Belépés
liliana01.blog.xfree.hu
Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben. Szalóki Lívia
1947.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Csorba Győző - Mint a kút
  2019-10-10 19:22:37, csütörtök
 
 


Csorba Győző - Mint a kút

,,Légy férfi! puha arcodat szoborrá merevítsd,
ne rebbenjen szemed:
halott tükörré kerekítsd -
a változó világ felett
közönnyel álljon, mint a telihold."
Ó, súlyos, ingó életem, botló s tápászkodó,
milyen nehéz parancs!
hisz úgy kell a bábáskodó
sírás is olykor! gyáva, roncs
szívemre ömlő könnyek melege.
Elengedsz - hideg útjaim bolyongjam egymagam,
te béke-hordozó,
azt gondolod, hogy hasztalan
kolonc és nyűg csupán a szó,
s az érintésed, mellyel védenél.
Hát elmondom: tudd végre, mint szeretném, hogy szeress,
- a szorgalmas napok
sorsunk kötik, s jó vége lesz
talán, talán megnyughatok,
s kigyúl a béke bennem, mint a nap. -
Hát elmondom: - sokat s nagyon törődnöd kell velem,
elhagynod nem szabad,
ó, nem szabad egy percre sem,
mert óhatatlan rámszakad
a cérnaszálon hintázó pokol.
Van példa rá: pár napja már veszett az életem,
és omlik, mint a köd,
a szívem nyirkos félelem
hűvöslő karjai között
reszket: - nem hallom gyönge hangodat.
,,Légy férfi" - biztatnám magam, de már nem biztatom,
hisz úgyis öncsalás;
fáj nélküled, panaszkodom,
akárhogyan csinálja más,
fáj nélküled, és sírok, mint a kút.


Híve vagyok a költészet demokratizmusának, de nem a pökhendi műveletlenség kiszolgálásának, hanem annak, hogy aki fárad érte és akar¬ja, aki hajlandó szellemi és érzelmi erőfeszítésre, az kapja is meg jutalmát: a műalkotás élvezésének örömét.
Csorba Győző Rádió - Költők albuma, bevezet
 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi költők egy csokorban  
Szabó Lőrinc: Beszélgetés a tengerrel
  2019-10-10 19:16:12, csütörtök
 
 


Szabó Lőrinc: Beszélgetés a tengerrel

Reggel óta ülök a parton
és nézem a hullámokat.
Mint csendes őrült, szakadatlan
fecseg a víz, nő és kicsap,
aztán függönyként lezuhog
a szirtről, ahol heverek,
és rögtön új rohamra indul
s játékát sohsem únja meg.

Minden percben vagy tizenötször
idehabzik a végtelen,
sebezhetetlen ölelése
ugrálva fut a köveken;
mint az idő, oly óriás
és oly puha az ereje,
nézem és oly kicsi vagyok, hogy
csak játszani tudok vele.

Hát játsszunk tovább, moss körül,
tenger, te hánykódó idő,
lüktesd föl rám perceidet,
örök-eleven temető;
az óra reggelt és delet
mér ki, tegnapot s holnapot:
saját magadban ringva te
az öröklétet mutatod.

Játsszuk, öröklét, a halált!
Szoktass a rosszhoz, játssz velem!
Partodon már évezredek
múltak el ép ily csendesen;
múljék el ez az egy nap is,
ez az egy ember, aki csak
vendégnek jött most messziről
és nézi hullámaidat.

Játsszunk, élet, te óriás,
örökkévaló őrület!
Tolmács nélkül is értem én
érthetetlen beszédedet:
magamnak vendég, neked annyi, -
neked még annyi sem vagyok...
Egy őrült fecseg és a másik
várja a lemenő napot.
 
 
0 komment , kategória:   Szabó Lőrinc  
József Attila - Távol zongora mellett
  2019-10-10 19:09:03, csütörtök
 
 


József Attila - Távol zongora mellett

A hangok ömlenek a zongorából,
Mint illatos teából száll a gőz.
Lassan simítja arcomat a mámor
És bennem most száz élet kergetőz.

Mártának hangja jut eszembe mostan,
Oly bársonyos volt s ez nem az övé.
Szegény, talizmánt tőle nem is hoztam.
Szemem mered a zongora fölé.

A csókos ajka itt remeg előttem,
Ó jaj, hogy tőle messze elvetődtem,
Ó jaj, emléke mért olyan erős?

Hová kell mennem? Nem enyhít a Távol.
És hangok ömlenek a zongorából,
Mint illatos teából száll a gőz.
 
 
0 komment , kategória:   József Attila  
Petri György - Amíg lehet
  2019-10-10 18:09:25, csütörtök
 
 


PETRI GYÖRGY: AMÍG LEHET

Ahogyan megyünk összebújva
az Iskola utcán fázós-boldogan (
,,őszi szerelem" - mondta kis pimasz
fiacskám) ,,őszi" - és akkor mi van?

bár, persze tudtuk mi is pontosan,
hogy ami jön, az tél, nem a tavasz,
hogy most már minden utoljára van,
hogy az öregség tele behavaz,

de addig itt a kocsma és az ágy,
addig legyen tivornya, buja vágy
amíg lehet. És aztán szépen együtt,

egymás kezét el többé nem engedjük,
s együtt, együtt bár úttalan-útatlan
toporgunk-tipegünk a tébolyult hóviharban.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Alföldy Géza – Ne keltsétek fel az álmodókat
  2019-10-10 18:05:48, csütörtök
 
 


Alföldy Géza - Ne keltsétek fel az álmodókat

Ne keltsétek fel az álmodókat,
amíg álmodnak, addig boldogok.
Foltozott gúnyájuk királyi palást,
aranykalászt ringat meg-sincs földjük.

Fölgyűlt könnyük gyémánttá válik.
Az égig szikrázik a földöntúli fény,
s az arany nagyot játszik a kék ég ívén.

Robotos testünk a szépség szobra,
ellopott lelkünk a jóság csokra.
Füsttől mart hangjuk orgonabúgás,
s márvány palotájukban a rabszolgatartó
rongyos koldusként száraz kenyérért kopog -

Ne keltsétek fel az álmodókat -
amíg álmodnak, addig boldogok!

 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi költők egy csokorban  
Paul Verlaine - Álmodom egy nőről
  2019-10-10 18:03:21, csütörtök
 
 


Paul Verlaine - Álmodom egy nőről

Álmodom egy nőről, akit nem ismerek,
forró és különös, áldott, nagy Látomás,
aki sohasem egy, s aki sohase más,
aki engem megért, aki engem szeret.

Mert ő megért. Neki, ó jaj, csupán neki
bús, áttetsző szívem többé már nem talány,
sápadt homlokomnak verejték-patakán
frissítve omlanak az ő szent könnyei.

Barna, szőke, vörös? Ó, nem tudom én, nem.
A neve? Emlékszem: lágyan zendül, mélyen
mint kedveseinké ott lenn, a sírba, lenn.

Nézése hallgatag szobrokénak mása,
szava messziről jön, komoly, bús, fénytelen:
mint elnémult drága szavak suhanása.



 
 
0 komment , kategória:   Paul Verlain  
Garai Gábor : Álmodj!
  2019-10-10 17:59:57, csütörtök
 
 


Garai Gábor : Álmodj!

Álmodj egy szép világot hol tenger a fény,
ott hol a béke az égig ér...
Álmodd,
hogy a szeretet örökké él,
A szívekben derű és senki sem fél...
Álmodd,
hogy az álmaid valóra váljanak,és elkerül minden,
mi szívednek fájhat.
 
 
0 komment , kategória:   Garai Gábor  
Adieu
  2019-10-10 17:57:38, csütörtök
 
 


Adieu
Molnár Imre - Szívem, ég veled

Még sosem tört oly veszett
fájdalom reám,
mint midőn szerelmemet
végül elhagyám.
Ámde vigasztalt a lány,
átkarolt, s meleg,
kedves szó kelt ajakán:
szívem, ég veled!

Hogy hallám e zengzetet,
édes íze, lám,
szívemnek lakója lett
s most is ott van ám!
Érzem, akkor szép arám
ajka szívemet
ezzel írta meg talán:
szívem, ég veled!

Édes kínján más kegyet
szívem nem kivár,
hiszen száz örömre egy
bú borul csupán,
ha ez ékes rózsaszál
messzi föld felett,
kér, hogy érte hordanám:
szívem, ég veled!
 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi költők egy csokorban  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2019.09 2019. Október 2019.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 60 db bejegyzés
e év: 520 db bejegyzés
Összes: 1188 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 222
  • e Hét: 1614
  • e Hónap: 3340
  • e Év: 49446
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.