Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Mit üzen a ma élőknek Leonardo utolsó vacsorája?
  2019-06-28 20:30:21, péntek
 
 




MIT ÜZEN A MA ÉLŐKNEK LEONARDO UTOLSÓ VACSORÁJA?
Dr Laáb Ágnes


Link







A KEHELY SZIMBÓLUMA Jézus földi életének két végpontját két kehely jelzi. A két szimbolikus kehely, a fogantatás- és haláljelkép végső fokon egy. A meghaló és feltámadó napisten ,,élete" örök visszatérés. Az első kehely galambbal Mária teherbeesésének jelképe; az edény a Szűz teste, a belé merítkező galamb a Szentlélek. A második kehely (a Grál) a Megváltó kereszthalálát jelképezi. Ez áll a kereszt tövén, ezt tartják az angyalok a megfeszített sebei alá, ebbe folyatja a Bárány a vérét.





LEONARDO DA VINCI (1452 - 1519)

Leonardo 500 évvel ezelőtt fejezte be legnagyszerűbb művét, amelyet nemrégiben megtisztítottak, de jelenleg is törékeny állapotban van, s valószínű, hogy nem marad fenn újabb 500 évig. Miért került a műalkotás napjainkban újra az érdeklődés középpontjába? Mi az, amit ma mondhat nekünk, amit csak a jelenkor tudatosságával érthetünk meg? Van-e a képnek mélyebb jelentése a bibliai vonatkozásokon túl? Hogyan vesszük észre az egyetemes emberit ebben a munkában, amely túllépi az azonnal nyilvánvaló vallásos dimenziót? Hogyan kapcsolódik mindennapi életünkhöz? Mit vár a kép tőlünk, mi az amit nekünk kell hozzáadnunk? Leonardo da Vinci a humanista ideál megtestesítője. Sokoldalúan képzett ember, igazi polihisztor, HOMO UNIVERSALIS. A természet, az emberi test megismerésére, pontos mechanikai tervezésre, a művészetben pedig az egyéniség kifejezésére törekedett. Művész, tudós, feltaláló, filozófus. Magával ragadó, példát állító, ember feletti egyéniség. ...minden korban.





A MILÁNÓI LUDOVICO SFORZA HERCEG (1452 - 1508)

Lodovico Sforza 1494-ben rendelte meg Leonardonál az Utolsó vacsorát ábrázoló képet, hogy a freskó a milánói Santa Maria delle Grazie templomot díszítse.





A MŰALKOTÁS HELYSZÍNE A freskó a milánói Ludovico herceg családi kápolnája és temetkezési helye, a milánói Santa Maria della Grazie refektóriumának falán található. Mérete körülbelül 10X5 méter. SANTA MARIA DELLA GRAZIE TEMPLOM (MILANO)








A RENESZÁNSZ KEZDETEI (AZ 1300-AS ÉVEK)
A reneszánsz (újjászületés) kezdetét egyetemlegesen Észak-Itáliához kötik, külön kiemelve Firenze városát. Itt alkotott a korai reneszánsz művész, Dante, az első író, aki személyében megtestesítette a reneszánsz szellemiségét. A másik korai reneszánsz művész, Petrarca az ókori római és görög kulturális örökség újrafelfedezésében és a humanista oktatásban fogalmazta meg a reneszánsz lényegét.





A XV. század legvégén két nagy esemény jelzi az itáliai város-galaxist fenyegető nagy változásokat. 1494-ben VIII. Károly francia király hadai - Milánó hívására - átkeltek az Alpokon 1492-ben, egy genovai kapitány, Kolumbusz Kristóf spanyol hajókkal fölfedezte az Újvilágot. Mert az csak nekünk annyira magától érthető, hogy Kolumbusz hajói nyomán a kereskedelem és a forgalom fő tengelye a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődött át, s így háttérbe szorult lassan a Mediterráneum szíve, Itália. A XVI. században a Földközi-tengeri kereskedelem és hajózás még különben se hanyatlott, s végig a gazdag Itália maradt a két Alpokon túli nagyhatalom, Franciaország és a Spanyol-Német Birodalom küzdőtere és vágyainak fő célja. Ide számíthatnánk egy harmadik eseményt is: 1498-ban gyulladt ki Firenze főterén Savonarola máglyája, ennek a jelentőségét azonban a kortársak még annyira se ismerték fel, mint az előző kettőét. VIII. KÁROLY (1470 - 1498) 1494-BEN A FRANCIA SEREGE ÉLÉN BEVONUL FIRENZÉBE KOLUMBUSZ KRISTÓF (1451 - 1506) 1492-BEN ELINDUL AZ ÚJVILÁG FELFEDEZÉSÉRE GIROLAMO SAVONAROLLA ( ) FELLÉPÉSÉVEL A REFORMÁCIÓ ELŐFUTÁRÁVÁ VÁLIK





ESEMÉNYEK A REMEKMŰ SZÜLETÉSE IDEJÉN
Mikorra elkészül az Utolsó vacsora Vasco de Gama hajóival eljut Indiába. Ez a kor a realitások kora. Feléled a görög sejtés, hogy a föld gömb alakú - Kopernikusz alig húsz évvel fiatalabb csak Leonardónál. Amikor Leonardo elkezdi az Utolsó vacsorát Behaim elkészíti az első földgömböt, Még dolgozik a művén, amikor megszületik Agricola, az ásványtan és a metallurgia megalapítója, Paracelsus a kuruzslást alakítja orvoslássá. Mikorra elkészül az utolsó vacsora, elkészül az első zsebóra, és Vasco de Gama hajóival eljut Indiába.





A REMEKMŰ SZÜLETÉSE IDEJÉN NINCS PÉNZBEN HIÁNY...
Ez a kor a bankárok, a firenzei Mediciek és az augsburgi Fuggerek kora: az előbbiek a pápai udvartól szerzett timsó-monopóliumból, az utóbbiak a császárokkal kötött üzleteken, pl. a higanymonopólium megszerzésével lettek dúsgazdagok. LORENZO IL MAGNIFICO ("A FENSÉGES") ( ) JACOB FUGGER ( )





A PÁPASÁG EZEN IDŐSZAKÁT AZ ITÁLIAI MŰVÉSZET ARANYKORÁNAK, VAGY A PÁPASÁG MŰVÉSZI BEARANYOZÁSÁNAK NEVEZIK Az Utolsó vacsora festésének évtizedében VI. (Borgia) Sándor a pápa, az őt követő II. Gyula és X. (Medici) Leó már nagy politikus, rendezik az egyházi állam viszonyait, s nagyvonalú támogatói a művészeteknek és tudományoknak. Kettőjük kapcsán szokás említeni: az itáliai művészet aranykorát jelentik pápaságuk - vagy fordítva: pápaságukat aranyoztatják a művészekkel. II. GYULA PÁPA (GULIANO DERRA ROVERA) ( ) PÁPASÁGA: ) VI. SÁNDOR PÁPA (RODRIGO DE BORGIA) ( ) PÁPASÁGA: )




























































AZ UTOLSÓ VACSORA HAGYOMÁNYOS ÁBRÁZOLÁSA
Jézus jeruzsálemi Utolsó Vacsorájának ismert leírásaiban a keresztény liturgiákat létrehozó alapmondat: "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre". Amit cselekedni kellett: a vacsora egyes elemei, a kenyér-törés, a kenyér és a bor kiosztása, hálaadó ima. Az Utolsó vacsora témájának korábbi értelmezései túlnyomó részben ezt a jelentet hangsúlyozták, Júdás a tanítványoktól elkülönülve, Jánost Jézus keblén pihenve ábrázolták. AZ UTOLSÓ VACSORA (EUKHARISZTIA) (MUSEO NACIONAL DEL PRADO) - JUAN DE JUANES





REMEKMŰVÉ TESZI A DRÁMAISÁGA
A festmény azt a drámai pillanatot ábrázolja, amikor Krisztus a tanítványai felé fordul, és közli velük, hogy az egyikük elárulja őt. ,,„Bizony mondom néktek, egyiktek elárul.”" A tanítványok megdöbbenve hallgatják Krisztus vádjait. Melyikünk? Én? Lehetetlen! Közülünk valaki? Aligha! Melyik csoport melyik tagja fogja elárulni? Ő itt mellettünk? Nem valószínű: elkülönülve ugyan, de ugyanazon oldalán vagyunk. Tehát a túloldali két csoport valamelyikéből valaki. A hozzá közelebbiből? Ez valószínű: az árulók felülreprezentáltak a közelállók között. Vagy aki a legszélre szorult? Ennek is van annyi valószínűsége... Tizenegy ember gondolata másik tizenegyről - az annyi mint 121. Százhuszonegy pszichológiai történet! Önmagáról is elgondolkodik talán néhányuk. A drámai hatás mindenestül az alakok elrendezéséből és mozgásából, nem pedig az arckifejezésekből fakad. Leonardo több mint három évig festette az Utolsó vacsorát. Minden kézmozdulatot, minden fejbiccentést, minden szemvillanást átgondolt, sőt matematikai pontossággal kiszámított; minden tökéletesen illeszkedik, idomul egymáshoz, minden egyensúlyban van, a tizenhárom alak egységes egészet alkot. A jelenet értelmét nyilvánvalóvá teszik az arckifejezések és a mozdulatok, amelyeknek Leonardo páratlan mestere: ,,Az embernek éppen olyan sokféle ozdulata van, amilyen sokféleképpen hullámzik a lelke. Mert minden új lelkiállapot több-kevesebb mozdulatot vált ki." Júdást pszichológiai eszközökkel különíti el - nem az asztal túloldalára helyezi el, a korábban szokásos módon, hanem úgy ábrázolja, amint a bűnös tanítványt megbénítja a rémület, s képtelen részt venni a többiek beszélgetésében.





A FESTÉSI TECHNIKA Társai a falfestményeiken szinte kivétel nélkül a freskótechnikát alkalmazták, s képeik épségben túlélték a századokat. De a freskófestőnek sietnie keltett, a festéket még a nedves vakolatra kellett felvinnie, hogy tökéletesen beszívódjon. Leonardo ezt nem tehette; neki idő kellett, az áhított tökélyt, roppant tehetsége ráadásaként, évekig tartó gürcöléssel akarta kicsikarni. Hiszen nemcsak festő volt, hanem feltaláló is, nem engedelmeskedhetett a vakolat, a mész és a festék parancsának. Meg kellett találnia a módját, miként kényszerítse rá a falat, hogy örök időkre megőrizze ecsetének vonásait. Sokáig azt hitték, hogy Leonardo olajfestékkel festette az Utolsó vacsorát; ám a vegyelemzés kimutatta, hogy a szilárd tempera valamiféle sajátságos változatát alkalmazta. Leonardo előbb az egész hatalmas felületet különleges alapozó réteggel vonta be, aztán feltalálta a maga olajtemperáját, amelyről szentül hitte, hogy ezer esztendőt is átvészel; csak ezután kezdte festeni a Megváltó drámáját. Most már nem kellett sietnie, elérte, hogy a refektórium fala évek múlva is ugyanolyan maradandóan szívja magába a festéket, mint az első napon. Sajnos a zseniális festési technika mégsem bizonyult tartósnak, amiről Goethe így ír: ,,Bizony szomorú, hogy ez az óvatos művész, aki nem győzte eléggé megválogatni a festékeit, tisztítania a firniszét, éppen a fstmény helyét, ami a legfontosabb, a döntő körülmény, nem nézte meg figyelmesen."





REMEKMŰVÉ TESZI A CENTRÁLIS PERSPEKTÍVA ALKALMAZÁSA
A kép központi tengelye egybeesik a néző látósugarával. A centrális perspektíva a valóságábrázlás szinte mértani szerkesztéssel megvalósított eszköze, amely a reneszánsz individuumot szolgálja. A kép helyszíne egy tágas, emeleti étkezőhelyiség. Az asztal szokatlanul alacsony, így a tanítványok nagyobbnak tűnnek a valóságosnál. A kazettás mennyezet összetartó vonalai a kép szembetűnő perspektíváját adják. A szokványos elemzések szerint ugyanazzal a funkcióval, mint a többi, a kezek, a szemek vonalai - hogy ráirányítsák a figyelmet a középen ülő Jézusra. A perspektíva enyészpontja a főalakban fut össze. Minden forma, minden mozdulat egy dologra összpontosul, Leonardo egységbe foglalt két dinamikus tömeget oly módon, hogy az egyensúly egyetlen ponton nyugszik. Az enyészpont egyszersmind és mindenekelőtt a képen ábrázolt piramisszerű világ csúcsa. A távlat két egymással szemben elhelyezkedő piramisból áll - írta Leonardo da Vinci. Az egyiknek a csúcsa a szemig ér, talpazata pedig a horizont távolságában fekszik. A másik talpazata esik a szem felé, s a csúcsa a látóhatára. A látszólag egyszerű elrendezés bravúros lelemény. A tizenkét apostolt két csoportba rendezte... az alakok mozdulatai révén a központi figurához is elevenen kapcsolódnak




















JÉZUS: AZ ŐSZI NAPÉJEGYENLŐSÉG
Középütt mint a Világ Világossága, konkrétabban mint az Igazság Napja jelenik meg Jézus, Értelmezése: Eljött a Nap után a Hold uralma, a sötétség a Földön kezdetét veszi, a Nap képviselője (Jézus) átadja a hatalmat a Holdnak, azaz meghal. AZ APOSTOLOK ÉS AZ ÁLLATÖVI JEGYEK Leonardo úgy festi meg az Utolsó vacsorát, hogy a korabeli - és egészen a XX. század végéig bezárólag a későbbi - asztrológiai tankönyveknek szabályszerű segédábrája lehetett. Egyértelműen az állatövi jegyek fiziognómiai sajátosságai szerint jellemzi az apostolok.





AZ APOSTOLOK ÉS AZ ÁLLATÖVI JEGYEK
Tőle jobbra és balra hármas csoportokban helyezkednek el a tanítványok és az ő tulajdonságai bomlanak le, aszerint, hogy az adott időszakban a fény az árnyékkal milyen arányban van, péterséggé, jakabsággá, jánossággá, és így tovább. Symbolon kártya képek: Thea Weller festőművésznő alkotásai






























































































 
 
0 komment , kategória:  Művészet  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2019.05 2019. Június 2019.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 18 db bejegyzés
e év: 254 db bejegyzés
Összes: 3868 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 923
  • e Hét: 4249
  • e Hónap: 16591
  • e Év: 405818
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.