|
 1/9 oldal 
|
Bejegyzések száma: 81
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 20:41:22, hétfő
|
| |
| |
Szeretlek, édesanyám...
Rád ereszkedett a sötét,
mint álnok kígyó a leséből,
méregfoga nem kímélt,
gyilkosként vedlette le rólad magát...
Emléked a pofájába nem fért,
csalódva kúszott el a féreg,
bár téged elvitt,
én miattad élek.
Egykor szorított ajakkal
adtál a világnak,
s ma, a lepréselt könnyeim,
(mik gyűltek az évek alatt)
néma hála-imává válnak,
s rajtam csak egy sikító,
durva hiány-heg marad...
Téged megharapott,
engem mar máig,
szeretlek édesanyám,
mindhalálig...
Paula S. Tizzis |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ÉDESANYÁM EMLÉKÉRE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 20:37:06, hétfő
|
| |
| |
Sajó Sándor:
MAGYARNAK LENNI
Magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi fogalom. Még senkit sem tesz magyarrá az,hogy magyarul beszél. Ez még nagyon kevés. Senkit sem tesz magyarrá az, hogy a vére magyar, sőt még az sem, hogy magyarnak vallja magát: a magyarságot erkölcsi küzdelemmel, Isten sürgette cselekvéssel úgy kell kiküzdeni. Magyarnak lenni erkölcsi lendület.
Magyarnak lenni: hit. Hit a magyarság hivatásában. Hit abban,hogy az Isten akar velünk valamit,és hogy a magyarság képes megvalósítani ezt az isteni feladatot.
Magyarnak lenni: szeretet, együttérzés, átfogása, átölelése mindannak, ami magyar: a magyar földnek, utolsó talpalatnyi rögének, a magyar történelem minden mozzanatával a magyar embernek, s koldusnak és az emberhez nem méltó életet élőnek is.
És cselekvés, levonni a konzekvenciáját ennek a hitnek és ennek a szeretetnek: tenni tunyaság, kényelem, önérdek ellenére is, amit erkölcs, amit lelkiismeret, amit Isten megkíván - ezt jelenti magyarnak lenni
/Sajó Sándor/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: MAGYAR VÉR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 20:34:26, hétfő
|
| |
| |
Murzsa András Dr.: ÉREZTESD, HOGY SZERETED
Azt mondod, tudja, tudja, hogy szereted,
Nem kell naponta szavakba öntened.
Nem kell, hogy mondd és körbeudvarold Őt,
Már együtt töltöttetek hosszú időt.
Már félszavakból is értitek egymást,
Nem is várja el tőled az udvarlást.
Ha nem szólsz, akkor is tudja, mit érzel,
Már mozdul is, elég, ha csak ránézel.
Azt mondod, tudja, tudja, hogy szereted,
Nem kell, és nem várja el, hogy kényeztesd.
Hogy szeretgesd, úgy érzed, nem igényli -
Szerinted az életet így kell élni.
Kedvesemre gondolok, csillogó szemére,
Boldog mosollyal tárja karját ölelésre.
Milyen boldogan fogom két kezembe arcát,
Szeretetem oldja a mindennapok gondját.
Jó rágondolni, szereti, ha meglepem.
Szeme csillogása nékem az ünnepem.
Tudom, hogy érzi és tudja is, hogy szeretem,
Mégis jó kimondani: szeretlek, kedvesem!
2014. február |
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZERELMES VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 20:32:25, hétfő
|
| |
| |
Petőfi Sándor: ISTEN CSODÁJA
Ameddig a történet csillaga
Röpíti a múltakba sugarát:
A szem saját kezünkben mindenütt
Saját szivünkre célzó gyilkot lát,
S ez öngyilkos kéz hányszor szálla ránk!...
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Igy hordozunk sok százados sebet,
Keblünk soha be nem gyógyúlhatott;
Mérget kellett mindenkor innia,
Ki sebeinkre önte balzsamot.
Valami rosz szellemtől származánk!
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
S míg egymást martuk szennyes koncokért,
Mint a szeméten a silány ebek,
Azt vettük észre csak, hogy ezalatt
Az oroszlánok itt termettenek;
Jött a tatár, jött a török reánk.
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Ott foly Sajó... oly görbén kanyarog,
Mint ember, aki görcsben haldokol;
Ott haldokoltunk, vérünk ott szivá
Az óriási nadály, a mogol,
S holttesteinket fölfalá a láng!
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
S ott van Mohács... ott nyomta a királyt
Sárkoporsóba páncéla s lova,
S készult számunkra a ledőlt király
Kardjából a rettentő zabola,
Melytől még most is ég és vérzik szánk!...
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Mi lesz belőlünk?... ezt én kérdezem,
De mily kevesen gondolnak vele.
Oh nemzetem, magyar nép! éltedet
Mindig csak a jó sorsra bízod-e?
Ne csak istenben bízzunk, mint bizánk;
Emberségünkből álljon fönn hazánk!
Szalkszentmárton, 1846. január
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: MAGYAR VÉR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 20:29:39, hétfő
|
| |
| |
Aranyosi Ervin: Boldogok a lélekben szegények...
Boldogok a lélekben szegények,
nem bántja őket önvád, düh, harag.
E szép világban tiszta szívvel élnek,
ezért a lelkük súlytalan marad.
De mit tegyél, ha így szeretnél élni?
Mitől lesz tiszta a lelkiismeret?
Tanácsot vársz? Nem kell mellébeszélni!
Elmondom hát, jobb, ha megismered.
Ne menjen le egy nap se haragoddal,
- a léleknek csak a bűn tud ártani.
Hogy megbékélhess este önmagaddal,
meg kell tanulnod megbocsátani.
A megbocsátás nem jelent felejtést,
csak annyit teszel, hogy elengeded.
Hogy nem dédelgetsz haragot vagy sértést,
mely álmodban is nyomja lelkedet.
Ha volt olyan, akit Te megbántottál,
kérj gondolatban most bocsánatot.
Akkor egy jónak tűnő döntést hoztál,
s okoztál véle sérelmet, bánatot.
A dolgon ma már változtatni nem tudsz,
bármit teszel - a Föld forog tovább.
Ám lélekben jobb, ha ezen túljutsz,
mint őrizvén, magadban tartanád.
És egyúttal bocsáss meg önmagadnak,
tisztítsd meg végre lelkiismereted!
Az álmok ettől majd békében hagynak,
kitölti lelked a béke s szeretet.
Ha valaki a nap során megsértett,
próbálj meg neki megbocsátani.
A tőle telő legjobbat tette véled,
s nem tudott jobbat, mint téged bántani.
A dolgon ma már változtatni nem tud,
bármit is tenne - a Föld forog tovább.
Talán már másképp "kötné meg az alkut",
s talán kedvesebb napot hozna rád.
Bocsáss meg hát, ne őrizgesd a sértést,
harag ne dúlja ma éjjel lelkedet!
Tisztuljon meg, keresd az egyetértést,
Mert megbékélni csak ily módon lehet.
Mert boldogok a lélekben szegények,
nincs teher rajtuk, a lelkük súlytalan.
Lelküket adják át a tiszta fénynek,
szeretve élnek, s szeretnek gondtalan.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - ARANYOSI ERVIN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 20:25:17, hétfő
|
| |
| |
Aranyosi Ervin: Okulj magyar!
Okulj magyar! S őrizd meg nyelvedet!
Ez teszi naggyá majd, s jobbá is nemzeted!
Ne feledd el sosem, mit atyád rád hagyott,
ne félj hát senkitől, s tanulj alázatot!
A szép magyar nyelv - tudod - tudással felruház!
Magyarul szól hozzád, s mindent megmagyaráz!
Nincs több a világon, amely pont így teremt,
ezt adta jussodul teremtő Istened.
Teremts tehát magyar! Feledd el gondodat!
Téged szolgál a szó, és minden gondolat!
Ha álmod, s vágyaid szép céloddá teszed,
segíthetsz magadon, s megsegít Istened!
Álmodj hát - ó magyar - szebb jövőt, holnapot,
ha lelked elhiszi, meglátod, megkapod!
Félelmed dobd csak el, Istennek gyermeke!
Te lehetsz teremtőd legbüszkébb remeke!
Kövesd hát - ő magyar - őseid lábnyomát,
tiszteld a tegnapot, s imádd e szép hazát!
Ne sírj a múltadért, - dicső volt egykoron -
virágok nőnek már a régi sírokon!
Légy hát virág, amely az ős MAG-ból kinő,
csodát hord magában itt minden férfi, s nő!
Ne hagyd, hogy elvegyék, tapossák e csodát,
óvjad és tedd naggyá léteddel a hazát!
Becsüld meg földjeit, folyói friss vizét,
élvezd az ételed éltető, friss ízét!
Járd be a hegyeit, járd be a völgyeket,
ismerd meg szép hazád, amit költőd szeret!
Emeld fel nemzeted, s legyél eggyé vele,
s mindaz, ki messze ment, térhessen meg bele!
Széthúzás, megosztás, ne bántsa lelkedet,
legszentebb kötésként tartsd össze nemzeted!
Legyél újra MAGYAR, erős és büszke nép!
Feszítse kebledet örökös büszkeség!
Nyelvünk legyen a híd, amely mind összeköt,
állhassunk nemzetként a teremtőnk előtt!
Aranyosi Ervin 2018-02-07. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: MAGYAR VÉR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 20:23:44, hétfő
|
| |
| |
Aranyosi Ervin: Ne szidd a hazámat
Tudod, engem egy dolog bánt,
ha szidják hazámat.
Ha bántják a szülőföldem,
honfi lelkem lázad!
A magyar hon csodálatos,
minden megvan benne!
Ha elveszne, érző szívem
vele együtt veszne!
Istenadta ez az ország,
s nem pótolja semmi.
Bármi történik is vélem,
jó magyarnak lenni!
Anyanyelvem meghatároz,
magyarságom élem,
s azt, hogy újra felvirágzik,
én szívből remélem.
Ha magyar vagy, arra kérlek,
sose szidd hazádat!
E csodás föld sosem oka,
ha kínoz a bánat.
Mindent megad fiainak,
csak el kéne venni,
a jólétünk rajtunk múlik,
merj magyarnak lenni!
Ám, míg sorsod a hazában
rabszolgaként éled,
árulók és idegenek gyakran
szívják véred.
Míg nem éled magyarságod,
kiszolgáltatott vagy,
kit a rendszer sárba tipor,
s haldokolni ott hagy!
Míg nem tudod, mi a haza,
és kik szívják véred,
addig saját birtokodban
mások sorsát éled.
A magyar nép van megosztva,
s rajtunk múlik minden,
megváltozhat-e a világ
határunkon innen.
De, amíg a hazád szidod,
nem változik semmi,
addig nyögjük terheinket,
s nem tudjuk letenni!
Becsüld hát meg ezt a földet,
merj álmodni szépet,
csak közösen emelhetjük
fel a magyar népet!
Nem fontos, hogy énnekem higgy,
ismerd meg hazádat!
Sértő, bántó, vagy szitokszó
ne hagyja el szájad!
Ha pedig majd kiállsz érte,
nem kell többé félned,
s átérzed majd, hogy magyarként
jó e honban élned!
Aranyosi Ervin 2018-07-17. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: MAGYAR VÉR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 20:22:35, hétfő
|
| |
| |
Aranyosi Ervin: Otthon, haza..
.
Az OTTHON, csak olyan,
mint állatnak az ól?
Ahova visszatér,
ha kint járt valahol?
Nem! Az OTTHON az,
ahova hazavágyok,
s hiába járom
be az egész világot!
Hiányát érzem,
honvágy szorítja lelkem,
vissza kell térnem,
hazámba megpihennem.
Ha elfáradtam
erőre itt kapok.
Világmegváltó álmok
s dolgos nappalok,
Ősök minden tudása,
hitem, kultúrám adja,
földönfutóvá lesz az,
ki mindezt megtagadja.
Hol a honfitársak
mind e nyelvet beszélik,
s hogy mit jelent?
Azt a szívükkel értik.
Nem csak tanulták!
-Mint fa a gyökerével,
mind magukba szívták,
anyjuk édes tejével.
S e honon belül
bárhova jussak el,
Itthon vagyok!
Lelkem nyugvásra lel.
Őseim jussa,
szívemben mindig él,
s amíg csak élek,
boldogan remél.
Egy kis lakásnál
több az én otthonom.
Ideköt minden,
s nem tagadhatom.
Itt szeretném
a legszebb életet,
e szép hazában
együtt, veletek!
2009. augusztus 9. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - ARANYOSI ERVIN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 20:19:06, hétfő
|
| |
| |
Paula S. Tizzis:
Lélektüzednél
Lágy dallamot visz az őszi szél,
ajkam dúdolja szádnak dalát,
csendben az álmaidról regél,
tüzednek a gitárom mesél
szerelmet, mit ropogó fa lát.
Mit ropogó fa lát...
Pendül a húr, a szikra táncol,
most belőled melegszek én is,
az örök-vágyam hozzád láncol,
bár a tested most tőlem távol,
te itt vagy a lelkemben mégis.
A lelkedben én is...
S ha zeneszó magányos este
halkul, gitárom pihenni tér,
kezem kezedbe vágy remegve,
tudd, hogy általam vagy szeretve,
S szívem, lelkem csak belőled kér...
Csak tebelőled kér...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - PAULA S.TIZZIS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 20:16:41, hétfő
|
| |
| |
Paula S. Tizzis:
Szerethetlek megint és megint
Nézd, az égen sok felhő táncol,
s mi rég sötét volt, mára dereng,
hajtincseimmel gyűrűst játszol,
fülembe súgod nevem százszor,
az idő, csak csalfán ránk mereng.
Mélyen szemedbe temetkezem,
elásom magamat énedbe,
majd évakosztümre vetkezem,
s lelkem a lelkedbe reszketem,
suhanok veled az édenbe.
A homokszemek csendben állnak,
az óra értetlenül tekint,
most csak gyönyörű percek várnak
ránk, nekifeszülünk a mának
s szerethetlek, megint és megint...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - PAULA S.TIZZIS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/9 oldal
|
Bejegyzések száma: 81
|
|
|
|
2018. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
976 db bejegyzés |
| e év: |
15094 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1507
- e Hét: 4815
- e Hónap: 15168
- e Év: 74421
|
|
|
Offline
