Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
A stadionozás, avagy az évtized demagógiája
  2020-05-03 21:15:28, vasárnap
 
 










A STADIONOZÁS, AVAGY AZ ÉVTIZED DEMAGÓGIÁJA


Az Index.hu cikket írt a magyar stadionépítésekről 330 milliárddal zárul a stadionépítések évtizede címmel. Természetesen a közvélemény újfent felháborodott a hatalmas összegeken, és jellemzően érzelmi és politikai szempontból ítélték meg, és ítélték el az elmúlt évtized stadionépítéseit. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a tíz év alatt elköltött 330 milliárd forint valójában mennyire jelentős összeg az ország költségvetéséhez viszonyítva?

H. L. Mencken amerikai újságíró ismert mondása szerint demagóg az, aki olyan tanokat hirdet, amikről tudja, hogy hamisak, olyan embereknek, akikről tudja, hogy idióták.

Az elmúlt tíz év egyik legerősebb kormányellenes érve egyértelműen a "stadionozás". Csaknem minden témához hozzá lehet tenni hangulatfokozásként, hogy "bezzeg stadionra végtelen pénzt költ a kormány!" Felesleges lenne vitatni, hogy Orbán Viktor 2010-es kormányra kerülése, és Csányi Sándor MLSZ elnöksége óta látványosan felpörgött a stadionépítési láz, számos, évtizedek óta fel nem újított sportlétesítményt modernizáltak, vagy építettek meg Magyarországon. Elkészült az új nemzeti Puskás Aréna, a Honvédon kívül minden élvonalbeli csapat, és több másodosztályú csapat is új stadiont kapott.

Tíz év alatt összesen 330 milliárd forint ment stadionokra, ebből 190 milliárdot a 67 ezres új nemzeti stadion, a Puskás Aréna vitt el.

Röviden szemezgessünk az Index.hu cikkére a Facebookon érkezett kommentekből:

"Még olvasni is borzasztó!" "Dühítő, hogy erre ment el rengeteg pénz!" "Lerabolták az országot!" "Ennyi pénzt elherdálni erre a gyerekes labdázásra?" "Elmebeteg Orbán" "Elképesztő!"

Érzelmek helyett nézzük a számokat

A politikában láthatjuk, hogy rendkívül hatékony hangulatkeltő és szavazatszerző téma a stadionépítések kérdése. Egyszerűbb, és legfőképp célszerűbb az olvasók érzelmeire hatni, mint a számok mögé tekinteni. Mi most mégis - elsősorban közgazdász szemmel - utánaszámoltunk a stadionokra költött kiadásoknak.

330 milliárd forint ment el stadionok építésére és fejlesztésére, 10 év alatt.

Ebből az összegből 190 milliárd forint volt a - még ellenzéki politikusok szerint is fontos és szükséges - nemzeti Puskás Aréna. Itt érdemes megjegyezni, hogy nemzeti stadion 50 évente épül, a következő évtizedekben jó eséllyel senki nem fog újat építeni. A stadion novemberi megnyitójára rendkívüli érdeklődés volt, de csak 67 ezren tudtak jegyet vásárolni. Az új Puskásban rendezik meg a jövő évi foci-Eb három mérkőzését és a 2022-es Európa Liga-döntőt is.

Tehát 140 milliárd forintból épült számtalan kisebb-nagyobb stadion az egész országban. Ez rengeteg pénznek tűnik, de valójában rendkívül elenyésző összeg állami szinten. Érdemes tudni, hogy Magyarország éves költségvetése 21 ezer milliárd forint, de a stadionok tíz év alatt épültek folyamatosan.

Számszerűsítve az ország költségvetése az elmúlt tíz év alatt összesen 180.000.000.000.000 forint, azaz száznyolcvanezer milliárd forint volt. Ebből az összegből sportegyesületeknek készült stadionokra 140.000.000.000 forint, azaz száznegyven milliárd forint jutott, 2010 óta.

Egy egyszerű matematikai művelettel megtudhatjuk, hogy a költségvetésnek mekkora részét érintette a stadionépítés. Ha bárki elosztja a számokat, olyan eredményt kap, ami érzékelhetően nincs összhangban a médiából hallott stadionozás mértékével. Az eredmény 0,00078. Tehát a kiadások 0,00078-ad része ment el a klubok stadionjaira, ami a költségvetés 0,078 (!) százalékát jelenti. A Puskás Arénával együtt ugyanez a szám az állam kiadásainak 0,00183-ad része. Úgy is megfogalmazható, hogy az összes állami költség 0,18 százaléka ment el az összes épült stadionra, 99,82 százaléka pedig minden egyébre.

Hétköznapi példán keresztül ez olyan, mintha valaki a nettó 300.000 forintos fizetéséből pontosan 549 forintot költene stadionépítésre, sportfejlesztésre, közösségekre, települések fejlesztésére, és több ezer munkahely teremtésére.

A Puskás Aréna nélkül egy sör árát sem éri el az összeg: 300.000 forinthoz viszonyítva 234 forintba kerülne az összes épült klubstadion.

A stadionok futballra gyakorolt hatását nem vizsgálnánk, mivel annak megítélése is erősen szubjektív a tízmillió szövetségi kapitány országában. Lehet azt mondani, hogy az új stadion ellenére csökkent az Újpest és a Diósgyőr nézőszáma, de azzal is lehet érvelni, hogy a Ferencváros és a Zalaegerszeg tábora jelentősen nőtt. Fel lehet hozni, hogy sikertelen a magyar foci, de a 2016-os franciaországi foci-Eb csoportelsősége, a sikeres mérkőzések egész országra gyakorolt, évtizedek óta nem látott hatása, a vb döntős Horvátország tavalyi legyőzése, vagy az FTC Európa Liga szereplése sem megkérdőjelezhető.

A Puskás Aréna telt házas megnyitója 2019. november 15-én. Fotó Szabó Miklós




Elgondolkoztató, hogy az elmúlt 10 év egyik legszélesebb körben elterjedt kormánykritikus kommunikációs panelja mennyire volt felülreprezentálva, túlzottan hangoztatva a valós számok arányához mérten, és mennyivel inkább a politikai hangulatkeltést és haszonszerzést szolgálta, és szolgálja ma is. Ez ügyben számos párt és médium felelőssége, illetve érdeke felmerül.

Érdekes kérdés, hogy ha úgy tennék fel a kérdést, hogy "Ön szerint 1.000 forintból kevesebb mint 2 forintot megér-e a magyar sport támogatása, közösségek építése, települések fejlesztése és munkahelyek ezreinek létrehozása?", akkor vajon hányszor többen támogatnák és támogatták volna az elmúlt évtized stadionépítéseit?

Természetesen a kérdést rendszerint nem így teszik fel, hanem jellemzően félrevezetően, és politikai haszonszerzés céljából a valóságot elfedve hallunk a stadionokra költött elképzelhetetlenül nagy összegekről. Pedig milyen nagyszerű lenne, ha H. L. Mencken definíciója nem lenne ennyire találó a "stadionozás" kérdéskörével kapcsolatban.

Jánossy András Gedeon


Link



A Puskás Aréna






Alakul a hangulat a Puskás Arénánál a Magyarország-Uruguay meccs előtt!



Hidegrázós, ahogy először szólt a magyar himnusz a Puskás Arénában



 
 
0 komment , kategória:  Média  
A Proli - hogy összeálljon a kép
  2020-05-03 21:00:10, vasárnap
 
 




PROLI - HOGY ÖSSZEÁLLJON A KÉP










Szentesi Zöldi László: PROLI


Így nevezzük őt, és még véletlenül sem proletárnak vagy melósnak, esetleg munkásembernek. A proli mindezek selejtje, tudatlan és rosszindulatú lény.

Óvatos becsléssel azt mondjuk, inkább milliószámra, mint százezrével fordul elő hazánkban, és korántsem a nagyvárosokban, a kommunizmus évtizedei alatt mindenhol elterjedt. Igazi közege mindenesetre Budapest, itt szó szerint percenként botlunk prolikba, ha akarunk, ha nem.

Ha a proli lényegét óhajtjuk meghatározni, ezek a szavak jutnak eszünkbe: hőbörgés, irigység, hazudozás, igénytelenség, sunyiság, rosszindulat. Ebből a pompás koktélból keverték ki őt, és bármi történjék is vele, ezek a tulajdonságai beleivódtak lényébe, ahogyan az anyaföld is beszívja a radioaktív esőt.

Állandóan panaszkodik. Valahogy úgy kanyarítja a szót, hogy belásd, mindannyian áldozatok vagyunk. Megállás nélkül fröcsög belőle a gyűlölet, és rögtön ki is mondja, amire közben gondol. Útfelújítás a Rákóczi úton? ,,Rohadjon meg, aki kitalálta!" Határon túli magyarok? ,,Felőlem megdögölhet az összes!" Eleve úgy tekint a világra, hogy csak a rosszat vegye észre belőle. Semmilyen szép és nemes körülmény nem érdekli, észre sem veszi, mert lelki beállítottsága negatív, intrikus.

A proli mindig hazudik. Pontosabban szólva, nem tudod, mikor hazudik öncélúan és mikor hazudik valamilyen kifejezett céllal. Párbeszédre képtelen

Az emberek többségében a szellemi és testi erőfeszítések tiszteletet ébresztenek, benne viszont irigységen kívül semmit sem kelt a Nobel-díjas tudós vagy az olimpiai bajnok jelenléte.

Kulturális ízlése alantas és felszínes.Aki jól néz ki, nyugalmat és erőt sugall, a proli természetes ellensége. Egyszerűen nem bírja elviselni a szellemi jelenlétet, sunyi gyűlöletet táplál minden olyan politikus iránt, aki nem hízeleg neki, a prolinak. Időlegesen azt a pártot támogatja, amelyik a leginkább felébreszti benne rossz tulajdonságait, de főként a baloldali pártokra szavaz.Közösségi oldalakon ha van egyáltalán neki,gyakran kimutatja ellenkezését, szid, kritizál, hőbörög ,utálkozik szidja a rendszert, a kormányt ,az embereket.

A prolinak nincsen apja, se anyja, se Istene, se hazája. Embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan. Itt él köztünk, vegetál. Társadalmi, közösségi ügyekben tökéletesen használhatatlan. Ami a közösségé, azt semmire sem tartja, nem épít, csak rombol. Általában adót sem fizet, én tartom el. A prolihoz voltaképpen semmi köze a embernek. Nem honfitársunk, csak ugyanúgy néz ki a személyi igazolványunk. És annak ellenére, hogy mintha valami udvariatlanság volna, társadalmi tilalom övezi a megnevezését, jellemzését, igazából nagyon is létezik. Szerintem viszont az az udvariatlanság, hogy a fajtájából még mindig annyi járkál köztünk a XXI. században.


Link









A PROLI


"A proli ravasz. Nem hisz neked, bizalmatlan.

Meg van győződve arról, hogy be akarod csapni. Pláne, ha tudja, hogy tanultál és szellemi munkából élsz. Tanulni csak azt lehet, hogy őt hogy kell becsapni. A gondolkodás funkcióját tulajdonképpen ebben látja. Ezért ab ovo védekező állásba helyezkedik, s inkább ő üt először, mielőtt te ütnél, és hiába magyarázod utána, hogy te nem is akartál ütni. Ezért nem lehet prolival barátkozni! Vagy ha barátkozol, eljön a pillanat, amikor fellázad tehetetlen butaságában, meg van győződve arról, hogy meg akartad alázni, fitogtatni akartad a tudásodat és ezzel valami őt kihasználni akaró célt elérni, tehát valamilyen módon a kultúrával "kivenni a fegyvert a kezéből", amivel neki örökké védekezni kell az "okos" világ ellen, és mindezekért végül elárul.

Elárul mindent: téged, a világot, a saját életét. A proli örökké érzékeny. Bosszút kell állnia. A proli a legszörnyűbb állat a világon. Bár nem akarom az állatokat bántani. A proli nemcsak a fölötte állóval szemben kegyetlen: a hasonló proli szomszédja épp úgy ellensége. Lesi, figyeli, hogy mije van. Ha egy hamutartóval többje van, már följelenti, álmában megöli (ez a rosszabb).

Tehát maguk között sem tudnak békességben élni. Nem véletlen, hogy régen nem hagyták őket szabadjára. Ma azt mondják, hogy azért nem, mert féltek, hogy az urakat fölfalják. Nem! Az urak féltek, hogy ők egymást fölfalják!"


Mensáros László, az egykori neves színművész 1982-ben írta ezt a naplójába. Még a Kádár-rendszerben. A proli ugyanaz, mint a proletár, csak távolságtartóan és bizony lekezelően. A téma tabu volt a proletárdiktatúrában. Legalábbis így nyíltan kimondva. Inkább körül kellett írni, vagy még inkább kerülni kellett a témát.


Ma is! Aki előmerészkedne vele, azt nyomban gőgösnek bélyegeznék. Politikusok pedig végképp kerülik, mert abban a pillanatban sok hívet és szavazatot veszítenének vele.

Illetve mégsem. Választások után a vesztes fél emlegetni szokta ezt a kategóriát. Panelprolik. És elmondják mindennek, kicsinyesnek, földhözragadtnak, butának.

Igazuk van?

Egyáltalán: létezik-e még ez a réteg, ez a kategória, amit Mensáros már 1982-ben így jellemzett?

De még mennyire!

Rendszerfüggetlen.

Szeretik a Kádár-kor termékének és maradványának beállítani. Ennek erősen ellentmond a tapasztalat, hogy azóta mintha szaporodnának. Mások a külsőségei, de a lényeg ugyanaz benne.

Ami még rosszabb: még jobban megnőtt az egója!

Egyrészt azért, mert valamilyen szinten elhitte - bevette azt a cumit -, miszerint az úgynevezett ,,demokráciában" a Népé a hatalom, vagyis az övé, és hogy számít valamit a véleménye vagy a szavazata. A Kádár-féle proletárdiktatúrában ugyanez volt a mese, vagyis hogy a Népé, a közemberé a hatalom. De azt sokkal kevésbé hittük el. A mai demokráciás duma hatékonyabb ebből a szempontból, és így a csekély értelmű medvebocsok elhiszik, és magabiztosabbak tőle, amiatt pedig kellemetlenebbek a környezetükre.

Másrészt a korábbi kialakult struktúrák szétrohadásával és lerombolódásával felkeveredett a társadalom. Bármilyen minőségű is volt a régi rend, de legalább rend volt, de mostanra ez szétment, és az alja került felülre. Nekiszabadultak a bunkók.

Fokozza a problémát, hogy ha radikális változásokat akarunk elérni az ország gatyába rázására és a jelenlegi hazug és aljas berendezkedés túllépésére, ahhoz tényleg társadalmi összefogásra van-lesz-volna szükség. A proli mint réteg ebben nélkülözhetetlen. Megkerülhetetlen. Részben a létszáma miatt. Részben amiatt, hogy a prolinak kevés oka van ragaszkodni a mostani berendezkedéshez, és mozgósíthatóbb a változtatásokra.

Ehhez meg kell tanulni kezelni őket. Valahogy. Vezetésre, döntéshozásra nem alkalmasak. Viszont folyamatosan a ,,véleményüket" harsogják, és az ebből kialakuló általános töketlenkedés miatt nem lehet ötről hatra jutni. Tehát vezetni kell őket - de úgy, hogy ne vegyék észre. Ahhoz pedig be kell csapni vagy legalább terelgetni kell őket.

A Nép - amelynek a proli megkerülhetetlen része - saját maga vonja magára, hogy becsapják.

Egyebek közt ezért tartunk még mindig ott, ahol.


Link





 
 
0 komment , kategória:  Általános  
D-vitaminnal szó szerint megmentheti az életét a koronavírus
  2020-05-03 19:00:10, vasárnap
 
 







D-VITAMINNAL MEGMENTHETI AZ ÉLETÉT A KORONAVIRUSSAL SZEMBENi KÜZDELEMBEN


Szendi Gábor: A D-vitaminnal szó szerint megmentheti az életét a koronavírussal szembeni küzdelemben


Amit eddig csak közvetett adatok alapján tudtuk csak feltételezni, az most beigazolódott: a D-vitamin nagyon komoly védelmet nyújt a koronavírussal szemben már viszonylag alacsony D-vitamin szinten is.

Nemrég egy egyetemen tanító professzor idiótázta le egy internetes lapocska oldalán azokat, akik hisznek olyan hülyeségekben, mint hogy a vitaminok, jelesül, hogy a D- és a C-vitamin, hatásos volna a vírusok ellen. Még hogy a vitaminok hatnának a vírusokra? A múltkor még csak indirekt adatokkal tudtam szolgálni annak a feltevésnek az alátámasztására, hogy a D-vitamin igenis védelmet nyújthat a koronavírussal szemben, mint általában nyújt a légúti fertőzésekkel szemben is (A cikket itt olvashatja.). Az általam idézett cikkeket egy immunológus professzornak minimum ismernie kéne, dehát ezek szerint talán nem ismeri. Sajnálatos módon, a C-vitaminba vetett "hitet" az indiaiak tehénhúgyba vetett hitéhez hasonlította.

Ha valaki eddig nem értette, honnan származhat sok orvos vitaminellenessége, hát most megértheti. És egyben azt is beláthatja a cikk végére, hogy hány emberéletbe kerülhet még ez a vaskalaposság.

Mark M. Alipio orvoskutató semmi mást nem tett, mint igazoltan Covid-19-ben szenvedő betegnél folyamatosan tesztelte betegségük alatt a D-vitaminszintet (Alipio, 2020). Akinek lényegesen változott, azt kihagyta a vizsgálatból, így maradt 212 páciens, akiket tüneteik és betegségkimenetük alapján 4 csoportba osztott. Ezek: enyhe, átlagos, súlyos és kritikus. A súlyos betegeknek már voltak légzési nehézségeik, a kritikus állapotú betegeknek pedig légzési elégtelensége volt és intenzív osztályos kezelést igényelt.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg

A betegek 4 csoportjának az átlagos D-vitaminszintje a következőképpen nézett ki:


Klinikai kimenet . . . . . . . .Enyhe . . . . . .Átlagos . . . . .Súlyos . . . . .Kritikus

Esetszám (%). . . . . . . . . 49(23.1%) . . . 59(27.8%) . . . 56 (26.4%) . . 48 (22.6%)

D-vitaminszint (ng/ml) . 31.2 +1.08 . . .27.4+-2.14 . . . 21.2 +- 1.12 . .17.1 +-2.39


Mint látható, minél alacsonyabb volt az adott betegcsoportban az átlag D-vitaminszint, annál súlyosabban alakult a betegek állapota. Hogy itt nem egyes betegek szélsőséges értékei húzták le vagy fel az átlagot, azt jelzi, hogy a Kritikus állapotú 48 beteg közül mindössze kettőnek volt "normál" a D-vitaminszintje. Azért írok "normált", mert még az enyhe tüneteket mutató csoport 31.2 ng/ml szintje is tulajdonképpen csak a hivatalos orvoslás szerint "jó" szint, valójában minimum a duplájának kéne lennie még békeidőben is. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a betegek közt nem volt található egy sem, akinek kiugróan magas lett volna a D-vitamin szintje. Ők azok, akik nem kerülnek kórházba!

A "normál" D-vitaminszintet mutatók 85.5%-a enyhe tüneteket mutatott. Nyilván nem csupán a D-vitaminszint határozza meg a fertőzéshajlamot, hiszen, tudjuk, hogy az elhízottság és krónikus betegségek is alaposan beleszólnak a veszélyeztetettségbe. Ehhez képet azonban meglepő, hogy önmagában a D-vitaminszint, függetlenül az egyéb kockázati tényezőktől, ennyire erősen meghatározta, ki fogja enyhe tünetekkel megúszni a betegséget.

A magasabb D-vitaminszint 8-szoros esélyt jelentett arra, hogy a beteg enyhe tünetekkel ússza meg, és ne kerüljön a súlyos betegek közé. A kritikus állapotúakhoz képest még nagyobb a D-vitamin "normál" szintjének védőhatása: a vizsgálatban a legalacsonyabb D-vitaminszint a "normál"-hoz képest 20-szoros kockázatot jelentett arra, hogy a beteg kritikus állapotba kerüljön.

30 ng/ml szintet kb. 5-6000 NE napi D-vitamin fogyasztással lehet elérni. Az élet tehát fillérekből megvédhető.

Frank H. Lau és mtsi. egy másik vizsgálatban azt mutatták ki, hogy a Covid-19 betegekben gyakori a D-vitaminhiány (Lau és mtsi., 2020). Bevezetőjükben azt írják, hogy Louisiana-ban a népesség 32%-át alkotják az afro-amerikaiak, a Covid-19-ben elhunytaknak mégis a 70%-a afroamerikai. A bostoni hajléktalanok közt végzett vizsgálatban viszont 147 Covid-19-re pozitív személy teljesen tünetmentes volt. Hogy lehet ez? Úgy, hogy az afroamerikaiak 70-80%-a D-vitaminhiányos, míg a hajléktalanoknak, bár alultápláltak és piszkosak, de mivel állandóan a napon vannak, a D-vitaminszintjük magas.

Érdekes adatokkal szolgál a sajtó a színesbőrűek nagyobb kockázatával kapcsolatbanm, bár hajlanak rá, hogy inkább a hátrányos megkülönböztetéssel hozzák ezt összefüggésbe. Mint a HVG cikkírója írja, az angol egészségügy orvosainak 44%, ápolóinak negyede színesbőrű, az egészségügyi dolgozók halálozásáért mégis 74%-ban ők "felelnek". Az USA-ban a népesség 13%-a afroamerikai, a kórházban ápoltak harmada származik közülük. Chicagoban a lakosság 30%-a afroamerikai, a halottak 68%-a mégis afroamerikai. Ezek a számok egyértelműen arra utalnak, hogy a színesbőrűeknek a mérsékelt égövön alig tudnak valamennyei D-vitamint szintetizálni (Németh, 2020)

Vizsgálatukban 20 Covid-19 betegnek mérték meg a D-vitaminszintjét. Az intenzív osztályra kerültek 84.6%-ának volt D-vitaminhiánya, szemben a "normál" állapotú betegek 57%-ának. Még markánsabb eredmény, hogy az össze 75 év alatti, intenzív osztályon kezelt beteg 100%-ának volt D-vitaminhiánya. Azaz, amikor találgatják az emberek, hogy viszonylag fiatal ember miért kaphatta el a vírust és miért kerülhetett súlyos állapotba, arra - túl az alapbetegségeken - a D-vitaminhiány a válasz.

A kétkedők számára, akik a déli államok (Olasz-, Spanyol-, Görögország) példájával igyekeznek cáfolni a D-vitamin szerepét, feltételezve, hogy ahol süt a Nap, ott magas lehet az emberek D-vitaminszintje, a szerzők vizsgálatot idéznek, amely bizonyítja, hogy a déli országokban az emberek 70-80%-ának D-vitamin hiánya van, míg a svédek és norvégok közt (akik a halálozási arányszámban messze jobban állnak) a D-vitaminhiány gyakorisága 15-30%-os. (Mivel a tengeri halakban sok a D-vitamin.) És engem nem lepne meg, ha az idősotthonok lakói közt volna a legalacsonyabb a D-vitaminszint, ezért arat köztük oly mértékben a halál.

Összességében már ez a két elővizsgálat is vastagon alátámasztja a D-vitamin életmentő szerepét. Ha kézmosás, gumikesztyű és maszk mellé a közegészségügy végre ajánlaná a D-vitamint is, sokkal nagyobb hatást érne el a megbetegedés és halálozás csökkentésében, mint bármiféle távolságtartással és egyéb huncutságokkal. Persze, ezekre is szükség van, de ez csak a vírus elkerülését szolgálja. Aki sikerrel szeretne a vírussal megküzdeni - a találkozás előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, az sürgősen kezdje nagykanállal enni a D-vitamint.


Link








Koronavirus tájékoztató - Sokat megtanultunk az elmúlt két hónapban a vírusról
2020, május 3 - 13:31

Link



Ezen az élő térképen követhető a koronavírus terjedése

Link


Amikor a koronavírus megtámad egy egészséges, gyanútlan emberi sejtet.
A kékek az emberi sejtek, a sárga színűek pedig a vírusok. Kép: Flickr / NIAID




 
 
0 komment , kategória:  Egészségünk érdekében...  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2020.04 2020. Május 2020.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 27 db bejegyzés
e év: 132 db bejegyzés
Összes: 3947 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 974
  • e Hét: 12191
  • e Hónap: 10436
  • e Év: 282561
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.