|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2019-04-17 20:25:29, szerda
|
| |
| |
A megpróbáltatásban Jézus arra tanít bennünket, hogy öleljük át az Atyát, mert a hozzá intézett imában nyerünk erőt ahhoz, hogy a szenvedésben előre tudjunk haladni.
A megpróbáltatásban mi is szólítgassuk az Atyát!
2019. április 17., szerda | 18:51
Április 17-én a délelőtti általános kihallgatáson a Szentatya először arra mutatott rá, hogy a dicsőség fogalmának különleges jelentése van a Szentírásban; majd Jézusnak arról a három imájáról elmélkedett, amelyeket szenvedése előtt és közben mondott.
- Amikor ezekben a napokban a Miatyánkot imádkozzuk, kérhetjük ezek közül valamelyik kegyelmet: hogy napjainkat Isten dicsőségére éljük, vagyis szeretetben éljünk; hogy tudjuk rábízni magunkat az Atyára a megpróbáltatásban, és tudjunk ,,papát" mondani az Atyának, s végül hogy az Atyával való találkozásban megbocsátást nyerjünk és bátorságra leljünk a megbocsátásra. E két utóbbi összetartozik. Az Atya megbocsát nekünk, de bátorságot is önt belénk, hogy meg tudjunk bocsátani.
Ferenc pápa katekézisének fordítását teljes terjedelmében közöljük. Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vatikan_Ferenc pápa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-17 18:08:34, szerda
|
| |
| |
Jézus, amikor meglátta a várost, megsiratta, mert ,,semmi sem volt a híg fényben valódi, sem a csődület, sem az ujjongás, sem az integető pálmaágak, sem a fejhangon intonált hozsánna, egy álságos jelenet mozgatott bábjai voltunk, nem itt dőlt el a sorsunk" - idézte Jókai Anna író szavait a püspök.
Nyíregyházán idén már huszonnyolcadik alkalommal rendeztek városi keresztutat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyén a menet a Seregély István Papi Szociális Otthontól indult, az utolsó állomás elmélkedése pedig a városi köztemető ravatalozójában hangzott el. A városi keresztúton részt vett Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök, Szocska Ábel görög katolikus nyíregyházi megyéspüspök is. A keresztút során Seregély István érsekre is emlékeztek a hívek, hiszen az egyes stációknál az általa írt elmélkedéseket olvasták fel.
* * *
Másnap Debrecenben tartottak ökumenikus városi keresztutat. A Déri Múzeum előtti téren a köszöntők után bibliaolvasással, barkaszentelési szertartással kezdődött az emlékezés Jézus Krisztus kínszenvedésére, halálára és feltámadására. A keresztút témája idén a hazaszeretet volt. Százhetven éve éppen ezen a napon történt, hogy a debreceni református nagytemplomban, illetve a református kollégium oratóriumában kimondták a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását, ami a szuverén magyar állam születésnapját is jelentette.
Fekete Károly református püspök a Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról szóló szentírási szakaszra utalva elmondta, szívfacsaró bevonulás, furcsa diadalmenet volt az.
Jézus, amikor meglátta a várost, megsiratta, mert ,,semmi sem volt a híg fényben valódi, sem a csődület, sem az ujjongás, sem az integető pálmaágak, sem a fejhangon intonált hozsánna, egy álságos jelenet mozgatott bábjai voltunk, nem itt dőlt el a sorsunk" - idézte Jókai Anna író szavait a püspök. A győzelem pálmaágai hamar átváltoztak töviskoronává, ezért nem szakíthatjuk ki ezt a vasárnapot a szenvedéstörténet sorából, mert ez a kapuja a szenvedés hetének.
A nagyböjt folyamán szívünket bűnbánattal és jó cselekedetekkel előkészítettük, és ma, virágvasárnap, a nagyhét küszöbén állva az egész Egyházzal együtt átéljük Urunk húsvéti misztériumát, vagyis szenvedését, halálát és feltámadását - mutatott rá Palánki Ferenc megyéspüspök a barkaszentelési szertartás előtt. Jézus ennek a műnek beteljesítésére indult, amikor bevonult Jeruzsálembe tanítványaival együtt. Ma itt Debrecenben mi is Jézus nyomába szegődünk a keresztutat járva.
Kocsis Fülöp görög katolikus érsek-metropolita arra hívta fel a figyelmet, hogy a megáldott pálmaágakkal, barkákkal a kezünkben hasonlítunk a Jeruzsálembe bevonuló Jézust kísérő zsidó gyermekekhez, akik hozsannát kiáltva fogadták és kísérték őt. Az érsek kérte, lépjünk be mi is Jeruzsálembe, a mi Urunk, Jézus Krisztus szenvedésének színhelyére; ne csak kívülről szemléljük az eseményeket, hanem váljunk élő szereplőivé a Jeruzsálemben végbemenő drámai eseményeknek.
Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jézus a keresztúton |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-17 17:57:00, szerda
|
| |
| |
Egy ilyen teljesen szekularizált és a kereszténységtől elfordult országban, mint a miénk, hirtelen mindenkinek összeszorult a szíve egy lángokban álló templom láttán" - írta a La Croix vezércikkírója.
Hamuvá vált a szívünk - A világsajtó reakciói a Notre-Dame-i tűzvész után
2019. április 17., szerda | 15:34
,,Semmilyen politikai tét sem állhatott ellen a lelkeket elárasztó megdöbbenésnek" - írta a La Croix francia katolikus napilap.
...... ......
A lángoló párizsi Notre-Dame székesegyház látható a keddi napilapok címlapján mind Franciaországban, mind külföldön - áll a Le Monde című francia napilap online változatában a tragédia másnapján, kedden közölt összeállításban.
A La Croix című katolikus napilap Hamuvá vált a szívünk címmel számolt be a gótikus katedrálisban pusztító tűzvészről, amely a restauráláshoz a tetőzeten felállított állványzatnál ütött ki. A tetőszerkezet és a huszártorony (a fő- és a kereszthajó metszéspontján emelt díszes toronysisak - a szerk.) a lángokban megsemmisült, de az épület szerkezetét és a két harangtornyot sikerült megmenteni.
,,Nem volt magától értetődő, hogy a köztársasági elnök a Notre-Dame-ban kitört tűz miatt lemondja a nagy várakozás övezte beszédét. Mégis, amikor bejelentették Emmanuel Macron döntését, evidenciának tűnt. Semmilyen politikai tét sem állhatott ellen a lelkeket elárasztó megdöbbenésnek. Egy ilyen teljesen szekularizált és a kereszténységtől elfordult országban, mint a miénk, hirtelen mindenkinek összeszorult a szíve egy lángokban álló templom láttán" - fogalmazott a La Croix vezércikkírója Ez a MI Asszonyunk című írásában, emlékeztetve arra, hogy a párizsi ,,Miasszonyunk"-székesegyház rendkívüli helyet foglal el a francia, az európai és a nemzetközi kollektív emlékezetben.
A Libération című baloldali napilap Notre Drame (A mi tragédiánk) címmel közölt képet a leomló huszártoronyról.
A jobboldali Le Figaro A szomorúság Notre-Dame-ja című vezércikkében emlékeztetett: hívők és nem hívők szívét egyaránt elszorította hétfőn a rémület. ,,A Notre-Dame elválaszthatatlan Franciaország történelmétől." ,,A kollektív emlékezet megőrizte a nemzet nagy pillanatait, amelyeknek a helyszíne volt: a királyi esküvőket, nagy beszédeket, Napóleon császár megkoronázását, az 1945-ös győzelem alkalmából tartott Te Deumot."
,,Elég látni mindennap az oda siető turistákat és a hívőket, akik pénteken Krisztus töviskoszorúja előtt tisztelegnek, amellyel Szent Lajos ajándékozta meg a franciákat. Az épület lábánál megcsodáljuk a kőfaragók és építőmesterek zsenialitását, bent az égi fény előképének tűnő csodálatos üvegablakok előtt imádkozunk" - írta a lap a veszteségről beszámolva.
A Les Échos című gazdasági napilap Párizs tragédiája című írásában egyebek között arról számolt be, hogy az EDF francia áramszolgáltató jelentette be elsőként, hogy hozzájárul a helyreállítási munkálatokhoz. A cég az igazgatótanács, a vezetők és a szakszervezetek közreműködésével dolgozza ki a finanszírozás tervét.
A Le Parisien című párizsi napilap Könnyező Miasszonyunk című írásában számol be a tragédiáról, a párizsiak és a nemzetközi közvélemény megindultságáról és a közel évezredes műemlék történetéről.
A külföldi orgánumok közül valamennyi jelentős brit napilap első oldalon számolt be a tragédiáról. A The Guardian és a The Times című angol napilap Pokol pusztít a Notre-Dame-ban, illetve Harc a Notre-Dame megmentéséért című írásában számolt be a tűzvészről. A Daily Mail Kilenc évszázadnyi történelem veszett oda a gonosz pokolban címmel mutatta be a lángokban álló tetőzetről készült képet, a The Sun című bulvárlap pedig Notre Doom (Végzetünk) címmel közölt közeli felvételt a leomló huszártoronyról.
Forrás: MTI; La Croix
Fotó: EgliseCatholique.fr
Magyar Kurír
*
- Notre-Dame - Folyamatosan érkeznek a felajánlások a tűzvész után.
...... ......
2019. április 17., szerda | 12:38
,,Egy ilyen teljesen szekularizált és a kereszténységtől elfordult országban, mint a miénk, hirtelen mindenkinek összeszorult a szíve egy lángokban álló templom láttán" - írta a La Croix vezércikkírója. Németország és Lengyelország mellett hazánk is felajánlja segítségét a Notre-Dame újjápítésében.
A gótikus székesegyházban, a francia főváros egyik jelképében hétfőn kora este keletkezett tűz. A lángok a világhírű épület felső részében pusztítottak, összeomlott a felújítás alatt álló katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, és odaveszett a teljes tetőszerkezet. Kormányok, vállalatok és magánszemélyek sora tett már eddig is bőkezű felajánlást az újjáépítés támogatására.
- Magyarország a lehetőségeihez mérten mindig támogatja a bajba jutott keresztény közösségeket, ezért természetes, hogy a Notre-Dame újjáépítésében is hajlandó részt venni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten újságíróknak.
Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter közölte, az anyagi segítségnyújtás mellett a kormány koordinációs feladatokat is vállalhat, amennyiben magyar szakemberekre volna szükség a hétfő este leégett párizsi katedrális megmentéséhez.
A miniszter szolidaritását fejezte ki Franciaországgal és a francia katolikus közösséggel, a tűzvészt pedig minden európai ember közös tragédiájának nevezte.
Magyarország - mint fogalmazott - nem tesz különbséget a világ keresztényei között, támogatja őket üldöztetés vagy természeti csapás esetén egyaránt, miként nemrég a templomokat romba döntő mexikói földrengés után is fölajánlotta a segítségét.
Bővebben Link
*
- Ferenc pápa Twitter-üzenete április 16-án
Ma az imádságban egyesülünk Franciaország népével, várva, hogy a borzalmas kár miatt érzett szomorúság az újjáépítéssel reménnyé változzon. Szűz Mária, Miasszonyunk, könyörögj érettünk |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Katasztrófa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-17 16:57:43, szerda
|
| |
| |
Biblia egyik protokanonikus ószövetségi irata, mely a Héber Biblia harmadik - Ketuvim - részében, annak második csoportjában helyezkedik el, az Öt tekercs egyikét alkotva. A keresztény kánonban, szerzőségi és történeti szempontok miatt, közvetlenül Jeremiás könyve után került.
...... ........... ........... ......
Öt gyászénekben siratja el a szerző - a hagyomány szerint Jeremiás próféta - Jeruzsálem és a Templom Kr. e. 587-es lerombolását, és az átélt borzalmakból fakadó mélységes gyászból Isten irgalmáért könyörög, mert csak ő bocsáthat meg a bűnös népnek. Az énekeket az isteni irgalomba vetett bizalom hatja át.
A Siralmak öt énekből áll, amelyek egybeesnek a könyv egyes fejezeteivel. Az első négy ének akrasztikus (alfabetikus), vagyis mindegyik vers a héber ábécé egy-egy egymást követő betűjével kezdődik, és az irodalmi gyászdal mértékében van írva. Az ötödik ének pedig egy népi siratóének, amely 22 versből áll, azaz, ahány betű van a héber ábécében.
- A Siralmak öt ének tartalma
I. Jeruzsálem megaláztatása (1)
II. Isten büntetésének következményei (2)
III. Panaszdal első személyben (3)
IV. Az ostromlott Jeruzsálem (4)
V. Könyörgés Jahve irgalmáért (5)
- Keletkezési ideje, szerzője.
A Siralmak könyve Jeruzsálem Kr.e. 587-es ostromára, a város és a templom lerombolására emlékezik. A zsidó és a keresztény hagyomány a könyv szerzőjének - talán a 2Krón 35,24-25 alapján - Jeremiás prófétát tartotta, aki maga is jelen volt az ostromnál. Az énekek számos olyan utalást tartalmaznak az ostrom és az azt követő események borzalmaira, amelyek kétségtelenül személyes élményből erednek. Azonban a könyvben foglalt gondolatok sokszor eltérnek Jeremiás hiteles orákulumaitól. Pl. Jeremiás másképpen gondolkodott Cidkija királyról (vö. Jer 37,17kk; 38,22 - Siralm 4,20), vagy nem reménykedhetett egyiptomi segítségben (Jer 37,5-8 - Siralm 4,17), illetve azt sem mondhatta, hogy megszűnt a prófétai szó (Jer 42,4-22 - Siralm 2,9). Mindezek miatt a modern bibliakutatók között legtöbben elvetik Jeremiás szerzőségét. Az nyitott kérdés, hogy a Siralmaknak egy vagy több szerzője van-e. Az azonban biztosnak látszik, hogy az ismeretlen szerző vagy szerzői kar átélte a drámai eseményeket. Mivel az egyes énekek nem teljesen azonos módon beszélik el Jeruzsálem katasztrófáját, a visszaemlékezés mértéke más és más, ennél fogva több kutató úgy véli, hogy nem egy időben keletkeztek az énekek. Általános vélemény szerint mind az öt dal a Kr. e. 587 utáni és Kr. e. 538, a Kürosz-ediktum előtti időből való. Elégséges támpontok hiányában azonban bizonytalan keletkezési idejük különbözőségére vagy határozott időpontokra következtetni. Bizonyos részletek azonban arra utalnak, hogy a katasztrófához közeli időpont a legelfogadhatóbb.
A Siralmak keletkezési helye valószínűleg Palesztina, közelebbről Jeruzsálem, de nem zárható ki a babiloni diaszpórában való keletkezés lehetősége sem, hiszen a fogságban élőknek - mint Ezékiel próféta könyvéből ismeretes - tudomásuk volt Jeruzsálem helyzetéről
- Tanítása
A Siralmak könyve lélekbe markoló szavakkal írják le azt a mélységes gyászt, amit a lerombolt város és az átélt borzalmak miatt keletkezett, azonban emellett magyarázatot is keres erre a szomorú helyzetre. A történeti katasztrófát a bűnös emberi magatartással hozza összefüggésbe. Júda és Jeruzsálem pusztulásának oka Isten haragja volt (2,1 köv.; 3,43 köv.), aki a várost vétkeiért büntette (1,8; 2,13 köv.; 3,42; 4,6; 5,7.16).
Ezekből a keserves énekekből azonban megingathatatlan bizalom árad Isten felé. A kilátástalan helyzetben egyedül ő nyújthat segítséget, ezért fordul hozzá az imádkozó (1,20; 2,18). A büntetés tőle jött és jogos volt, de ő hallgathatja meg a büntetés elhárítását kérő imát is és ő az, aki irgalmas azokhoz, akik bűnbánatot tartanak. Ez a bizalom többször is kifejezésre jut a panaszdalok között (3,21 köv. 31; 4,22), és a mű az isteni megbocsátásban reménykedő imával zárul (5,19 köv.). Az őszinte bűnbánattal összekapcsolt Istenbe vetett bizalom adja meg minden időben a Siralmak értékét és aktualitását.
*
- Bibliai fordítás Károli Biblia - A Siralmak könyve Link
Bibliai fordítás: JEREMIÁS SIRALMAI - Siralmak öt éneke
- Első ének: Az elpusztult Jeruzsálem Link
- Második ének: Júda és Jeruzsálem megtapasztalta Istene haragját Link
- Harmadik ének: A kegyesek szenvedése és annak értelme Link
- Negyedik ének: Az ostromolt Jeruzsálem ínsége Link
- Ötödik ének: Könyörgés irgalomért Link
*
- Mazsola oldalon Link
- mek.oszk.hu oldalon Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biblia - szentírások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-17 14:22:49, szerda
|
| |
| |
Pihenj meg!
Kifárasztott az élet,
úsztál az árral - a célod felé,
és nyugtalan lelkiismerettel
nézel a közelgő ünnep elé.
Valaha számoltad a napokat,
most szeretnél rajta túl lenni már,
újra hétköznapjaid sodrában.
- Nem veszed észre, mekkora a kár?
Nem lenne jobb... lerogyni a porba,
és elsuttogni magad-vádolón:
"ó én vétkem, én igen nagy vétkem!"
Tedd meg!
Föléd hajol az Irgalom!..
Tedd meg, és a szíved lesz a jászol,
amelyben Jézus megszületett..... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-17 13:10:44, szerda
|
| |
| |
- Lamentáció jelentése: sírás, siránkozás, siralom, siratás, sirám, panasz, jajgatás
Templomokban - Lamentációk: a zsolozsmában nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat matutinumának (officium tenebrarum) első olvasmánya Jeremiás próféta Siralmaiból (Siralmak könyve). 1969-ig minden részlet végén a refrén: Jerusalem, Jerusalem, convertere ad Dominum, Deum tuum, 'Jeruzsálem, Jeruzsálem, térj meg a te Uradhoz, Istenedhez', melyet melizmatikus responzórium követett. Gregorián dallama e három nap szomorúságát szólaltatja meg. A polifon ~ legkorábbi gyűjt-e 1506: Petrucci műve. 1532: Carpentras, 1588: Palestrina, a 17. sz: Carissimi, Charpentier, Rosenmüller, a 18. sz: Couperin és Delalande, a 20. sz: Křenek írt ~at. - A ~at nem csak a szegyh. és szerzetesi liturgiában, hanem plébtp-okban is énekelték reggel, a szentmise órájában.
- Csíksomlyó 2018 évben: Nagypéntek Lamentáció .videó Link
.......
...... ........... ........... ........
- 2014 évben Nagypéntek Lamentáció részlet videó Link
...... ..........
*
- A Lamentáció néven ismert imádságról.
A Lamentációk vagy Jeremiás siralmaiként ismert ájtatosság a szent három nap egyik többé-kevésbé ismert imádsága. Eredete a zsolozsmában keresendő, és a szent három nap reggeli dicséretének (Laudes) és olvasmányos imaórájának (Matutinum) ötvözete.
Az egyház ősi gyakorlata, hogy húsvét évi ünneplését hosszabb előkészület előzi meg. Először ez háromnapos böjtöt, intenzív imát és a húsvét éjszakájának átvirrasztását jelentette. Ez a készületi idő aztán kibővült 40 napra, és a készületi idő szertartásai is egyre gazdagabbá és színesebbé váltak. A zsolozsma közös imádkozása hosszú évszázadokon keresztül nemcsak a szerzetesek imája, hanem a hívek által is nagy létszámban látogatott liturgia volt. Különböző vidékeken, különböző alkalmakkor ma is az. Ennek a hagyománynak a része a szent három nap alkalmával nemcsak szerzetesközösségekben, hanem plébániaközösségekben is végzett zsolozsma.
Amint már említettük, a Lamentációk vagy Jeremiás siralmai mai formájában a zsolozsma lerövidített változata, kiegészítve egyéb rituális elemekkel (mint például a gyertyák oltogatása). A szerzetesi közösségekben régen éjszaka is fölkeltek és imádkoztak. A szent három nap során az első ilyen éjszakai imában (I. nokturnus - virrasztó zsolozsma) Jeremiás próféta siralmait olvasták az Ószövetségből. Ezek a szent szövegek a szent város, Jeruzsálem eleste, valamint a Templom kirablása és elpusztítása miatti bánkódást, gyászt, fájdalmat fogalmazzák meg. Ezek Kr. e. 586 után keletkezett énekek, amelyekben az istenfélők elpanaszolják az Úrnak bajaikat. Nyomorúságos sorsukat saját bűneik következményeként fogták fel, és így tárták Isten elé, hogy könyörüljön rajtuk. Ezeket az énekeket a zsidók gyászünnepeken énekelték a liturgiában. A keresztények ezekben az énekes költeményekben az első századoktól kezdve Krisztus és az egyház imáját látták megfogalmazódni. A szent három nap során az első ilyen éjszakai imában (I. nokturnus - virrasztó zsolozsma) Jeremiás próféta siralmait olvasták az Ószövetségből. Ezek a szent szövegek a szent város, Jeruzsálem eleste, valamint a Templom kirablása és elpusztítása miatti bánkódást, gyászt, fájdalmat fogalmazzák meg. Ezek Kr. e. 586 után keletkezett énekek, amelyekben az istenfélők elpanaszolják az Úrnak bajaikat. Nyomorúságos sorsukat saját bűneik következményeként fogták fel, és így tárták Isten elé, hogy könyörüljön rajtuk. Ezeket az énekeket a zsidók gyászünnepeken énekelték a liturgiában. A keresztények ezekben az énekes költeményekben az első századoktól kezdve Krisztus és az egyház imáját látták megfogalmazódni. Ezért nagyon alkalmasak arra, hogy éppen a szent három nap során kifejezzék Krisztus és az egyház bánatát, fájdalmát az emberiség bukása, a bűn pusztítása miatt.
A 10. századig ezeket az imákat éjjel (éjfél után 2 vagy 3 órakor) végezték. Aztán a további századokban a késő esti órákban, napnyugta után, de előző este (tehát például a nagyszombatit nagypéntek este). Az új előírások szerint a csütörtökit lehet végezni szerda este (a nagycsütörtök délelőtti olajszentelési mise miatt), a többit (péntek, szombat) a napján, reggel végezzük.
- A Lamentáció szerkezetéről:
A Matutinumból (olvasmányos imaóra) a következő elemek találhatók: Zsoltárok (egy zsoltár három részre osztva vagy 3 különböző zsoltár); Olvasmányok az ezt követő válaszos énekkel (Jeremiás siralmai mindenképpen, de még lehet olvasni újszövetségi olvasmányt, sőt a napi elmélkedést is a zsolozsmáskönyvben megadott egyházatyától). A Laudesből pedig minden nap az 50. zsoltárt és a Benedictust (Zakariás éneke) imádkozzuk a megfelelő antifónákkal. Végül az utolsó elem a Kyrie Puerorum, amely egy ősi magyar litániaszerű drámai fohász a keresztre feszített Jázushoz, az egyház könyörgése a kereszten függő Megváltóhoz.
- A Lamentáció szimbólumai közül említsük meg a háromszög alakú gyertyatartón álló 15 gyertyát. A 15 gyertya a zsoltárokat (Matutinum - 9; Laudes - 5) és a Benedictust ,,jelképezte". Minden zsoltár után eloltottak egy gyertyát. A Benedictus végén az egyetlen még égő gyertyát is levették és az oltár mögé vitték. A befejező könyörgés után visszatették a tartóra. Magyarázata: a kialvó gyertyák a tanítványok, akik elhagyják Mesterüket; a középső gyertya Krisztus; ezen utolsó gyertya elvitele és vissza hozatala pedig Krisztus halálát és feltámadását szimbolizálja.
A gyertyák, melyek sorra kialszanak, érzékeltették a növekvő sötétséget is, a bűn éjszakáját, a világba jött Világosság megölését, a kilátástalanság vakhomályát. Amikor éjszaka végezték, akkor ,,szemmel láthatóan" is érzékelték a sötétség növekedését, nyomasztó, ,,kilátástalan" jelenlétét.
Adja Isten, hogy ez az ima is a húsvét misztériumában való elmélyülésünket segítse! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jézus a keresztúton |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2019. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
450 db bejegyzés |
| e év: |
4631 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1119
- e Hét: 12749
- e Hónap: 45903
- e Év: 279650
|
|
|
Offline
