Belépés
katalinkohut.blog.xfree.hu
A szeretet mindent meggyógyít, a szíve szétterjeszti önmagát a világmindenségben H. Kohut Katalin
2017.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
H.Kohut Katalin: Haiku formák
  2018-02-27 10:16:55, kedd
 
  H.Kohut Katalin: Haiku formák104

Szerelem verem
az izmos, szép férfitest,
szíve kopárság.
*
gonosz pók-Idő
von barázdát az arcra
míg torzul a szív
*
Mézes-mázos szó,
mellyel közeleg mindig
kétszínű kufár.
*
Szeret, nem szeret -
akáclevéltől várják
a titkos választ.
*
selyem bokréta
illik a tél-kakashoz
Nap-jósló hírnök
*
ismét hózápor
fagy-rózsás hajnalokon
rozsdálló idő

2018. február 26-27.
 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
H.Kohut Katalin: Szándékos leértékelés
  2018-02-26 19:04:48, hétfő
 
  H.Kohut Katalin: Szándékos leértékelés

Az embert mindenki lenézi, mert csendes,
nem lármáz, csak érvel, torzak előtt vesztes,
mert az önbizalom taposóknak lelke
vastrágya, pompával aranylik a telke.

A szerény és jószívű régen a főbűnös,
szeméből a törvény nékik régen zűrös,
rátipornak egyre, elébb a szavakkal,
tőrt vetnek beléjük trágár-híranyaggal.

Fejüket bódítják ostoba hírekkel,
dühüket kihozzák szándékos méreggel,
így tisztul feléjük megalázva őket
a buja néptömeg, mely egekig érhet.

Fényevés, koldusbot igaznak a bére,
szenved, míg a sok bűn ránő a bőrére,
mint levett hacukát, sorsukat ráadják,
s mint a fő koloncot ízekre szabdalják.

Vádolva a törvény, az ember elesett,
nem védte meg magát, vádló szemmel nézett,
kioltani szívét, szerelem hatalmát
elérni nem fogják, látják majd nagyságát.


2018. február 26.






 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
Winston Churchill a lelkiismeretről
  2018-02-26 08:29:39, hétfő
 
  Az egyetlen útmutató az emberhez a lelkiismerete; az egyetlen pajzs tetteink becsületességének és őszinteségének emléke. Nagyon meggondolatlan dolog végigsétálni az életen e pajzs nélkül, mert reményeinket olyan gyakran gúnyolja ki a kudarc és borulnak fel terveink. De ezzel a pajzzsal, még ha játszik is velünk a sors, mindig becsületesen menetelhetünk. Winston Churchill  
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Ernest Hemingvay az emberről
  2018-02-24 20:38:16, szombat
 
  ...az ember nem arra született, hogy legyőzzék ... Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.  
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
H.Kohut Katalin: Haiku formák
  2018-02-24 14:31:36, szombat
 
  H.Kohut Katalin: Haiku formák103

nagy harcos leszek
jövőért fogok lantot
díjam a béke
*
amerre járok
kopárság marja szívem
a szép elkerül
*
darukiáltás
holt tenger felett mutat
Hozzád sík utat
*
szibériai
jégveremmé vált világ
a sötét terhe
*
titkos szerelem
tiltották mindig nekem
már élnie kell
*
zsemlemorzsában
forgatott szilvásgombóc
fogyaszt a világ

2018. február 23-24.
 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
Ma kaptam ezt a Márai-idézetet.
  2018-02-23 12:06:53, péntek
 
 


Márai Sándor 1945-ben (!) írta a Naplójába a következőket: >
>
> Az oroszok olyanok, amilyenek, semmit nem ígértek nekünk, semmit nem
akartak tőlünk, mi üzentünk hadat nekik, s most a fegyver jogán érkeztek
hozzánk, legyőzött országba, mely jogcím nélkül megtámadta hazájukat.
Nem illethetjük őket szemrehányással. De a magyarok! Az egyetlen ország
Európában, ahol a nemzet történelmének legválságosabb pillanatában akadt egy
Szálasi-kormány, akadtak törvényhozók, akik iparkodtak megjátszani a
legalitás komédiáját e horda számára! Csak hogy a zsákmányt kiegészítsék
még, néhány héttel prolongálják létezésüket is, hogy elveszejtsék Budapestet
s mindent, ami az országból megmaradt! Ezekkel csakugyan nincsen alku, ezek
számára nem lehet kegyelem.
>
> A zsidó faló, nácibarát középosztály most megkísérli, hogy mindazért, ami
most történt, a nyilasokra hárítsa a felelősséget.
>
> Nem igaz, hogy a nyilasok a főbűnösök. A nyilasok csak következménye
mindannak, amit ez a társadalom az elmúlt 25 évben elkövetett, hogy
műveltség, erkölcs és tehetség nélkül érvényesülhessen. A nyilas horda éppen
olyan bűnös, mint az a magyar vezető réteg, mely az alkotmányosság palástja
alatt Horthy 25 évében szemérmetlenül fűtött, buzdított mindenfajta
reakciót. Ez a társadalom ilyen, egyszerűen nem háríthatja el a
felelősséget. Most szívesen odadobják koncnak a nyilasokat, hogy
meneküljenek. De ilyen olcsón nem menekülnek.
>
> Csak egyről nem beszélnek a parasztok, nagyságosok és méltóságosok:
arról, hogy mit szenvedtek az orosz városok és falvak lakosai, s arról, hogy
esztendő előtt magyar állampolgárok százezreit rúgták ki lakásukból,
elvették minden holmijukat, nyomorúságos batyukkal gettókba, téglagyárakba,
disznóhizlaldákba zárták őket, onnan nyolcvanával, leplombált vagonokba
préselték - gyermeket, asszonyt, férfit vegyesen - ezt a nyomorult tömeget,
s a vagonokban, égő hőségben hat napig utaztak a lengyelországi deportációs
telepek felé, megőrültek a szomjúságtól, anyák szültek a vagonokban, és a
gyermek ott hevert halottan az ölükben, s a férfiak tébolyodottan ültek a
halottak mellett, húsz százalék volt a vagonokban a mortalitás... S végül az
auschwitzi, olmützi Vernichterunslagerekben a gyermekeket, öregeket
gázkamrákban megölték, a munkabírókat egy ideig még dolgoztatták, a
lányokat, asszonyokat a kísérleti telepen beoltották betegségekkel...
>
> Mindezekről nem beszél senki azok közül, akik most rettegnek a
beszállásolástól, és féltik a "zabrálóktól" a lisztet, a fehérneműt.
>
> Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a
világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a "jobboldaliság"
címkéjével ismert különös valamit, a tudatot, hogy ő, mint "keresztény
magyar ember" előjogokkal élhet a világban, egyszerűen azért, mert
"keresztény magyar úriember", joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni,
fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem "keresztény magyar" vagy
"úriember", tartani a markát, s a keresztény magyar markába baksist kérni az
államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidóbirtokot, potya
nyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában. Mert ez
volt a jobboldaliság minden értelme. S ez a fajta nem tanul. Aki elmúlt 30
éves, és ebben a szellemben, légkörben nevelkedett, reménytelen. Talán
megalkuszik fogvicsorgatva, s mert önző és gyáva: bizonyára hajlong majd az
új rend előtt, de szíve mélyén visszasírja a "jobboldali, keresztény,
nemzeti" világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni,
versenytársakat legyilkolni, és aladárkodni a nagyvállalatokban képzettség
és hozzáértés nélkül.
> Ez a fajta soha nem változik meg
 
 
0 komment , kategória:  Márai Sándor  
H.Kohut Katalin: Játékszer
  2018-02-22 11:14:50, csütörtök
 
  Fényevés, koldulás volt mindig a sorsom,
minden könyv-főszerep a bábeli tornyom,
utaztak, esküdtek a valós szereplők,
engemet egyszer sem megszánt közömbösök.

Mindegyik karmáját én kaptam egyedül,
mert bűnben születtek, vétkeztek cefetül,
vádolva az ember, kinek szíve tiszta,
angyali, fényúton igaz masiniszta.

Égvonat vezető, menetjegy kezelő,
nemesség, jóságár költséget emelő,
forintban fizetni az útért nem lehet,
érték az igazság, bizalom, szeretet.

Még soha nem volt tán jóknak mennyországa,
földi jog az élet, a szépségnek vágya,
koldusként nem élhet talán soha többé,
fájdalmát oszlatják a megmentők köddé.

Mégis a valóság félelem minden nap,
a játék-áldozat nyugdíjat sem kaphat,
hatvan év elszaladt, késő a segítség,
forma és arc nélkül ártatlan szelídség.

Életmű díjasa a honnak nem lehet
dőzsölve azt nézik, élete hogy lehet.
Nagy közös áldozás a világ-feszület,
vérszennyes mulatság fertőzi kezüket.

Jóvátétel késő, bocsánat már nincsen,
tapodtak testemen, lopva minden kincsem,
a közös játékszer nekik csak így felel:
üzentek az égnek, végre már elperel.

2018. február 22.



 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
H.Kohut Katalin: Könyv kellene...
  2018-02-21 15:38:26, szerda
 
  H.Kohut Katalin: Könyv kellene...

Életemről könyv kellene...
kérték többen is,
meg tudom írni biztatással.
A főszereplő én lennék,
őrült Johanna reformátusként
Szenci, szódás, szamaras
istállójának kezdetével,
Íziszként a vasfüggönyösök
valamennyi főszerepében.
Jelmezeiket berendezték.
Vérig sértődtem, mikor
a börtönorvos mérgesen szólt:
Vegye le a bárányszőrt!

De jogokat írtak maguknak,
kellenének a nevek, népcsoportok.
Másképpen nem hiteles,
a kosztümöknek a szereplőkre
kell kerülniük.

Hintás, magyar kislány
az őskígyó szemében,
népviseletben, s a mákostészta
feltekeretlen maradt,
az akkor ébredt játszótér
vallásai földet értek.

Vaskori kommunista korok
képviselői névtárát is
fényre kell hozni,
hogy mindez én voltam egyedül
fényevésben, ruha nélkül,
szeretet és jóság
megölésével.

Már tisztult aggyal képes lennék...
mégsem lehet,
csak a szám perelhet,
míg egyedül nézek szembe
a kollektív nagy közös
játék szervezőivel.

2018. február 21.
 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
H.Kohut Katalin: Haiku formák
  2018-02-21 09:47:43, szerda
 
  H.Kohut Katalin: Haiku formák102

ring a boroszlán
hintaként néma csendben
gyásza megható

akácillattal
teli a jövő tavasz
méhraj áradás

várom a tavaszt
kizöldül majd a szívem
szerelem árad

eltapodott szó
a vénuszi szeretet
isteni hűség

fanatikusan
csodás és könnyű élni
csordanyáj szellem

fekete-fehér
a Janus-arcú ember
érdeke szerint

2018. február 20-21.
 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
H.Kohut Katalin: Kék és zöld
  2018-02-19 21:21:08, hétfő
 
  H.Kohut Katalin: Kék és zöld

Amikor elkezdtem írni a szavakat,
ágaskodott bennem a valós akarat,
igazság betűit mind papírra írtam,
kivagdaltam őket, szívembe beittam.

Fekete és sötét a sok-sok fájdalom,
vádjaimat sokszor le kellett váltanom.
Költőkhöz szólt hangom: kék és zöld a szépség.
Kinevetett ezért a cinikus népség.

Sorszámoztam mindig az újabb verseket,
megjelentek sokszor, ismerős vezetett,
restelltem emiatt felettébb magamat,
nem kellett így siker, az enyészet maradt.

Büszkén dagadt keblem, mikor nem ismertek,
mégis publikáltak, hitet adni mertek,
nagy plakáttal vártam önálló estemre,
s a sötét vetett hálót esendő testemre.

A szegény mosónő, koldus és félárva,
mindenem bezúzva, viharban elázva
sziszegett a jövőm, leírtak engemet,
húsz évig vártam, valaki eltemet.

Tavaszi szél szőtte türkizkék kendőmet,
kék és zöld világom ismét megmentőm lett,
beleszőve fénnyel becsület, s igazság,
fejemen korona a dalnok szabadság.

2018. február 19.


 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 34 db bejegyzés
e év: 144 db bejegyzés
Összes: 552 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 22
  • e Hét: 431
  • e Hónap: 1516
  • e Év: 33954
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.