Belépés
liliana01.blog.xfree.hu
Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben. Szalóki Lívia
1947.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 62 
Náray Tamás + egy vicc
  2020-02-17 15:35:13, hétfő
 
 


Náray Tamás divattervező, festőművész, író számomra igen kedves, inteligenciája, humora, de szókimondása is lenyűgöző. Egy vele készített interjúból idézek és ezzel együtt
Szent Péter látogatást tesz Lucifernél a purgatóriumban c. örökérvényű viccet is közre adok. Minden szó aktuális, kellemes olvasást kivánok.

Mióta volt ez a "barszelónás" sztorim, vagy négy tv-t és jópár újságot utasítottam vissza interjú-kérés ügyében. Mondjuk, legalább ők nem loptak, hanem tisztelettel megkérdeztek. Ezt ezúton is köszönöm. De elmondtam nekik, én is tisztelettel, hogy itthon vannak dolgok, amikről egyszerűen nem éri meg beszélni. És nem a profit miatt.
Hanem mert a magyar, állandóan valamiért, vagy éppen annak az ellenkezőjéért HŐBÖRGŐ HABITUS végül elhallgattatja azokat az embereket, akiknek talán érdemes volna a szavára adni. Akiknek a tapasztalatából, a világlátásából okulni lehetne. Eléggé el nem ítélhető módon, azt gondolom magamról, hogy esetleg az én véleményem is lehetne alkalomadtán megfontolandó...
És miért utasítottam vissza a médiában való megjelenést, én is, ahogy egyre többen is most már, ahogy hallom? Mert elegünk lett az ostoba csürhével való hadakozásból. Az önmagyarázásból, mire nagy nehezen "át tudjuk juttatni" a mondanivaló lényegét, és a "népek" hajlandóak azt megérteni, nem pedig azonnal támadásba lendülni, és ha éppen nincs más eszköz, akkor fasisztázni, liberálisozni, zsidózni, buzizni és cigányozni... szabadon választott. Csak fejlődni ne kelljen, vagy szélesíteni a látómezőt. Ezeket semmiképp.
Tulajdonképpen, a magamfajtának úgy is jó, ha a többiek nem tartanak igényt sem a meglátásaira, sem a segítségére. Sőt! Talán még jobb. De, hogy egyszerűbb, az biztos.
És ki a vesztes? Aki nem tanul mindabból, amit felkínálnak neki. Ez örök igazság. Mint, ahogy az is, hogy végülis az ő életük. Úgy szarják szét, ahogy akarják, vagy éppen tudják. Én, és a hozzám hasonlók már megoldottuk a magunkét.
Közzé teszek egy régi viccet. Minimum 50 éves. (A vicc logikáján, hogy hogyan kerül egy zsidó a purgatóriumba, nem kell kiakadni. Mert nem ez a lényege. Jó? Csak mondom...)
Tehát:
Szent Péter látogatást tesz a pokolban. Lucifer fogadja a purgatórium ajtajában és bevezeti őt az első terembe, ahol egy nagy üstben főnek az elkárhozott németek, iszonyú kínok között. De sehol egy őr, aki felügyelne rájuk.
-Nem jönnek ki? -kérdezi Szent Péter.
-Nem. Ők németek, fegyelmezettek. Ha egyszer ez a parancs, akkor ők azt végrehajtják, ha beledöglenek, akkor is.
Átmennek a következő terembe. Itt az elkárhozott zsidókat főzik. Mindenhol körben szuronyos botokkal felszerelt ördögök állnak, és folyamatosan hadakoznak az üst szélén kifelé igyekvőkkel.
-Hát, itt akad munka, úgy látom!
-Hát ezek a zsidók borzalmasak. Ezek alulról is tolják egymást kifelé, még akkor is, ha az, aki alul van megfullad. Aztán, ha egy kijut, azonnal szervezkedni kezd, és jönnek is vissza a többiekért. Alig győzzük visszaverni őket az üstbe!
A harmadik teremben nyugalom van. De az üstben lévő izzó folyadék erősen bugyborog.
-Ez kiknek a terme? -kérdezi Szent Péter.
-Ez a magyaroké.
-És rájuk sem kell vigyázni? Milyen fegyelmezettek!
-Nem, rájuk sem kell vigyázni. De nem azért, mert fegyelmezettek.
-Hanem?
-Hanem azért, mert ha egy ki akarna valahogy önerejéből mászni, húsz ráugrik és menthetetelenül visszarántja.

Na kérem szépen. Ugye tudjuk, hogy én már megettem a kenyerem javát, és lehettem talán első osztályos, amikor ez a vicc ment... Akkor persze nem is értettem igazán. De mára sikerült megértenem.
Mindenki végiggondolhatja, hogy azóta mi változott. Nem kéne felébredni?
További szép napot kívánok. Tisztelettel.
 
 
0 komment , kategória:  Mesék - Anekdoták  
Áprily Lajos : Mennék eléd
  2020-02-17 13:58:56, hétfő
 
 


Áprily Lajos : Mennék eléd

Mennék eléd, mert itt vagy már közel.
A déli oldalon leselkedel.
Gyökerek hallják könnyű léptedet,
átküldesz egy-egy halk leheletet,
mely szűzies még és illattalan,
de sejtető, jó langyossága van.
Csak arcom érzi még, nem sejti más,
varázs van benne, keltető varázs.
Ahol jársz, néma éberség fogad,
keresed a rügyes sombokrokat,
hogy langyosságoddal rájuk lehelj
s kipattanjon a sárga kis kehely.
Feljössz az élre, melyet hó erez,
íj válladon, a hátadon tegez,
benne az arany nyilakat hozod,
melyekkel a telet megnyilazod.
Mennék eléd, s mint fényváró anyám,
még utoljára elkiáltanám
nevedet, melyből napfény sugaraz:
Tavasz, tavasz! Tavasz, tavasz, tavasz!
 
 
0 komment , kategória:   Áprily Lajos  
Elfelejtetted a napot
  2020-02-17 13:55:44, hétfő
 
 


Tóth Árpád : Elfelejtetted a napot

Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap sütött
S lehunyt szemhéjaimon
Rózsaszínnel átütött.

Fáradt arcom szelíden
Tüzesítette a fény
S szem lehunyva a szokott
Utazásra vártam én,

Arra, mikor-halk hajó
Titokzatos tengeren,-
Fékvőszékem útrakél
S lázam sodrán ring velem

Felelőtlen, gyönyörű
Fantázia-tájakig,
Ahol romló életem
Némely bús álma lakik:

Mindaz, ami sohse lesz,
Mindaz, ami sohse volt,-
Így indultam ma is el,
Hunyt szemekkel, mint a holt,

Álmodozni: életet.
És úgy hajlott rám a nap,
Mintha pilláimra a
Rózsaszínű parazsat

Az a szent fény ejtené,
Mit még ott látott a szem
Isten-atyja kebelén,
S melyre szomjas szüntelen.

És egyszerre úgy esett,
Telin, forrón, hirtelen
Rád gondoltam s arra, hogy
Messze vagy és jaj nekem.

És megriadt szemeim
Felpattantak: a hegyek
Csúcsain már pirosan
Búsultak a fellegek.

És egy furcsa vízió
Vad erővel elkapott.
Úgy éreztem: kezeid
Tartották ma a napot.

Azért volt oly különös,
Minden fénynél édesebb,
És én ezt csak most tudom,
Amikor már este lett,

Mikor kezed fáradtan
Elejti már a napot
S szívemben is csöndesen
Elhallgatnak a dalok.

 
 
0 komment , kategória:   Tóth Árpád  
Ej ha!
  2020-02-17 11:18:53, hétfő
 
 


Ej ha!

Alberto és Alicia mindketten ápoltjai egy mentálhigiénés kórháznak.
Egy nap, amikor a kórház medencéje mellett mennek el, Alberto váratlanul
beleesik a medencébe, lesüllyed az aljára, s ott marad mozdulatlanul.
Alicia gyorsan beugrik, leúszik a medence aljára és kihúzza a társát.
Amikor a kórház igazgatója meghallotta Alicia hőstettét, kiadta, hogy
állítsák ki a zárójelentését, mert úgy gondolta, hogy most már
mentálisan stabil az állapota.
Az igazgató a következőket mondta Aliciának:
- Két hírem van a számára, egy jó és egy rossz. A jó hír, hogy kiadjuk a
zárójelentését, mert azzal, hogy beugrott a medencébe és megmentette
egy másik ápolt életét, azzal bizonyította, hogy képes krízishelyzetben
racionálisan gondolkodni és ebből arra következtettünk, hogy mentálisan
egészséges és elhagyhatja a kórházat.
A rossz hír az, hogy Alberto, akinek megmentette az életét, a fürdőben a
köpenye övével felakasztotta magát, röviddel azután, hogy Ön kihúzta őt a
medencéből.
Alicia, nagyon sajnálom, de Alberto elhunyt.
Alicia meglepetten mondja az igazgatónak:
- Nem ő akasztotta fel magát. Én akasztottam fel, hogy megszáradjon!


 
 
0 komment , kategória:  Mesék - Anekdoták  
Álomtündér
  2020-02-15 19:39:34, szombat
 
 


T.Fiser Ildikó - Álomtündér

Leszáll a köd lassan szemedre,
a szobádba az álom lebeg be.
Lopakodva, mint a tolvaj,
tolakodva érkezik,
épp, hogy érint, bíztatóan,
majd a csöndben távozik.
A szép álom tündérlánya
táncát vidám színekben járja,
csengő hangján szívedbe hatol
a dallam könnyed, lüktető varázsa.
Újraélednek a múlt csodái,
zengnek belé az álom falak,
kinyílnak a réten az emlékek virágai,
hogy többé el ne hervadjanak.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Öreg nénike és a macska
  2020-02-15 19:27:08, szombat
 
 


Kosztolányi Dezső:
Öreg nénike és a macska

Öreg nénikével már többször foglalkoztam. Közöltem, hogy fehérvarrónő, túl van a hetvenen, és nagyon szegény. Szegénysége pedig nem függ össze sem a szilárdulással, sem a lanyhulással. Inkább azzal hozható összefüggésbe, hogy egész életében dolgozott. Varrt mindent, amit egyáltalán varrni lehet. Inget, törölközőt, pólyát és zsebkendőt, paplant és szemfödőt. Ha nála vagyok udvarra néző, földes szobácskájában, jelképes ezüstfénnyel tündököl fel a homályban egyetlen kincse, melyet hosszú életében szerzett: a tű.
Most gyakran látom őt kora reggelek havában, a piacon. Félkesztyűt hord, mely keze fejét melegen tartja, viszont ujjait szabadon hagyja, hogy kedvükre fázhassanak. Odamentem hozzá, mert minden alkalmat megragadok, hogy beszélhessek vele. A bódék körül ácsorgott. Itt vaskampókról nyulak lógnak, megnyúzva, téli bundájukból kivetkőzve, s véres-lila húsuk didereg a fagyos levegőben. Együtt bámészkodtunk. Én arra gondoltam, milyen meghatóak ezek a meztelen testek, a leggyávább állatok, melyek azért mindig természetellenes módon múlnak ki, és hősi halált halnak, míg az oroszlánok, a legbátrabb állatok többnyire állatkerti magányukban pusztulnak el, orvosi felügyelet alatt, végelgyengülésben.
- Nyulat vesz? - kérdeztem tőle.
- Dehogy - mondja gyorsan és szégyenkezve, s meghökken attól a gondolattól, hogy ő talán nyulat is vehet. - Csak a fejet akarom hazavinni. Meg a belet.
- Magának?
- Nem, a macskának.
Öreg nénikének van egy kendermagos cicája, mely nagyon hasonlít hozzá. Az is igénytelen, sovány, mint ő. Sohase jut eszébe például, hogy egy milliárdos macskája is lehetne, s türelmesen viseli sorsát. Néha kitátja vérszegény száját, de hang nem jön ki belőle. Nem nyávog. Csak a gazdagok macskái nyávognak.
Jócskán kapunk mindent. Két nyúlfejet, sok nyúlbelet. Ha kiteregetnénk az utcára, legalább egy km hosszú lenne. Ballagunk a zsákmánnyal a budai viskó felé.
- Az a baj, kérem - sopánkodik az öreg nénike -, hogy nincs egér. Ősszel összefogdosta mind. Most nem talál semmit.

Rábólintok, és elismerem, hogy a helyzet nehéz. Kellemetlen, hogyha egerek vannak, de az is kellemetlen, hogyha nincsenek egerek. Semmi sincs rendben ezen a földön. De ha nem akad egér, akkor minek a macska?
- Az nagyon jó - szól az öreg nénike. - Különösen télen nagyon jó. - Hálás, emlékező mosoly tetszik fel pergamenarcán, amint beszél. - Tetszik tudni, este odabújik a paplanom alá, és melegíti a lábam. Olyan jól melegíti. Így alszunk el mindig. Én meg a macska.
A macska tehát az öreg nénike kályhája, mely kellő fűtőanyagot kíván, hogy aztán a kalóriákat átadhassa fázó lábainak, az egyetlen meleget, melyet még kap ezen a világon.
Emberek, vigyázzatok, hogy ki ne aludjék a szegények kályhája!


 
 
0 komment , kategória:  Mesék - Anekdoták  
Susie és a tanárnő
  2020-02-15 19:19:14, szombat
 
 


Megtanultad a számokat, Susie? - kérdi a tanárnő.
-Ühüm - mondja Susie-, az apukám megtanította nekem.
-Mi jön a három után?
-Négy - feleli Susie.
-Nagyon jó. És mondd csak, a hat után mi következik?
-Hét.
-Nagyszerű - mondja a tanítónő
-Apukád remek munkát végzett.
No, és mi jön a tíz után?
-A bubi.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Gyerekek szerint a Facebook..
  2020-02-15 19:11:50, szombat
 
 


Gyerekek szerint a Facebook...

- "A Facebook az egy közösségi háló. Mindenki bele van gabalyodva. Ezt a Nagypapa mondta."

- "Nem tudom mi az a Facebook, de karácsonyra azt kértem a Jézuskától."

- "Anyának is van Észbúkja, az olyan, mint az okos telefon."

- "A Fészbúk az egy olyan könyv, amit az egérrel lehet lapozni."

- "A Fészbúk az olyan, hogy ha sokat simogatod a telefonodat, akkor egyszer csak előjön."

- "A bátyám szerint a Fészbúkon jó csajok vannak. Én 9 éves vagyok és lány szóval nekem nem kell Fészbúk."

- "Apa letiltotta anyát a Fészbúkról, mert egész nap zenéket küldött neki. Nem tudom ez mit jelent, de most jól viselkedem, nehogy büntetésből Fészbúkot kapjak."
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tavasz várás hóvirággal
  2020-02-15 18:58:01, szombat
 
 


A tavasz nem csak önmagában szép, nem csak önmagáért szereted.
A tavaszban ugyanis már ott van a nyár ígérete. A ragyogó napsütésé, a melegé, az életé.
Még nincs nyár, de már tudod, hogy jön, hogy az következik. Így a boldog várakozás ideje is a tavasz. És így kétszeresen szép.
De van egy még szebb tavasz.
Ami a szívedben, a lelkedben ébred. És ez a tavasz a legszebb, a legfontosabb.
Mert ha a szívedben, a lelkedben tavasz él, akkor az ablakon túl lehet tél, lehet vihar, lehet bármi... ha kinézel, te csak virágzó magnóliát, nyíló virágokat, repdeső katicákat, csörgedező patakot látsz.
Mert a lelkedből látod.
A tavaszt.
Szíved tavaszát.

Csitáry-Hock Tamás
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Boldog Bálint napot PNG
  2020-02-14 14:19:41, péntek
 
 


 
 
0 komment , kategória:  Szerelem és szeretet  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 62 
2020.01 2020. Február 2020.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
242526272829 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 4 db bejegyzés
e hónap: 62 db bejegyzés
e év: 183 db bejegyzés
Összes: 1484 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 379
  • e Hét: 728
  • e Hónap: 6107
  • e Év: 24053
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.