2020-01-08 10:30:44, szerda
|
|
|
Ismét látom szépségét a felkelő
napnak , a deres , ezüstösen
csillogó , reszkető avarnak .
Máris munkálkodik bennem
sok - sok tolakodó kérdés , mi is
lenne az , mit még szebbé tehetnék ? -
Hogy szándékaim , valóra
válthassam , a nélkül , hogy senki
lelkét soha meg ne bántsam .
Áldhassam a kezét annak az
embernek , aki sok küzdelmek
árán felnevelt engem .
S bármily feneketlen mélységekbe
estem , gondomat az Isten segített
cipelnem . Akkor ragyogott fel
leginkább előttem , mikor a sötétségben
oly kétségbe estem . Vigasztalást , örömet
csak őbenne leltem , s még ha sírnom
kellett is , akkor is nevettem !
**********
Bédné Marika : 2020 . 01 . 08 . 10 : 29 - saját versem
|
|
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|