|
2020-03-24 22:15:36, kedd
|
| |
| |
Csiszár Anna:
Magyarnak születtem
Magyarnak születtem,
mint előttem oly sokan
s oly nagyok...
sorolni se tudnám, hogyan,
de ha már így itt vagyok,
mint nagyjainak után egyedül:
gondolatimmal, csendekkel tarkított
esti tücsök-szóval hegedül,
fájdalmam muzsikája ez,
népem, egyenest nemzetem sóhaja,
mely gyönge, fiatal torokból kiált:
önmagam vagyok óhaja,
mert mit ér e név - ó, magyar!
ha viselőjét nem tartja semmi más,
csak esztelen, ragadós papírköteg...
mely nagyjainak sírjáig ás,
s nemzetem, Isten, áldd meg a magyart,
mivel mostanában nem tetted,
s nyújts feléje védő kart,
ezt kell mostan tenned,
hisz száz meg ezer hatalmas szól,
túlvilági élten túlról kiált
mind magyarul, nagyul egy nemzet szaván,
melyért e csöppnyi, fiatal sóhaj kiállt,
s kiállna, ha engedné e csoda haza,
ha tehetném, ha szeretném,
ez magyar hona! Ez nemzetünk sorsa!
poros, világi kabátom akkor levetném,
s nyelvvel, nagyokkal áldva,
visszagondolva Adyra, Arany Jánosra,
Petőfire, ó, Csokonai Vitéz Mihályra...
pennám tintába mártva sem festeném nemzetünk gyászosra,
s ez, mi fiatal, gyönge sóhajom:
magyarnak lenni szeretve örökre óhajom
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
Offline
