2019-09-17 16:57:10, kedd
|
|
|
Hozzátartoznak az ünnepek az életünkhöz. Ha nem tudunk ünnepelni, csak szürke hétköznapjaink maradnak. Kell az ünnep. Kell, hogy erősitsen. Kell, hogy bátoritson, hogy tudjunk élni.
Más az ünnep és más az emlékazés. Emlékezünk tragédiákra, történelmi eseményekre, földrengésre, pusztulásra,. Az ünnep ennél sokkal több. Az ünnep segit élni. Ünnepelni azt tudjuk, ami valamikor volt, és a hatása most is jelen van. Ünnepelni azt tudjuk, aki élt, szolgált, tevlkenykedett, és valamiképpen most is példa, és erőt ad nekünk, aki volt, de most is valamiképpen számunkra jelen van.
Szent Istvánról általában úgy beszélnek, mint az államalapitóról és az egyházszervezőről. Szent Istvánt úgy szokták emlegetni, mint aki egy vándorló, kalandozó néptörzset Europához, a nyugati kereszténységhez kapcsolt. Vannak akik számára egyszerűen I.István, de vannak , nem is kevesen, akik számára István szent : Szent István király. Van mit köszönni neki, nyugodtan kimondhatjuk : Légy áldott, szent István király !
Szent Istvánra általában úgy tekintünk, mint aki szervezett, törvényeket alkotott. Igen szükséges, hogy legyenek törvények, amelyek meghatározzák életünket. De vajon mi az alapja a törvényeknek ? A pillanatnyi érdek, vagy olyan értékek, amelyekhez kétség nem férhet ? Mi a jó, és mi a rossz ? Mit szabad tennünk, mit nem szabad tennünk ?
Minden ember élete állandóan a választás feszültségében zajlik : mit tegyek ? Megtegyem ? Ne tegyem ? Mi a jó és mi a rossz ? |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|