Belépés
babi610805.blog.xfree.hu
Ki viszi át a szerelmet.... Dezső Andrea
1961.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Adjon téged akkor is
  2018-07-17 09:27:49, kedd
 
 

Itt élsz bennem
s én benned élek
aranyhal a szerelem
ne dobd vissza kérlek.
Nincs födél a magányra
tébolyt hoz a vak sötét
ringass minket anyaföld
borítsd a szerelem leplét.
Tavasszal virágod leszek
nyárban ringó gyümölcsöd
ősszel mézédes szomj oltód
télben meleg köntösöd.
Mert itt élsz bennem
s én benned élek
mint pohárban a jó bort
szád a számtól megvonni vétek.
Könnycsepp leszek szemedben
mely szép arcodra simul
óvd e selymes ragyogást
mely oly rég lángra gyúlt.
Adjon téged akkor is
ha a szerelem leple lehull
engedd útjára az aranyhalat
ha szeméből a fény kihunyt.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Négy évszak
  2018-07-17 07:50:09, kedd
 
  Megállok egy pillanatra
megérint egy ág
fa tövében ott búsul
az elfeledett Nyár.
Elsírta minden könnyét
lelke már hófehér
átszőtte hangtalan
akár a kora reggelt a dér.
Csípős lesz az Ősz
súlyos már a levegő
takarítanak a földeken
gyűlik már a betevő.
Megpihenek a fa tövében
egyre csak búsulok én is
a Nyár illata elsuhan
búslakodik még a Hold is.
Súlyos már a levegő
uralkodik a remegés
térdre kényszerít nagysága
a Nyár a legszebb teremtés.
Arcképe nem lóg a falon
hegedűn szólal meg bája
hiába hömpölyög majd az ár
végén a Nap lesz koronája.
Járjuk utunk, a négy évszak és én
igaz és hű testvérek
ha néha megállok egy pillanatra
cirógatnak majd a levelek.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Ne félj
  2018-07-17 07:49:13, kedd
 
 

Nézd, milyen szép a reggel
búcsúzik már a hamvas éjjel
a Nap ha fényesen ragyog
vigadnak majd kicsik, nagyok
ne félj itt leszek veled
ragyogjon hát két szép szemed.
A mókus tán még alszik a fa odvában
a nagymama tán sürgölődik a konyhában
sötétebb van mint tegnap volt
kutyám is haragszik, egész éjjel csaholt.
Kicsi cinkék a fán is össze bújnak
áznak-fáznak, oly szomorúak
de te csak ne félj, itt leszek veled
fogom majd reszkető két kezed.
Szelíd vagy akár a csönd, akár a jóság
belém leheled a szeretet hangját
lágy, puha vánkos ölelő tested
a jéghegyek is megolvadnának melletted.
Nézd milyen szép a reggel
a távolban már a Nap is felkelt
jöjj, köszöntsük együtt e ragyogó fényt
általa szívünkben szerelem dalol, mesél.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
A csend
  2018-07-17 07:47:50, kedd
 
 

Szeretem a csendet, mert
nem pörlekedik, szóbilincset
minden szájra, nem oldom hisz
oly kedvesen becéz, nincs ártó
szándéka, ha vágyom rá, akkor
hozzám benéz. A csend néha oly
hangos, hallom szívem dobbanását,
a hallgatás a legjobb barát, ragyog
akár a fényes gyémánt.
A csend nem nyafogó gyermek,
érzelemédes jaj kiáltás, akár
a magányos gémeskút, úgy várja
a viszont látást. Minden nyelven
ugyanúgy szólal meg, mellette eltörpül
a hívság, rám talál, de ha eltűnik
a libbenő széllel, viszi hűs illatát,
A csend szagos akár a szép liliom
szakajtani vétek, ha lehullna a szirma,
már zörögnek a súlyos bilincsek.
Mint a halál oly csendes a csend
könnyű tekintete szótlan vallomás,
bírni s megtartani a csendet
érzem, a legszebb tudomány.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Szél hátán
  2018-07-17 07:47:05, kedd
 
 

Fülemüle a szél hátán
csicsereg.
Várja párját aki mással szelek szárnyán
tekereg.
Hogyha nem jössz kánya bánja
ég veled.
Kegyes leszek mint a halál
csókomat temetheted.

Radnóti után.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Elsodor az ár
  2018-07-17 07:45:44, kedd
 
 

Alattam a föld, felettem az ég
ölében szerelem, rohanó árnyak
futkos a fény a szoba közepén
reccsen a padló, a csókok fájnak.
Feltűnik, majd eltűnik az élet
akár egy megrémült kismadár
már alig-alig érzi szárnyát
ráncot gyűr arcunkra a sors
meg áll a szív, csak ennyi hát?
Lassítani kellene, de lüktet az ér
monoton, egyhangú a virágzás
gyenge jégre nem léphetünk
elragad, majd elsodor az ár.
Száll a toll s száll a rémület
jön helyünkre valaki más
föld szagú alattam a föld
kék nefelejcs illatú az ég
a világ apró rezzenéseiben
megszülettem s majd eltűnök én.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Átölel a békesség
  2018-07-17 07:44:48, kedd
 
 

Nézem ahogy csipkés szoknyáját
égeti a Nap, a hegyek szótlan,
vaskos párnáira feszül az ember,
oly törékeny a bizalom, de ha
szóra bírják talán megtart.
Közelében sikolt a félelem, a
látvány felajz minden hódítót,
csüng majd a kéz, megrezzenni
vétek, ha közel az égbolt, csak
egy karnyújtás, az izom megfeszül
s kiáltod: -még élek!
Bátor lelkek, hős kalandorok,
testük terméketlen talajra téved,
az örökkévalóság akár az északi fény
megvilágosodik, vércseppek a csipkés
szoknyán, de munkál az akarat, tán
öntudatlan s a szó megreked a szájnak
sarkában, nincs szó mely birokra kelne,
gyöngyözik a homlok redőiben a
fájdalom, halálszagú minden, eleven
ágyon kapaszkodva nemsoká a zászló
fáradtan libben. Ha az izom végre elernyed,
a szív vadul ver még, ott fenn a magasban
átölel majd a szépség, átölel a békesség.
Hősök születnek, hősök halnak, elevenbe
mar az ismeretlen, oly békések a magányos
hegyek,de az ember a legbátrabb állat, és
tudjuk ölre megy.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 7 db bejegyzés
e év: 61 db bejegyzés
Összes: 775 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 10
  • e Hét: 66
  • e Hónap: 206
  • e Év: 21819
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.