Belépés
chillik.blog.xfree.hu
"Csak meghallgatnám, sír-e a szegény, Világ árváját sorsa veri még? Van-e még könny a nefelejcs szemén? Szeretnék néha visszajönni még!" Chillik András László
1953.03.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/25 oldal   Bejegyzések száma: 240 
Arany János – A szigete
  2018-03-31 06:09:18, szombat
 
 
Arany János - A szigete

Már jön a főherceg, hallom, mert a kocsi sereg,
A kis sárga ponnyk lassan ügetve vonik.
- Félre, padon űlő! járt útat félve kerül ő, -
De le ne vedd kalapod, - resteli, ha lekapod.

(1880)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – A "Tavasz-ünnepély" albumába
  2018-03-31 06:08:22, szombat
 
 
Arany János - A "Tavasz-ünnepély" albumába

Anyai gond, anyai báj
Virraszt a bölcső felett,
Redős homlok, mosolygó száj
Az aggódó szeretet;
Kire ily nap nem derűl:
Szánd az árvát, könyörűlj.

(1880)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – A Csikyek
  2018-03-31 06:07:24, szombat
 
 
Arany János - A Csikyek

Első volt a Sándor,
Ki Estánnal vándorl.
Második a Kálmán,
Professzor az "Álmán"
Harmadik a Gergel,
Ki Pegazust nyergel.

(1880)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – Melyik talál
  2018-03-31 06:06:21, szombat
 
 

Arany János - Melyik talál

Hogy melyik arcképem választom rajzai közzől?
Fényképíró úr! a botos és kalapost.
Mint maradó vendég űl s áll a többi nyugodtan,
Menni csak egy készül: útja van: ez leszek én!

(1880 márc. 30)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – Csalfa sugar
  2018-03-31 06:05:21, szombat
 
 
Arany János - Csalfa sugar

Kis bokor, ne hajts még,
Tél ez, nem tavasz;
Kis lány, ne sohajts még;
Nem tudod, mi az.

Bokor új hajtását
Letarolja fagy;
Lány kora nyilását
Bú követi, nagy.

Szánnám a bokorkát
Lomb- s virágtalan:
S a lányt, a botorkát,
Hogy már oda van!

(1880 márc. 16)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Charles Baudelaire – Ős, meztelen korok emlékén csüggn
  2018-03-30 06:00:58, péntek
 
 
Charles Baudelaire - Ős, meztelen korok emlékén csüggnöm oly jó

Ős, meztelen korok emlékén csüggnöm oly jó,
Melyek szobraira arany fényt szórt Apolló.
Akkor még férfi s nő mohó, friss kéjeken
Nem tudta, hogy mi a hazugság s félelem,
S gerincük, csókjain a csiklándó verőnek,
Pezsdült, s a testi gép örült az ép erőnek.
Akkor Cybéle, a gyönyört foganni dús,
Nem volt még sok fiát unt súlyként tűrni bús,
Sőt, farkasanyaként, szerelmes szívvel, ömlőn
Itatta az egész földet a barna emlőn.
A férfi, szökkenőn, rugalmasan, delin,
Szép nők királya volt, boldog gőggel telin,
Dús, szűz gyümölcsöké, kik foltot sohse kapva
Várták, hogy hűs, kemény húsuk víg fog harapja.





A Költő, néhanap ─ más a világ ma már ─,
Ha tűnt őskort keres, és oly helyekre jár,
Ahol a férfi s nő leveti lomha leplét,
Setét hideg fagya lepi meg árva lelkét:
Mily bús kép! Szörnyeket a szem borzadva lát,
Óh, visszasírja mind a jótékony ruhát!
Óh, röhejtő csípők! Szegény maskara-törzsek!
Óh, sok bús, ferde hím, véznák s pohos letörtek,
Kiket a Hasznos Elv, a kemény, hideg úr,
Gyerekkorukba már érc-pelenkákba gyúr!
És jaj, jaj, hát ti nők! rossz gyertyaként viaszlón,
Kiket láz ront s vidít, s ti is, sok szűz kisasszony,
Kikre már bűn szakad, anyai örökül,
És a Szaporaság rútítón rátok ül!





Igaz, bennünk is él, bár nincs fajunkban épség,
Sok új, a régiek előtt nem ismert szépség:
Arcunk felőrlik a szív titkos férgei,
Vagy mondjuk így: a bú szépítő mérgei;
De már késő Múzsánk kincse, ez új találmány
Jó nekünk, egyre még, mind sorvadóbbra válván,
Ős Ifjúság felé szavunk hódolva zeng:
─ Óh, kedves Ifjuság, szűz homlokú, te szent!
Szemedben egy üde és friss vizű patak van,
Mely úgy árasztja szét, derűsen, öntudatlan,
Mint az ég kékje, mint a madár s a virág,
Melegét, dalait és édes illatát!

Fordította Tóth Árpád




 
 
0 komment , kategória:  Tófh Árpád versek  
Charles Baudelaire – Omló, gyöngyház-szinű ruhájában
  2018-03-30 05:59:53, péntek
 
 
Charles Baudelaire - Omló, gyöngyház-szinű ruhájában

Omló, gyöngyház-szinű ruhájában ha jár,
Mozgását már a tánc halk bűbájába rejti,
Olyan, mint nagy kígyó, mely titkos szóra vár,
S a ritmust szent fakír bot végén ringva lejti.

Mint roppant pusztaság azúrja és kopár
Homokja, mely a bús emberjajt meg se sejti,
Mint nagy háló gyanánt szétrezgő tengerár,
Kibomló közönyét egykedvűn szerte-ejti.

Két szép csiszolt szeme ragyog ásványosan,
S mélyén e különös, örök-talányu lénynek,
Kiben szűz angyal és antik szfinx társul élnek,

És aki csupa fény, acél, gyémánt s arany,
Hiú csillag gyanánt, mely fénylik elhagyottan,
A meddő nő rideg fensége ég fagyottan.

Fordította Tóth Árpád




 
 
0 komment , kategória:  Tófh Árpád versek  
Charles Baudelaire – Moesta et errabunda
  2018-03-30 05:58:54, péntek
 
 
Charles Baudelaire - Moesta et errabunda

Oh mondd, Agáta, szíved nem száll-e néha messze,
Míg szennyes óceánként setétlik itt a város,
Más óceán felé, hol zengő fény övezne,
S mely mint a szűziség, oly mély, kék és sugáros?
Oh mondd, Agáta, szíved nem száll-e néha messze?

A roppant víz, a tenger, ringassa renyhe búnk!
Mily démon áldta őt meg, hogy bár üvölt vad ajka,
S ormótlan orgonáján a mord vész véle búg,
Mégis csak ő csitít el, csak ő a drága dajka?
A roppant víz, a tenger, ringassa renyhe búnk!





Suhanj velem vasút! röpíts el lenge gálya!
El innen, el, ahol könnyünkből lesz a sár!
Ugye, így sír fel olykor bús szíved is Agáta:
Sok itt a bűn s a jaj, jobb volna messze már,
Suhanj velem vasút! röpíts el, lenge gálya!

Oh jaj de messze vagy, illattal édes éden,
Hol víg azúr alatt minden derülni hív,
Hol, mit szivünk szeret, méltó szeretni mélyen,
S hol tiszta kéj özönjén ájúlhat el a szív,
Oh jaj de messze vagy, illattal édes éden!





S hát gyermeteg szerelmünk üdezöld édenkertje,
Bujócskák, lenge nóták, sok drága csók s csokor,
Dombok mögűl halk húrok felreszkető koncertje,
Vén serlegek bora s az esti, hűs bokor,
Hát gyermeteg szerelmünk üdezöld édenkertje,

A szűzitiszta éden, az üdvök tünde telje,
Hol van? már messzebb, úgye, mint Chína s Indiák?
Van-é oly hangos jajszó, melytől még létre kelne,
Vagy halk ezüst sírás, őt visszahíni lágy?
Oh szűzitiszta éden, oh üdvök tünde telje...

Fordította Tóth Árpád




 
 
0 komment , kategória:  Tófh Árpád versek  
Charles Baudelaire – Lola de Valence
  2018-03-30 05:57:58, péntek
 
 
Charles Baudelaire - Lola de Valence

Annyi szépség között, mely szemetekbe tűz,
Értem, barátaim, hogy haboztok elégszer;
Ám Lola de Valence szépségében egy ékszer
Váratlan bája gyúl: éjláng és rózsatűz.

Fordította Tóth Árpád




 
 
0 komment , kategória:  Tófh Árpád versek  
Charles Baudelaire – Legyen tiéd e vers, hogy majd ha
  2018-03-30 05:57:05, péntek
 
 
Charles Baudelaire - Legyen tiéd e vers, hogy majd ha boldogan

Legyen tiéd e vers, hogy majd ha boldogan
nevem jövő korok partját eléri zengve,
s a földi agyvelők esténként elmerengve
fogadnak, mint hajót, mely dús szélben rohan,

emléked, mintha ős, vak fátylú rege lenne,
kábítsa olvasóm, pengőn, cimbalmosan;
titkos, testvéri lánc hadd fűzzön szorosan,
kötözzön akkor is kevély, örök rimembe;

te átkozott, kinek pokloktól kezdve fel
a magas egekig más, mint én, nem felel,
- óh, te, ki mint egy árny, oly lenge, könnyü nyommal

tiprod a földi rajt, s szemed csupa derű,
ám a buták előtt vad vagy és keserű, -
éjkő-szemű szobor, érchomlokú nagy angyal!

Fordította Tóth Árpád




 
 
0 komment , kategória:  Tófh Árpád versek  
     1/25 oldal   Bejegyzések száma: 240 
2018.02 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 240 db bejegyzés
e év: 1282 db bejegyzés
Összes: 8482 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 129
  • e Hét: 3800
  • e Hónap: 9878
  • e Év: 18902
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.