|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2019-08-11 16:06:59, vasárnap
|
| |
| |
Turista
Egyre kisebb a piros hátizsák,
szerephez jut a szögesbot.
A láb
meredek utakat tördel tovább.
A fenyőket már felülről látja,
itt a szél csak a levegőt szántja,
úgy érzi, a madár is barátja...
Horpadásban havat gyúr magának,
és szívében megnő az alázat,
már válláig sem ér önmagának!
Lukátsi Vilma |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-11 15:57:38, vasárnap
|
| |
| |
Tízórai
...vajaskenyér és zöldpaprika:
diákkori íz az ínyemen,
elém villan ma is, ha eszem
nagyon boldog sok szeptemberem:
az iskola vadszőlős fala,
az ablakok mélyedései,
ahol a tízórainkat ettük,
"Szondy két apródja" rímei,
fizikapéldák, francia szavak,
bonyolult kémia képletek,
aranyporzós régi krónikák,
aranyporos gyönyörű reggelek...
Nem számolom, hogy hány éve múlt,
mióta nem vagyok diák,
de ma is, ha vajaskenyeret
eszem, s hozzá a zöldpaprikát,
meg-megerősödik a tudat,
hogy én ma is ugyanaz vagyok,
az évekkel együtt öregedve
még mindig
valamit váró gyermek maradok...
S a gondolatnyi halk imában,
míg a szalvétát elteszem,
a mindennapi kenyérrel együtt
köszönöm ezt is, Istenem!
Lukátsi Vilma |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-11 12:39:45, vasárnap
|
| |
| |
Így emlékezhetünk
(Emlékezzünk)
Úgy elrejtette a szíve kínját,
szenvedését csak a szó sejteti:
- jóllehet, hogy elvégeztetett,
de jaj annak, aki megteszi.
Csak annyit mondott: emlékezzetek rám,
ha szívetekbe fájni jár a bánat,
megtört testemre és kifolyt véremre,
mit áldozatul adtam e bűnös világnak.
Gyötrelmek útján vigyen a megbánás
lehajtott fejjel a kereszt felé,
s a hulló könnyek kemény gyémántkövén
boruljunk le az Isten elé.
S ami egy nehéz órán fájni tud,
az mind fájjon most nekünk,
méltóképpen talán csak így,
csak így emlékezhetünk.
Sírni illik nagy, égő könnyekkel,
mint amikor mélyen szánt a bánat,
s ne is kifelé, inkább befelé
mosson a könnyünk utat önmagának.
Páskulyné Kovács Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-11 12:14:18, vasárnap
|
| |
| |
Ne higgy a szónak
Vigyázz! Még nem igaz a szó,
még nem igaz, hogy béke van.
Csak álmodunk most egy kicsit,
boldogtalanul, boldogan.
Most más háza ég, de jaj,
az emlékezés itt lebeg!
Felettünk is szórt már tüzet
acéltestű madársereg.
Vigyázz! Még nem igaz a szó,
még nem igaz, hogy béke van.
A háború véres szárnyán
holnap talán már itt suhan.
Fekete angyala gyűjt majd
a letarolt mező felett
közös sírba üszkös csontot,
együtt anyát és gyermeket.
Ledőlt házak gerendáinak
foghíjas sora rád vicsorít,
és fáj, hogy élsz, és ezt látod,
hogy ember vagy, megalázott,
s a kín a lelkedig hasít.
Ne hidd! Még nem igaz a szó,
még nem igaz, hogy béke van!
Virrasztva állj őrhelyeden,
Istennek veled célja van!
Hangos szóval addig kiáltsd,
amíg mindenkihez elér:
minden ember testvéred itt,
legyen fekete, vagy fehér.
És ne félj vádolni bátran,
ki testvérre emel kezet,
ne félj kimondani a szót,
az idő hozzád elérkezett!
Tanítsd szeretni a világot,
és akkor hidd el, hogy béke van,
ha Istent keresi az ember,
mindenben, alázatosan.
Páskulyné Kovács Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-11 07:32:50, vasárnap
|
| |
| |
,,Ha ugyanis révületbe estünk, Istenért történt" 2Korintus 5,13
Isten hadseregében szokatlan katonák is vannak, és gyakran éppen ezek aratják a legnagyobb győzelmeket. Az Úr követésében sokszor nem mindennapi a magatartásuk. Eredeti megoldásokat alkalmaznak, ahelyett, hogy a hagyományosakhoz tartanák magukat. Mindig éppen azt mondják és teszik, amit a legkevésbé várnánk tőlük. Megszegik a nyelv szabályait, valamint a prédikálásét és a tanításét is, mégis nagy nyereséget jelentenek Isten országa számára. Gyakran felrázzák hallgatóságukat, s ezért nem felejtik el őket.
Ezek az irreguláris harcosok a gyötrelem állandó forrását jelentik a megállapodott hagyománytisztelők számára, akik a kultúra szabályainak megsértésétől elborzadnak. Más keresztyének megpróbálják megváltoztatni, egy kissé ,,normálisabbá" tenni őket - a tüzet kioltani! De ezek a próbálkozások általában kudarcra vannak ítélve.
Nehéz elképzelnünk, pedig így volt, hogy a mi Urunk is különcnek látszott kortársai előtt. ,,Olyan odaadással szentelte magát munkájának, hogy gyakran még enni sem volt ideje. Anyja és testvérei haza akarták hívni, mert azt hitték, hogy lassanként elveszti józan értelmét. Azt mondták róla: 'Magán kívül van.' Pedig az Úr Jézus volt az egészséges és értelmes, nem pedig fivérei" (W. Mackintosh Mackay).
Nyilvánvaló, hogy egyesek Pálnak is szemére vetették, hogy nem egészen normális. A szemrehányásra ezt felelte: ,,Ha révületbe estünk, Istenért történt" (2Kor 5,13).
Közülünk néhányan hallottak Istennek arról az ,,irreguláris" harcosáról, aki szendvicsemberként kettős plakáttal járt-kelt. Az elöl levő plakáton az volt olvasható: ,,Bolond vagyok, Krisztusért." A hátsón pedig: ,,Te kinek a bolondja vagy?"
Legtöbbünkkel az a probléma, hogy túlságosan is középszerűek vagyunk ahhoz, hogy a társadalomban valamit is meg tudjunk mozdítani Isten ügyében. Valaki ezt így fejezte ki: ,,Meghagyjuk magunkban a középszerűséget. Olyanok vagyunk, mint Péter, aki a bíróság épületén kívül állt, ahol Krisztust elítélték, és egyszerűen csak 'melegedett'."
Rowland Hill (1744-1833), a nagy londoni prédikátor, eredeti ember volt, éppen így C. T. Studd és Billy Bray (1794-1868, cornwali prédikátor) is. Ugyanígy W. P. Nicholson, az ír evangélista. Vajon másoknak kellett volna lenniük? Nem, mert ha meggondoljuk, hogy Isten jól fel tudta őket használni, akkor inkább azt kívánjuk, hogy mi is hasonlóbbak legyünk hozzájuk. ,,Ezerszer többet ér az eredetiség, mint a hatástalan megszokottság. Az első szeretet talán olykor sajátosan fejeződik ki, de hála Istennek, áldásosan. És közülünk némelyek - sajnos elveszítették ezt" (Fred Mitchell).
William MacDonald |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-11 07:28:31, vasárnap
|
| |
| |
,,Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak." (Róm 8,1)
A szenteknek birkózniuk kell az ördöggel, és dulakodniuk kell a halállal. Ily harcban az segít leginkább győzelemre, ha megtanuljuk a szenteknek ezt az énekét énekelni, vagyis magunkat megtagadni, és megtanulunk az Isten jobbjába kapaszkodni. Az ördög így nagyon ráfázik, bizony szalmát fog csépelni, mert hát: én semmi sem akarok lenni, minden én erősségem az Úr. Ha így teszek, megüresedtem magamtól és mindattól, ami az enyém, és szólhatok: - Mit harcolsz, te ördög? Hiába próbálsz saját erőmből végzett jó cselekedeteim és szentségem miatt Isten előtt bevádolni, én nem bírok ilyenekkel. Az Úr az én erősségem. Be akarsz vádolni bűneim miatt? Hát azok sincsenek nekem. Ítt az Úr hatalma van, azt addig vádolhatod, míg jólesik. Magamban nem ismerek sem bűnt, sem szentséget. Semmiről, semmiről sem tudok magamban, csak Isten erejéről. - Mit tehet hát az ördög, ha ily üres lelket talál, amely sem bűnt, sem szentséget nem ismer magában? Ám ha hűtlen leszel ehhez az énekhez, ő megtámad bűneid és jó cselekedeteid miatt, te rá tekintesz, rá hallgatsz, ő pedig el fog bánni veled kedve szerint, úgy, hogy elfelejted és elveszíted Istent, az ő segítő jobbját és mindent.
Luther Márton |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2019. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
8 db bejegyzés |
| e hónap: |
219 db bejegyzés |
| e év: |
7854 db bejegyzés |
| Összes: |
35918 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4150
- e Hét: 12862
- e Hónap: 24737
- e Év: 212539
|
|
|
Offline
