|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2019-04-14 14:05:02, vasárnap
|
|
|
...... ........... ........... ..........
|
|
|
0 komment
, kategória: képek |
|
|
|
|
|
2019-04-14 11:42:53, vasárnap
|
|
|
Virágvasárnap van.
Összegyűjtöttem nektek pár dolgot a mai nap jelentéséről, a népszokásról.
Húsvét előtti vasárnap, a római egyház elnevezése szerint Dominica palmarum, azaz pálma-vasárnap. Nevét az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenettől kapta, amit az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére rendelt el. A 7. századi bobbiói misszálé szerint a pálmaszentelés már ismert volt, körmeneteket e napon pedig már a 6. században is tartottak.
A római liturgiában a 10. században találkozunk a pálmaszentelés és a körmenet rendjével. Sebastian Franck tudósítása szerint ezen a napon a hívők telehordták a templomot pálmafákkal és összekötött ágakkal, ezeket megszentelték, s a zivatar, a villámcsapás és tűz ellen használták.
Jézus szamáron ülő alakját körülvezették a városon, miközben énekeltek, a szamarat megdobálták pálmaágakkal, amiket aztán mindenféle varázslás űzésére használtak.
A 15. századi pozsonyi misszaléból kitűnik, hogy a körmenet a nép és az énekesek dramatikus mozdulatokkal illusztrált részvételével zajlott le.
Bod Péter írja e napról, hogy ,,... valami berkeket vagy zöld ágakat szednek; melyeket az után egy 's más babonára vissza élnek". -
Azokban az országokban, amelyekben a pálmafa nem honos, azt a tavasszal korán bimbózó ágak - fűzfa, rekettye - helyettesítették, mint nálunk a barka.
Ezért a szertartást nálunk barkaszentelésnek is nevezik. A szentelt barkához - éppúgy, mint a pálmaághoz - számtalan hiedelem fűződött, s ezek változatait Európa-szerte megtaláljuk.
Nálunk a hívők maguk vitték a templomba a barkát. Göcsejben az iskolás gyermekek a tanító vezetése mellett szombaton ünnepélyesen mentek a barkáért a közeli erdőbe vagy hegyre. Az ágakat másnap az oltárt környező falakhoz állították.
Az ország nagyobb részében általában azt tartották, hogy a barkát nem szabad bevinni a szobába, mert akkor sok lesz a légy.
Egercsehiben az istállóban a gerenda fölé tették, s amikor zörgött az ég, bedobták a tűzbe, és elégették.
Hontban, Nógrádban az eresz alá dugták, hogy megvédje a házat a tűzvésztől. A szobába itt se vitték be, nehogy sok légy, rovar legyen a házban és a tojások ,,befulladjanak".
Gömörben a szentelt barkát a dögvész ellen használták, máshol a lovaknak adták, hogy jól menjenek.
Szegeden egy-egy barkaszemet lenyeltek a hideglelés ellen.
Baranyában a szentelt barkát kivitték a mezőre, s a föld négy sarkába egy-egy szálat tűztek, hogy az Isten oltalmazza meg a termést.
Néhol a rokonok, jóbarátok sírjára is tűztek egy-egy barkaágat.
Az Ausztriából, Németországból ismert szamárháton ülő Jézus-szobor körülhordozására csak a szlovákiai Bártfáról van 15. sz.-i adatunk.
(Irod. Veit |
|
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2019. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
610 db bejegyzés |
e év: |
7441 db bejegyzés |
Összes: |
70103 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 0
- e Hét: 17161
- e Hónap: 33561
- e Év: 155434
|
|
|