|
2020-01-18 19:48:05, szombat
|
| |
| |
Erdélyi Magyar IRodalmi Rovat
Ma tisztelettel hoztam el Egyed Endre egy rendkívül sokatmondó versét. Olvassátok szeretettel!
Egyed Endre
Elegem van!
Elegem van már ebből halvány világból,
Ahol mindenki sír, panaszol és gyászol.
Ahol a boldogság is csak furcsa mámor,
Lehetőség helyett csak a pénzzel számol.
Elegem van, mindenki hamis világot vázol,
Az internet népe csak lájkol és lájkol,
Közben nem is vesszük észre az igaz barátot
Kamerán keresztül látjuk a valós világot.
Elegem van, abból aki szegénységét ossza,
Közben új telón hív, hogy ezt el is mondja
Sírás és panasz, ez a magyaroknak a vigasz,
Mondj ellent, hallgatlak, ha nem ez az igaz!
Kevés az akin látszik az önfeledt mosoly,
Szesz szagtól bűzlünk, közben üres a gyomor.
Szomorú látni hogy, mindenki rab, mindenki fogoly,
Kényelem, szenvedély, mámor: majd nyomor...
Elegem van, hogy robotként használnak
Profitot várnak és közben meg is aláznak.
Nehéz hálás lenni ha éhbérrel kínálnak
Szép szónak örüljünk? abból vegyünk házat?
Külföldre menekültek, ismerek több százat,
Nincs szakember, szarból építgetünk várat
Csodálkozunk azon ha csonttal hajígálnak,
Mint a lánchoz kötött kutyát, úgy tartnak: rabságban!
Szívesen látjuk magunkat királyi ruhában,
Koldusként aranyban-ezüstben, pompában,
Hat lovas hintók helyett, száz lovas verdákban,
Ha kiderülne minden: száz évek fegyházban.
Imákban kéne hinni s nem pénzéhes egyházban,
Elegem van, hogy, a hitemből is pénzt csinálnak.
Templomok épülnek míg a kórházak bezárnak,
Van hogy a tett a gyógyír, s nem a várás csodákra
Elegem van már ebből az anyagiasságból,
Azt hiszitek, hogy a pénz mi mindent pótol?
De időt nem vehetsz, az csak ami fontos
Semmit nem viszel át, ideje át gondold!
Elegem van abból, aki nem épít csak rombol
Vért szív, támad, lázad, pusztít, tombol
Elegem van sokszor, de az az érzés ápol,
Mikor szeretetet látok, az mindent kárpótol!
Fotó: Egyed Endre
Bejegyezte: Pál Tünde |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
