői által a géppisztolyból levegőbe lőtt sorozatra - mint egyfajta jeladásra - elszabadult a pokol.
Sortűz érte a Parlament előtt álló szovjet harckocsizókat is

Mind a mai napig vitatott, hogy kik és honnan lőttek először.

A köztudatban egyik legjobban elterjedt verzió szerint a Földművelésügyi Minisztérium padlásteréből érkezett az első sorozat.

Erre utal többek között, hogy a Parlament főbejárata előtt álló tankok közül az egyik szovjet T-54-es - miután legénysége lezárta a torony fedelét - gránátot lőtt a minisztérium épületére. Bokor Imre hadtörténész a Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) 2007. évi 16. számában közölt ,,Az 1950-57. évi sortüzek rövid története" című dolgozatában azt írja, hogy a Földművelésügyi Minisztérium tetőteréből golyószóróból (könnyű géppuska, a szerk.) érkezett az első rövid sorozat, amit szakaszos géppisztoly- és puskasortüzek követtek az FM, a Könnyűipari Minisztérium, illetve az Országház Étterem épületének tetejéről.


A Parlament előtt álló szovjet harckocsik és velük szemben a tüntetők, 1956. október 25-én délelőttForrás: Fortepan





Azt, hogy az FM tetőteréből dördült el az első sortűz, Malasenko tábornok, az 1956 októberében Budapesten állomásozó szovjet haderő parancsnoka is alátámasztotta Gosztonyi Péter hadtörténésznek, aki Moszkvában készített a tábornokkal interjút. Malasenko szerint a Földművelésügyi Minisztériumból nemcsak a tömeget,

hanem a Parlament előtt állomásozó szovjet harckocsizókat is sortűz érte

(volt halálos veszteségük), és emiatt lőtték a minisztérium épületét. (Ami még a történet külön érdekessége, hogy a Földművelésügyi Minisztériumot lövő harckocsizókat Malasenko tábornok szerint utóbb hadbíróság elé állították.)
Nem engedték be az udvarra a szovjet repeszgránátok elől menekülőket

Mindez felveti azt a kérdést, hogy vajon ki és kiket vezényelt a minisztériumi padlásokra. Az is elgondolkodtató, hogy amikor a Kossuth teret pásztázó gyilkos tűz elől az emberek egy része a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alá menekült, a folyamatos puskaropogás és

a halálra rémült emberek könyörgése ellenére sem engedték be őket a minisztérium udvarára.

A szovjet harckocsizókat végül azzal az indokkal mentette fel a hadbíróság, hogy a katonák csak visszalőttek a tér házaira, ahonnan ,,ismeretlen alakulatok lőtték a védtelen tömeget". (Forrás: Kő András-Nagy Lambert, Kossuth tér 1956. Teleki László Alapítvány, 2001.)


A sortűz elől menekülő a tömeg a Kossuth téren Forrás: Budapest City





Természetesen a szovjetek is lőtték a Kossuth téren összeverődött tömeget, de az kizárható, hogy az öldöklésre mintegy jelt adó és az FM padlásáról érkező sorozatot szovjet alakulat adta volna le.
A lövésektől pánikba esett emberek az FM árkádjai alatt, illetve a Kossuth téren álló Rákóczi-szobor mögött kerestek menedéket. Amikor a menekülők a szobor felé futottak,

a Báthory utcából kihajtott egy szovjet tank, amely már célzott lövést adott le a Rákóczi-emlékmű mögött fedezéket kereső tömegre.

A T-54-ből kilőtt felrobbanó repesz-romboló gránát iszonyatos pusztítást végzett, véres holttestek és nyöszörgő sebesültek maradtak a nyomában.


Holttestek a sortűz után a Rákóczi-emlékmű mögöttForrás: Hungarian Revolution





A szovjet harckocsi ezután a Ságvári térre (ma Vértanúk tere, a szerk.) helyezte át lőállását, és újabb repeszgránátokat lőtt ki. A Parlament főbejárata előtt álló harckocsikból

géppuskával is lőtték a tömeget.

A mintegy tíz-tizenöt percig tartó kézifegyver- és harckocsiágyútűz után infernális képet nyújtott a halottakkal és sebesültekkel elborított Kossuth tér.
Szinte bizonyos, hogy több száz áldozata volt a barbár sortűznek

Igen ellentmondásosak a hallottak számával kapcsolatos adatok is. A vérengzés után a teret lezárták, a halottakat a kivezényelt katonák gyűjtötték össze egymásra fektetve, majd késő délutántól elkezdték a holttestek teherutókra pakolását és elszállítását. Egyes szemtanúk tizenkét teherautóra való holttestről emlékeztek meg,

Mikes Tamás pedig másnap, október 26-án egy ismerősével együtt 820 halottat számolt össze,

ötvenes gúlákba fektetve a Kerepesi úti temetőben.


Szinte bizonyos, hogy több száz áldozata volt a vérengzésnek. A szovjet harckocsizók is veszteségeket szenvedtek, a Földművelésügyi Minisztériumból érkező gépfegyvertűzben (A kép illusztráció)Forrás. Budapest City





Kő András és Nagy Lambert kutatásai szerint legalább 75 ember vesztette életét, és 284-en sebesültek meg, ám velük szemben van, aki 1000 körülire becsüli a halottak számát. Bizonyosnak tűnik, hogy reálisan több száz áldozata lehetett a fegyvertelen civilek ellen elkövetett barbár mészárlásnak.

Gyanúban a Partizánszövetség - Földes mindent tagad

A véres csütörtök mind a mai napig megválaszolatlan kérdése, hogy kik lőhettek a Kossuth teret övező épületekből a tömegre. Két nappal a vérfürdő után, az Igazság című újság október 27-i lapszámában jelent meg először az a széles körben elfogadottá vált állítás,

mely szerint az ÁVH emberei lőttek az FM és a környező épületek padlásáról.


A Kossuth Lajos tér déli oldalaFortepan / NAGY GYULA





Erre azonban nincs forrásértékű bizonyíték. Jóval valószínűbbnek tűnik, hogy a Honvédelmi Minisztériumban sebtében felszerelt ,,vegyes alakulat", a Partizánszövetség tagjai, civilben lévő vagy a szervezettől leszerelt ávósok, a kemény sztálinista vonal képviselőiből verbuválódott gárda vonulhatott át a Honvéd utcából a Kossuth téri minisztériumi épületekbe, segédkezni a ,,törvényes rend" fenntartásában. A Partizánszövetség bűnrészességét állítja többek között Eörsi László is. (Forrás: Varga László, A magányos tömeg 1950-1956.) A legtöbb forrás a Partizánszövetség tagjait tartja fő felelősnek.


A Kossuth Lajos tér az Alkotmány utca felé nézve, 1956. október 25-énFortepan / NAGY GYULA





Közvetett módon e kommunista szervezet felelősségére utal Földes László,

a Partizánszövetség vezetőjének a Központi Vezetőség október 26-i ülésén elhangzott kijelentése, mely szerint: ,,reggel 7 óra óta nem lőttünk a tömegekre." Földes ennek ellenére később határozottan cáfolta, hogy a Partizánszövetségnek bármi köze lett volna a Kossuth téri vérengzéshez.


Szuszlov, Rákosi és Vorosilov. Szuszlov, a ,,Kreml szürke eminenciása" Mikojannal szemben a forradalom legdrasztikusabb eszközökkel történő leverését támogattaMagyar Nemzeti Múzeum





Ám a Kossuth Kiadó gondozásában 1984-ben megjelent ,,A második vonalban" című visszaemlékezésében Földes a következőket írja: ,,...átmentünk a KV ülésére, majd visszamentünk a HM-be... A Partizánszövetség Beloiannisz utcai épületéből értesítést kaptunk, hogy igen sok régi elvtárs jelentkezett, harcolni akarnak. Átmentem értük, és 80-100 elvtársat átvittem a HM-be. Fel is fegyvereztük őket. Sokféle akcióban vettek részt, így például szovjet csapatokkal együtt objektumok őrzését vállalták." (Forrás: id. mű 241-242.) Az eufemisztikus ,,sokféle akció" ki tudja, mit takar a ,,harcolni akaró kipróbált elvtársak" részéről.


A véres csütörtök az 1956-os forradalom egyik homályos kérdése maradForrás: Fortepan / KURUTZ MÁRTON





Az október 25-i bűntettet a szovjet hadsereg és máig pontosan fel nem derített magyar segítőik követték el. A Kossuth téri vérengzés fordulópontnak tekinthető a forradalom rövid, 12 napos történetében; az iszonyat még eltökéltebbé tette a szabadság ügyéért harcolókat.

Hogy kiderül-e valaha a véres csütörtökért felelősek személye, több mint kérdéses

Link






















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Még gazdagabbak lettek a szupergazdagok
  2018-10-27 17:00:24, szombat
 
 




MÉG GAZDAGABBAK LETTEK A SZUPERGAZDAGOK
Origo2018.10.27. 12:26


Még soha nem kerestek egy év alatt annyi pénzt a világ gazdagjai, mint 2017-ben, számol be az UBS friss jelentéséről a The Guardian. A világ legtehetősebb emberei összesen ötödével növelték meg amúgy is hatalmas vagyonukat.

Összesen 8,9 ezer milliárd dollárra növelték a szupergazdagok vagyonuk nagyságát egyetlen év leforgása alatt.

A svájci UBS bank riportja azt állítja ezzel kapcsolatban, korábban soha nem kerestek még egy év alatt ennyi pénzt a világ vagyonosai.

A növekedés mintegy 1,4 ezer milliárd dollárt jelent. Ez több mint Spanyolország vagy Ausztrália éves GDP-je.

A bank azt állítja, napjaink szupergazdagjai sokkal nagyobb mértékben növelik vagyonukat, mint a 20. század gazdag famíliái, a Rothschildok, Rockefellerek vagy a Vanderbiltek.

Az elemzők szerint, ez azt jelenti, hogy a történelem leggazdagabb dinasztiái új hullám elé néznek, a régi vagyonos famíliák helyére fokozatosan újak kerülnek, amik jóval több pénz fölött diszponálnak, mint elődeik.


IllusztrációForrás: AFP/Joel Saget





A jelentés 2158 milliárdos vagyonnövekedését vizsgálta.

Közülük 179-en először szerepelnek a listán, ezek között pedig több mint 40-en vannak azok, akik a hatalmas vagyonhoz örökség útján jutottak.

A milliárdosok között 701 fő van 70 év fölött. Így a jelentés készítői arra számítanak, a következő két évtizedben - tekintettel a statisztikailag várható élettartamra - ezek vagyona részben öröklés, részben filantróp tevékenységek tárgya lesz.

Az UBS a felhalmozott vagyonok további növekedésére számít. Ugyanakkor még korántsem egyértelmű ezek sorsa. Már több mint 180 milliárdos döntött úgy, hogy vagyonának jelentős részét jótékony célokra, vagy valamilyen globálisan fontos ügy előmozdítására fordítja halála után, és örököseinek csak aránylag csekély részt szán abból. A Microsofttal meggazdagodott - most a toplista 2. helyén álló - Bill Gates mellett, a 88 éves befektetőguru, Warren Buffett is úgy döntött, pénzének jelentős részét nem örökösei kapják.

A világ milliárdosainak nagy része az Egyesült Államokban él, de a szupergazdag emberek száma gyorsan növekszik Kínában, ahol hetente két új milliárdos lesz.

Bő egy évtizede a világ legnépesebb országa csak 16 milliárdosnak adott otthont. Ma 373-nak.



Továbbra is Jeff Bezos a leggazdagabb ember a bolygónForrás: Picture-Alliance/AFP/Regina Wagner/Geisler-Fotopress





A földkerekség leggazdagabb embere egyébként továbbra is az Amazon-vezér Jeff Bezos, 146 milliárd dollárra becsült személyes vagyonával. A számítások szerint még soha senkinek nem volt ennyi pénze a világon előtte.

Bezos szintén költ jótékony célokra pénzéből, legutóbb 2 milliárd dolláros alapot hozott létre. Ezzel a hajléktalanokat és a szegény családok gyermekeinek oktatását kívánja támogatni.

Link



Döbbenetes információk a világ működéséről

Link



21 billió dollár pihen offshore bankokban

Link



Offshore-számlákon a magyar államadósság duplája

Link



Így tették tönkre a bankárcsaládok a világot!

Link






















 
 
0 komment , kategória:  Média  
Genetikusok szerint a honfoglalók ősei hunok voltak
  2018-10-26 20:00:41, péntek
 
 







GENETIKUSOK SZERINT A HONFOGLALÓK ŐSEI HUNOK VOLTAK


Megjelent a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékén folyó kutatások eredményeit összegző tanulmány, melynek előzetesen közölt eredményei nagy port kavartak a közéletben.

Genetikusok szerint a honfoglalók ősei hunok voltak, és a magyar az avarok nyelve lehetett

Újraéledni látszik a magyarok hun eredetéről szóló vita. Szegedi genetikusok honfoglaláskori leletek vizsgálata alapján azt állítják, hogy a Kárpát-medencébe érkező őseink jelentős százalékban a hunok DNS-ével rendelkeztek. Ráadásul azt is feltételezik, hogy nem a honfoglalók, hanem az itt élő avarok beszélték a magyar nyelvet.

Az SZTE-n kutató Török Tibor és csoportja a csontmaradványokból kinyert mitokondrium DNS-ből próbálják a magyarok őstörténetének mozaikjait kirakni. Tanulmányukban arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a honfoglaló magyarok a hunoktól származnak, legalábbis részben.


Az eredményeket összefoglaló cikkünket - Boldogkői Zsolt professzor Török Tiborral készült interjúját - ide kattintva érheti el.





Link



Bálint Csanád régész válaszcikkét itt találja.





Link



A PLOS ONE című tudományos szaklap friss számában megjelent (angol nyelvű) tanulmányt itt olvashatja el teljes terjedelmében.





Link



Forrás





Link


Phylogeographic origin of the 102 Conqueror maternal lineages. Data are summarized from S1 Fig. Origin of modern individuals with closest matches to Conqueror sequences are listed next to the indicated regions, ordered according to the frequency of appearances. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0205920.g003




Comparison of major Hg distributions from modern and ancient Hungarian populations. Asian main Hg-s are designated with brackets. Major Hg distribution of Conqueror samples from this study are very similar to that of other 91 Conquerors taken from previous studies [11,12]. Modern Hungarians have very small Asian components pointing at small contribution from the Conquerors. Of the 289 modern Hungarian mitogenomes 272 are newly deposited [




MDS plot from linearized Slatkin Fst values of S4A Table. Only populations from Table 1 were depicted, which showed close Fst and SHD distance values to the Conquerors. Abbreviations of population names are given in S3B Table.







 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
77 éve hunyt el Remenyik Sándor
  2018-10-24 20:00:30, szerda
 
 














77 ÉVE HUNYT EL REMENYIK SÁNDOR


"Egy lángot adok, ápold, add tovább" - 77 évvel ezelőtt hunyt el Reményik Sándor


Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. aug. 30. - 1941. okt. 24. Kolozsvár) költő, szerkesztő.

A két világháború közötti erdélyi magyar líra egyik legkiemelkedőbb alakja 1941. október 24-én adta vissza a lelkét a Teremtőnek.

Reményik Sándor erdélyi magyar költő 1890. augusztus 30-án született Kolozsvárott, majd ugyanitt érte a halál 51 éves korában, 1941. október 24-én.

Haza- és emberszeretete, a természetes képekből építkező lírája és az átadott gondolatok mélysége az egyik legjelentősebb XX. századi erdélyi magyar költővé tették.

Reményik a kolozsvári Házsongárdi temetőben lelt végső nyugalomra, sírján az ,,Egy lángot adok, ápold, add tovább" sor olvasható, mely a költő Öröktűz című verséből származik.


Temetésekor Bánffy Miklós mondta a sírnál:

,,mindenütt ott lesz, és örökké, ahol él, küzd és szenved a magyar."

Az 1990-es évekig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után - jórészt politikai megfontolásokból - évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Reményik Sándor istenkereső lélek volt. Hit és kétség, remény és kétségbeesés küzdött benne, ismerte és átélte a magány, a kivetettség mélységét és a kegyelem, a rátalálás, az ima magasságát.


,,Én csak kis fatornyú templom vagyok,
Nem csúcsíves dóm, égbeszökkenő,
A szellemóriások fénye rám ragyog,
De szikra szunnyad bennem is: Erő.







Emlékezete

,,Amikor Kolozsváron végigvonult temetési menete, a városban megállt az élet. Csend volt. Tíz- és tízezrek sorakoztak fel az utcákon, amerre a gyászolók feketeruhás csapata elvonult: Erdély búcsúzott, búcsúztatta nagy fiát, aki talán legharsogóbban fejezte ki az itt élőkre váratlanul rászakadt kisebbségi sors keservét, aki úgy érezte, végváron áll, s úgy is írta verseskötetét, mint Végvári."
,,Félelmetesen nehéz történelmi pillanatban kezdte lírai pályáját. Kortársai úgy érzékelték jelentkezését, mintha az evangéliumok lapjairól lépett volna közéjük biztató szavával: mit féltek, kicsinyhitűek? Törékeny volt, de akik ismerték, úgy érzékelték, azok a terhek roppantották meg vállát, amelyeket folyvást magán hordott, felelősséggel, átszellemült komolysággal. Valami rendkívüli erő és elhivatottság sugárzott belőle."
,,A lázadó költő, aki élete, költőléte nagyobbik korszakában Erdélyért perlekedett, végső periódusában János evangélistát tekintette szellemi példájának, s újra meg újra a szeretet igéit fogalmazta meg, a belső csend és békesség igézetében." (Rónay László)







Remenyik Sándor: EREDJ, HA TUDSZ!


Eredj, ha tudsz...
Eredj, ha gondolod,
Hogy valahol, bárhol a nagy világon
Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,
Eredj...

Szállj mint a fecske, délnek,
Vagy északnak, mint a viharmadár,
Magasából a mérhetetlen égnek
Kémleld a pontot,
Hol fészekrakó vágyaid kibontod.
Eredj, ha tudsz.

Eredj, ha hittelen
Hiszed: a hontalanság odakünn
Nem keserűbb, mint idebenn.
Eredj, ha azt hiszed,
Hogy odakünn a világban nem ácsol
A lelkedből, ez érző, élő fából
Az emlékezés új kereszteket.

A lelked csillapuló viharának
Észrevétlen ezer új hangja támad,
Süvít, sikolt,
S az emlékezés keresztfáira
Téged feszít a honvágy és a bánat.
Eredj, ha nem hiszed.

Hajdanában Mikes se hitte ezt,
Ki rab hazában élni nem tudott
De vállán égett az örök kereszt
S egy csillag Zágon felé mutatott.
Ha esténként a csillagok
Fürödni a Márvány-tengerbe jártak,
Meglátogatták az itthoni árnyak,
Szelíd emlékek: eszeveszett hordák,
A szívét kitépték.
S hegyeken, tengereken túlra hordták...
Eredj, ha tudsz.

Ha majd úgy látod, minden elveszett:
Inkább, semmint hordani itt a jármot,
Szórd a szelekbe minden régi álmod;
Ha úgy látod, hogy minden elveszett,
Menj őserdőkön, tengereken túlra
Ajánlani fel két munkás kezed.
Menj hát, ha teheted.

Itthon maradok én!
Károgva és sötéten,
Mint téli varjú száraz jegenyén.
Még nem tudom:
Jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
De itthon maradok.

Leszek őrlő szú az idegen fában,
Leszek az alj a felhajtott kupában,
Az idegen vérben leszek a méreg,
Miazma, láz, lappangó rút féreg,
De itthon maradok!

Akarok lenni a halálharang,
Mely temet bár: halló fülekbe eseng
És lázít: visszavenni a mienk!
Akarok lenni a gyujtózsinór,
A kanóc része, lángralobbant vér,
Mely titkon kúszik tíz-száz évekig
Hamuban, éjben.

Míg a keservek lőporához ér
És akkor...!!!

Még nem tudom:
Jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
De addig, varjú a száraz jegenyén:
Én itthon maradok.

1918. december 20.


Eredj, ha tudsz

Link


Link






Remenyik Sándor Emlékpad






 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Trump riasztotta a határőrség és a hadsereg erőit Soros migr
  2018-10-23 11:31:44, kedd
 
 




Trump riasztotta a határőrség és a hadsereg erőit Soros migránskaravánja miatt - Trump "Röszkéje" készül

A migránskaraván miatt mozgósította a határőrség és a hadsereg erőit


A migránskaraván miatt mozgósította a határőrség és a hadsereg erőit, valamint csökkenti a Hondurasnak, Salvadornak és Guatemalának szánt támogatások mennyiségét is az USA - jelentette be Donald Trump amerikai elnök abban a Twitter-bejegyzésben, amelyben arra reagált, hogy Mexikó tovább engedte az Egyesült Államok határa felé a Soros szervezetek által támogatott és szervezett latinó bevándorlókból álló tömeget.

Az amerikai elnök már a múlt héten kilátásba helyezte, hogy lezárja az Egyesült Államok déli határát, és a határhoz vezényli a katonaságot, ha Mexikó nem állítja meg a guatemalai, hondurasi és salvadori migránsokat.







Mexikó nemrég megválasztott baloldali államfője ezt követően hétfőre gyakorlatilag minden komolyabb ellenállás és ellenőrzés nélkül átengedte országa határán az USA felé tartó illegális migránskaravánt.

Trump elnök erre reagálva bejelentette, hogy teljesítve a korábbi ígéretét most riasztotta is az amerikai határőrséget és a hadsereget az illegális bevándorlók karavánja miatt.







Az Egyesült Államok vezetője szerint elfogadhatatlan az, hogy a mexikói rendőrség és hadsereg képtelen volt megállítani az Egyesült Államok déli határa irányába haladó migránskaravánt, amelybe az amerikai elnök véleménye szerint bűnözők és ismeretlen közel-keleti elemek is bele vegyültek mostanra.

Donald Trump ugyanakkor a migránskaraván folyamatos növekedése miatt most már nem csak a határvédelmi erőket mozgósította, de szankciókat is bevezetett a kibocsájtó országok ellen, mivel ezeket az államokat kiemelten felelősnek tartja a kivándorlóik Amerika felé való útra indításában.







Elkezdjük megnyesni vagy jelentősen csökkenteni a hatalmas támogatást, amelyet rendszeresen nyújtunk nekik"

- írta Trump a migránsokat kibocsájtó dél- és közép-amerikai országokra utalva.

Az amerikai elnök hivatalosan azzal indokolta támogatások megvonásáról szóló döntését, hogy az érintett közép-amerikai országok nem tudták megakadályozni állampolgáraikat abban, hogy azok illegális módon elhagyják országukat és az Egyesült Államokba menjenek.
Mint ismeretes az észak-hondurasi San Pedro Sula városból több mint egy hete elindult, mintegy 3000 emberből álló csoport egy része pénteken hatolt be mexikói területére. Mexikó később megnyitotta Guatemalával közös határát a migránskaravánban lévő nők és gyerekek előtt, és lehetőséget biztosított az országba történő legális belépésre. Vasárnapra virradóra tovább vonult az észak-amerikai ország területén a jelentések szerint immár legalább 5000 fősre duzzadt menet.
Soros megismétli a Röszkei forgatókönyvet az USA és Mexikó közötti határon? Most minden jel szerint a 2015-ös röszkei magyar-szerb határátkelőnél megtapasztalt helyzetnek és történéseknek az Egyesült Államok és Mexikó közötti határnál való megismétlésére lehet majd számítani. A bevándorló tömeget megfékezni nem akaró mexikói oldalról a Soros-féle migránstámogató szervezetei által segített és felkészített illegális migránsok a sajtó jelenlétében megpróbálnak majd erőszakkal betörni és bejutni az USA területére.

(forrás: Vincze Viktor Attila, 888.hu)

Link






 
 
0 komment , kategória:  Média  
Az én forradalmam
  2018-10-22 12:00:32, hétfő
 
 










AZ ÉN FORRADALMAM


Hűvösek voltak a reggelek, október 26. mutatott a naptár. Szívekben a forradalom lángjai az égig lobogtak.

Azokban a napokban duruzsoló kályha mellett szobánk egyik szegletében egy kupacban összebújva a rádió előtt vertünk tanyát a remény sátra alatt, a búgó, recsegő hangkavalkádban szüleink, fülüket a készülékhez tapasztva hallgatták a híreket. Csoda váró hangulatban teltek a napok. Kora délelőtt a sugárútra néző ablak-párkányán könyököltem. Feltűnően nagy volt a forgalom mifelénk, csak nem a megszokott irányba. Nem a város felé igyekeztek, hanem Vásárhely irányába kisebb csoportban, néha kígyózó sorokban követték egymást az emberek. A Textiltechnikumba igyekvő (vasúti kollégiumos egyenruhát viselő) diákok is mintha megsokszorozódtak volna azon a reggelen. Felnőttek, kis csoportokban, hangosan beszélgetve, vidáman meneteltek a körtöltés irányába. A női cipők sarkainak kopogására ma is emlékszem, a ház előtti előkert nem nyelte a flaszter zaját.

Apám nem volt otthon, korán reggel a barátaihoz indult, tüntetésre készültek. Anyám 7 hónapos-, és a négyéves húgaimmal foglalatoskodott. Nem sokkal később a város felé jövet, a békés tömeg első sorai a házunk elé értek. Boldogan integettem nekik, amikor észrevettek visszaintettek és skandálni kezdték:

- Értetek is harcolunk! Értetek is harcolunk!

Kilencéves gyermeki lelkemmel, fejlődő szellememmel felfogtam a várt csoda abban a pillanatban megérkezett. Legyőzhetetlen vágyat éreztem, csatlakozni hozzájuk. Magamra öltöttem kockás béléses zöld lóden kabátomat, és elszöktem otthonról. A hosszú sorok egyikében beálltam, otthonosan mozogtam, nem vették észre, hogy nem tartozom senkihez. Valakivel beszélgettem, de hogy pontosan miről, már nem emlékszem. A József Attila (volt Vásárhelyi) sugárút kocsiútját teljes szélességében elfoglaltuk. Különböző rigmusokat skandálva érkeztünk a Radnóti gimnáziumhoz, ahonnan az első utcasarkon elkanyarodtunk a Takaréktár utca felé vezető kis utcához. A bölcsődéhez érve megálltunk, az ablakot papírzászlók díszítették, a gondozónők, dadák kisgyermeket tartottak a kezükben felénk fordulva. Ismét felhangzott:

- Értetek is harcolunk!

Én, a kilencéves forradalmár is hangosan kiabáltam velük, továbbadva a nem is oly régen nekem küldött üzenetet.

A Takaréktár utcához érve nehezen tudtunk besorolni a megrekedt tömeg közé. Nagy lett a zűrzavar, ott tudatosult bennünk, hogy fegyverrel a lábuknál elállták előttünk az utat a karhatalmisták a Korzó előtt felsorakozva. Az a hír járt végig futótűzként a tömegben, hogy valaki a sorok elején az ávósokkal egyezkedik, engedjenek tovább menni bennünket a Széchenyi térre, ahol csatlakoztunk volna a város másfelől érkezőkkel.

A sorok vége majdnem a Lenin körútig ért. Mi a régi Bajszár étterméig jutottunk ott várakoztunk egyre türelmetlenebbül. Egyszer csak araszolni kezdtünk előre fegyelmezett sorokban, a következő pillanatban lövések dördültek. Mindenki a körút felé menekült, én a Takaréktár utca és Lenin krt sarkán lévő házba futottam be. Féltem, remegtem a kapualjban, a lépcsőnél megálltam. Kis idő múlva valaki kézen fogott, felkísért a paplankészítő családhoz, ők leültettek, enni és inni adtak, kikérdeztek. Sokáig tartott a fész és rettegés órája. A Koradélután haza vittek. Szüleimnek elmondták, hogy kerültem hozzájuk. Apámék nagyon megörültek, amikor megláttak, de a jótevőm távozása után nagyon sokáig elbeszélgettek velem. Ezen az estén véget ért önálló harcom, pedig nem ez volt az első élményem, hiszen édesapámmal ott voltunk a városházánál a vörös csillag leverésénél, a szobordöntésnél és láttam, amint a városháza erkélyén a magyar zászlót lengető katonák megadták magukat, fehér zászlóra vagy valami hasonlóra is halványan emlékszem még ma is.

A Takaréktár utcai sortűz áldozatának a fiatal Schwartz Lajosnak a temetésére október 31-én került sor, édesapám magával vitt nagy könyörgésemre, ahol nagyon sokan voltunk, a temetőre néző utcában a bejárattal szemben megálltunk. A kapunál néhány embert a civil ruhások igazoltattak, nem volt rendbontás, csak végtelen szomorúság és gyász... A Rókusi városrész felett sötét felhők tornyosultak.

A szovjet tankok november 4-én és 5-én végig vonultak a városon, a következő napon megszállták a várost. Házunk előtt is állt egy belőlük Vásárhely irányában, olykor - talán megfélemlítésként körbefordították a tank csövét, mely házunk ablakszemeivel nézett farkasszemet.

Pár nap alatt néhány lövéssel és kézi-gránát robbantással véget ért a fegyveres történés a városban. A forradalmat leverte a szovjet csapatokkal megerősödött rezsim. Az elnyomás a hatalom bosszújával, akasztásokkal, súlyos börtön büntetésekkel és soha nem feledhető megtorlásokkal, kirekesztésekkel folytatódott országszerte.

(Lélek Sándorné)

Link








AVANTI RAGAZZI DI BUDA


ELŐRE, BUDAI SRÁCOK!
című olasz dal, amely az 1956-os Magyar Forradalom hőseiről szól.


Előre budai srácok
előre pesti srácok
diákok, földművesek, munkások,
a nap nem kel fel többé keleten.

Száz éjszakát virrasztottunk át
és hónapokon át álmodtunk
azokról az októberi napokról,
a magyar fiatalok hajnaláról.

Emlékszem volt egy puskád,
lehoztad a térre, vártam rád,
a tankönyveim közé rejtve
én is hozok egy pisztolyt.

Hat dicsőséges nap és hat dicsőséges éjszaka
a győzelmünk idején
de a hetedik nap megérkeztek
az oroszok a harckocsikkal.

A tankok összetörték a csontokat,
senki nem hozott segítséget
a világ csak figyelt
az árok szélén ülve.

Leány, ne mondd el édesanyámnak
ne mondd el neki, hogy ma este meghalok
de mondd neki, hogy a hegyekben vagyok
és hogy tavasszal visszatérek.

A bajtársaimmal elítéltek vagyunk,
elveszett a forradalmunk,
nemsokára megkötöznek
és a kivégzőosztag elé állítanak minket.

A bajtársaim már az osztag előtt állnak,
elesik az első, a második,
végetért a szabadságunk
eltemetve a világ becsülete.

A bajtársak elrejtik a fegyvereket
majd visszatérnek énekelve az indulókat,
azon a napon, amikor felsorakozunk,
és visszatérünk a hegyekből.

Előre budai srácok
előre pesti srácok
diákok, földművesek, munkások,
a nap nem kel fel többé keleten.


olaszul:

Avanti ragazzi di Buda
avanti ragazzi di Pest
studenti, braccianti, operai,
il sole non sorge più ad Est.

Abbiamo vegliato una notte
la notte dei cento e più mesi
sognando quei giorni d'ottobre,
quest'alba dei giovan'ungheresi.

Ricordo che avevi un moschetto
su portalo in piazza, ti aspetto,
nascosta tra i libri di scuola
anch'io porterò una pistola.

Sei giorni e sei notti di gloria
durò questa nostra vittoria
ma al settimo sono arrivati
i russi con i carri armati.

I carri ci schiaccian le ossa,
nessuno ci viene in aiuto
il mondo è rimasto a guardare
sull'orlo della fossa seduto.

Ragazza non dirlo a mia madre
non dirle che muoio stasera
ma dille che sto su in montagna
e che tornerò a primavera

Compagni noi siam condannati,
sconfitta è la rivoluzione
fra poco saremo bendati
e messi davanti al plotone

Compagno il plotone già avanza,
già cadono il primo e il secondo
finita è la nostra vacanza,
sepolto l'onore del mondo

Compagno riponi il fucile
torneranno a cantare le fonti
quel giorno serrate le file
e noi torneremo dai monti

Avanti ragazzi di Buda,
avanti ragazzi di Pest
studenti, braccianti e operai,
il sole non sorge più all'Est.


Videó - Tegnap a Lazio ultrái megemlékeztek-Avanti ragazzi di Buda

Link



Romantikus Erőszak: "Előre Mind Pesti Srácok" 2009

Link



Gondolatok október 2018. október 23-án...

Link











 
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
Gámentzy Eduárd
  2018-10-21 20:59:35, vasárnap
 
 




GÁMENTZY EDUÁRD


Gámentzy Eduárd (Zirc, 1963. február 19 - )
Írásai az Ezredvég, a Megint Nyugat, és a Menora c. lapokban jelentek meg.
Kötete: Holddal takarózni (2008)
A dunapART café Művészeti és Irodalmi portál egyik tulajdonosa, jelenleg Budapesten él.

Versek


Link


Link

Link







AHOGYAN RÉGEN


Aludni kéne
Ahogyan régen.
Lehajtott fejjel,
Anyám ölében.
Kelni a Nappal,
Vidám tavasszal.

Szállni fecskékkel, darazsakkal.
Gurulni domboldalról völgybe,
Pörögni, forogni körbe-körbe.

- Utána újra!
Még egyszer,..százszor!
Nyakláncot fonni
Fűből, virágból.
- Elvinni neki!
Hazatalálni!
- Minden ölelést meghálálni!







ALVILÁG BLUES


Elindulsz, sodorsz a fűből.
Kezded az egészet elölről.
Nincs törvény, csak pár szabály van.
Egy a csőben, nyolc a tárban.
Tartsd a szád! Ez itt az éjszaka!
Gyógyszerek, alkohol szaga,
Lányok, a könnyű léptűek.

- Elrejt a hideg füstüveg.

Pörög a kocka, a pénz, a nő,
Háromszáz kegyetlen lóerő
Harapja, rágja az utat.
Veszély vagy! Halálos gondolat!
Megölöd, behajtod és őrzöd,
Elfed, elbújtat, lebegő köd.
S a félelem elnémít, nem beszél

Senki. Nincs tanú. Nincs esély

Bevarrni téged, te mész tovább.
Karodon tetovált figurák
Nevetnek, s végül elhiszed,
Olyan vagy, mint az Istenek.
Hajnal van.
Vakító csontszilánk
A hold,
Csillagsebek
És szétgurult,
Aranyló
Töltényhüvelyek.
- Menni kell innen,
Amíg lehet.

- Elindulsz, sodorsz a fűből.
Kezded az egészet elölről.
Mocskos kis utcasarkokon,
Megszűnik minden oltalom.
Szél támad... felhővé leszel.
Keresnek...felhővé leszel.
Fekete, haragos és űzött,
Nem fed, nem bújtat lebegő köd.

Denevér suhan, penge a szárnya.
Esőt vérzel az éjszakára...








ALUDJ KEDVESEM


Ne mozdulj kedvesem, ha fáj!
Feküdj nyugodtan, itt vagyok!
Karom erős, megóvlak tudod!
Ha jönnének érted csúf angyalok.

Mi az nekem? - hiszen ismersz!
Északon döntöttem a fát
és térdre hullott előttem minden,
Az erdő és a nagyvilág!

Őrzöm az ajtót, aludj kedvesem!
Az infúzió halkan dobol.
- Emlékszel? - Ismerjük ezt a táncot!
Egyszer jártuk már valahol!

Ne bánkódj! - A hajad újra kinő!
Így is szép vagy! - hidd el nekem!
Nem sírok! - én nem! Csak a por...
- Aludj nyugodtan... kedvesem!







ÁLMOMBAN


Álmomban olyan boldog voltam,
Nem is hittem, hogy én vagyok!
De mégis annyira ismerős volt,
Az a hófehér halott,
Akit annyian körbe álltak,
Mint életében soha még.
És sírtak,
- ő meg csak letörölte,
Arcvonásaim helyét.







BEZÁRLAK


Bezárlak szavaim közé...
Fehér papírra vetlek!
Két felkiáltójel közé,
Eleven célkeresztnek!

Úgy őriz gyilkos fegyverem,
Mint éjszaka az álmát.
Mint könnyes szemü kisgyerek,
Ki öleli a párnát.

Ma még ha mennél,... elmehetsz!
- Majd lenézek a földre...
De holnap már nem lesz kiút!
Itt tartalak ... örökre...







BOCSÁNAT!


A favágók megölik a fákat
És nem mondják Istennek:- Bocsánat!
Olyan hangosak a láncfűrészek,
Ha mondanák, úgysem értené meg!

A fák sírnak, s rettentő haraggal,
Farkasszemet néznek még a Nappal
Utoljára, majd recsegve dőlnek.
Azután csak ölelik a földet.

Mozdulatlan karjaikba zárva,
Pihen kicsi mókusok halála.
S a madarak...- Őket úgy szerettem!
- Mondja már ki valaki helyettem







BOROSTYÁN


A borostyán levelei,
Csak kúsznak fel az ég felé.
- Honnan e rettentő erő!?
Senki nincs ki értené!
Milyen konok és lázadó,
Eltökélt keserű akarat
Vezérli, húzza felfelé,
Belepni minden házfalat!
Rejtekén új élet fogan,
S ő óvja, védi, elfedi...
Hangyák, éjjeli bogarak
Dalolnak hálával neki.
És én is velük dúdolok,
S a kő, a fa, a vakolat,
Hallgatják milyen jó nekünk,
- Élni a borostyán alatt...







CSAK EGYSZERŰEN


Azt hiszem, szeretni kéne,
Csak egyszerűen, úgy ahogy
Hátradőlök itt a széken,
Vagy kinyitom az ablakot.

Olyan tisztán, olyan szépen,
Hogy kimondani sem szabad!
Mint összebújó állatok,
A behavazott fák alatt










EGY BARÁTOMNAK


Nem, mi nem vagyunk szegények!
Nálunk nincs súlya, holmi pénznek!

Mi halljuk a zenét, hiszünk a versben,
Képeket festünk képzeletben...

Hozzánk a fák is lehajolnak,
Értjük a szót, ha nem is szólnak.

Mi gyalog járunk kopott kabátban,
Ahová mi megyünk, ott neked határ van,

Kerítés, szögesdrót, veszélyes terület!
- Nekünk az Isten! - Neked csak feszület







EGY KISMADÁRNAK


Olyan szép, olyan egyszerű,
Olyan áttetszően tiszta,
Szemében ott a létezés
Megfejthetetlen titka.

Most nem tudom, hogy mit tegyek,
Csak állok mint egy bálvány,
Mert félek, hogyha mozdulnék
Eltűnne, s nem találnám.

És siratnám, mert elveszett,
Míg élek,.. ezt a percet,
De adtál nekem szavakat,
Hogy én is szárnyra keljek!

Hogy elrepülhessek veled,
/Mert létezik varázslat!/
S te visszajössz, mert elhiszed,
- Hogy én is visszavárlak!







EGY PILLANAT....


Most minden egy kicsit megáll,
Most nem mozdul a láthatár,
Még van időd, hogy észrevedd!
- Még láthatod!...Még nézheted!

A szél titokban megpihen,
Fülembe súg...Én elhiszem
És megsimítom szárnyait,
Mint szív a lélek álmait...



A mozdulatlan ég alatt,
A mozdulat egy pillanat
Múlva újra visszatér,
Már rügy fakad, már minden él!

A tölgyfa lombja megremeg,
Mint álmából a kisgyerek
Úgy ébred fel a nagyvilág!
- Csak én aludnék... még tovább!







ELÉG EGY SZÓ IS


Ne mondd hosszan!
Elég egy szó is!
Hiszen már rajtakaptalak!
Szemedben ködös hajnali pára,
S benne költöző madarak
Készülnek sietve útra kelni,
És mosolyodban valahol,
Ott van a kérdés,
Ott van a válasz.
Csak én nem vagyok ott sehol!







ELVESZETT SZERELEM SZONETT


Mint sűrű éjben lopakodó árnyék,
Oly észrevétlen volt és nesztelen.
Lehetett volna véletlen ajándék,
Lehetett volna, bár ezt nem hiszem.

Hozzám simult, s úgy nőtt bennem a szándék.
Sorokba zárni, maradjon nekem!
Szívembe rejtett, csillogó kis játék,
Hogy süssön át, kopottas ingemen.

De nem találtam ceruzát, se tollat.
Távozó lépte, köveket csikorgat,
Emlékezetből írom, ily' sután.

Könnyű nyomát, a föld rég eltemette,
És nem hagyott itt semmi mást helyette,
Illúziót, egy szürke délután.







EMLÉKSZEL?


Emlékszel?
Függönyök mögé zártuk a napot.
Nem akartuk,
Bántott a fénye.
Másnapos ingeink gyűrődéseit,
Takartuk puha éjsötétbe.
Gyufával gyújtottam holdvilágot,
Sápadtat, szelídet, álmodót.
És bejött akkor a Göncölszekér
A szobába, s én csak álltam ott
Mozdulatlan csodálattal.
Mert tudtam, hogyha mozdulok,
Ha eloltom azt a cigarettát,
- Kialszanak a csillagok.







AZ ÉKEZET HALÁLA


Az O-ra ült pár ékezet,
Lóbálta lábát, létezett.
De balról radír-korcsolyán,
Csúszkált egy kéz és túl korán
Törölt el minden kis jelet.
( Már fellebbezni sem lehet! )

Így lett a sörből: SOR, - de kár!
A bőrből: BOR, - ez szebb halál!







ÉLETERŐ


Hajnalfény...
Tündértánc...
Lassan lehull rólam minden lánc,
Átölel és az égig emel,
Azután jön aminek jönni kell!
Elhalkul
Minden szó,
Nincs már első, nincsen utolsó...
Csak a tűz,... ami újra elér!
- Ami elhagyott... - Most visszatér!







AZ ÉN DALOM


A gyertya lángja nézd, hogy imbolyog!
- Most megindulnak benne a dalok!
Már sírja lágyan viasz-könnyeit.
Padlóra hulló bús akkordjait,
Hűs szellő kapja fel s viszi tovább,
E sosem hallott szép melódiát.

És kirepül kéményen ablakon,
A Napba néz, zuhanni kezd vakon,

Majd összegörnyed, földre hull, zihál,
Eléri őt a hangtalan halál,

De nem hagyom! Mert ő az én dalom!
- És feltámad... - és többé nem adom!







ÉN IS ITTHON VAGYOK!


Két ujját szájába veszi
A szél, és úgy fütyül nekem,
Ahogyan nem tud senki más,
Ezer közül felismerem!

Kigombolt ingemen átsuhan,
Hűvös kezével megsimít,
Lemossa rólam a világ
Rám tapadt függőségeit.

És megyek-megyek a nagy hegyen,
Óriásra nőtt fák alatt,
Tudom a mókus hol lapul,
Hol rejtőzhetnek madarak.

Hiszen én is itthon vagyok!
- Látod?! Minden hozzám hajol!
Hiszen én is itthon vagyok!
- Csak eltévedtem valahol...










ÉN SAJNÁLTAM


Az éjjel végre megszülte a hajnalt,
Narancsvörösben játszó gyermekét.
És könnyezett, mert úgy szerette volna
Ringatni csendben,... átölelni még!

Én sajnáltam, mert elértek a könnyek!
Hullottak rám, áztatták mindenem.
És itt maradtak emlékeztetőül,
- Sötétlő foltjai, a szívemen!







ÉS LESZ...


És lesz a Napod, mocskos villanykörte,
S a faltól-falig négylépés-világ,
Ha szemetét arcodba beleköpte,
Nem akar többé emlékezni rád!

Foltozott, sötét takaróját adja!
Hajléktalan magányodra terül,
De nem lehet, - csak megfagyni alatta!
Társak között - és mégis egyedül.

Kályhához ülnél te is melegedni,
Úgy raknád rá az egész életed!
Lyukas cipőt, sárgult fényképeket.

Lobbanjon el, legyen belőle semmi,
Kihűlt parázs, a plafonon korom.
Arasznyi csend, - végtelen nyugalom...







FOHÁSZ


Legyen akkor is amikor nincsen!
Esernyőmet úgy tartsa az Isten,
Ne ázzak soha semmi viharban,
Szóljon is hozzám, hogy meg is halljam!

Maradjak bátor ne álljak térden!
Az aki vagyok, legyek egészen!
Ördög ha jönne távozzon tőlem!
- Nem bánom, igyon még elmenőben!

Csapja a számlámhoz, azután vége.
Óvjon a szegények tisztessége!
S ha egyszer majd mindent kifizettem,
Hitelt ne kérjen senki helyettem!







HA AKAROM


Ha akarom csillag leszek,
Ködökkel játszó égi gyerek.
Tündöklő seb az éjszakán,
Bennem ragyogna apám s anyám!
Lehetnék vágyak öle és
Elhagyottaknak ölelés!
Egy szó a mondatok helyett.
Egy szó, csak annyi: - Szeretet!







HA ENGEDNÉD!


Belém merülsz és kikutatsz,
Lámpáid bennem égnek.
Paplan alatt fellapozol,
Játszik velem a fényed.

Olvasod fakó jeleim,
Időzöl hosszan rajta,
- Ez kell neked? - Írhatok még!
Papírra, mocskos falra,

A föld alá, hogy ott keress!
- De eljönnél utánam!
Ásóddal kifordítanál
És rögökkel a számban,

Úgy tartanál az ég felé,
Mint diadalmas fáklyát.
S én hálából, ha engednéd!
- Simogatnám a lángját!







HAJNALI ÉBREDÉS


Friss hajnali ébredés,
Puha szellőrezdülés,
Virágillat, madár ének,
Téged köszönt, ... Téged éltet!
Minden hangja Érted szól!
- Azért hallod .... valahol ?







HANGULAT


Mikor csak magam,
... És senki más...
Kizárt világ, tűnő varázs.
Valami furcsa hangulat,
Hangtalan léptek,
Tehervonat, az állomás,
Koszos padok.
Megfoghatatlan dallamok.
Egy láthatatlan zenekar,
Hangol a ködben,
Engem akar!
Gitáros kellene nekik,
- Játszanál velünk? - kérdezik.
- Én már nem!... Én már nem tudok!
Ujjaim acélsodronyok,
Gitárom visszaadtam rég,
A fának, amiből metszették.
- Most megyek! Adjatok utat!
Nem vagyok, csak egy mozdulat,
A tovatűnő éjszakán.
- Pipacs a töltés oldalán.







A HAVEROM MEG ÉN


Foszlik az éj, mint rossz kabát.
Mindenki leissza magát.
Csoszog a járda és imbolyog,
Tántorgó villanyoszlopok
Jönnek az utca közepén,
Megyünk... a haverom meg én.
Már nem tudom... mi ez? Hol vagyok?
Eldobott sörös dobozok
Roppannak lépteink alatt,
Támasztunk ajtókat, falat,
Nekidőlünk a nagyvilágnak.
- Kit érdekel! Öröm? Vagy bánat?
Csak táncolunk... mi és a város.
A minden, a semmivel határos,
Tudjuk jól... csak néhány percre,
Engedd hinni, hogy más is lehetne.







l


HAZUDNI SZÉPET


- Hazudj már valami szépet!
Elhiszem majd az egészet!
Legyen kert, s benne virágok,
Törpe is kell, meg óriások!

És te is legyél ott kérlek!
Ha hívlak hazudni szépet.
- Csak igazat ne!... Az fájna!
Tedd meg!... Csak egyszer, utoljára...







HIÁBA JÖTTEK


Jól elrejtettem! - Megmaradt hát mégis!
Hiába jöttek botos rongyosok.
Szemétbe túrni, bennem keresgélni,
Elvinni mindent ami csak vagyok!

Itt hagytak végre, nem találtak semmit!
Átvertem őket, - itt maradt velem!
S ők elkullogtak üres zsákjaikkal,
Lehajtott fejjel, némán, vesztesen.

- Most előveszem amit nem találtak,
Előveszem, ragyogjon szabadon!
És elengedem neki a világnak,
- Féltve őrzött, utolsó mosolyom...







HOZZÁTOK SZÓLOK


Hozzátok szólok, régen volt barátok.
Ti sörhab alól kitekintgetők,
Ezerkilencszázhetven valahányban,
Bérelt szobákban, gitárt pengetők!

Itt vagytok újra, égő tüzes szemmel,
S egy átmulatott éjszaka után,
Az ágyam körül csendben összegyűltök,
Mint porszemek a lábaim nyomán.

Enyémek vagytok, én is a tiétek!
Hiába vagy már sírhanton virág,
S ő fenyőfa, ott fent a havasokban,
Én itt vagyok és álmodom tovább!

És mormolom a verseimet sorban,
Mit lejegyezni nem volt még szívem!
Ti hangoltok a legutolsó dalra,
Csak nehogy elkezdjétek nélkülem!







HOZHATOK NEKED


Hervadó virágok helyett,
Hozhatok neked színeket!
Kéket az égről,
Aranyló sárgát,
Legyen belőle
Takaród, párnád!

Ezüstöt csillogó
Forrás vizéből,
Hozhatok neked


Feketét, mélyről.
Nem olyan gyászos
Elszomorítót,
Csak olyan elfedő
Menedékadót.

Hozhatok neked
Hófehér márványt,
Legyen a tükröd!
Hozok szivárványt!
Kifeszítem föléd
Nem sírhatsz már soha!
Hozhatok neked!...

- Csak tudnám, hogy hova







ÍGY SIMOGATLAK (nagymamájának)


A Karácsony nem hozott havat,
De nekem még tavalyról maradt
A hűtőben, a levesek mögött,
Majd összeszedem szépen délelőtt.
- És gyúrok olyan hógolyót Neked! -
- És megdobom a csillagos eget,
Hogy visszahulljon hozzád, s arcodon,
Olvadjon el, ahogy a fájdalom.
S ha letörlöd, kezemhez ér kezed.
- Így simogatlak utoljára meg...







ÍROK EGY DARABKA CSENDET


Írok egy darabka csendet,
Neked, hogy ne félj a zajban.
Másoknak nem jelent semmit,
Téged majd átölel halkan.

Írom, mert én is úgy félek.
Nem hallak...és ahol járok,
Vasbeton-csipkéket vernek,
Hatalmas légkalapácsok.

Mi lenne, ha erre jönnél?
Keresnél! Nem venném észre!
Elnyelné semmi kis hangod,
Toronydaruk köhögése.

Hát nem! Most leteszek mindent!
Vasakat, s mi eddig kellett.
Várlak, s hogy megtalálj végre,
Írok egy darabka csendet...







JÓ LENNE TUDNI...


Sétálok néhány gondolattal,
Sétálok át a városon...
Öreg, megvakult utcalámpák
Kísérnek fázós utamon...

Villamos döcög át a csenden,
Nyomában megremeg a sín,
Szikrát lobbant az áramszedő,
A villanydrót fém-ráncain.

Valahonnan egy régi dallam
Szökik a nyitott ablakon,
Mintha tudná, hogy erre járok
és örülök, mert hallhatom!

A sarkon túl, a szürke házból,
Valaki nekem integet...
Jó lenne tudni: - Ez mit jelent? -
- Isten hozott?... Vagy ég veled?...







KÉRÉS...


Amikor egyszer
Elhagy a lélek,
Egyedül leszek,
-Gyere és védj meg!

Mikor a hajnal
Nem jön el többé,
-Fogd meg a kezem!-
Ne váljak köddé!







KIÜRÜLT ZSEBEKBEN


Kiürült zsebekben matatsz.
Valami furcsa belső kényszer
Vezeti tétova ujjaid,
A semmivel most nem elégszel.

Felforgatsz mindent, hogy találj!
Kabátot, nadrágot, ingeket.
Keresel bármit, az álmaid!
Napokat, csillagot, kék eget.

Gyűlnek a meggyötört ruhák,
A padlón, az ágyadon, mindenütt.
És kutatsz lázasan, hasztalan,
A behúzott függönyök mögött.







KÖNNYŰ LESZ...


Könnyű lesz győzni fölöttem,
Nem dicsőség, most úgy vagyok
Mint sebesült a harcmezőn,
Ki alig él, de nem halott.

Még nem tudom milyen sebek,
Véreznek át az ingemen.
De érzem, hogyha mozdulok,
A világ nem mozdul velem.

Az ég is egyre alkonyul,
Nem látok fényt, se csillagot.
És én sem vagyok látható,
Megvakultak az angyalok.

Nem látnak, nem is hallanak!
Hiába küldenék jelet.
- Mondjátok! - Kinek kell ilyen
Fájó, halálos szeretet!?







LÁTOD?


Lopjál el egy percet
Minden nap magadnak!
Mikor nem figyelnek,
Mikor elaludtak
Azok, akik őrzik
Előled, hogy ne tedd!
Akkor kell csinálni
Úgy, hogy észre se vedd
te sem, csak érezzed!
Valamit most kaptál,
Még ha úgy loptad is,
Mégis megmarad már
Neked mindörökké!
Csak neked! Nem másnak!
Ha keresnék rajtad,
Mondd, hogy nem is láttad!
Ebből a pár percből,
Lesznek majd az évek,
Amiről utólag
Azt mondhatod: 'Szépek
voltak' és már bánod,
Hogy csak ennyit tettél
el magadnak. - Látod!? -







LÁTTAM


Láttam hogyan születik a fény,
Kis lyukakon, parányi réseken,
Szivárgott a sűrű lomb között,
Hogy játszhasson a fák alatt velem.

Váltakozva arany és ezüst,
Folyosók nyíltak minden oldalon.
S jött a végső, gyengéd ölelés
És összekapaszkodtak szabadon.

Láttam azt is, ahogyan a fák,
Elrejtették a megsebzett vadat.
Simogatták vérző lábait,
Míg nyomait elmosta a patak.

Sokat láttam, s hogyha mondanám
Ezerszer, - kérlek bocsáss meg nekem!
Jó volt látni, s körülnézni itt!
- Most menjünk! - Vezess tovább kedvesem!










LEGYEN MA


Legyen ma szép napja a világnak,
S ki életében nem hordott csak rongyot,
Öltözzön fel ünneplő ruhába,
Mondjon imát, ki eddig sose mondott!

Bocsásson meg aki még haragszik!
Felejtse el, nem érdemes cipelni!
- Nem kell sok, egy könnyű öleléssel,
Most el lehet az egészet temetni.

- Látod én is mindent megbocsátok.
Ablakaim az új napnak kitárom.
Harmatcseppek gyűlnek tenyerembe,
Lemossák rólam boldogtalanságom.

- Engem már a méhek is szeretnek,
Nem szúrnak meg, s úgy örülnek ha látnak.
- Annyi mézet csináltunk mi együtt,
Kis virágaiból az elmúlásnak...







LEGYÉL TE!


Legyél te sóhaj,
S én vigasz!
Vagy görcsberándult torz grimasz,
Hogy én lehessek majd a kéz,
Ki érintésével becéz.

Legyél te mosoly,
Én a könny!
S ha jönne öngyilkos közöny,


Keress a szívemben helyet!
Ne hagyd, hogy elveszítselek!

Legyél te gyertya,
Én a tűz!
Kit olthatatlan vágya űz.
Két végén égő szörnyű tánc,
- Kegyetlen, gyönyörű románc...








LEJÁRT ZÁLOGCÉDULÁK


Csak lejárt zálogcédulák...
Nem fogom siratni tovább
A gitárt, a nőt, a verseket,
Mit nem írtam meg! Mert nem lehet
Mindent akarni, semmiből.
Mert nem lehet!
Úgysem sikerül...
Csak lejárt ócska papírok...
Anyám gyűrűje, szép napok.
Szerettem volna kiváltani!
A világot is megváltani!
De minden, minden ott maradt,
A zálogházi pult alatt,
Páncéldobozban egy napon.
S én itt, a másik oldalon...







LEPKE SZONETT


Míg ujjaid ölelték apró szárnyát,
Azt hitted nem történhet baj, ha nézed!
Fény felé tartott saját vergődésed,
Láttad kezedben, s fogva tartott vágyát!

És dobtad volna vissza az egekbe,
Engedted volna útjára, csak szálljon!
A fák közé, vagy messze héthatáron,
Hol elrejtőzhet börtönét feledve.

Úgy akartad, mint soha eddig semmit!
Nem gazdagságot, tárgyakat, csak ennyit,
Repüljön újra álmodón, mint régen!

Színes mezőkön virágról-virágra,
Hogy ne maradjatok egymásba zárva,
- Két szárnyaszegett lepke, kint a réten!










MA EGÉSZ NAP


Ma egész nap itt voltál velem!
Vittelek át a hegyeken.
Erdőkön, mezőkön patakon,
Túl a szomorú napokon.

Ma egész nap itt voltál velem!
Virágot szedtünk a réteken.
Nevettünk, játszottunk boldogan,
Néztek a fák közül sokan.

S a barátaim, a farkasok,
Olyan szelíden álltak ott!
- Lábukhoz ültek a madarak...
Amikor megmutattalak.







MAGAMNAK...


Amikor majd egyszer
Minden kötél szakad,
Kimész a piacra,
Kézenfogod magad!

Hátadra azt írod:
“Ember van eladó!
Kicsit használt,
de még Mindenre kapható!"

Tapogatnak akkor,
Megnézik a fogad...
Kérdezik, hogy - Mit bírsz?
Te mondod rá: - Sokat!

Alkudnak fölötted,
Lesütöd a szemed...
Nem is hallod többé
Mit mondanak neked...

Felnézel az égre,
Meglátod a napot...
Fogod a kalapod, -
Aztán letakarod...


Gámentzy Eduárd: MAGAMNAK... (zene: Sólyom Tamás)

Link








MÁTÓL MÁS


Repülök, kitárt karjaim a szárnyak.
Nincs olyan erő, hogy félreálljak!
Föld mélyéből jövök, feketekenyérrel,
Úgy ástam ki magam körömmel, tenyérrel!

Súlyos rögök alól, nehéz éjszakákon.
Halottakat húzva, magam után láncon!
Megküzdve a férgek falánk seregével,
Úgy ástam ki magam! - Már mondtam! - Tenyérrel,

Körömmel, gyilkoló erős akarattal.
Nem tarthattok vissza kötéllel, vasakkal!
Szétszakítok minden földhözragadt átkot!
Mától más a világ! - Mától újra szállok! -







MÉGSEM...


Megkopott kabátom
Egy ócska fogason...
- Majd leporolom... egyszer...
Vagy még nem tudom,
Tán új kabátot veszek
és más ember leszek!
Jól begombolom nyakig,
Nehogy rám ismerjetek...
S ha megyek az utcán,
Szememen kalap...
Mellettem a kutya
- Ne félj! - Nem harap! -
Csak ugatja a holdat,
Ahogy én is régen:
- Ébredjetek holtak! -
- - - - - - - - - - - - - - - - - -
- Talán jobb, ha mégsem...







MOZAIK


Széjjeltört üvegcserepekből
Próbállak kirakni újra...
De nem hiszem, hogy menni fog!
Mert túl nehéz a súlya...

Sok csillogó üvegdarab...
- Most minek ez a játék!?
Hogy megvérezzem ujjaim?
Hogy érezzem,... hogy fáj még!?

Ez itt előttem nem te vagy,
Csak ezer apró részlet...
Takarja örök félhomály!
- De nézd meg! - Azért szép lett!







NAGYON SZERETLEK


Azt hiszem, szeretni kéne,
Csak egyszerűen, úgy ahogy
Hátradőlök itt a széken,
Vagy kinyitom az ablakot.

Olyan tisztán, olyan szépen,
Hogy kimondani sem szabad!
Mint összebújó állatok,
A behavazott fák alatt







NEVESSÜNK


Nevessünk!
- Szenvedtünk már érte.
Rajzoljunk Napot az éjsötétre!
Fessünk virágot kövekre, hóra.
Felejtsük el, hogy lenne-volna!
Van mindenünk ami csak számít!
- Szívünk...
és könnyünk úgy világít
Fekete rögökön,
Tócsákban, sáron,
Hogy aki keres,
Az ránk találjon...

A hét verse Gámenczy Eduárd: Nevessünk

Link








NINCS KULCSOM


Kulcsom nincs.
Minek a semmihez?
Kartondoboz a házam.
Nincsenek rajta ablakok
Se ajtó, hogy bezárjam.
Úgysem jár erre senki sem!
Talán azért, mert félnek
Kopogtatni egy dobozon.
- Pedig bejöhetnének!







A NYOLCADIK


Már minden olyan egyszerű lett kedves.
A fehér, fehér és vakít mint a jég.
A fekete, az fekete marad
És odatérdel csendesen eléd.
A szürke mint én, örök jó barát,
Neked olyan, hogy észre sem veszed.
Hét színű szivárvány a világ.
S én mindig csak a nyolcadik leszek.










NYISS AJTÓT


Tetovált mosolyod mögé bújsz,
S hogy ne ismerjen senki rád,
Kifested magad az álmaiddal.
Lelked mélyén üres szobád
Magányát hordozod riadtan.
Ahogy a fák az alkonyatban,
Tűnnél el láthatatlanul.
Nem hiszel nekem, de rád találok!
Kimondva, kimondatlanul,
Szavaim érthetővé válnak,
Lesznek mondatok, verssorok.
- Suttogok neked,... s ha hallanád
Nyiss ajtót!... - Én kopogtatok.







A NYOLCADIK


Már minden olyan egyszerű lett kedves.
A fehér, fehér és vakít mint a jég.
A fekete, az fekete marad
És odatérdel csendesen eléd.
A szürke mint én, örök jó barát,
Neked olyan, hogy észre sem veszed.
Hét színű szivárvány a világ.
S én mindig csak a nyolcadik leszek.







ROZSDÁS SZEGEK


Mint rozsdás szegek, úgy hevernek.
Ezek a fénytelen csillagok.
A hajnal ócskavas telepén,
Hol én is csak rozsdás szeg vagyok.

Mellém szegődtél, mozdulsz velem.
Talán, hogy tudjam mi a béke.
Lettél búcsúzó gondjaimnak,
Halvány, utolsó szívverése.

Bádogcipőmben, hogyha lépek.
Itt kopogsz bennem, ezt jól tudod.
Megcsillansz minden kirakatban,
Mint földre hullt, ezüst angyalok.







SZENVEDÉLY


Ki akar táncolni velem?
Mezítláb, sziklákon, köveken.
Lenni kismalac madzagon,
Újév előtt egy hajnalon!
Ölteni szalmaszál ruhát,
Tűzbe menni, aztán' tovább
Az üszkösödő ég alatt
Földre hullt gerenda darab.
- Ki akar kettőből lenni egy?
Összeforrni. - Ki érti meg?
Ha ágyam este megvetem,
Keresztbe, - ott a síneken...







TAVASZ NÉLKÜLED


Friss hajnali ébredés,
Puha szellőrezdülés,
Virág illat, madár ének,
- Téged köszönt,... téged éltet!
Minden hangja érted szól!
- Azért hallod, valahol?







A TÁVOZÓ


Mikor már minden egyre megy,
Egyszerű, mint az egyszeregy.
Nem kell hazudni, nincs miért!
Már nem teszed meg senkiért!
És az is,... ami eltakart,
Leomlik rólad, mint a part
Ha elragadja a folyó.
S te benne mezítláb távozó
Soha fel nem nőtt gyerek,
- Nevetsz!
S én veled nevetek...







TÜKÖR


Néha, ott a tükör előtt,
Úgy érzem minden rendben van.
Kicsit sápadtnak tűnök talán,
De majd összeszedem magam.

Mosolyt keresek, felragasztom.
Terüljön szét az arcomon.
Egyenes gerinc, nem könnyű ám!
De másképp nem folytathatom.

Nem adom meg magam, nem lehet!
Hős vagyok, mint a filmeken.
Csak a szemem, csak attól félek!
Oda ne nézzen senki sem!







VALAMIKOR A VILÁG...


Valamikor a világ
Olyan csendes mint a tó.
Amikor a szél se rezzen,
Békés, nyugalmat adó.

Lábujjhegyen jön az éj,
Nagykabátján csillagok.
Zsebébe minden belefér,
Boldog, s boldogtalanok.

Akinek csak szíve van,
Odabújik egy kicsit.
Átfázott nappalok után,
Holddal takarózni itt.










VALAMIT MONDANÉK


Valamit mondanék halkan,
Belesúgnám Isten fülébe!
Úgy, hogy más senki ne hallja,
És ő is csak épphogy megértse.

Mondanám szelíden, lágyan,
Ahogy a búzamezők dőlnek.
Ahogy a kalász suttogja
Háláját, az éltető földnek.

Hát én is úgy...lehajtott fejjel,
Mint sötét fenyvesek virága,
-Vágyom a fényre, a szóra!
S akkor, már nem éltem hiába.







VALLOMÁS


Gyenge voltam, s úgy zuhantam a földre,
Mint házfaláról hulló vakolat.
És ott maradtam összetört tagokkal,
A megfakult cseréptetők alatt.

Belém rúgtak, tapostak rajtam, fáztam.
És vártam! - Egyre vártam, hogy segíts!
S te nem hallottál mikor kiabáltam!
Százszor, ezerszer, újból és megint!

De én sem hallottam meg suttogásod!
Kérő-könyörgő szelíd hangodat.
Nem érezhettem gyengéd érintésed,
S megöltem lassan minden álmodat...

S a szégyen és a bánat egyre hajtott,
Lettem hazátlan gyilkos, vad fegyenc.
Egyszerre bíró, áldozat és hóhér.
- Szívedből messze űzött...idegen.







VÁLASZOLJ ( Anyámnak )


Visszaírom magam a világba.
Te is tedd le most a gondokat!
Nem lát senki... - Ne félj! - Csak a lámpa
Rajzol körénk sötét árnyakat.

Visszaírlak téged is most mellém,
- Varázstoll ez! - Mindent megtehet!
Írok neked mosolyt... száz virágot,
Írok mindent, amit csak lehet!

- Mért nem hiszed!? - Meg tudom csinálni!
Régen más volt... nem volt ilyen toll!
De most itt van! - Látod? - A kezemben!
- Nem akarod? - ...Kérlek... válaszolj!







VÁNDOR VAGYOK


Az este éhes, elnyeli a fákat,
A házakat, az utcát, a teret.
Mint örömöt, ha elviszi a bánat,
Rossz szándékot a lelkiismeret.

A Hold pihen, nincs kedve felébredni,
Az égre szór pár vaksi csillagot.
Feje alatt felhőkből puha párna,
Bezárkózik, nem nyit ablakot.

Nekem sincs kedvem így maradni ébren,
Vándor vagyok, hát itt is van helyem!
- Egy tollpihe, ki utazik a széllel,
Mindenhol otthon, - mégis idegen.







VERS NEKED


Ha szólnál, hogyha mondanád!
Én rád hajolnék mint a nád
A tó vízére csendesen.
Hagynám, hogy ringatózz velem.

Ha nem beszélsz, mert nem lehet,
Csak küldjél bármilyen jelet!
Elég egy apró mozdulat,
S én találok hozzád utat!

- Mert megszerezlek bárhogyan!
A porba rajzolom magam,
Amerre jársz, amerre lépsz.
- Ha nem akarsz is hozzám érsz!










 
 
0 komment , kategória:  Gámenczy Eduárd  
Ifjúsági olimpia, Buenos Aires - 2018
  2018-10-19 21:30:01, péntek
 
 







IFJÚSÁGI OLIMPIA, BUENOS AIRES - 2018


Ifjúsági olimpia, Buenos Aires: Magyarország a 4. a éremtáblázaton

Az olimpián 206 nemzet, 3997 sportolóval, 32 sportágban 241 versenyszám vettek részt

24 érem - minden idők legjobb magyar szereplése

Magyarország 24 éremmel, 12 arannyal, 7 ezüsttel és 5 bronzzal zárta a Buenos Aires-i ifjúsági olimpiát, de ha a vegyes csapatok eredményeit is ide vesszük, úgy 15-8-5 a mérleg.

Ez így is, úgy is minden idők legjobb szereplése. Ha mindent beleszámolunk Oroszország, Kína, Japán és a Nemzetek Vegyes Csapata mögött az ötödik helyet szerezte meg a magyar küldöttség az olimpia éremtáblázatán, ha a vegyes csapatokat nem, úgy negyedikek vagyunk.

Az első, 2010-es szingapúri ifjúsági olimpián a vegyes csapatokkal együtt 7 arany-, 4 ezüst- és 6 bronzéremmel végzett Magyarország, majd 2014-ben, Nankingban 7-9-12 volt a számsor. Buenos Airesben 15-8-5 a ,,bővített mérleg".

A magyarok közül az úszó Milák Kristóf és Késely Ajna halmozta a legtöbb aranyat három-három győzelemmel, előbbinek pedig még egy ezüstje is van.

Milák és Késely már 2017-ben letette névjegyét a felnőttek közt is, így nyugodtan kijelenthetjük, a két év múlva esedékes tokiói olimpián mindketten szerezhetnek örömet a magyar szurkolóknak.

A tegnapi csütörtöki utolsó napon magyar részről már nem volt érdekelt egyik versenyző sem, a záróünnepséget - közép-európai idő szerint - éjjel tartották.


A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) honlapja emlékezetet, hogy a magyarok 20 sportágban indultak, és ezek közül kilencben sikerült érmet nyerni: atlétikában, birkózásban, cselgáncsban, kajak-kenuban, öttusában, strandkézilabdában (lányok), tornában, úszásban és vívásban; ezekhez jön még az éremtáblába eredményeibe nem számító lovaglás és sportlövészet, melyekkel számolva a sportágak száma 11 (a mix csapatversenyek eredményeit nem vezetik a nemzetek közötti összesítésben).

A MOB összesítése alapján az első, 2010-es szingapúri ifjúsági olimpia éremtáblázatán 6 arany-, 4 ezüst- és 5 bronzéremmel végzett Magyarország, a vegyescsapatok eredményeit is beleszámolva 7-4-6 volt a mérleg, majd 2014-ben, Nankingban 6 arannyal, 6 ezüsttel és 11 bronzzal zárt a csapat, a vegyes eredményekkel 7-9-12 volt a számsor. Buenos Airesben 15, 8, 5 a ,,bővített mérleg".

A teljes táblázatot ide kattintva Link
találja!


A Lista a hivatalos oldal aranyérmek szerint leválogatását tartalmazza.


A magyarok húsz sportágban indultak, ezek közül kilencben sikerült érmet nyerni: atlétikában, birkózásban, cselgáncsban, kajak-kenuban, öttusában, strandkézilabdában (lányok), tornában, úszásban és vívásban; ezekhez jön még az éremtáblába eredményeibe nem számító lovaglás és sportlövészet, melyekkel számolva a sportágak száma 11 (a mix csapatversenyek eredményeit nem vezetik a nemzetek közötti összesítésben).


Ifjúsági olimpia: Magyarország 4. az éremtáblázaton /Nemzetek Vegyes csapata nélkül/


AZ ÉREMTÁBLÁZAT ÉLCSOPORTJA Arany Ezüst Bronz
1. Oroszország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 . .16 . . 12
2. Kína . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 . . . 9 . . . 9
3. Japán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 . . 10 . . 12
4. Nemzetek Vegyes Csapata . . . . . . . .13 . . 13 . . 13
5. Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 . . .7 . . . 5
6. Argentína . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 . . 6 . . . 7
7. Olaszország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 . 10 . . 12
8. Egyesült Államok . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 . . 5 . . .6
9. Irán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 . . 3 . . .3
10. Franciaország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 . .15 . . 7


A MAGYAR ÉRMESEK


arany:
Milák Kristóf (úszás - 400 m gyors, 200 m gyors, 200 m pillangó)
Rabb Krisztián (vívás - kard egyéni)
Özbas Szofi (cselgáncs, 63 kg)
Berecz Blanka (úszás - 200 m pillangó)
Késely Ajna (úszás - 800 m gyors, 200 m gyors, 400 m gyors)
Pusztai Liza (vívás - kard egyéni)
Rendessy Eszter (kajak - gyorsasági verseny)
Kiss Ádám (kajak - gyorsasági verseny)

ezüst:
Milák Kristóf (úszás - 100 m pillangó)
Gönczöl Laura (kenu - gyorsasági verseny)
Balázs Krisztián (torna - talaj)
Bácskay Csenge (torna - ugrás)
Szél Anna (birkózás - 57 kg)
Endrész Klaudia (atlétika - távolugrás)
Huller Dániel (atlétika - 400 m gát)

bronz:
Vég Zsombor (cselgáncs - 100 kg)
Leány strandkézilabda-válogatott
Gulyás Michelle (öttusa - egyéni verseny)
Balázs Krisztián (torna - nyújtó)
Vas Blanka, Buzsáki Virág (kerékpár - kombinációs csapatverseny)

Vegyescsapat-versenyekben is végeztek dobogós helyen magyarok, de ezeket hivatalosan nem számolják. A vívók 1-es számú európai válogatottjával győzött a kardozó Pusztai Liza és Rabb Krisztián, ugyancsak első lett Pekler Zalán mongol partnerével légpuskában, valamint Balázs Krisztián a tornasport különböző szakágainak képviselőiből összeállt csapatok küzdelmében. A díjugrató Jármy Vince ezüstöt nyert az Európa-válogatott tagjaként.


Négy év múlva Dakar ad otthont a következő ifjúsági olimpiának.


Hetvenkilenc ok az ünneplésre

Link








A MÁGIKUS 24-ES - Bobory Balázs jegyzete


24 érem 2024-ben?

Ide a papírt! Hol írjuk alá?

24 érem - minden idők legjobb magyar szereplése

A Buenos Airesben lezárult ifjúsági olimpián taroltak a magyar versenyzők, két tucat érmet hoznak haza, ennek a fele arany, ami igencsak megsüvegelendő teljesítmény.

Megérdemlik az ifjak, hogy most őket ünnepeljük, de engedjék meg nekem, hogy azt mondjam: legyenek ezek az öröm hetei, aztán hadd menjenek tovább az útjukon, mert még csak az első (fontos) állomásnál járnak, a végcél nem ez, hanem leginkább talán a 2024-es párizsi nyári játékok - néhányuknak persze már a 2020-as tokiói olimpia is.

Dőreség lenne most azt várni, hogy a jövő zálogaként lerakott 24 érmet nyolc esztendő múlva, egy felnőttolimpián ki lehet váltani, mert nyilvánvaló, hogy ott egy más, nagyobb mezőny, minőségileg is erősebb ellenfelek, kiforrott, rutinos, érett sportemberek várnak a magyar versenyzőkre, de az ígéret itt van a szemünk előtt, Tokióban, Párizsban megkaphatjuk a bizonyítékot is.

Szinte biztos, hogy mostani érmeseink közül néhány nem futja be azt a pályát, amelyre mostani eredményei predesztinálják, mert megtorpanhat a testi-mentális fejlődés, jöhet egy súlyos sérülés, Fortuna is lehet kegyetlen, azonban érdemes lenne a szép eredményeket elérő magyar fiatalok nevét bezárni egy időkapszulába, amelyet jó mélyre el lehet ásni, majd előbányászni a 2024-es olimpia előtt.

Addig pedig a megfelelő infrastrukturális környezet közepette dolgozni kell, versenyzőnek, edzőnek, sportvezetőnek egyaránt, nem elfeledve az ifjúsági olimpián történteket, sőt, arra alapozva, a dolgos napokon viszont a múlt dicsőségét félretéve.

Mert ezeknek a lányoknak, srácoknak még rengeteget kell dolgozniuk úgy, mint eddig vagy esetleg még nagyobb odafigyeléssel (és megbecsülés közepette), alázattal, a végcélt és nem a pillanatnyi sikereket szem előtt tartva.

A jelenlegi közeg ideális egy fiatal sportoló számára Magyarországon, talán nem is véletlen, hogy ennyien sikeresek a sportágukban. De a sikerhez még az is nagyon fontos, hogy a versenyző örömforrásként, ne munkaként tekintsen az általa űzött sportra, ezt az örömforrást kell folyamatosan keresni, kutatni hosszú éveken át, amíg a végcélt eléri.

A végcél - ahogy már említettem - az olimpia, a felnőttek olimpiája. Akár a párizsi, akár a tokiói - vagy éppenséggel mindkettő.

Link


















 
 
0 komment , kategória:  Sport  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 331 db bejegyzés
Összes: 3800 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 640
  • e Hét: 8801
  • e Hónap: 19691
  • e Év: 52342
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.