Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Gősi Vali: Velem maradsz
  2019-08-03 09:55:27, szombat
 
 





Gősi Vali
Velem maradsz



körforgás

*
szívemben

a késő nyárból
csak a pillanat maradt
ahogy a víz tükrére
rácsodálkozott a nap
a hang
a csend
- a szinte már nemlét -
a szótlan együttlétben
rejtőző emlék
...
velem maradsz
a szívemben hordalak
*
áradsz

a délutánból
akár a nyári nap
de itt az ősz
az esttel
sárguló emlék
és a perc szalad
de ott állsz a hold-ezüstben
a csillagok alatt
...
velem maradsz
a szívemben hordalak
*
talán a tél

a hó alatt bújó apró magok
a kis fürge rovarok
és a kő-nehéz bánat is
visszahúz marasztal
még nem menekít...
marad a fájón is szép
furcsa tél
valami hófehér
szerelem
...
velem maradsz
a szívemben hordalak
*
talán a tavasz

(ha meglátogat
újra majd)
az érti titkomat
mit úgy őrzök
(bár szétfeszít)
mint mikor rügy fakad
nyomában levél és virág
végül megint széllel elszálló
mag marad
...
velem maradsz
a szívemben hordalak

 
 
0 komment , kategória:  Gősi Vali  
Gősi Vali : Úgy lesz
  2019-08-03 09:28:53, szombat
 
 





Gősi Vali : Úgy lesz

(búcsú)levél a Mamának


A végtelenben sem leszel magad,
megsimít majd hálás sóhajom,
mint a szellő bércek havas ormát,
emlékeinket úgy cirógatom.

Ha fázom néha, téli ébredéskor,
a nélküled való fagyos hiányt
áldott lelked óvó lepelével
takarózva melegítem át.

Átölelve tartasz mindhalálig,
én hozzád bújok - örök kisgyerek,
s úgy lesz minden - mintha nem is félnék...
Dereng a fény, mégis rettegek...
 
 
0 komment , kategória:  Gősi Vali  
Csoóri Sándor: esti párbeszéd
  2019-08-03 08:50:22, szombat
 
 





Csoóri Sándor: esti párbeszéd


Jó estét, hársfa!
Hová készülsz?
-Bálba!

Hová, milyen bálba?
-Hold udvarába
sárgarigó-bálba.

Mit csinálsz te ott?
-Gyere velem majd meglátod,
ághegedűn muzsikálok,
rigóknak dalolok.


 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Csoóri Sándor : Azt modják
  2019-08-03 08:42:11, szombat
 
 




1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait, betegsége miatt, félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960-as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja.

A hatalom hamar észrevette, hogy Csoóri nem tartozik feltétlen hívei közé. Írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását, különös tekintettel a vidéki emberek sorsára. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig. Nem kaphatott komolyabb elismerést, díjakat. Budapesten élt, ahol a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel, Kósa Ferenccel.

Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben, valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. A Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselőjévé vált. A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere, melynek legfőbb ismérvei: a képekből áradó metafizikai sugárzás, a váratlan és meglepő asszociációk sora, a mindenkor személyes hangvétel mint hitelesítő jegy és a közösségi elkötelezettség. Szakolczay Lajos így fogalmazott: ,,Zrínyi kezéből vette ki a kardot, s Kosztolányi selyemsálát csavarta a nyakára." Görömbei András szerint ,,költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek." Mint monográfusa fogalmaz, a Csoóri-vers ,,sokrétegű, (...) gazdag képvilágú, érzékletes közvetlenséget és szürrealisztikus asszociációkat együtt mozgató, a természetet és a kozmoszt az emberi ügyek részévé és jelképévé avató, ritmusában nyugtalanságot és belső nyugalmat egyszerre sugalló". Verseit számos idegen nyelvre lefordították.

Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazza. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelmi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közzé a hatvanas évek elejétől. Németh László és Illyés Gyula nyomdokain haladva hozta létre a magyar esszéírás egyik csúcsteljesítményét: ,,Csoóri esszéi a magyar nemzeti önismeret elmélyítésének, gazdagításának bázisai" (Görömbei András).

A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban rendkívül magas volt, előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1990-ben egy néhányak által antiszemitának minősített cikke miatt több írótársa szembefordult vele, a Magyar Írószövetség pedig (amelynek elnökségi és választmányi tagja is volt) nyilvánosan elhatárolódott tőle.[10]

1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok monori találkozóján, ahol a találkozó második napján ,,Új magyar önépítés" címmel tartott referátumot.[11] 1987-ben egyike volt az Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat, 1988-) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.

Utolsó éveiben visszavonultan élt. A nyilvánosság előtt utoljára a 85. születésnapja tiszteletére szervezett ünnepségen jelent meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2016. szeptember 12-én halt meg. Szeptember 21-én temették el az Óbudai temetőben. Az állami szertartáson Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere, Tornai József költő és Kósa Ferenc filmrendező búcsúztatta.


Csoóri Sándor: Azt mondják

"Azt mondják holnap lesz karácsony -
Tornyos fenyőfám fölcicomázom
csillaggal angyalhaj-felhőkkel,
tutipán-szívű csengőkkel
s alárakom a kerék Földet,
ajándékként ígért jövőnket,
kicsomagolt vad álmainkat,
értünk vérző hatottainkat,
lemondásaink jaj-nyugalmát,
mint horpadt, sápadt aranyalmát."



 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Csoóri Sándor: Köznapi alkonyat
  2019-08-03 08:33:34, szombat
 
 





Csoóri Sándor:
Köznapi alkonyat

Orosz Jánosnak


Kialszik a pulykák vörös lebernyege:
alkonyodik.
Jönnek haza szalmával megrakott kocsik
s ráalvad a homály a tengelyekre.

A jegenyék, mint kilövésre váró rakéták,
égő holdak felé mutatnak -
Gyerekek suhognak hamvas házak előtt,
csillagai ők az utaknak.

Nem történt itt ma semmi, csak elcsépelték a búzát,
megzaklatták a gépeket, megitatták az állatot,
belenéztek a kútba, hűs vize csillogott
s pillantásaikat
az ég földjébe elvetették.

Nem történt itt ma semmi,
csak valaki valakire megharagudott,
ráfeszítette volna ellenségét a templomtoronyra
s örül, ha a templom tornya
elindul így a felhők közé gyalogolva.

Nem történt itt ma semmi, csak valaki a Nap fátylai közt
meglátta kedvese testét és megvakult;
a dél aranyos csúcsán állva a szélre gondolt,
míg arcába a széna gomolygó szála hullt.

A falu fölötti dombon egész nap
a szédület sárga trombitái szóltak -
aki hallotta őket,
megirigyelt a haláltól minden nyarat
s kertjébe édesgette a villámló rigókat.

Nem történt itt ma semmi, csak éppen hazaértem,
eljutva ennyi otthonos látomásig -
Állok most csak egy száraz orgonafa tövében,
fölnézek rá és kivirágzik.


 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Csoóri Sándor: Zöld utak és mély földutak
  2019-08-03 08:22:34, szombat
 
 





Csoóri Sándor:

Zöld utak és mély földutak


Nem indult el velem hajó
tengeren túlra, új hazákba,
elindulok hát hajó nélkül
tavaszba, télbe, őszbe, nyárba.

Zöld utak és mély földutak,
csapzott faluk, kökényes dombhát,
búvóhelyeim ti lesztek, míg
bűneimet összeírják.

Búvóhelyeim, messze Pesttől,
mint régi erdő régieknek,
mert futnia kell ma is annak,
ki a szemébe lángot ültet

s hangosan dong, dünnyög vagy átkoz,
öklén a kék eret mutatja
s nem cicázgat cicuska fajjal,
ha torkát jajszó fojtogatja.

Hadd múljanak hidak és tornyok,
fekete bárok asztalai!
Arcom helyére tölgylevél hull,
ha puskát fogna rám valaki.

Láthatatlan leszek, de látó,
bogáncsos, tüskés életű,
betyár a magam sorsa ellen
s nagykedvemben is keserű.



 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2019.07 2019. Augusztus 2019.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 80 db bejegyzés
e év: 815 db bejegyzés
Összes: 9225 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 730
  • e Hét: 14912
  • e Hónap: 27691
  • e Év: 235070
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.