Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
A remény emberei kiutat mutatnak
  2019-05-14 22:53:07, kedd
 
  Cigány pasztorációs találkozót rendeztek Budapesten
2019. május 14., kedd | 11:02
A magyar püspöki konferencia Caritas in Veritate Bizottsága és a Sója Miklós Nyitott Ház Egyesület május 13-án cigánypasztorációs referenseknek szervezett találkozót, melynek házigazdája Székely János püspök, az MKPK Cigánypasztorációs Bizottságának és Caritas in Veritate Bizottságának elnöke volt
...... ...........


Bővebben Link
 
 
0 komment , kategória:  Dr. Székely János püspök  
Francis Barboza: A teremtés - tánc
  2019-05-14 22:23:39, kedd
 
  Bharata Natyam Dr. Barboza Videó Link  
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
Joseph Haydn - A Teremtés
  2019-05-14 22:13:53, kedd
 
  Videó Link Lejátszási idő 1 óra 40 perc

Haydn: A Teremtés - az 1. rész magyar felirattal videó Link
Lejátszási idő 1 óra 20 perc
Színes képeskönyv a Teremtés történetéből, megelevenednek Mózes első könyvének lapjain elbeszélt események. És hogy még színesebb legyen a mű, a szövegíró Van Swieten három arkangyal szájába adja a mondatokat a kórus mellett. Bevezetése, A káosz bemutatása a zenetörténet legmerészebb zenéi közé tartozik: nincsen téma, kiszámíthatatlan és szélsőséges a dinamika, nincs szervezőerő, ami egységes kompozícióvá tenné ezt a tételt. (Bár visszatér a kezdődallam a végén - úgy látszik, vannak a káosznak is törvényszerűségei.) Érdekes, hogy Haydn idejében még nem volt ismert az ősrobbanás fogalma, mégis így kezdődik a világ története. Híres még a fény megjelenésének ábrázolása: halk ütemek után mindent beragyogó C-dúr.
Néhány érdekes részlet a zenei ábrázolás mesteri példái közül:

A sötét és formátlan föld: 5:24
"Legyen világosság": 7:05
A sötétség árnyai elmenekülnek a fény elől: 7:41
Tomboló viharok: 11:57
A vizek teremtése: 15:55
A növények teremtése: 19:53
A Nap és Hold teremtése: 29:10


 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
Sík Sándor: Az élő bokor - vallásos vers
  2019-05-14 22:04:16, kedd
 
  I.
A Végtelenség Kristálycsarnokában
Embertelen magában áll az ember.
Áll és kiált.
Van-e Fül a Mindenben, figyelő,
Hangunkra, hangzó emberhangra halló?

Kiálts a szélhez, mondd, hogy üljön el, -
Kérd a villámot: sújtson másfelé, -
A hunyó napot, hogy ne hagyjon árván, -
A déli hőt, hogy ki ne szívja kínnal
Sziklába körmölt ciszternád vizét:
Hallgatnak-é könyörgésedre vajon?
A tűz elé hiába térdepelsz,
Hogy fel ne falja bűntelen tanyád:
Ha ésszel, kézzel torkon nem fogod,
Úgy elemészt, hogy egy csipet korom
Marad belőled s együgyű imádból.
Behúzza-é a megehült oroszlán
Szavadra szikrahányó körmeit?
Az áspiskígyó tiszteli-e szód?
És mondd a marta sebnek, hogy ne fájjon!
Magányos hang az ember hangja, meddő
S rokontalan, csak a könyörtelen
Szél vihog rá beteg visszhangokat;
Magányos hang az ember: mondatik
Valakinek, és nincsen, aki hallja;
Páratlan rím: a zengő ráütést
Szólítja zengve és elhal magában.
Kiáltozol, hisz amióta eszmélsz,
Egyebet sem tudsz, mint kiáltani.
Kiáltás, égresíró csepp sikoly
Jelentette a Minden közönyének,
Hogy megszülettél; egy hörgő sikoltás
Jelenti majd a siketnéma pornak,
Hogy közönyös méhébe visszatérsz;
S a kettő közt: minden kis pillanat,
Minden lehellet: egy-egy elhaló
Esengő sóhaj, vagy szomjú kiáltás
Valakihez, szilaj dörömbözés
A záranincs roppant páncélkapun
Vagy hízelgő szelíd esenkedés
Egy kívánt kulcslyukon, - a kulcs belülről,
És benn a házban senki sincs.

Ó jaj, dehogy nincs! Zárt ajtók mögött
Páncélok mögött, fellegek mögött
Világok mögött, ezredek mögött
Virraszt egy alaktalan Óriás,
Egy siketnéma és vak Óriás,
Egy vigasztalan Óriás: a Törvény.
Nem látom őt; nincs ember-arculatja
És teste nincsen: nem tapinthatom.
De hallom óriási lépteit
A Mindenség visszhangos csarnokában
Meg-megdörrenni s végigorgonálni
A láthatatlan kupolák alatt.
Egy dörrenés: s szökell a szolga nap;
Más dörrenés: a nap pihenni száll.
Egy rezzenés: ím felgurul a hold
És csalfa hévvel gömbölyödni kezd;
Más rezzenés: csorbítja sarlaját
És elemészti vézna tetemét.
Egy mozdulás: és serken a dagály,
Az Óceán hetes fogatja bőg;
Más mozdulás: és visszahull a hullám
S alázatos-gügyögve megvonul.
Egy dobbanás: és emberszív alatt
Emberszív éled emberszenvedésre;
Más dobbanás: az ember odafekszik
Az anyaföld bizalmas kebelére
Virágnak trágya, féregnek falat,
Szellőnek játék, unokának emlék,
Történelemnek halvány hagyomány.
Robban: világ bukkan a semmiből.
Robban: világ bukik a semmibe.
Napok kerengnek, tejutak derengnek,
Naprendszerek párává porlanak,
Kattog a Küllő, csattogat az Üllő,
Lobog a, dobog a, robog a Ritmus,
Egy, kettő, száz, millió, billió;
Valahol, valahogyan, valaki, -
Egy Mester veri a taktust!
Egy Mester, egy Karmester-óriás.
Siket-é, vak-é? Bárgyú kis szavak!
Ki látott többet, ki hallott nagyobbat
A vak Miltonnál, siket Beethovennél!
Ó Mester, Mester, ó vigasztaló
Látó és halló Ritmus Óriás!

Verem a taktust, kezemmel, szívemmel.
Verem a taktust: kezemmel, szívemmel.
Minden eremmel testemben tapintom
a Mestert.
Ó drága Ritmus, meghitt jóbarát,
Én lélegzetem, mindenem, de jó,
Hogy te lettél a Törvény, hogy a Mester
Benned lélegzik és benned üzen!
Bár térdepelve illeti csak ujjam
Rejtelmes ráncú köntösöd szegélyét,
Téged ismerlek, jobban enmagamnál.
Ahol te szólsz, ott én otthon vagyok.
A mindenségből te pihegsz felém,
A mindenségben hát otthon vagyok.
Aki tebenned él, testvér nekem:
A Mester benned lélegzik körülem,
A Mesterben hát testvér vesz körül.
Aki ritmusra szól, az énekel,
S aki énekel, nem lehet, ne halljon.
Énekel: hallom. Énekelek: hallja.
Ébredj én lelkem!
Ébredj, citera, hárfa!
Dalommal a hajnalt pirkadni keltem,
Dalommal az Istent dalolni keltem.
*
II.
De meddig ér a hang?
És meddig ér a szem?
És meddig ér a gondolat?

Vak-sima fal a síkos Végtelenség:
Nekigyürkőzik izzadságos elméd
S nehézkesen úgy csusszan vissza róla,
Mint makacsul erőlködő fiú
Felül-koronás bükkfa derekáról.
Hiába küldöd fölfelé szemed
Lencsés sugarát; falra fal tolul,
Végtelen torlik új-új végtelenbe.
Az éther érthetetlen óceánján
Szigetet hol lel megvethetni lábát
Embergondolat és emberkiáltás?
És mégis, mégis erősebb tenálad
A tölthetetlen kényszer, hogy kiálts.
Keresned kell, hívnod, kiáltanod
A Halló Végtelent.

Hallod a Hangot,
De olyan messze, messze, messze van!
Hallja-e hangod,
Hisz olyan messze, messze, messze van!

A Leviátán hömpölyög előttem,
Tengerek szörnye, Leviátán,
Aki dagályban, apályban dorombol,
Aki bömböl a jeges zivatarban,
S az égütő viharban hánykolódik.
A Leviátán hömpölyög előttem,
Előttem-é? alattam-é? fölöttem-é?
A Mindenség parttalan tengerében
Valami hömpölyög. Képzeletem
Vele hömpölyög s szédülten dadogja:
Leviátán!

Amikor millió és millió
Évezredenként egy-egy pillanatra
Fölbukkan a világtalan özönből,
Farka hegyének lomha billenése
Megrengeti a feneketlen árt
S felloccsant egy parányi buborékot.
Az újszülött tajték-gömböcske hintál
Hullámhegyeken, hullámvölgyeken,
És rengnek benne kisded óceánok,
Csecsemő kontinensek domborodnak
És most elválasztott naprendszerek
Keringnek benne, mint búgócsigák
S pajkosan pergetik maguk körül
A csillagok parányi pörgetyűit,
És minden csillag újabb tengerekkel
És szárazakkal és új csillagokkal
Fiadzik újra, s az új Óceán
Új Leviátánokkal viselős.
Mígnem egyszer a milliomodik
Unoka Leviátán uszonyán
Megcsillan és vígan himbálni kezd
Egy vízparány, egy icipici gömb,
És forog és az esztendők kerengnek,
És tengerek csatáznak tengerekkel
Az új golyóban, és ahol a tenger
Legmélye nyílik, áll egy Óriás,
(Irdatlan Óriások tömegében
Egy ici-pici gyermek Óriás),
És félkeze feltartott tenyerén
Kacagva gurigázza azt a csöpp
Játékvilágot, melyet durva nyelven
Napnak nevez, melynek alázatos
És engedelmes szolgálóleánya
A Föld, az én anyám.
Hol vagyok én!
És hol van tőlem az Óriásgyermek!
Az Óriástól hol a Leviátán!
És attól még az Első Leviátán!
Hogy jutna hozzá hangom cirpelése!
Hogyan törődnék porszem életemmel,
Hogy lenne füle hitvány hangjaimra!
Egy hangyaláb a Libanonra dobban,
Egy lepke rálehel az Óceánra:
Világok harsogása mind a kettő
Az én szavam neszéhez, míg eléri
A mindenségen át a Kezdetet!

Megállj, bolond paripa, képzelet!
Hová csatangolsz? Gyeplőt a szilajnak!
Ha ballon elméd kötelét eloldod,
A semmi kékben nincs előtte gát,
Repülhet és csaponghat kedveként,
És teremthet, ha jól esik, magának
Világokat és mindenségeket:
Te állj és vesd meg élő lábaid
Két talpas, körmös oszlopát a földön,
Ösztöneid szívós gyökérzetével
A föld szívéig indázd el magad,
Hadd zsongja által földszakadta tested
A fogható, az éltető valóság:
A föld dobogta, ég lobogta Ritmus.
A Ritmus, ó a Ritmus nem szeszély,
Nem képzelet, nem csilló buborék,
Nem Leviátán: a Ritmus a Rend,
Az eszme és az ének: a teremtés,
Tennen magadnak képére teremtés.

Ugyan gondold el magadnak az Istent,
Amint kimondta a végső Legyen-t,
S fáradt ujjakkal megpörgette már
A Gömbök Gömbjét első indulásra,
Aztán elmondja: "Jól van úgy, amint van,
Forog immár, nincs többé forgatóra
Szükség, elél már örökké, maga
Emberségéből - amen és aludjunk!" -
És elterül a kék világmező
Csillagvirágos dagadó gyepén,
Szeméig húzza felhőpaplanát,
És nem törődik többé semmivel,
Aluszik, aluszik álmatlanul.

Ó milyen lusta mesterember Isten!
Ó milyen nyárspolgári gondolat!
Hol a mester, ki árván hagyni képes
A Művet, Művét, szíve magzatát!
És hol a mű, mely nem sír este-reggel
A simogató mesterkéz után?
Emlőt akar és ringatást a mű
És bölcsődalt és anyaörömet:
És nem anya, ki elaludni képes,
Míg csöpp pulyája emlőt nem kapott.
Vehet-e akkora lélegzetet
Szobrász, ha áll az óriás kolosszus,
Hogy életnél-halálnál izgatóbb
Ne maradjon néki: gyermeke testén
A fénynek-árnynak tánca hogy libeg!
A legjobb mester pálcájára bízta
Művét a fáradt muzsikus, - de mégis
Még álmából is iszonyattal költi
A gondolat, hogy tán egy eldugott
Helyen, ahol más meg sem hallaná,
Egy másodperccel el találja vétni
Csilingelését a triangulum.
Tégedet is, idétlent, legutolsót
Énekesek, húrosok seregében
Nem költ-e olykor mint villámcsapás
Almodból egy-egy régi verssorod!
Nem, nem a művész hűséges! A mű
Több életnél, halálnál: egy magával.
Szeretet szülte, szeretetre szülte,
És nincs is benne más, mint szeretet.

Örülj, én lelkem, boldog énekes,
És énekelj, mert nemcsak énekes vagy,
De ének is, és aki énekel,
Szeretetből énekel tégedet,
S aki szeret, annak mi gondja más,
Mint hogy szeressen és hogy őt szeresse,
Akit szeret.
Örülj és énekelj,
Én boldog lelkem: érted ég az Élő
Szerelem lángja, melynek lobogása
Életre lángolt téged is. Örülj
S lángod indáját bíborosra szítsd.
Minden parázs halandó, csak e láng,
A Dallam lángja, a Szerelem lángja
A mindörökkön égő s el nem égő
Rózsának lángja nem ismer halált.
*
III.
Fülemről immár lepattant a sár,
Mint szememről a hályog és agyamról
Az emberszem bilincse. Szabadon
Úszom a zengő dallam-óceánban,
Amelynek nem volt és nem lesz határa,
Eleje nincsen, vége nincsen: él.
Mert minden ütem a Te pihenésed:
Testekben, színekben és vonalakban
Remeg és kúszik, tündököl és táncol
És ölelkezik, lankad és alél
És újra él és újra mosolyog,
És minden szín és vonal és idom
És mozdulat: a Dallam köntöse,
Szerelmed dallamáé.

Köszöntöm a közös háztűz Napot:
Tudom, hogy minden csepp sugárszilánkját
Énnekem gyújtottad fel egymagamnak,
S hajnaltól estig minden pillanatban
Új üzenetet integet felém
Kettőnk közös titkáról.
Jó meleg titok, beleburkolózom,
Mint egy jó bunda bolyhos melegébe,
És dudolászva járok a december
Haván-sarán és jéglehelletű
Rossz-emberek s didergő kicsinyek közt,
És odatárom nekik a felét.

Az Esthajnal Csillagot köszöntöm,
Rajtam virrasztó szemed hűvösét,
S ingó ösvényem hozzád igazítom.
Pirosítani hajtom oda képem
A táncrahívó szeleburdi szélnek;
A nagy hegyeket nézem áhítattal
És gerincük élő hullámain
Rajta látom még éppen hogy kihülten
Mintázó meleg ujjaid nyomát.
A nyár felhőin rózsaszín palástban
Libegsz tova, hópelyhekben csilingelsz
És a kérődző, bús tehén kolompján.
Fűszál hegyén cseppé szürönközöl,
Fenyősudárban ég felé mutatsz,
S égből a földre sóvárogsz alá:
Susogló eső fátyolszálain.
Illatnak ülsz a gyöngyvirágkehelybe,
Meleg életnek sárga rozskalászba;
Harangvirágnak lila csókot adsz,
Kisgyermekek ajkára rózsapírt,
Kukoricának kisleány-hajat,
Költő szívébe gyerekgügyögést,
Tudósnak eszmét, aggastyánnak álmot.
Jóságod édessége csordogál
Mézben, gyantában, édesanyatejben;
Teremtésed játéka mosolyog
Önnönmagán, mikor a kisgyerek
A jó homokban házakat emel.
Pajzán mosollyal vezeted a felnőtt
Nagyemberkék szalagfutó kezét,
Alvajáró költőket, piktorok
Esetlen ecsetét és filozófok
És csepürágók kötéltáncait,
És úgy lesed, kíváncsi szeretettel:
Mire mégy velük? - mit lehetne tenni még,
Hogy még tarkább és még zengőbb legyen
A létezőség.
Nyári éjszakában,
A zengő csendben ablakom alatt
Hallom suhanni lépteid neszét.
Figyellek árva tücsökcirpelésben,
Holdat vonító nagy komondorok
Borzongásában és a méla békák
Állhatatos szerzeteskórusában.
És hallak hajmeredve messziről
Örjöngő ágyúszóban és a szárnyas
Halálszerszámok istentagadó
Zuhatarában és gyermeksikolyban,
Halálhörgésben, - káromló igék
Fagyasztják szívem: gyilkolj! és gyűlölj!
Tipord el! és: Feszítsd meg!
És meg nem érthetem, ha tudom is,
A lehetetlent: hogy ezekben is
Te mennydörögsz és magaddal beszélsz!
Mily borzalom! De minden borzalomnál
Borzalmasabb, hogy én is te vagyok.
Kinyújtom a sötétben a kezem:
S érzem, hogy kezed tapogat körül.
Lépek: de érzem, hogy mozdulsz felém.
Nézek kifelé: s néző két szememmel,
Te nézel, ó kettős világtükör,
Melyben belsővé finomul a külső,
És ami belső, külsővé nehézül.
Lélegzetem a te lélegzeted,
Agyamban villódzol, véremben áradsz,
Szívemben sírsz, dobogsz és dübörögsz,
Ha hánykolódik bennem szenvedély.
Ha mozdulok, a mindenség megindul.
Igét ha mondok, reveláció
Harsog belőle: a Törvény beszél.
Gondoljak rosszat: a Törvényt töröm,
S megroppan a Mindenség tengelye.
A Boltozat gyámköve lett a vállam,
Markomban fordul az Örök Kerék,
És sóhajomtól billeg és kihagy.

Néha meg olyan puhán és pihegve
Húzódol meg a szívem fenekén,
Mint egy butuska, éppenhogy kibújt
Fecskefiók a széthullt héj között.
Hangod nesze is olykor annyi csak, mint
Bölcsőben szundikáló csecsemő
Lehellete, mikor keresztelő után
Legelőször álmodik angyalokkal.
Ittlétedről csak annyi hoz jelentést,
Mint a virágzó szőlők illata.
Megérzik az ismerős illatot
Nyirkos pincék mélyén a vén borok,
S pókháló lepte hordaik szívében
Boldog kerengés forradalma pezsdül.
Érezlek én is: boldog ámulat
Nyilallik át pókhálós lelkemen,
És mozdulok és pezsdülök és forrok,
Általlobog a forró fiatalság:
Legelső lépés, első gügyögés,
Első imádság, első költemény,
Az első legyen visszhangzik belőlem,
Az első Nap, a világfakadás.

Hol van már tőlem szenvedés, halál!
Mit énnekem esendő birodalmak,
Elomló Alpok, futó kontinensek,
Szétporladó naprendszerek! -
Minden Te vagy és benned minden él.
A csöpp halál: a múlhatatlan élet
Szemrebbenése.
Nincsen, ami rossz. Te vagy egyedül.
Minden te vagy. És minden én vagyok:
Homlokodon az össze-vissza ránc,
Szemeid szivárványa, tenyered
Fehér lapján a kusza vonalak,
Orcádon a pír, szívedben a gondok,
És ajkadon a szűnhetetlen ének,
Mely önmagáról és önmagáért,
És önmagának, időtlen időktől
És időtlen időkig orgonálja,
Hogy Szent, szent, szent! és ámen! és Hozsánna!
*
IV.
Én lelkem, aki hang vagy mindenestül
És a Hangra hangoltan visszazenged
A mindenségnek minden hangjait,
Milyen bizalmas, otthonos világ
Orchesztrumából zeng elő szavad!
Amerre fordulsz, minden hangra hang,
Meghitt, meleg, testvéri hang felel,
És mindnek egy a lelke: mind Belőle
Benne és Érte és Hozzá vagyunk.

Atyámfiak, akik szerettek engem,
És akiket szeretni úgy akarlak,
Ahogyan enmagamat szeretem, -
Atyámfiak, akik gyűlöltök engem,
És akiket szeretni úgy akarlak,
Ahogyan enmagamat szeretem,
Atyámfiak a minden messzeségben,
A szomszéd házban, szomszéd tartományban,
Más világrészben, más csillagvilágban,
Ismerősök és ismeretlenek,
Régvoltak és majd egykor születendők:
Kis munkatermünk túlsó szegletéből
Ősszörnyek leste barlangok zugából
Évezredek és eón milliárdok
Fagyán keresztül is: rám nézzetek,
És lássatok egy leheletnyi fényt,
Egy szikra-pontot, amely csakhogy éppen
Van, de reszket és forró remegése
Tifelétek, hozzátok kívánkozik.
Egy szemet, melyben tükröződni tudtok,
Egy hangot, amely alig hallhatóan
De mégis veletek és értetek
Él és remeg, zeng és imádkozik.

Testvérek vagyunk! - milyen egy sugárzó
És melegítő szó ez! Mind a földön,
Földön és égen, égen és az űrben,
Ahányan vagyunk: testvérek vagyunk.
Most értem én a meleg kis barit
(Ó, milyen rég volt!) hogy mi húzta hozzám,
Ha éhes volt, ha fázott, hogyha félt.
Azt a meleget érezte belőlem,
Amit az anyja emlős puha teste,
Becéző nyelve, bolyhos bundaselyme
Lehelt, ölelt, csorgott felé
Szopókorában.
Ó, most értem én
A bozontos, bizalmas jó barátot,
A jóságos, a hűséges pulit!
Hogy leste, milyen állhatatosan
Akaratom! Egy fél szemvillanásra
Kelt és indult és szolgált és loholt.
Ezer lépésről megmorogta értem
Az alattomos éjjeli veszélyt.
S ha kimerülten visszakullogott
Lábam elé az értem-állt csatából,
S megsimogattam elkínzott fejét,
Úgy nézett rám, mint hogyha mondaná:
"Köszönöm, én boldog vagyok!"
Mit látott bennem ez a lelkes állat,
És mit szeretett, hogyha nem az Istent,
Akitől küldetett, hogy legyen élő,
És legyen kutya és jó és enyém!

Köszönöm, puli testvér, hogy velem vagy!
Köszönöm, közös Atya, köszönöm,
Hogy adtál őrzőt és adtál barátot,
Okos kutyát,
Jámbor tehenet, mérföldlépő lovat, játékos cicát,
Csorgó méhecskét és harsány vadat,
Mezőmre tücsköt, ereszemre fecskét,
Pillangót a szememnek, éjszakámba
Fülemülét, harsány kakast a hajnal
Fullajtárául és mindent.
Atyám,
Hogy értem ezt a tarka, szép családot,
És hogy szeretem! Immár soha többé
Egy sem lehet számomra idegen!
Értem az undok férget is, az ocsmány
Kövér gilisztát és a láb alatt
Haladó hernyót, a dülledt szemű
Varangyot és a mérges darazsat.
Viaskodván erőmfelettiekkel:
Feladattal és bűnnel, butasággal
És ennenmagam nyomorú-felével
De sokszor voltam hozzájuk hasonló,
A férgekhez és hüllőkhöz, az Isten
Elátkozott népéhez, a vonaglók
És lappangók fertelmes fajzatához!

Köszöntelek, bizsergő hangyafaj!
Testvér vagyunk: a vágyam egy veled,
Szolgálni és sürögni a közért,
S vállalni terhet, szürke kis magamnál
Tízszer nagyobbat. Ti vagytok a jobbak,
Az igazabbak, de ikrek vagyunk!
Testvérszóval köszöntlek téged is
Nílus idomtalanja, víziló,
És titeket is, röfögő kocák,
Sár hempergői: ó a sár, a lomha
Pocsolyavíz, a lélekaltató,
Volt pillanat már, hogy szép volt nekem!
Én értelek és szánlak és szeretlek.

Madarak, ragadozók, fönnkerengők,
Mikor visztek már magatokkal egyszer? -
Fülemülék, pacsirták, cinegék,
Rigó testvérek, ó tanítsatok
A közös anyanyelvre: énekelni
Szívből-szakadtan, szívünk-szakadásig!
Oroszlánok, tigrisek, farkasok,
Ne kísértsetek: vért szagoltam én is
Veletek olykor, és a bömbölés,
A szenvedély sivár és elemésztő
Bestia-üvöltése, jaj, nagyon
Rokon nekem, irgalmazzon az Isten!
Mindnyájatokkal egy testvér vagyok,
Mint egy a szép szelíd háznéppel is,
Kiket az Isten élő kötelekkel
A föld meleg mellére kötözött:
Fák és virágok, füvek és bogáncsok!

Derekamban érzem a karcsú nyárfák
Sudár szökését, ájtatos fenyők
Imája bennem; mint a tölgyfalomb,
Sóhajtok néha; lelkem szirmain
Ibolyaillat és az széna lelke
Illan meg olykor, és az emberek
Oly óvatosan és szemérmesen
Tapogatóznak éh csáppal felém,
Mint buzgó méhek a ti kelyhetekre,
Réti virágok, kis nővéreim.

Elheverek az otthonos gyepen,
Egy hűvös kortyot feliszom magamba
Szél öcsém kiborított serlegéből,
És megbillenti békés lelkemet
A meghitt mámor. Már ott ringatózom
Hármas ütemre a fenyőfaormon,
A patakban locsogok a kövekkel,
Fogócskát játszom futri fellegekkel,
Egy libbenő levélen negyedórát
Marakodom a szellő-kutyusokkal,
Kaszapengéssel, gilicebúgással,
Omló kövekkel, pisztráng-hallgatással,
Síró gyerekkel egy kórusba ringok,
És zengek, mint a hárfa, mint az erdő,
A távol és a tenger és a mennybolt,
És mint a minden.
Mind egyek vagyunk:
A Centrumtól egyforma messze és
Egymáshoz egyformán közel. A Szem
Mindnyájunkon egyformán rajt pihen,
A Szív egyformán mindnyájunk felé
És mindnyájunkkal egyformán piheg.
Azonos-egy a titkos száz elem,
Amelyből testvér testünk összeáll.
Azonos-egy a hármas szenvedély,
Mely olajozza kerekeink szíját:
Eszünk, szeretünk, szolgálunk azonképp.
És egy a titok, a váltság, a cél:
Mint a vizéből kifogott halacska,
Tátogatunk az Anyavíz után,
Amelybe jöttünk, amelybe sovárgunk,
Bölcsen az egyik tudatlan a másik,
De mind sajogva s énekelve mind.
Elmondhatatlan sóhajtozásokkal
Fohászkodol bennünk egymagad után
Te mindnyájunkban egy és mindnyájunkban más,
Mindennél több, mégis mindennel egy,
Te, aki én vagy és mi és ti és ők,
Mindenben én és mindenben nem-én,
Mindenben mink és mindenben magad,
Akinek emberek és csillagok
És minden lelkes és lelketlen állat
Egy hangra sírja: Nyugtalan a szívünk,
Míg el nem nyugszik benned, Istenem.
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz szózat
  2019-05-14 21:52:26, kedd
 
  Assisi Szent Ferenc mély kapcsolata a természettel példa lehet előttünk is. Naphimnusza is ékesen bizonyítja, Isten szeretete szívében összeforrt a természet szeretetével.
A verset fordította: Sík Sándor
.......



Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tied a dicséret, dicsőség és imádás,
És minden áldás,
Minden egyedül téged illet, Fölség,
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.

Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfőképpen urunk-bátyánk a nap,
Aki a nappalt adja és aki ránk deríti a te világosságod
És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.

Áldjon, Uram, téged hold nénénk és minden csillaga az égnek.
Őket az égen alkotta kezed, fényesnek, drága szépnek!
Áldjon, Uram, tégedet szél öcsénk,
Levegő, felhő, jó és rút idő,
Kik által élteted minden te alkotásod.
Áldjon, Uram, téged víz húgunk,
Oly nagyon hasznos ő,
Oly drága, tiszta és alázatos!

Áldjon, Uram, tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ő és erős, hatalmas és vidám.

Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad,
És mindennemű gyümölcsöt terem, füveket és színes virágokat.

Áldjon, Uram, tégedet minden ember, ki szerelmedért másnak megbocsát
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, akik tűrnek békességgel,
Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.

Áldjon, Uram, testvérünk, a testi halál,
Akitől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
És boldogok, kik magukat megadták te szent akaratodnak.
A második halál nem fog fájni azoknak.

Dícsérjétek az Urat, és áldjátok
És mondjatok hálát neki
És nagy alázatosan szolgáljátok.

Képen: Giotto di Bondone: Szent Ferenc vizet fakaszt, 1297-1299.
...... ........... ......



*
- Fordította: Képes Géza fordításában a vers
Mindenható, felséges Atyánk, hozzád száll a
dicséret, magasztalás, tisztelet és hála.
Minden a te tulajdonod, s nincs ember, aki
méltó lenne nagy neved kimondani.

Áldott vagy, Uram, s kezed minden műve áldott,
legfőképpen öreg bátyánk, a Nap:
az égből néz ő le, és tőle világos a nappal,
és ékes, szépséges ő, tündökletes,
ó, fölséges Atyánk, mint te magad.

Dicsérjen téged nénénk, a Hold meg a Csillagok,
te formáltad őket, s mind oly gyönyörűen ragyog.

Uram, dicsérjen téged bátyánk, a Szél,
a levegő meg a felhő, a derűs ég s a vihar,
te táplálod teremtményeid ezek áldásaival.

Dicsérjen téged kedves húgunk, a Víz,
aki hasznos, alázatos és tiszta is.

Uram, dicsérjen téged öcsénk, a Tűz,
vele gyújtasz fényt napszállat után,
szép és félelmetes ő, erős és vidám

Uram, dicsérjen téged jóságos Földanyánk,
ki hátán hordoz minket s áldásait árasztja ránk:
mienk pompás virága a réten s gyümölcse a fán.

Boldogok, Uram, akik szerelmedért másoknak megbocsátanak,
akik betegséget szenvednek el és keserű kínokat,
boldogok, kik békén tűrik a föld nyomorát,
mert elnyerik ők, felséges Atyánk, fényes koronád.

Dicsérjen téged testvérünk, a testi halál,
akitől emberfia nem menekülhet, -
jaj annak, kit a végső perc halálos bűnben talál!
Boldogok, kik szent akaratodban megnyugosznak:
a második halált nem kell leszenvedni azoknak

Dicsérjétek Urunkat, ég s föld seregei,
áldjátok őt és nagy alázattal szolgáljatok neki!

...... ............



Videó - AssisiSzent Ferenc- NAPHIMNUSZ-előadó-Répa At Link

wijoska Videója Link

Naphimnusz a Vadasparkban videó Link

Saját TVN blogomba Link
 
 
0 komment , kategória:  Férfi szentek  
húsvét 4. hét kedd 05.14
  2019-05-14 15:18:53, kedd
 
  SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Jézus tanítványait először Antióchiában nevezték keresztényeknek.
Azok a hívek, akik az István diakónus miatt kitört üldözés elől szétszéledtek, eljutottak egész Föníciáig, Ciprusig és Antióchiáig, az evangéliumot azonban csak a zsidóknak hirdették.
Akadt azonban köztük néhány ciprusi és cirenei férfi is, akik Antióchiába érve a görögökkel is szóba álltak, és hirdették nekik az Úr Jézusról szóló evangéliumot. Velük volt az Úr segítsége, úgyhogy sokan megtértek, és az Úr hívei lettek.
Ennek a híre eljutott a jeruzsálemi egyházba is. Ezért elküldték Barnabást Antióchiába. Amikor megérkezett, örvendezve látta az Úr kegyelmét, mindenkit buzdított, hogy őszinte szívvel ragaszkodjék az Úrhoz, mivel derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel. Így aztán nagyon sokan csatlakoztak az Úrhoz.
Barnabás erre elutazott Tarzusba, hogy fölkeresse Sault. Amikor megtalálta, magával vitte őt Antióchiába. Egy álló esztendőn keresztül részt vettek az összejöveteleken, és nagyon sok embert tanítottak. A tanítványokat először Antióchiában nevezték el krisztusiaknak, azaz keresztényeknek.
Ez az Isten igéje. ApCsel 11,19-26

EVANGÉLIUM Szent János Könyvéből
Részlet Jézus jeruzsálemi beszédéből: ,,Én és az Atya egy vagyunk."
Abban az időben a templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt. Jézus éppen a templomban járt, Salamon oszlopcsarnokában. A zsidók körülvették őt, és megkérdezték: ,,Meddig tartasz még bizonytalanságban minket? Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk nyíltan!"
Jézus így felelt: ,,Mondtam már nektek, de nem hiszitek el. Cselekedeteim, amelyeket Atyám nevében művelek, tanúságot tesznek rólam. De ti nem hisztek, mert nem vagytok juhaim közül valók. Az én juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem őket, és ők követnek engem. Én örök életet adok nekik. Nem vesznek el soha, és senki sem ragadja el őket kezemből. Atyám, aki nekem adta őket, hatalmasabb mindenkinél: senki sem ragadhatja el őket Atyám kezéből.
Én és az Atya egy vagyunk."
Ezek az evangélium igéi. Jn 10,22-30

Imádság
Urunk, irgalmas Istenünk, könyörülj rajtunk, bűnösökön. Taníts meg bennünket a könyörületre és a megbocsátásra. Ne engedd, hogy hasonlóak legyünk a könyörtelen szolgához, aki nem követte ura irgalmasságát. Emlékeztess minket arra, hogy gyengeségeink miatt milyen sokszor esünk el életünk rögös útján. Szítsd fel szívünkben a megbocsátást és a segítő szándékot botladozó testvéreink iránt. Add meg nekünk az irgalom lelkét, hogy akaratod szerint kovásza legyünk eljövendő országodnak.

Elmélkedés
Ezt mondja a mi Urunk: ,,Az én juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem őket, és ők követnek engem. Én örök életet adok nekik." Érdemes sorra vennünk ezt a három kijelentést.
Először az hangzik el, hogy Jézusra hallgatnak az ő juhai. Egészen világos és egyértelmű ennek üzenete. Az tartozik Jézushoz, aki megnyitja fülét, értelmét és szívét az Isten országát hirdető Jézus előtt. Aki viszont nem hallgat rá és elutasítja tanítását, az nem lehet tagja Isten országának. Az igazság elfogadása nem kényszer senki számára. Felismerem-e Jézus személyében az üdvösség közvetítőjét és tanításában az üdvösség örömhírét?
A második kijelentés a pásztor és a nyáj kapcsolatát világítja meg. Nem idegenek egymás számára. A pásztor jól ismeri nyájának minden tagját, a bárányok pedig jól tudják, hogy ki a pásztoruk, ki a vezetőjük. Ismerik a hangját és követik őt, de az idegen hangjától elfordulnak. Felismerem-e Krisztus tanításában a követendő és életemet átformáló igazságot?
A harmadik kijelentés ígéretet fogalmaz meg azok számára, akik engedelmesen követik a pásztorukat: eljutnak az örök életre. Jézus nem küld minket, hogy egyedül haladjunk, küszködjünk életünk során, hanem vezet minket, velünk halad az örök élet útján.
C. Horváth István Sándor
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
Pünkösd – a Szentlélek megjelenése
  2019-05-14 15:16:01, kedd
 
  Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike.
Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása.
A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon_ ötvenedik nap és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg és az egyház születésnapját, Története visszanyúlik az Ószövetség világába.
Jézus korában már bizonyos, hogy új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy ennek az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítja: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is. Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás.
Szent Pál apostol megjegyzésében - ,,pünkösdig maradok Efezusban" (vö. 1Kor 16,8).
A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
,,Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.
Új bibliai fordítás Apcsel 2.1 - 2.11
2.1 Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
2.2 hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
2.3 Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
2.4 Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.

2.5 Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből.
2.6 Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni.
2.7 Megdöbbentek, és csodálkozva mondták: "Íme, akik beszélnek, nem valamennyien Galileából valók-e?
2.8 Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén:
2.9 Mi pártusok, médek, elamiták és Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának,
2.10 Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és Líbia Cirene körüli részének lakói, a Rómából való zarándokok, zsidók és prozeliták
2.11 zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól.
*
1 Kor 12/1- 13
1. Ami a Lélektől származó dolgokat illeti, testvérek, nem akarom, hogy tudatlanságban maradjatok.
2. Tudjátok, hogy amikor pogányok voltatok, ellenállhatatlanul sodródtatok a néma bálványokhoz.
3 Ezért értésetekre adom, hogy aki Isten Lelke által szól, az egy sem mondja: ,,Átkozott legyen Jézus." De azt sem mondhatja senki: ,,Jézus az Úr", csak a Szentlélek által.
4. A kegyelmi adományok sokfélék, de a Lélek ugyanaz.
5. A szolgálatok sokfélék, de az Úr ugyanaz.
6. Az erő megnyilvánulásai sokfélék, de Isten, aki mindenkiben mindezt végbeviszi, ugyanaz.
7. Mindenki azért kapja a Lélek megnyilvánulásait, hogy használjon vele.
8. Az egyik a Lélek által azt, hogy bölcsességet szóljon, a másik azt, hogy tudást közvetítsen ugyanazon Lélek szerint.
9. Az egyik a Lélek által hitet, a másik a gyógyítás különböző adományait egyazon Lélek által.
10. Van, aki csodatévő erőt vagy a prófétálást kapta; van, aki a lelkek megkülönböztetését; van, aki a nyelveken való szólást, vagy a nyelveken szólás értelmezését.
11. De mindebben egy és ugyanaz a Lélek munkál, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékait, ahogy akarja.
12. Mert ahogy a test egy, és sok tagja van, de valamennyi a test tagja, és bár sokan vannak, mégis egy test. Ugyanígy Krisztus is.
13. Hiszen az egy Lélek által mi is mindnyájan - akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok - egy testté lettünk a keresztségben: mindannyiinkat egy Lélek töltött el.
13/1. Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólnék is, de szeretet nincsen bennem, zengő érc vagyok vagy lármás cimbalom.
13/13. Most megmarad a hit, a remény, s a szeretet, e három; de közülük a legnagyobb a szeretet.
*
 
14/1 - 39
1.Maradjatok meg a szeretet útján! Törekedjetek a lelki adományokra, kiváltképp a prófétálásra!
2. Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez beszél, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert titkokat szól a Lélek által.
3.Aki viszont prófétál, emberekhez szól, és ezzel épít, bátorít, vigasztal.
4. Aki nyelveken szól, önmagát ,,építi", aki viszont prófétál, a gyülekezetet építi. 5.Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább, ha prófétálnátok; mert nagyobb az, aki prófétál, mint az, aki nyelveken szól, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy a gyülekezet is épüljön általa.
6.Tegyük fel, testvérek, hogy eljövök hozzátok, és nyelveken szólok. Mit használok nektek, ha szavaim nem közvetítenek kinyilatkoztatást vagy ismeretet, prófétálást vagy tanítást?
7.Ugyanígy áll a dolog az élettelen hangszerekkel is, mint a fuvola vagy a lant. Ha nem adnak különböző hangokat, hogyan lehet felismerni, hogy mit játszanak a fuvolán vagy a lanton?
8.Ha pedig a trombita kétértelmű jelet ad, ki fog harcra készülni?
9.Így van ez veletek is. Ha a nyelvetek nem szól értelmes szavakat, hogyan fogják megérteni, amit beszéltek? A levegőbe fogtok beszélni.
10.Ki tudja, hányféle nyelv van ezen a világon, és egyik sem értelmetlen.
11.Ha tehát nem ismerem a nyelvet, idegen maradok a beszélőnek, és a beszélő is idegen lesz nekem.
12. Így van ez veletek is. Mivel rajongtok a lelki ajándékokért, arra törekedjetek, hogy abban bővelkedjetek, ami a gyülekezet építését szolgálja!
13. Ezért aki nyelveken szól, imádkozzék azért, hogy magyarázatot is tudjon adni!
14.Mert ha nyelveken szólva imádkozom, a lelkem ugyan imádkozik, de értelmem gyümölcstelen marad.
15. Mi következik ebből? Imádkozom majd a Lélek ihletésére, de imádkozom majd értelemmel is. Dicséretet éneklek majd a Lélek ihletésére, de dicséretet éneklek majd értelemmel is.
16.Mert ha csak a Lélek ihletésére mondasz áldást, akkor az, aki nem kapott beavatást, hogyan fog áment mondani hálaadásodra, amikor azt sem tudja, mit beszélsz?
17. Mert te ugyan szépen adsz hálát, de a másik nem épül.
18.Hálát adok Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólni, 19.de a gyülekezetben inkább akarok öt értelmes szót mondani, hogy másokat tanítsak, semmint tízezer szót nyelveken.
(....)
21.A Törvényben az áll: ,,Idegen nyelvűek által és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, és még így sem fognak rám hallgatni", mondja az Úr.
22.Így tehát a nyelveken szólás nem a hívőknek szolgál jelül, hanem a hitetleneknek az ítélet jele, a prófétálás viszont nem a hitetleneknek szóló jel, hanem a hívőknek.
23.Ha tehát az egész egyház összegyűlik, és mindnyájan nyelveken szólnak, és be találnak menni oda, - akik nem kaptak beavatást vagy nem hívők, vajon nem azt fogják-e mondani, hogy megbomlottatok?
(..)
25.Feltárulnak szívének titkai, úgyhogy arcra borulva imádja Istent, és hirdeti: Isten valóban közöttetek van!
(...)
37.Ha valaki azt tartja magáról, hogy próféta vagy lelki ember, ismerje el, hogy amit nektek írok, az - az Úr parancsolata!
38. Ha valaki ezt nem ismeri el, Isten őt nem ismeri el.
39. Ezért, testvérek, törekedjetek a prófétálásra, de a nyelveken szólást se akadályozzátok
*
Róm (8/1)8.8 - 17 Keresztények élete a lélekben
8/1 Nincs tehát már semmi kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak.
2.Mert a Krisztus Jézusban való élet Lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől
(...)
4.hogy a törvény által megkövetelt igazságosság beteljesedjék mibennünk, akik nem élünk test szerint, hanem Lélek szerint.
5.A testi ember ugyanis a testi dolgokra törekszik, a Lélek embere pedig a Lélek dolgaira törekszik.
6.Mert a test törekvése a halál, a Lélek törekvése pedig élet és béke,
7.mivel a test törekvése ellenszegülés az Istennek, mert nem veti alá magát Isten törvényének, hiszen nem is képes rá.
8.Márpedig a testi ember nem lehet kedves Isten előtt.
9.Ti azonban nem test szerinti, hanem Lélek szerinti emberek vagytok, ha valóban Isten Lelke lakik bennetek. Akiben viszont nincs meg Krisztus Lelke, az nem az övé.
10.Ha azonban Krisztus bennetek van, a test halott ugyan a bűn miatt, de a Lélek életet ad az igazságosság által.
11.S ha annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor Ő, aki feltámasztotta Jézus Krisztust a halálból, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.
12 Ennél fogva, testvérek, nem vagyunk a test lekötelezettjei, hogy a test szerint éljünk.
13.Ha ugyanis a test szerint éltek, meghaltok, de ha a Lélekkel megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok.
14.Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.
15.Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét csak féljetek, hanem a gyermekké fogadás Lelkét, amelyben azt kiáltjuk: »Abba, Atyánk!«
16.Maga a Lélek tesz lelkünkkel együtt tanúságot, hogy Isten fiai vagyunk. 17.Ha pedig fiai, akkor örökösök is: Isten örökösei, Krisztusnak pedig társörökösei - ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.
*
Jn 20.19 - 23 Jézus megjelenik a tanítványoknak
19.Mikor azon a napon, a hét első napján este lett, és a helyiség ajtaja, ahol a tanítványok összegyűltek, be volt zárva a zsidóktól való félelem miatt, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: »Békesség nektek!«
20.Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat.
21.Aztán újra szólt hozzájuk: »Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.«
22 S miután ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: »Vegyétek a Szentlelket!
23.Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.«
*
Jn 14;15-17 a Szentlélek elküldésének ígérete
14.Ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem azt.
15.Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat.
16.Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké:
17.az igazság Lelkét, akit a világ nem kaphat meg, mert nem látja és nem ismeri őt. De ti megismeritek őt, mert nálatok marad és bennetek lesz
18.Nem hagylak árván titeket, eljövök hozzátok.
19.Még egy kis idő, és a világ többé már nem lát engem. De ti láttok engem, mert én élek, és ti is élni fogtok. 20.Azon a napon megtudjátok majd, hogy én Atyámban vagyok, ti pedig énbennem, és én tibennetek.
21.Aki parancsaimat ismeri és megtartja azokat, szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja, én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki.«
- A világ gyűlölete a tanítványok iránt.
Ha a világ gyűlöl benneteket, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt nálatok.
Amikor pedig eljön a Vigasztaló, akit elküldök majd nektek az Atyától, az igazság Lelkét, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam; de ti is tanúságot tesztek majd, mert kezdettől fogva velem vagytok.
35.Zsoltár 19. Akik igazságtalanul rám támadnak, ne diadalmaskodjanak fölöttem! Ne hunyorgassák szemüket, akik ok nélkül gyűlölnek!
*
 
Ez. 36,25-27; 11,19;
25.Akkor majd tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságtól, s minden bálványtól megtisztítalak benneteket.
26.Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek.
27.Az én lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek és szemetek előtt tartsátok törvényeimet és hozzájuk igazodjatok.
19. Akkor egyetlen szívet adok nekik és új lelket: kitépem testükből a kőszívet, és hússzívet adok nekik,
*
Jer. 31,31k
Az új szövetség.
31.Igen, jönnek napok - mondja az Úr -, amikor új szövetséget kötök Izrael házával és Júda házával.
*
Máté 3.fejezet /11 Én csak vízzel keresztellek, hogy bűnbánatra indítsalak benneteket, de aki a nyomomba lép, az hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy a saruját hordozzam. Ő Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni.
*
Gal 5,16-25
16.Kérlek tehát benneteket, hogy Lélek szerint éljetek, s akkor majd nem teljesítitek a test kívánságait.
17.A test ugyanis a Lélek ellen tusakodik, a Lélek meg a test ellen. Ellentétben állnak egymással, s így nem azt teszitek, amit szeretnétek.
18.Vezessen benneteket a Lélek, akkor nem vagytok alávetve a törvénynek.
19.A test cselekedetei nyilvánvalók: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, 20.bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés,
21.gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már előbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket művelnek, nem öröklik Isten országát.
22.A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, 23.jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény.
24.Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt.
25.Ha a Lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően.
*Jn.23b-28
23.Azon a napon már nem kérdeztek tőlem semmit. Bizony, bizony, mondom nektek: Bármit kértek az Atyától a nevemben, megadja nektek.
24.Eddig nem kértetek semmit a nevemben. Kérjetek és kaptok, hogy örömötök teljes legyen.
25.Ezeket képekben mondtam el nektek. De elérkezik az óra, amikor már nem beszélek képekben, hanem nyíltan hirdetem nektek az Atyát. 26Azon a napon majd a nevemben kértek, s nem mondom azt nektek, hogy kérem értetek az Atyát,
27.mert az Atya maga is szeret titeket, mivel ti is szerettetek, és hittétek, hogy az Atyától jöttem.
28.Eljöttem az Atyától, a világba jöttem, de most itt hagyom a világot, és visszatérek az Atyához."
*
Róm 5,5;10,11
5.A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.
11.Az Írás ugyanis azt mondja: Senki nem vall szégyent, aki benne hisz.
Isten szeretete kiáradt szívünkbe a bennünk lakó Szentlélek által, alleluja
*
Bölcs 1,7 Mert az Úrnak lelke betölti a földkerekséget, tud minden szóról.
Az Úrnak lelke betölti a földkerekséget, és aki egybefogja a mindenséget, tud minden szóról, alleluja.
*
Kiv 19,3 - 8a
3.Mózes pedig felment Istenhez. Ekkor az Úr szólította őt a hegyről, és azt mondta: »Ezt mondd Jákob házának s ezt hirdesd Izrael fiainak:
4.Ti magatok láttátok, mit műveltem az egyiptomiakkal, és hogyan hordoztalak titeket sasszárnyakon, amíg idehoztalak titeket magamhoz.
5.Ha tehát majd hallgattok szavamra és megtartjátok szövetségemet, tulajdonommá lesztek minden nép közül - hiszen az egész föld az enyém -,
6és ti lesztek az én papi királyságom és szent népem. Ezek azok a szavak, amelyeket el kell mondanod Izrael fiainak.«
7.Mózes elment, összehívta a nép véneit, és eléjük terjesztette mindazokat a szavakat, amelyeket az Úr parancsolt.
8.Az egész nép egy szívvel-lélekkel azt felelte erre: »Megtesszük mindazt, amit az Úr mondott« Amikor aztán Mózes elvitte a nép válaszát az Úrnak,
9.Az Úr meghallgatta Mózes kérését, a békák elpusztultak a házakban, az udvarokon és a földeken
*

Ez 37,1 -14 Látomás Izrael feltámadásáról.
1.Akkor az Úr rám helyezte kezét, az Úr lelkében kivezetett és letett a mező közepén, ami telve volt csontokkal.
2.Körülvitt engem azok mellett mindenfelé; igen nagy volt a számuk a mező színén, és teljesen ki voltak száradva.
3.Azt mondta nekem: »Emberfia, vajon életre kelnek még ezek a csontok?« Azt feleltem: »Uram Istenem! Te tudod!«
4.Erre így szólt hozzám: »Prófétálj ezekről a csontokról, és mondd nekik: Ti száraz csontok, halljátok meg az Úr igéjét!
5.Így szól az Úr Isten a csontokhoz: Íme, én lelket bocsátok belétek, hogy életre keljetek!
6.Izmokat adok rátok, húst növesztek rajtatok, bőrrel vonlak be, és lelket adok nektek, hogy éljetek; és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.«
7.Erre én prófétáltam, amint megparancsolta nekem. Miközben prófétáltam, zaj támadt és íme, zúgás hallatszott, és egyik csont a másikhoz közeledett, mindegyik a saját ízületéhez.
8.És láttam, hogy íme, izom és hús nőtt rajtuk, és bőr feszült rájuk, de lelkük nem volt.
9.Akkor azt mondta nekem: »Prófétálj a léleknek; prófétálj, emberfia, és mondd a léleknek: Így szól az Úr Isten: A négy szél tájékáról jöjj elő, lélek, és fújj ezekre a megöltekre, hogy új életre keljenek!«
10.Prófétáltam, amint megparancsolta nekem; erre beléjük szállt a lélek, és életre keltek; a lábukra álltak, mint valami igen nagy sereg.
11.Akkor azt mondta nekem: »Emberfia, ezek a csontok Izrael háza; ők azt mondják: ‘Kiszáradtak csontjaink, elveszett a reménységünk, elvesztünk!' 12.Azért prófétálj és mondd nekik: Így szól az Úr Isten: Íme, én megnyitom sírhantjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem, és bevezetlek titeket Izrael földjére.
13.És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor megnyitom majd sírjaitokat és kihozlak titeket sírhantjaitokból, én népem!
14.A lelkemet adom belétek, hogy életre keljetek, és nyugodt lakóhelyet adok nektek földeteken; akkor megtudjátok, hogy én, az Úr, szóltam és meg is cselekedtem« - mondja az Úr Isten
*
Joel 3,1 -5 a Lélek kiáradása.
1.Aztán pedig kiárasztom lelkemet minden emberre, és prófétálni fognak fiaitok és leányaitok; álmokat álmodnak véneitek, és látomásokat látnak ifjaitok.
2.Sőt szolgáimra és szolgálóimra is kiárasztom azokban a napokban lelkemet. 3.És csodálatos jeleket idézek elő az égen és a földön: vért, tüzet, és füstfelhőt; 4.a nap sötétséggé változik, a hold pedig vérré, mielőtt eljön az Úrnak nagy és rettenetes napja.
5.És akkor ez lesz: mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, megszabadul.
Mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék - amint megmondta az Úr azoknak a menekülteknek a számára, akiket meghív az Úr.
*
*
Rom 8,22-27
22.Tudjuk ugyanis, hogy az egész természet (együtt) sóhajtozik és vajúdik mindmáig.
23.De nemcsak az, hanem mi magunk is, akik bensőnkben hordozzuk a Lélek zsengéjét, sóhajtozunk, és várjuk a fogadott fiúságot, testünk megváltását. 24.Mert megváltásunk még reménybeli. Az a remény viszont, amit már teljesedni látunk, többé nem remény. Amit valaki lát, azt reméli?
25.Ha tehát reméljük, amit nem látunk, várjuk állhatatosan. 26.Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk, szavakba nem önthető sóhajtozásokkal.
27.S ő, aki a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten tetszése szerint jár közben a szentekért.
*
Jn 7,37-39 Az élő víz ígérete.
37.Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus a templomban volt és fennhangon hirdette: ,,Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék,
38.aki hisz bennem: belsejéből, az Írás szava szerint, élő víz folyói fakadnak." 39.Ezt a Lélekről mondta, amelyben a benne hívők részesülnek. A Lélek ugyanis még nem jött el, mert még nem dicsőült meg Jézus
*
Ter 3,9- 15,20
9.De az Úristen hívta az embert és így szólt hozzá: ,,Hol vagy?"
10.Ő így válaszolt: ,,Hallottam lépteidet a kertben, s féltem, mert meztelen vagyok, tehát elrejtőztem."
11.De ő így szólt: ,,Ki adta tudtodra, hogy meztelen vagy? Ettél a fáról, amelyről megtiltottam, hogy egyél?"
12.Az ember így válaszolt: ,,Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem."
13.Az Úristen megkérdezte az asszonyt: ,,Mit tettél?" Az asszony így felelt: ,,A kígyó vezetett félre, azért ettem."
14.Az Úristen így szólt a kígyóhoz: ,,Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mező minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján.
15.Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba
(...)
20. Az ember Évának nevezte feleségét, mert ő lett minden élő anyja.
*
ApCsel 1,12 - 14
12.Erre az Olajfákról elnevezett hegyről, amely Jeruzsálemtől egy szombatnapi járásra van, visszatértek Jeruzsálembe.
13..Amint megérkeztek, fölmentek az emeleti terembe, ahol együtt szoktak lenni: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Alfeus fia, Jakab, a buzgó Simon és Jakab testvére, Júdás.
14.Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt.
*
Jn 19,25-27
25.Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna.
26.Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: ,,Asszony, nézd, a fiad!"
27Aztán a tanítványhoz fordult: ,,Nézd, az anyád!" Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.
*

Zsolt 86 IMA NEHÉZ IDŐBEN
1.(Dávid imája.) Uram, fordítsd felém füled és hallgass meg, mert nyomorult vagyok és szegény.
2.Őrizd meg lelkemet, hisz hozzád tartozom, segítsd meg szolgádat, aki benned bízik.
3.Istenem vagy, Uram, légy hozzám irgalmas! Szüntelen hozzád kiáltok.
4.Tedd vidámmá szolgád szívét, lelkemet, Uram, hozzád emelem.
5Hiszen te jóságos és elnéző vagy, Uram, és csupa irgalom azokhoz, akik hozzád kiáltanak.
6.Hallgasd meg, Uram, imámat, figyelj könyörgő szavamra!
7.Hozzád kiáltok a szorongatás napján, s tudom, hogy meghallgatsz.
8.Senki sincs olyan az istenek között, mint te, Uram! Semmi nem hasonlít tetteidhez, melyeket műveltél.
9.Minden nép eljön, hogy imádjon, és dicsőíti a neved, Uram!
10Mert nagy vagy, Uram, csodákkal hatalmas, egyedül te vagy az Isten.
11.Mutasd meg utadat, Uram, hogy igazságod szerint járjak; irányítsd szívemet, hogy félje nevedet!
12.Uram, Istenem, egész szívvel áldalak, dicsőítem nevedet mindörökké.
13Mivel nagy volt irgalmad irántam, lelkem kimentetted a halál verméből.
14Istenem, kevélyek kelnek föl ellenem, hatalmaskodók csapata tör életemre, és egy sincs rád tekintettel.
15.Ám te irgalmas és kegyes Isten vagy, megfontolt a haragban, de gazdag a jóságban és hűségben.
16.Tekints rám és ajándékozz meg irgalmaddal, adj erőt szolgádnak, segíts szolgálód fián!
17.Add jelét kegyelmednek, hadd lássák gyűlölőim, és szégyenkezzenek, hogy te, Uram, megsegítettél és vigaszt nyújtottál.
*
ApCsel 12,24
24.Az Úr igéje pedig egyre szélesebb körben terjedt.
25.Barnabás és Saul, miután elvégezték szolgálatukat, visszatértek Jeruzsálemből, és magukkal vitték Jánost, akit Márknak is hívtak.
Egy alkalommal, amikor istentiszteletet tartottak és böjtöltek, így szólt hozzájuk a Szentlélek: ,,Válasszátok ki Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre meghívtam őket!"
ApCsel 13,5 Barnabás és Saul kiválasztása.
1.Az antióchiai egyházban volt több próféta és tanító, mint Barnabás, a Nigernek is nevezett Simon, a cirenei Luciusz, Heródes tejtestvére, Manaén és Saul.
2.Egy nap, amikor az istentiszteletet tartották és böjtöltek, így szólt hozzájuk a Szentlélek: ,,Rendeljétek nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyet szántam nekik!"
3.Erre böjtöt tartottak, majd rájuk tették kezüket, és útnak bocsátották őket.
Saul Ciprus szigetén.
4.A Szentlélektől küldetve Szeleukiába mentek, onnét Ciprusba hajóztak. 5.Szalamiszba érve a zsidók zsinagógáiban hirdették az Isten szavát. János is segített nekik.
*
Jn 12,44-50
44.Jézus azonban fennhangon hirdette: ,,Aki hisz bennem, nem bennem hisz, hanem abban, aki küldött,
45.s aki lát, azt látja, aki küldött.
46.Világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz bennem, ne maradjon sötétségben.
47.Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem tartja meg, azt nem ítélem el, mert hiszen nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem hogy megváltsam a világot.
48.Van annak bírája, aki elvet és nem fogadja el szavaimat: a tőlem hirdetett tanítás ítéli majd el az utolsó napon.
49.Mert nem magamtól beszéltem, hanem aki küldött, az Atya hagyta meg, mit mondjak és mit hirdessek.
50.S tudom, hogy parancsa örök élet. Így amit hirdetek, úgy hirdetem, amint az Atya mondta."







 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
Dr. Székely János megyéspüspök szentbeszéde 05.01
  2019-05-14 13:28:06, kedd
 
  Videó Link

..



Brenner János emlék zarándoklat a videóhoz tartozó cikk a TVN BLOGOMBA Link

- Brenner János boldoggá avatása - riport műsor Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Dr. Székely János püspök  
Sok munkára és nem kevés imádságra van szükség.
  2019-05-14 13:21:52, kedd
 
  Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus: sok munkára és nem kevés imádságra van szükség.
Sok munka és nem kevés imádság szükséges ahhoz, hogy sikerrel és lelkipásztori örömmel záruljon a 2020-as budapesti esemény" - mondta Erdő Péter bíboros annak alkalmából, hogy az alig 500 nap múlva kezdődő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) előkészületeit 75 ország küldöttei tekintették meg Budapesten. Az ülésen Áder János is tiszteletét tette. A köztársasági elnök felidézte a legutóbbi budapesti Eucharisztikus Kongresszust, amivel 1938-ban a magyarság ,,adni akart a világnak". S ahogy az akkori találkozót a ,,háború lehetőségének egyre növekvő árnyában" rendezték, úgy ma is megvannak az emberiség előtt álló kihívások. ,,Ha így megy tovább, a mohóság, a kényelem és az önzés pusztulásba kormányozza az emberiséget. Hogy mindezt elkerülhessük, a cselekvésben minden eddiginél jobban egymásra vagyunk utalva" - fogalmazott az államfő. (Részletes, képes beszámolót itt talál a plenáris ülésről.)
A küldöttek azonban nem csak tanácskoztak: megtekintették a NEK helyszíneit is: Piero Marini érseket, a NEK Pápai Tanácsának elnökét Budapest egyenesen lenyűgözte. Az érsek már a nemzetközi sajtótájékoztatón árulta el: többször járt már hazánkban, Budapest pedig olyan város, ahol kiváló az infrastruktúra, könnyű kiválasztani a rendezvény helyszíneit, szinte zavarba ejtő a választék. Marini érsek emlékeztetett: legutóbb, a fülöp-szigeteki Cebuban más volt a helyzet, ott külön épületet kellett emelni a tízezernyi zarándok számára. ,,Itt nincs ilyen probléma" - állapította meg..

- Kisfilm a NEK 500 napos flashmobjáról
S ha már videók! Örömmel ajánljuk figyelmébe ezt az ötperces etűdöt, amely megörökíti a pillanatokat, amikor május 2-án gyermekek 500 fős kórusa töltötte be a Szent István-bazilika előtti teret. A fiatalok világgá énekelték: még 500 nap és kezdetét veszi az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) ünnepségsorozata. A flashmobon Kodály Zoltán Tantum ergo című szerzeménye mellett Derzsi György és Meskó Zsolt kifejezetten az eseményre írt dala is elhangzott. Címe nem más, mint a NEK mottója, a 87. zsoltár zárósora: ,,Minden forrásom belőled fakad.
Videó Link

- ,,Minden forrásom belőled fakad" - a 87. zsoltárból vett jelmondat jegyében szerdától szombatig látta vendégül Budapest a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok (NEK) Pápai Tanácsának plenáris ülését. A 2020 szeptemberében, ugyanezzel a mottóval rendezendő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kezdete előtt 500 nappal tartott tanácskozás 75 országból érkezett résztvevői - a NEK Pápai Tanácsának tagjait és nemzeti küldöttei - lelki programokon, tájékoztató jellegű előadásokon és helyszín bejáráson (Hungexpo, Puskás Ferenc Stadion, Szent István Bazilika, Kossuth tér) vettek részt. A küldötteket - a jövő évi Kongresszus előkészületeit személyesen követő - köztársasági elnök köszöntötte.
Áder János felidézte a legutóbbi budapesti Eucharisztikus Kongresszust, amivel 1938-ban a magyarság ,,adni akart a világnak". S ahogy az akkori találkozót a ,,háború lehetőségének egyre növekvő árnyában" rendezték, úgy ma is megvannak az emberiség előtt álló kihívások: ,,Ha így megy tovább, a mohóság, a kényelem és az önzés pusztulásba kormányozza az emberiséget. Hogy mindezt elkerülhessük, a cselekvésben minden eddiginél jobban egymásra vagyunk utalva" - fogalmazott Áder János, aki szerint erre az összefogásra, a közös teendőkre figyelmeztette a világot Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikája. Hozzátette: a magyar nemzet ,,mindig újra igent mondott a félelem nélküli életre, a becsületre, az emberi méltóságra, a szolidaritásra, a szabad vallásgyakorlásra, a béketeremtő jóakaratra, a kölcsönös tiszteletre. (...) Egyik nemzet sem szentebb vagy bűnösebb a másiknál, de hisszük, hogy nemzetek és országok küldetéssel születnek"
...... ........... ........... .........



.........


,,Régi álom volt, hogy az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus után újra Budapesten találkozhasson a katolikus világ és együtt fejezhesse ki tiszteletét és imádását az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus iránt" - erről Erdő Péter bíboros beszélt a plenáris ülésen. Elmondta, már javában tartanak a jövő évi Kongresszus előkészületei - erre példa ez a négynapos budapesti tanácskozás is - Magyarország pedig magáénak érzi a közelgő eseményt: azon kívül, hogy ,,minden vasárnapi szentmise után közösen imádkozunk templomainkban a Kongresszusért, azért, hogy ez a nagy találkozó városunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulására szolgáljon", jelentős támogatás érkezik az államtól is az egyházi épületek felújítására és a programokra. Erdő Péter felidézte: álomként élték meg, amikor 2016-ban meghallgatták Ferenc pápa videóüzenetét a Fülöp-szigeteki Cebu City-ben, és a Szentatya bejelentette, hogy a következő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Magyarországon lesz. A bíboros szerint sok munka és nem kevés imádság szükséges ahhoz, hogy sikerrel és lelkipásztori örömmel záruljon a 2020-as budapesti világesemény, amelytől az egyház a személyes hit megújulását, a missziós tevékenységek feléledését és a katolikus szemlélet kiszélesedését reméli.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint a Kongresszus óriási lehetőség arra, hogy a készületi idő alatt a hazai plébániai közösségek megújuljanak, és megerősödjenek az eucharisztikus lelkületben. ,,Napjainkban nagy gondot jelent hazánkban a szekularizáció terjedése. Ennek mérséklésére nagy lehetőséget kínál ez a Kongresszus - mondta a plenáris ülés részvevőit köszöntő Veres András, majd a missziós feladatokról is beszélt. - Vannak, akik nem látják szükségét a minden vasárnapi szentmisének, őket szeretnénk elvinni Jézushoz, megismertetni őket azzal, aki őket is hívja a vele való közösségre." A győri megyéspüspök nem csupán ebben reménykedik, hanem abban is, hogy Ferenc pápa személyesen is részt vesz 2020-ban a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson.

Fotó: Ambrus Marcsi, Thaler Tamás
NEK Titkárság
 
 
0 komment , kategória:  Budapest képekben, hírek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2019.04 2019. Május 2019.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 299 db bejegyzés
e év: 2055 db bejegyzés
Összes: 38761 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 53
  • e Hét: 8158
  • e Hónap: 36841
  • e Év: 313830
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.