|
2020-05-12 11:16:49, kedd
|
| |
| |
Május 15-én "tömörítették", hogy a korabeli hivatalos szóhasználattal éljek gettóba Moson megye zsidóságát. Precízen, pontosan végrehajtja Sattler polgármester a felsőbb utasításokat. S még egy újságcikkben rá is tesz egy lapáttal, hiszen a vármegye mindig vigyázott, hogy elitje ne keveredjen, s ne engedjen maga közé zsidót. Hát ennek az elitnek igazán híre hamva sem volt soha. De nem ez a lényeg. S az sem, hogy hol van ma elit e híres vármegyében.
Erről tudósít a város lapocskája, arról már nem, amikor június 6-án kiterelik a gettó lakóit, hogy marhavagonokba zárva, elvigyék őket Győrbe, s onnét haláltáborokba. S arról is olvashatunk, hogy a zár alá vett vagyon az államé, s mielébb szét kellene osztani. (Honnét tudták vajon, hogy tulajdonosaik soha nem jöbbek vissza?) Arról nem olvashatunk, fényképet sem láttam egyet sem, hogy valaki, netán polgármesterük búcsúztatta volna őket. Nem volt idő ilyen nyavajgásokra.
Ezt a múlt szeletkét nagyon nem akarja tudomásul venni a ma városa. Hiába a nagy márvány emléktábla a volt Sattler-viilán, a barna mocsok letörölhetetlen róla.
Mi az ártatlan áldozatokra emlékezünk inkább. Nem hiányoztak senkinek ebben a városkában? Nekem ma is hiányoznak.
Mementót nekik Kovácsné Irének állított három vaskos kötetben. S köszönöm, hogy ezt én szerkeszthettem és adhattam ki. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
