|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2019-11-13 22:13:12, szerda
|
| |
| |
...... ........... ..............
Anya vagyok, - bár nem annak születtem.
Anyává én, egy csodás napon lettem.
Érdekel téged, hogy mit dolgozom?
Nem magyarázom, csak összefoglalom:
Mikor felkelek, még alszik a család,
nézik az álmuk szebbik oldalát.
Alvó arcukra lágy puszit adok,
ilyenkor én, egy halk vekker vagyok.
Így kezdődnek a munkás reggelek.
Ébresztő után a konyhába megyek,
Kezem által az asztal megtelik,
ahogy készítem a finom reggelit.
Amint leül az útra kész család,
szakácsból máris pincérré vedlek át,
ami csak kell, kezük alá rakom:
- “Ne menj el éhen, drága angyalom!"
Ők útra kelnek, én itthon maradok,
utánuk mindig szép rendet rakok.
Takarítónő - ez most a szerepem.
elvégzem én, - habár nem szeretem.
Azután én beszerző, is vagyok!
Ebédhez, vacsorához bevásárolok.
de kreatívnak kell lennem nagyon,
mert pénztárcámban nincs egy kis vagyon.
Ha nálunk baj van, valaki beteg,
én gyógyító, tudós orvos leszek,
és ápoló, ki nyugtat, borogat,
és gyógyszerész, ki kever porokat.
És tiszt leszek, ki parancsokat oszt,
és panaszkönyv, ha nem ízlik a koszt.
Ha ünnepelsz én tortát készítek,
s lám ilyenkor a cukrászt nézitek.
Mosoly az arcon, s már fotós leszek,
- hiszed - magamnak fényképezgetek?
Aztán, mikor majd elszáll az idő,
jó lesz, hogy annyi fénykép jön elő.
És délután, szép programod, ha van,
sofőr leszek, s szállítlak boldogan,
Legyen az sport, művészet, más egyéb,
én viszem el a kedves csemetém.
Ha nagy leszel, s rád tör a szerelem,
tanácsadóként beszélhetsz velem.
Tanár leszek, ki életre tanít,
és megsúgom a szerelem titkait.
Amit tanultam, azt mind átadom,
nem lazsálok, nincsen szabad napom.
Éjjel-nappal szolgálatban vagyok,
s amíg csak élek, ANYA maradok!
Aranyosi Ervin © 2014-02-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Anyák napja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-13 16:11:52, szerda
|
| |
| |
175 éve ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
...... .............
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Budapest képekben, hírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-13 16:03:14, szerda
|
| |
| |
Ferenc pápa: Az ördög elpusztítja az Isten képére teremtett embert
,,Isten az embert halhatatlannak teremtette, és lényét a saját hasonlatosságára alkotta. A halál a sátán irigységéből jött a világra; és akik vele tartanak, azok megtapasztalják. Az igazak lelke azonban Isten kezében van, és a halál kínja nem érheti őket" (Bölcs 2,23-3,9.)
Az ördög létezik, és az Isten Fia iránti gyűlöletből hinti el a gyűlölet magvait, melyek halált okoznak. Jézus Krisztus emberré lett, és a nagy hazudozó ezért akarja elpusztítani az emberiséget - mondta Ferenc pápa november 12-én reggeli homíliájában.
Ferenc pápa a napi olvasmányról, a Bölcsesség könyvének második fejezetéről elmélkedett homíliájában: ,,Isten az embert halhatatlannak teremtette, és lényét a saját hasonlatosságára alkotta. A halál a sátán irigységéből jött a világra; és akik vele tartanak, azok megtapasztalják. Az igazak lelke azonban Isten kezében van, és a halál kínja nem érheti őket" (Bölcs 2,23-3,9.)
Ez a gőgös angyal irigységből nem akarta elfogadni a megtestesülést, és ez vitte arra, hogy elpusztítsa az emberiséget. A pápa szerint így lép a szívünkbe a féltékenység, az irigység, a versengés, pedig békében élhetnénk egymással, mint testvérek. Ezzel egy pusztító harc veszi kezdetét, amire hárító reakció, hogy én nem pusztítok el senkit. Pedig a pletykálkodás és a kibeszélés is pusztít - szögezte le Ferenc pápa, alátámasztva Jakab apostol szavaival, miszerint a nyelv kegyetlen eszközként pusztít. De mi gyakorló keresztények vagyunk, hogyan is gyilkolhatnánk? A pápa erre a következőket felelte:
A harc bennünk van. Káin és Ábel is testvérek voltak, de az egyik féltékenysége és irigysége elpusztította a másikat.
Ferenc pápa a berlini fal leomlásának évfordulója kapcsán megemlítette a náci diktatúra kegyetlenségeit, valamint más háborús bűnöket. ,,Ezek mögött van valaki, aki mindezt mozgatja és műveli, mégpedig a kísértés. A gyóntatófülkében bevalljuk kísértéseinket, amikor valaki megérinti a szívünket, hogy rossz útra lépjünk. Van valaki, aki elhinti a pusztítást a szívünkben, aki gyűlöletet vet. Ma világosan ki kell mondani, hogy a gyűlöletnek sok magvetője van a világban" - hangsúlyozta Ferenc pápa.
A mindennap hallható hírek kapcsán a pápa megjegyezte, hogy azok alapja is a pusztító gyűlölet: a gyermekek éhhalála, valamint az ivóvíz, az oktatás és az egészségre nevelés hiánya megelőzhető lenne, azonban az erre szolgáló pénzekből pusztító fegyvereket gyártanak. ,,Ez történik a világban, a lelkünkben, az ördög irigysége miatt.
És mit irigyel az ördög tőlünk? Az emberi természetünket
- válaszolta a pápa. - Ezt nem képes eltűrni, ezért pusztítani kezd. Ez a gyökere az ördög irigységének, a rossznak, a kísértéseinknek. Ez a háború gyökere, az éhség és minden csapás gyökere."
Ferenc pápa megemlítette, még a politikában sem követendő norma a rombolás és a gyűlölet magjának elvetése, de néhányan mégis ezt teszik. A politikusnak ugyanaz a kísértése, hogy bemocskolja a másikat hazugsággal, miközben nem törődik az ország javával. Inkább sérteget, hogy elpusztítsa, letaszítsa a másikat, mert fél, hogy a másik jobb nála.
A pápa arra kérte a híveket, hogy gondolkodjanak el azon, miért van ma világszerte oly sok gyűlölet a családokban, a környezetben, a munkahelyeken. Az ördög irigységének a magvetése ez - a Szentírás világosan tanítja ezt. ,,Kérjük az Urat, növelje szívünkben a hitet Jézus Krisztusban, Isten Fiában: aki magára öltötte emberi természetünket, emberré lett, hogy a testünkkel harcoljon és a testünkben győzedelmeskedjen. Az Úr adjon erőt ahhoz, hogy ne vegyünk részt a nagy irigy, a nagy hazug, a gyűlölet elhintője játékaiban!" - zárta kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír 2019. november 12 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vatikan_Ferenc pápa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-13 09:17:48, szerda
|
| |
| |
Vallott nekem a Nyulak-szigete
Regék halk éjén. Íme, a titok:
Királyi atyja klastromba veté
Legendák szűzét, fehér Margitot.
Álom-leány volt: egy fojtott sikoly.
Ájulva hullt egy durva szó miatt.
S robogtak a királyi udvaron
Hajrázó, vad, bozontos férfiak.
Nyugatról várt sokáig valakit.
Nem vad bajszú, lármás, mokány nagyúr,
Dalos, törékeny, halk fiú legyen,
Asszonyos, kósza, könnyes trubadúr.
Már régen várt s megbénult a szive.
Zúgott a vár, prüszkölő, kún lovak
Hátán érkeztek hetyke magyarok.
Ő nem jött: egy csöndes álom-lovag.
Ő nem járt a Duna táján soha,
Egy halk dalú és halk csóku legény.
És Jézusnak áldozák Margitot,
Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén.
*
- Ady Endrének e verse legendára épül, történetmesélése ezért adhat félreértésre okot. Ugyanis a ,,Királyi atyja klastromba veté / Legendák szűzét, fehér Margitot" két olyan sor mindjárt a vers elején, melyek alapján Margitot egy erőszakos apai cselekedet, mintegy önkény áldozataként kell elképzelnünk, míg más források ezt árnyaltabban látják.
Szerintük e ,,klastromba" (kolostorba, zárdába) ,,vetés" megértése csakis a történelmi helyzet ismeretével együtt lehetséges. Az apa - IV. Béla királyunk - és az anya - Laszkarisz Márai bizánci hercegnő - tudniillik Margit nevű gyermekük születésekor épp Dalmáciában tartózkodtak, ahová a vesztes muhi csata után menekültek. Itt az ország pusztulása miatti kétségbeesésükben, vagyis Magyarország megmentéséért ajánlották föl újszülöttjüket az égieknek. A kis Margit ezért került három évesen a veszprémi apácákhoz, később pedig épp az apja által építtetett kolostorba, a Nyulak szigetére, melyet aztán róla nevezett el az utókor.
De a vers további része szintén félreérthető. Hisz Ady úgy mesél Margitról, mintha e fiatal lány élete egy ,,dalos, törékeny, halk fiú", egy ,,kósza, könnyes trubadúr" utáni várakozásban telt volna. Ezzel szemben úgy tartják, hogy hiába lett nem is egyszer kérője, Margit maga utasított vissza minden effajta közeledést és gondolatot. Élete a kolostori rend önként megnehezített formáinak betartásával telt. Egy XVI. századi legenda szerint idővel jövendőmondó képességekre tett szert, mellyel apjának volt a segítségére, halála után pedig teste három hétig nem indult oszlásnak, sőt rózsaillatot árasztott.
Szent Margit életét az egész keresztény világ ismeri, mély tiszteletben tartja...
/Penckófer János/
Szaval: Béres Ilona videó Link
Répa Ati - Videó 2 Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-13 09:12:21, szerda
|
| |
| |
- Igenaptár oldalon
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből -
Akiket Isten megigazultakká tett, azokat meg is dicsőítette.
Testvéreim!
Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, hisz mi még azt sem tudjuk, hogy hogyan kell helyesen imádkozni. A Lélek azonban maga könyörög bennünk, emberi szóval ki nem fejezhető fohászkodással. Isten pedig, aki a szíveket vizsgálja, tudja, hogy mit kíván bennünk a Lélek, mert ő Isten tetszése szerint jár közben a szentekért.
Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, hiszen ő saját elhatározásából választotta ki őket. Akiket ugyanis előre ismert, azokat eleve arra rendelte, hogy Fiának képmását öltsék magukra. Így lesz ő elsőszülött a sok testvér között.
Akiket előre erre rendelt, azokat meg is hívta, akiket meghívott, azokat igazzá tette, akiket pedig igazzá tett, azokat meg is dicsőítette.
Ez az Isten igéje. Róm 8,26-30
EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyben.
Abban az időben Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:
,,Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben."
Ezek az evangélium igéi. Mt 5,1-12a
*
- Wikipedia oldalon: Szentek listája
...... ........... .....
Itt olvasható: Link
- Magyar kurír oldalon 2019. november 13 Link
Mindenható, örök Isten, te megadtad, hogy egy napon ünnepeljük a magyar szentek és boldogok dicsőségét. Kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra áraszd bőven reánk nagy irgalmadat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
- Katolikus egyház Link
- Kultúra oldalon:
A magyar szentek és boldogok emléknapja
A magyar katolikus egyház november 13-án tartja a magyar szentek és boldogok emléknapját, mindazokét, akiknek ereklyéit magyar templomokban tisztelik, akik magyar földön születtek vagy Magyarországhoz kötődnek.
A kanonizált szentek és boldogok mellett a hétköznapok azon ismeretlen hőseiről, szentjeiről, vértanúiról is megemlékeznek ezen a napon, akiknek nincs külön ünnepük.
Eredetileg november 6-án volt az egyházmegye ereklyéinek ünnepe, majd 1984-ben - a II. Vatikáni zsinat liturgikus rendelkezései nyomán - a Magyar Katolikus Püspöki Kar határozott a november 13-i ünnep bevezetéséről. Ez tulajdonképpen egy külön magyar Mindenszentek ünnep. A statisztika 237 magyar szentet, szentéletű személyt, boldogot, boldogemlékűt, tiszteletre méltót tart számon. Ahogy Balanyi György Magyar szentek, szentéletű magyarok című kötetében írja: “Bízvást mondhatjuk, hogy nincs még egy középkori dinasztia, mely az életszentségnek és az erkölcsi szépségnek annyi és oly vonzó példáját hímezte volna nemzete történetébe, mint a keresztény Árpádfiak egymást követő nyolc-tíz nemzedéke a miénkbe. Hiszen középkori szentjeinknek és boldogjainknak jó fele belőlük, illetve oldalági leszármazottjaikból kerül ki." A középkorban az Árpád-ház adta a legtöbb szentet az európai uralkodó házak között, de később viszonylag kevés magyart avattak hivatalosan szentté. A kommunizmus bukása után II. János Pál pápa által adatott meg boldog Hedvig, boldog Kinga és a kassai vértanúk szentté avatása, valamint Apor Vilmos vértanú püspök, Romzsa Tódor vértanú püspök, Batthyány-Strattmann László, “a szegények orvosa" és IV. (Habsburg) Károly, az utolsó magyar király és osztrák császár boldoggá avatása. A kommunista diktatúrával szembeni keresztény tanúságtétel és mártíromság példái voltak: Mindszenty József (1892 - 1975) bíboros, hercegprímás, Márton Áron (1896 - 1980) erdélyi püspök, Scheffler János nagyváradi püspök - az ő boldoggá avatásuk folyamata megkezdődött. Ugyancsak folyamatban van Kaszap István (1916-1935) jezsuita novícius és Bogner Mária Margit (1905-1933) vizitációs apáca, a magyar Kis szent Teréz boldoggá avatása. Meszlényi Antal Münchenben megjelent Magyar szentek, szentéletű magyarok című könyve összefoglalja mindazon neves szentéletű személyeket, akiket a névtelenekkel együtt ünnepelnek november 13-án. Török József egyháztörténész professzor A magyar föld szentjei című műve (Ecclesia-Korda, Kecskemét, 1997.) 45 szentet, illetve boldogot sorol fel, életrajzi ismertetéssel. A világegyházban az új római naptár szerint a következő néhány ismert magyar szenteket ünneplik: Árpád-házi Szent István királyt augusztus 16-án; Kapisztrán Szent Jánost október 23-án; Árpád-házi Szent Erzsébetet (Elisabeth Hungariae) november 17-én.
- Ady Endre: Szent Margit LEGENDÁJA
Vallott nekem a Nyulak-szigete Regék halk éjén. Íme, a titok: Királyi atyja klastromba veté Legendák szűzét, fehér Margitot.
Álom-leány volt: egy fojtott sikoly. Ájulva hullt egy durva szó miatt. S robogtak a királyi udvaron Hajrázó, vad, bozontos férfiak.
Nyugatról várt sokáig valakit. Nem vadbajszú, lármás, mokány nagyúr, Dalos, törékeny, halk fiú legyen, Asszonyos, kósza, könnyes trubadúr.
Már régen várt s megbénult szive. Zúgott a vár, prüszkölő kún lovak Hátán érkeztek hetyke magyarok. Ő nem jött: egy csöndes álom-lovag.
Ő nem járt a Duna táján soha, Egy halk dalú és halk csóku legény. És Jézusnak áldozák Margitot, Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén
*
- Mindszenty alapítvány Link
- Az Árpád - ház Szentjei Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biblia - szentírások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-13 08:58:28, szerda
|
| |
| |
amíg a zsidó-keresztény forrásból táplálkozik.
...... ........
A Keresztény-Zsidó Tanács november 14-én konferenciát szervez a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán Az európai kultúra zsidó-keresztény gyökerei címmel. Ennek kapcsán kérdeztük a tanács társelnökét, Székely János szombathelyi megyéspüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottságának elnökét.
Miért fontos, mi a célja a konferenciának?
- A kereszténység és a zsidóság története kétezer év alatt nagyon sok konfliktussal, fájdalommal, összeütközéssel is járt a testvériség és az egymás megbecsülése, segítése gyakori példáin túl. Így van ez a magyarországi zsidóság történetében is, azzal együtt, hogy a magyar kultúrának és történelemnek hatalmas alakjai kerültek ki a zsidóság köréből. Gondolhatunk Radnóti Miklósra, Rejtő Jenőre, de akár Zwack Péterre és még nagyon sokakra. Sajnos jelen volt az előítéletek és ellentétek számos megnyilvánulása is. Gyakran Magyarország jelenkori problémáinak, feszültségeinek mélyén is rejtőzik valami ebből a történelmi örökségből. Nagyon fontos gyógyítani ezeket a sebeket, megismerni a történelmünk valós tényeit, megismertetni ezeket a fiatalokkal, és építeni a társadalmunkban a kölcsönös tiszteletet, jó akaratot.
A jelen konferencia címe, ,,Minden forrásom belőled fakad" - Az európai kultúra zsidó-keresztény gyökerei arra is utal, hogy a nyugati kultúrának az egyik legjelentősebb gyökere a Biblia, a közös zsidó-keresztény örökség, ezen alapszik a jogrendünk, az értékrendünk, de ebből a gyökérből fakadtak az ingyenes iskolák, kórházak, akár még az óriási technikai és tudományos fejlődés is, ami a nyugati kultúrát ennyire életerőssé tette. Jelenleg mintha nagyon sokan elfelejtenék azt, hogy ez volt az éltető gyökér, ami a kontinensünket táplálta, és ha ettől elszakadunk, akkor a kultúránk megbetegszik és elhal. A konferencia egyik célja, hogy ezt is világossá tegye minél többek előtt, hogy Európának csak addig van jövője, ez a szép és élhető világ, amit magunk körül látunk, addig tud megmaradni, amíg a kultúránkat létrehozó éltető forrásból táplálkozni tudunk.
- A rendezvény mottója a jövőre Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelmondata: ,,Minden forrásom belőled fakad". Van összefüggés? Ez lehet a közös kiindulási pont?
- Az eucharisztikus kongresszus jelmondata egy zsoltárvers. A 87. zsoltár pedig arról szól, hogy minden nemzet fölismeri majd Isten ajándékát, azt a kincset, amelyet a Biblián keresztül adott, az ószövetségi Isten népén keresztül, és aztán az idők teljességében Krisztuson keresztül - mind fölismerik majd, hogy a forrásaik innen fakadnak. A kongresszus kontextusában pedig mindez azt jelenti, arra is utal, hogy Európának forrása ez az isteni kinyilatkoztatás, ez az az éltető gyökér, amelyből táplálkoznia kell. A II. vatikáni zsinat fogalmazta meg, hogy az Eucharisztia forrás és csúcs. A jelen konferenciánk pedig ugyanerről szól, hogy európai kultúránk alapja a Biblia, az isteni kinyilatkoztatás ereje és fénye. Addig él a kultúránk, ameddig ehhez hűséges marad.
- Szent II. János Pál pápa azt mondta, a zsidók idősebb testvéreink, XVI. Benedek emeritus pápa úgy fogalmazott, hogy a zsidók ,,atyáink a hitben", Ferenc pápa pedig azt hangsúlyozta, hogy zsidók és keresztények mind Isten egyetlen családjához tartozunk. Miként tehetjük ezt eleven gyakorlattá, emelhetjük baráti, testvéri kapcsolattá?
- A zsidósággal való kapcsolatban óriási jelentősége volt és van a gesztusoknak, amelyek kifejezik a testvériséget, a megbecsülést, kifejezik a holokauszt kapcsán annak elismerését és felelősségünk felismerését, a zsidóság fájdalmának és tragédiájának átérzését. Éppen ezért volt nagy jelentősége például annak, hogy pápák elmentek a siratófalhoz, vagy a Jad Vasembe (holokauszt-emlékhely Jeruzsálemben). De nagy jelentősége van a baráti szavaknak is, amelyeket a pápák intéztek a zsidósághoz. Ezek közül kiemelkedik a II. vatikáni zsinat Nostra aetate dokumentuma, amely világossá teszi, hogy a ma élő zsidó testvéreink semmilyen módon nem tehetők felelőssé Krisztus elítéléséért, kereszthaláláért, és az antiszemitizmusnak a kereszténységben semmifajta helye nem lehet.
Annyira fontosak ezek a Katolikus Egyház részéről megtett gesztusok, hogy néhány évvel ezelőtt az ortodox rabbik világszövetsége ünnepélyes nyilatkozatot intézett főként a Katolikus Egyház felé, amelyben kifejezték, hogy ezt a zsidóság felé őszintén kinyújtott kezet el kell fogadni, ez a mennyei Atyánk akarata, és véget kell vetni a kétezer éves ellenségeskedésnek, meg nem értésnek, és föl kellene ismerni, hogy a világ jobbá tételében mi, keresztények és zsidók, a Biblia örökösei szövetségesek vagyunk és együtt munkálkodhatunk.
Miként lehetséges párbeszédet folytatni úgy, hogy mindkét monoteista vallás megőrizze identitását, egyiknek se sérüljön alapvető tantétele? Melyek azok a közös pontok, amelyek összekötnek bennünket?
- A zsidóság kinyilatkoztatott vallás, és a zsidó Szentírás, az ószövetségi Biblia éppen úgy szent könyve a kereszténységnek, mint a zsidóságnak. Éppen ezért a zsidósággal való kapcsolat és párbeszéd a legkiemeltebb, legközelebbi kapocs, amely a kereszténységet bármely más vallással összekötheti.
A hiteles párbeszéd soha nem azt jelenti, hogy valaki a saját identitását, hitét föl kellene hogy adja. A párbeszéd célja az, hogy megismerjük a másik hitét, életszemléletét, értékeit, megtanuljuk őt becsülni, szeretni, egyáltalán ismerjük a sajátos világszemléletét, és ilyen módon könnyebben el tudjuk fogadni, illetve tanuljunk is egymástól. A párbeszéd nem igényli, hogy bárki is lemondjon a maga hitéről. Gyönyörű példája ennek XVI. Benedek könyve, amelyet Neusner rabbinak egy Jézusról szóló könyvére válaszként írt. Az emeritus pápa pontosan azt értékelte nagyra Neusner rabbiban, hogy a zsidó hite alapján nagyon bátran és világosan megfogalmazza azokat a pontokat is, ahol egy zsidó ember Jézus üzenetét, az ő messiási és istenfiúi öntudatát nem tudja elfogadni.
- XVI. Benedek könyvét olvasva gyönyörűen és kristálytisztán rajzolódik ki mind a zsidóság hite, mind a kereszténységé. A hiteles párbeszéd nem az önfeladás árán születő látszatmegegyezés, felszíni harmóniakeresés, hanem egymás különbözőségeinek tiszteletén alapul.
- A történelem során gyakran használták fel politikusok, de sajnos egyházi személyek is a vallásokat háborúk, konfliktusok kirobbantásának igazolására, ma például a terroristák gyilkolnak Isten nevében. Mit tehetnek Önök (a Keresztény-Zsidó Tanács), illetve mi, hívők, hogy megértessük az emberekkel, akár mindennapi beszélgetések során: a vallások alapja a megbékélésre, szeretetre való törekvés, a szegényekkel, az élet kitaszítottjaival való kiemelt törődés.
- Ferenc pápa nagyon világosan megfogalmazta azt, hogy szent háború nem létezik. Csak a béke szent. Hiteles vallásosságból soha nem születhet erőszak. Óriási lépés Ferenc pápának és a kairói muszlim egyetem vezetőjének Abu-Dzabiban tett közös nyilatkozata, amelyben pont emellett tesznek mindketten hitet. Közös a meggyőződésünk: a hiteles istentiszteletből és imádásból a felebarát tisztelete és szeretete kell hogy fakadjon.
A magyarországi konferencia nem tud sokat hozzátenni például az iszlám vallással folytatott párbeszédhez és ahhoz, hogy a vallások béke- és emberszeretet melletti elköteleződése erősödjön a világban. De minden apró lépés ebben az irányban, akár az olyan lépések is, mint hogy a magyarországi muszlimok elnöke az üldözött keresztényekért és a békéért végzett imádságban nagy örömmel és nyitottsággal részt vett, hozzátehet ahhoz a történelmi méretű feladathoz, amellyel az emberiség a béke és az igazságosság megteremtéséért küzd.
- Püspök atya személy szerint mit remél a konferenciától?
Minden találkozás építi a testvériség szálait, a megértést, egymás megismerését. Óriási dolog volt, amikor Schweitzer József főrabbi Salkaházi Sára boldoggá avatásán az egész zsidóság nevében megköszönte mindazt, amit keresztények zsidók megmentéséért tettek, és különösen is Salkaházi Sára életáldozatát. Az egész magyar társadalom számára óriási üzenete volt ennek. Bízom abban, hogy a csütörtöki konferencia is egy lépés a testvériesebb Magyarország építésében, erősítésében.
A konferenciára nagy szeretettel várunk minden érdeklődőt, zsidó hitközségek, keresztény közösségek tagjait, mindazokat, akik érdeklődnek a vallástörténelem és egyáltalán a vallások iránt, és mindenkit, aki szeretné erősíteni hazánkban a testvériség és az emberiesség szálait.
Fotó: Merényi Zita
Bánlaki Zsanett és Bodnár Dániel/Magyar Kurír 2019. november 12. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dr. Székely János püspök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-13 08:52:34, szerda
|
| |
| |
Segítsünk egymásnak.
Évszázados német hagyományt elevenítenek fel az Első Óbudai Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola alsós diákjai, mikor lámpásaikkal iskolájuktól a Szentháromság-templomhoz vonulnak, ahol Szent Márton életét ismertető előadást mutatnak be. November 11-én csatlakoztunk menetükhöz.
...... .........
Messziről kitűnik a Vörösvári úti tízemeletes házak homlokzatai közül az Első Óbudai Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola vörös téglás épülete. A századfordulón, a főváros nagyszabású iskolaépítési programja keretében emelt épület udvarán az őszi alkonyatban teázó-beszélgető csoportok gyülekeznek. Az iskola egyik legerősebb hagyománya az 1995 óta minden évben megtartott Márton-napi ünnepség, mellyel Óbuda német ajkú lakosságának a 19. század második fele óta élő szokását elevenítik fel.
Kiürülnek a poharak, elfogy a libazsíros kenyér, a gyerekek tanítóikkal felsorakoznak. Mindenki kezében a saját maga készítette lampion, a felvonulás elengedhetetlen kelléke. A sokaságot lovasok vezetik fel, középen lovagol a Szent Mártont megjelenítő fáklyás alak. Indul a menet. Közben a város éli megszokott hétfő kora esti életét. Csúcsforgalom van, de a járdán mi erről nem veszünk tudomást. A gyerekek a hagyományos német Márton-napi dalokat éneklik, az autóáradat láthatólag a lovakat sem zavarja. Kerülővel jutunk az iskolával átellenben álló Szentháromság-templomhoz.
A kis templom teljesen megtelik. Itt van minden alsós osztály, a gyerekek szüleikkel, nagyszüleikkel. A jelenlévőket Fetterné Szőnyi Éva köszönti. Elmondja, az iskola mindenkori negyedik osztálya és a kórus ad ünnepi műsort. Már tanév elején megkezdődött a készülődés: a gyerekek színes lampionokat készítettek, korhű díszleteket terveztek, német nyelvű dalokat, verseket tanultak, legendákat olvastak Szent Márton életéről. Minden évben új darabot adnak elő. A mindenkori negyedikesek tanítóikkal és némettanáraikkal együtt írják és viszik színpadra a Márton-napi jelenetet. Mindezt német nyelven, zenével és énekkel színesítve.
Fetterné Szőnyi Éva feleleveníti Szent Márton életét, középpontba állítva a hozzá köthető csodákat, rávilágítva az ünnep üzenetére: Márton életpéldája arra hív mindannyiunkat, hogy segítsünk egymásnak, keressük meg és támogassuk a rászorulókat. Elmondja, az iskola gyűjtést indított rászoruló és beteg gyermekek javára, kéri a családokat az adakozásra.
Végül a Márton-nap még egy hagyományos kelléke megjelent: a gyerekek szépen díszített libakalácsot - liba alakú mézeskalácsot - kaptak emlékül.
Az ünnepi eseményen részt vett Neubrandt Istvánné, az óbudai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Bajzáth Ferenc, az óbuda-hegyvidéki Szentháromság-templom plébániai kormányzója.
*
- A Márton-napi felvonulás hagyománya
Az első feljegyzések Márton-napi felvonulásról 1867-ből származnak, a Rajna vidékéről. A leírás szerint a polgárok zenekarral, sok-sok énekkel kísérve vonultak fel a városokban. A menet élén, lovon haladó, Szent Mártont megszemélyesítő szereplő megjelenése későbbi fejlemény. Eredetileg főpásztori ornátust viselt, 1905-től pedig katonaruhába öltöztették. A 20. század elejétől a Márton-napi felvonulások Németország sok részén megjelentek. Magyarországon, így Óbudán is a betelepült németek révén vált ismertté. Az újkori felvonulásnak korábbi előzményei is vannak: a középkorban koldusok jártak házról házra élelemért. Később már csak gyerekek és diákok kopogtattak be az ajtókon, és köszönték meg a finomságokat énekkel az adakozónak.
Miért készül lámpás Szent Márton-napra?
A néprajzosok véleménye megoszlik a kérdésben. Az egyik, sokak által osztott vélemény szerint a következő evangéliumi szakaszhoz kapcsolódik: ,,Senki sem gyújt világot azért, hogy elrejtse, vagy véka alá tegye, hanem a tartóra, hogy aki csak belép, lássa fényét." De lehetséges magyarázat az is, hogy nagy ünnepeken gyakorta tartottak fáklyás-gyertyás körmenetet. A zárt lampionok a 19. század folyamán jelentek meg a Márton-napi felvonuláson. Először répát és tököt vájtak ki erre a célra, később kínai mintára papírlámpásokat készítettek.
...... ......
...... ..............
Honnan ered a libakalács?
A karácsonyt megelőző negyvennapos böjtben nemcsak a hús, hanem minden állati eredetű étel fogyasztását tiltották. A tojás-, tej- és zsírkészletet lehetőség szerint Márton-nap környékéig fel kellett élni, így az ünnepre különböző süteményeket is kínáltak.
Hogyan lett Márton a gyerekek kedvelt szentje?
Felvonulás, lampionkészítés, énekek - Szent Miklós-napján kívül nincs még egy egyházi ünnep annyira a gyerekekre szabva, mint német nyelvterületen Szent Mártoné. Kezdetben csak a felnőttek ünnepe volt, a személyéhez kötődő dalok és hagyományok később szólították meg a kisebbeket. A felvonulások kimondottan alkalmasak arra, hogy a felnövekvő nemzedékkel is megéreztessék az ünnep misztériumát.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír 2019. november 12 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márton napi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-13 08:44:01, szerda
|
| |
| |
Isten szeretete megmutatkozik Jézusban, aki azért jött, hogy közel hozza őt hozzánk, így meggyengült bizalmunk megerősödjön. Mindezt úgy teszi, hogy nem ütközik a szokásokba, hanem átlépi azok ember által kitalált és elavult rendelkezéseit. A gyógyulás hitelesítése a papok dolga volt. Csak így térhettek vissza a társadalomba azok a betegek, akiket kivetett magából a közösség, bűneik büntetéseként értelmezve bajaikat. Itt is megmutatkozik az általános emberi magatartás, ami végigkísérte a zsidó nép történelmét és a mi történelmünket. Ez pedig a hálátlanság. Jézus ezt tudja, mégis irgalmas az emberekhez.
Mikor adtál hálát legutóbb Istennek? Mikor mondtad utoljára ezt: Köszönöm?
Válaszom: Minden nap végén, este lefekvéskor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2019. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
246 db bejegyzés |
| e év: |
4631 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 6417
- e Hét: 18047
- e Hónap: 51201
- e Év: 284948
|
|
|
Offline
