Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Takáts Gyula : A Heszperidák kertjén innen
  2018-12-29 09:11:24, szombat
 
 





Takáts Gyula : A Heszperidák kertjén innen

3.

ÉS MI TARTJUK szívünkben az időt!
És mi teremtünk bele
a tárgyaknál szebb emlékeket!
Kísérnek ..... és ..... kísértenek,
mint Onnan - itt,
e tüzes falon - az Echó:
hogy érdemes! ..... és lehet!
Így fogjuk Egésszé a teret!
Általuk és általunk
így teljesebb
idő... és ... világ.
Élőbb az élet...
Szívünk nélkül még halál sincs.
Teremtői is mi vagyunk...


  
 
0 komment , kategória:  Versek 4.  
Csak öt dolgot tegyél ma meg
  2018-12-29 08:47:47, szombat
 
  ...egy ölelést!


Sose sajnálj adni egy ölelést!
Ne sajnálj szólni egy kedves szót!
Ne sajnáld kimutatni a szeretetedet!
És ne sajnáld senkitől az idődet!
Ha mindent csak tartogatsz, halogatsz, de nem adsz,
előbb-utóbb magadra maradsz. És akkor már nem adhatsz...
Addig adj, amíg van kinek és van miből, hogy aztán mindenkinek szép és felejthetetlen emlékei legyenek az életről.
/Lippai Marianna/









Csak öt dolgot tegyél ma meg: szeresd magad, szeress másokat, élvezd az életet, tudj örülni és boldog lenni! Hiszen minden nap egy ajándék és minden napnak meg van a maga csodája, csak észre kell venned. Mert az élet örömei a mindennapjainkban rejlenek, s apró dolgokból tevődnek össze, mindeközben hitet adnak, és örökké veled maradnak. Csak öt dolog, s jobbá teszed a sorsod.

/Lippai Marianna/







Fogadj el mindenkit! Úgy ahogy van...
A sérült, beteg embert is, mert ember ő is.
Nem egy másik bolygóról érkezett, hanem veled együtt
ő is erre a földre született.
Hidd el: a helyzetük nekik sem öröm, de ha szeretettel
viszonyulsz hozzájuk, az külön öröm.
Mindent tudnak, amit te. Ne gondold, hogy nem.
Esznek, isznak, olvasnak, írnak, tanulnak, sétálnak, kirándulnak, mosolyognak, barátokkal találkoznak, s mint oly sokan közülünk,
ők is néha a tükör előtt pózolnak.
Nem azt kérik, hogy sajnáld őket, hanem, hogy emberként kezeld és lásd őket. Olyan embereknek, akik tudnak szeretni, nagyokat nevetni és szívből ölelni.
De tudják azt is mi az a fájdalom, hisz olykor legördül egy-egy könnycsepp az arcukon. Sokkal többször, mint neked,
mert nem élhetnek teljes életet.
De te teljessé teheted, csak adj nekik egy kis szeretetet.
Adhatsz nagyot is, vagy amennyi van, a lényeg, hogy fogadj el mindenkit, úgy ahogy van.
/Lippai Marianna/
forrás: ÉLETKEdv

Angyalok vannak.
Tudtad? Mindig is léteztek.
Észrevétlenül téged is körülvesznek. Óvnak, védenek és a szolgálatodra mindenkor készek. Bár láthatatlanul, de mindent a legnagyobb szeretettel tesznek. Mert szeretnek.
Ők csak szeretni tudnak. "

/Lippai Marianna/




  
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató gondolatok   
Rohanunk... De vajon hova?
  2018-12-29 08:31:54, szombat
 
 





Rohanunk... De vajon hova?


Senki nem tudja rá a választ. Mégis mindannyian csak rohanunk. Hajtunk, pörgünk, sietünk, szaladunk, futunk, vagyis mást se csinálunk, csak tényleg folyamatosan rohanunk. Rohanás közben pedig jól elmúlik az életünk. Úgy, hogy mindeközben nincs időnk figyelni. Semmire és senkire. Rohanás közben azonban nem is látunk. Semmit és senkit. Sőt, a rohanástól egy idő után érzéketlenek leszünk. Mindennel és mindenkivel. De a rohanás kiöli belőlünk az érzelmeket is. Pedig ha az kihal a lelkünkből, akkor jön az, hogy akit nem szeretnénk, az is távozni fog az életünkből. Mert nem figyeltünk rá eléggé. Hiszen csak rohantunk. A nagy rohanásban már nem érintjük meg a társunkat, nem öleljük meg őt, nem látjuk meg rajta vagy éppen benne a szépet, nem kérdezzük meg, ,,hogy van", és már-már azt sem tudjuk valójában, hogy ki ő és mi van vele. Elmúlik a legszebb érzés, ami két ember között csak létezhet, az összetartozás. Ezt váltja fel a rohanás. A rohanástól mennek tönkre kapcsolatok. A rohanástól múlnak el szerelmek. A rohanástól kallódik el anyánk, apánk, a gyermekünk is. Majd aztán a rohanástól végül megbetegszik a lelkünk, a lelkünkkel együtt pedig a testünk. Hogy mi a megoldás? A lassítás. És az egymásra koncentrálás. Hogy figyeljünk oda jobban a szeretteinkre és az életünkre! Hiszen, mit ér a rohanás, ha közben minden széthullik körülöttünk? Ér annyit a rohanás, hogy közben meg elveszítjük azt az embert, akit a legjobban szeret(t)ünk? Mit ér a rohanás, ha közben a gyermekünk eltávolodik tőlünk, netán kisiklik az élete, csak mert a rohanástól nem tudtunk rá elegendő időt fordítani? Szóval, rohanunk a nagy büdös semmiért, ahelyett, hogy míg nem késő, lassítanánk, hálásak lennénk az életért, az életünkért, és, hogy velünk lehetnek a szeretteink, azért.

/Lippai Marianna/


  
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató gondolatok   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 118 db bejegyzés
e év: 1459 db bejegyzés
Összes: 12990 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1290
  • e Hét: 6755
  • e Hónap: 14228
  • e Év: 131474
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.