Belépés
liliana01.blog.xfree.hu
Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben. Szalóki Lívia
1947.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Aradi vértanúk
  2019-10-05 18:51:32, szombat
 
 


Aradi 13
A 170 évvel ezelőtt kivégzett hősökre emlékezve.
Október hatodika nemzetközi gyásznap. Megemlékezünk az 1849-ben kivégzett aradi vértanúkról. Valójában nem tizenhárman, hanem tizenhatan voltak, mert bár nem ezen a napon, de Aradon felakasztottak még három szabadságharcost: Ormai Norbert honvéd ezredest, Kazinczy Lajos honvéd ezredest és Ludwig Hauk osztrák származású honvéd ezredest.
Az 16 aradi kivégzettet követte volna még a tizenhetedik: Lenkey János honvéd tábornok, aki a börtönben megőrült, ezért az osztrákok úgy döntöttek nem végzik ki, hagyják meghalni.
Az aradi vértanúk nem voltak mind magyarok. A legfiatalabb a harminc éves Leiningen-Westerburg Károly német gróf. Az osztrák Poeltenberg Ernő állítólag magyarul csak káromkodni tudott a katonák nagy örömére. Knezich Károly horvát, Damjanich János szerb katonacsalád leszármazottja. Ketten örménynek születtek: Lázár Vilmos ezredes és Kiss Ernő altábornagy.
A bresciai hiéna, Haynau parancsára golyó általi kivégzést négy vértanú kapta, a többiek akasztófán lelték halálukat, hóhéruk Franz Bott. (Thorma János festőművész az aradi vértanúk c. festményén megörökítette Franz Bottát.)

Az 1895-ös évben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulaton keresztül hirdette meg a kormány a millenáris történelmi festménypályázatot.
A közületi rendelésre, jelentős anyagi támogatással készült művek bemutatását az új Műcsarnokot fölavató ünnepi kiállítás súlypontjának tekintették.

Thorma János festménye, az Aradi vértanúk e nagyszabású tárlattal egy időben került a közönség elé.
Keletkezésének körülményei azonban eltértek a többi pályázati képtől, és bemutatása is rendhagyó módon történt.
Thorma festménye ugyanis nem volt pályázati munka; szerzője sem előlegre, sem biztos megvásárlásra nem számíthatott. A mű pedig, mint erről még szó lesz, nem kerülhetett a műcsarnoki termekbe, hanem külön épületben helyezték el.
Igazi, lélekből fakadt történelmi festmény csak egy került az ezredévi ünnep idején a közönség elé, egy nagybányai fiatal festőnek, Thorma Jánosnak műve, szenvedélyes lélek kiáltása a pusztában: az Aradi vértanúk című.
A monumentális alkotást - amely "hangos tiltakozás volt a hivatalos történelemhamisítás ellen" (Aradi Nóra) - a millenniumi korszak vezető körei és kultúrpolitikusai érthetően nem vállalták magukénak... az Aradi vértanúk nem kaphatott helyet az ezredévi ünnepségek alkalmából rendezett képzőművészeti monstre-tárlaton.
Thorma ekkor külön helyiséget bérelt a festmény bemutatására.
A képnek rendkívül nagy volt az érzelmi hatása: bár keskeny és rozoga falépcsőn kellett felkapaszkodni, ezrek és ezrek tódultak az Orczy-ház egyik emeleti termébe, hogy lássák a grandiózus művet.
Néhány hét múlva valamivel alkalmasabb helyiségben, a városligeti Vampetics-vendéglő nagytermében állították ki. Cikkek, tárcák, versek, ódák áradata dicsőítette a nagy alkotást és az ifjú művészt. Thorma neve országszerte ismertté vált.
1931-ben került sor arra, hogy - Petrovics Eleknek, a Szépművészeti Múzeum haladó szellemű, nagyérdemű főigazgatójának és Réti Istvánnak többször megismételt előterjesztésére - a magyar állam a festményt megvásárolja.
Az Aradi vértanúk befejezése időben egybeesett a nagybányai művésztelep megalapításával (1896). A kolónia megszületésében Thormának és Rétinek - a két régi nagybányainak - döntő része volt.
Ők bírták rá mesterüket, Hollósyt, hogy müncheni iskoláját nyaranként Nagybányára vigye, ahol végül is művészképző iskola és állandó telep létesült.

Forrás: Dévényi Iván: Thorma János, Bp., Corvina Kiadó, 1977, 8-11. oldal

 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Parádsasvár és környéke
  2019-10-05 18:47:49, szombat
 
 


Parádsasváron a Károlyi család idején ültetett vadgesztenyefasor szegélyezi a völgybe lefutó utat melynek végén jelentős tölgyfa és kegyhely várja az éppen arra túrázókat, sétálókat.

1. A Mátra területén országos viszonylatban is nagyon sok Mária és Boldogasszony jelenések helyszín van. Jelen helyen, a legenda szerint, egy férje által sokszor bántalmazott asszony menekült a falu irányából az úton, ahol egyszer csak ezen hatalmas fa gyökerében megbotlott és elesett. A földről felnézve Szűz Mária jelent meg és biztatta, hogy ne essen kétségbe, az Isten megsegíti. Hátranézvén látja, hogy a férj a szívéhez kapva összeesik és meghal. Hálából ezen majd 300 éves tölgy tövében emlékmű őrzi az isteni igazság rendíthetetlenségét.

2. A Károlyi család egyik tagját vadászat közben egy hatalmas vadkan felkergette a közeli kocsányos tölgyre, a fa mentette meg az életét, különben a vad felöklelte volna. Hálából ezért emelte mellette a Mária-képoszlopot.

3. Legenda pedig az hogy Rákóczi fejedelmünk ehhez a tölgyhöz kötötte a lovát itt megpihenve. S ez meg is tehette mert a tölgy több mint 300 éves már.

(Jónás Tibor írásával)
 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek innen-onnan  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2019.09 2019. Október 2019.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 60 db bejegyzés
e év: 520 db bejegyzés
Összes: 1188 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 222
  • e Hét: 1614
  • e Hónap: 3340
  • e Év: 49446
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.