Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Isten szuverenitása
  2019-02-11 20:07:57, hétfő
 
  Isten szuverenitása


A másik két egymást kiegészítő igazságpár, melyet érdemes fontolóra vennünk, hogy Isten szuverén, ugyanakkor szenvedő Isten is. Ez tulajdonképpen nem más, mint a filozófusok által használt fogalmak - Isten ,,mindenható", illetve ,,jó" - bibliai megfogalmazása. A Biblia túlmutat ezeken az absztrakt fogalmakon, és nem egyszerűen mindenhatónak, hanem szuverénnek ábrázolja Istent, aki a történelem minden eseménye fölött uralkodik. Ráadásul a Biblia Istene nem egyszerűen ,,jó és szeretetteljes", hanem személyesen el is jön közénk, és több gonoszságnak, szenvedésnek és fájdalomnak veti alá magát, mint amit bármelyikünk valaha is átélhetne. Rittgers szerint mindaddig nem találhatjuk meg a szenvedés értelmét és végső megoldását, amíg ezt a két igazságot nem ismerjük fel:

A Biblia Istene... együtt szenved az emberiséggel - leginkább a kereszten -, ugyanakkor szuverén módon a szenvedés fölött áll. E két meggyőződés egyaránt létfontosságú a keresztyének azon állítása szempontjából, miszerint a szenvedésnek végső soron kell hogy legyen értelme, illetve a háromszemélyű Isten képes megszabadítani bennünket tőle.

Vajon mit értünk az alatt, hogy Isten szuverén módon uralja a történelmet, tehát a szenvedést is? Isten szuverenitásának bibliai tantételét kompatibilizmusnak is nevezték. A Biblia tanítása szerint a történelem minden eseménye Isten felügyelete alatt áll, ám ő ezt a felügyeletet úgy gyakorolja, hogy az ember is felelősséggel tartozik szabad akaratából végrehajtott tetteiért, illetve azok következményeiért. Tehát az ember szabad akarata és az, hogy a történelmet Isten irányítja, maradéktalanul összeegyeztethető egymással. A valóságban ezt úgy tudnánk elképzelni, hogy ha valaki kirabol egy bankot, morális értelemben felelősségre vonható, tette ugyanakkor része volt Isten tervének.
Kegyetlen, de hasznos mindezt százalékok formájában is végiggondolni. Mi ugyanis hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egy adott esemény vagy Isten terve, vagy az ember döntésének következménye, de a kettő egyszerre nem lehetséges. Talán azt még elfogadjuk, hogy ötven százalékban isteni, ötven százalékban pedig emberi tevékenység áll mögötte. Vagy talán 80-20, esetleg 20-80 az arány. Csakhogy a Biblia szerint a történelem száz százalékban Isten tudatos irányítása alatt áll, ugyanakkor a világot emberek alkotják, akik száz százalékban önmaguk felelnek tetteikért - s e két tényező egyszerre igaz.
Ez a gondolkodásmód sem az ókor, sem a modern kor embere számára nem természetes. A görög ,,sors", vagy az iszlám ,,kismet" fogalma sok szempontból különbözik az Isten szuverenitását hirdető keresztyén tanítástól. Oidipusz mítoszában a főhősnek megjövendöli a jós, hogy meg fogja ölni apját, és feleségül veszi anyját. Noha Oidipusz és környezete mindent megtesz azért, hogy sorsát elkerülje, minden fondorlatos lépésük éppen ehhez a sorshoz viszi őket közelebb. Oidipusz végzete végül szándéka ellenére beteljesedik. Az Isten szuverenitásának keresztyén felfogása merőben különbözik ettől, hiszen Isten terve a mi döntéseinken keresztül valósul meg, nem pedig azok ellenére. Választásaink következményeket vonnak maguk után, és Isten soha nem kényszerít bennünket semmire. Mindig azt tesszük, amit a leginkább szeretnénk, Isten pedig a mi tudatos döntéseinken keresztül viszi véghez akaratát.
A Bibliában mindenhol ezzel a szemlélettel találkozunk, vagyis egymással összeegyeztethetőnek tekinti Isten tervét és az ember tetteit, sőt több helyen nyíltan tanítja is ezt az elvet.
Ézsaiás könyve tizedik fejezetében Isten ,,haragja botjának" nevezi Asszíriát (5. vers). Rajtuk keresztül bünteti Izraelt bűneiért, végül mégis számonkéri Asszírián a tetteit. ,,Istentelen nemzet ellen küldöm őt [Asszíriát], és haragom népe [Izrael] ellen rendeltem" - szól Isten, ,,de ő nem így vélekedik, szíve nem így gondolja, mert szíve szerint pusztítani akar" (6-7. vers). Miközben Isten - bölcs és igazságos tervének megfelelően - botjaként használja Asszíriát, azt nem az igazságosság hajtja, hanem kegyetlen, büszke vágy, hogy leigázza Izraelt. Istennek tehát ítéletével kell sújtania azt a népet, amelyet ítélete végrehajtójaként használ. Asszíria magatartása része Isten tervének, mégis felelniük kell érte, hiszen szabadon dönthettek cselekedetüket illetően. Figyelemre méltó egyensúly jön így létre. Egyrészről Isten komolyan veszi a gonoszságot, másrészről biztosít afelől, hogy a gonoszság nem győzedelmeskedhet.
Isten az, aki ,,mindent az ő akaratának tanácsából munkál" (Efezus 1,11). Minden, ami történik, összhangban van Isten tervével, ez pedig azt jelenti, hogy Isten terve a ,,kis dolgokat" is magában foglalja. A Példabeszédek 16,33-ban olvassuk: ,,Az ember sorsot vet az ölében, de az Úrtól van minden döntés." Még a feldobott érme útja is része a tervnek, tehát végső soron nincsenek véletlenek. A rossz dolgok is beletartoznak tervébe. Ahogy a Zsoltárok 60,3 megfogalmazza: ,,Nehéz dolgokat láttattál népeddel; bódító borral itattál minket."
A szenvedés tehát nem esik kívül Isten tervén, sőt része annak. Az Apostolok Cselekedeteiben így imádkoznak a keresztyének: ,,Mert ebben a városban valóban összeült Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izrael népével a te szent szolgád, Jézus ellen, akit felkentél, hogy véghez vigyék mindazt, amiről a te kezed és tanácsod előre elhatározta, hogy megtörténjék." (Apostolok Cselekedetei 4,27-28) Jézus szenvedése és halála szintén égbekiáltó igazságtalanság volt, mégis része volt Isten tervének.

Timothy Keller
 
 
0 komment , kategória:  Hosszú építő írások  
Az út
  2019-02-11 15:18:51, hétfő
 
  Az út

Mint a forró láva
mely izzik a mélyben,
úgy lüktet a lét
az elmerengésben...

Sistergő tűzoszlop
mely szabadul a mélyből,
s ömlik, zúdul a messzeségből.

Félelmetes látvány, menekül az élő
ha útját nem állja
a nagy úr: az idő.

Hatalmas robajjal
felhördül a tenger,
van-e aki útját állná,
vagy nincsen?
Mert nem mer...

Visz-e az út tovább?
Vagy a végtelenbe hajlik?
a nagy vágyakozás
valóságra válik.

Hatalmas a tenger,
a partot nyaldossa,
visz-e az út tovább?
Vagy a víz elmossa...

Dencs Lenke
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Alkony
  2019-02-11 15:07:04, hétfő
 
  Alkony

Kicsordult a Napnak forró, piros vére
ömlik, árad, folyik felettünk az égen.
Majd elkezd fogyni, apad tüzes teste,
gyengülő sugarát a homály elnyelte.
Fáradt, álmos szemét még rábocsátja
az alkonyi sötétülő tájra,
elbúcsúzik tőlünk éjszakára.

Dencs Lenke
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Fák éneke
  2019-02-11 14:26:27, hétfő
 
  Fák éneke

Örömujjongással dalolnak a fák:
de jó hogy élhetünk,
zöldellünk, virágzunk, gyümölcsöt termelünk
de a sok mérgező anyagtól szenvedünk,
mi lesz így majd velünk?!

Dencs Lenke
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Itt van a tavasz
  2019-02-11 13:59:08, hétfő
 
  Itt van a tavasz


Itt van a tavasz
ránk kacsint a ravasz,
pajkos, jó kedvében
nem fér a bőrében.

Perdül ide s tova
mintha csak táncolna
aztán gondol egyet
lehel ránk hideget.

Most már talán megáll
ej, dehogy csak tréfál
kacagó napsugár
kerget csípős szelet
előz sok hideget.

Langyos napsugárban
bimbó pattan lázban,
tarka virágcsodák
adnak szép bokrétát.

Csodálatos tavasz
vidítja szívünket,
újítsd meg erőnket,
vártuk érkezésed
köszöntünk tégedet!

Dencs Lenke
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Imádság
  2019-02-11 10:25:32, hétfő
 
  ,,Fontos konkrétan imádkozni."

-J. C. Ryle-
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Imádság
  2019-02-11 10:24:10, hétfő
 
  ,,Semmit sem hallasz gyakrabban, mint azt, hogy a hívők arról panaszkodnak, hogy nem úgy növekednek a kegyelemben mint ahogy szeretnék. De nem inkább arra kellene gondolniok, hogy mindenkinek annyi kegyelem jut, amennyit kér? Nem inkább az az igazság sokak esetében, hogy azért van kevesük, mert keveset kérnek? Nem inkább a maga körül forgó, összekapkodott, elsietett, eldarált, kicsinyes imádságaikban kellene keresni erőtlenségük okát? Mit bírjanak, ha nem kérnek? Bizony, mi sokszor nem Krisztusra támaszkodunk, hanem csak magunkra."

-J. C. Ryle-
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Imádság
  2019-02-11 10:22:50, hétfő
 
  ,,Amikor imádkozunk, ne ismételgessünk fölöslegesen. De azt sem feledhetjük el, hogy Ő maga adott példát a terjedelmes és hosszú imádságra, amikor egész éjszaka imádkozott Istenhez. Mindenesetre nem valószínű, hogy akkor hibázunk, ha túl sokat imádkozunk. Inkább attól kell tartanunk, hogy a hívők mostanában túlságosan is keveset imádkoznak! Nem kevés az az idő, amit sok keresztyén az imádságra szán? Attól tartok, sokak személyes imádsága kínosan rövidre szabott. Elég csak arra gondolni, hogy sokan mennyire keveset várnak Istentől. Úgy tűnik, imádságaikban van egy kevés hitvallás, egy kevés kérés, egy kevés hálaadás. Mennyire méltatlan ez így."

-J. C. Ryle-
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Imádság
  2019-02-11 10:19:58, hétfő
 
  ,,Fontos az imádságban a teljességre törekedni."

-J. C. Ryle-
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Imádság
  2019-02-11 10:13:07, hétfő
 
  ,,Sok ember imádságában van egy egészségtelen bizalmaskodás - én ezt nem kérem. De van egy szent bátorság is - ezt kérem."

-J. C. Ryle-
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 22 db bejegyzés
e hónap: 694 db bejegyzés
e év: 1588 db bejegyzés
Összes: 19633 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2258
  • e Hét: 8295
  • e Hónap: 29964
  • e Év: 68876
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.