Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Az ellenzék végig a vírusnak szurkolt
  2020-06-04 19:30:37, csütörtök
 
 







AZ ELLENZÉK VÉGIG A VÍRUSNAK SZURKOLT
Lokál, 2020. 06. 04. 00:01


Június 20-án megszűnhet a különleges jogrend és a veszélyhelyzet. Ennek kapcsán érdemes visszatekinteni, ki mit tett le az asztalra a járvány idején. Az ellenzéknek például csak hisztériázásra, hazudozásra, rémhírterjesztésre futotta, miközben a szakemberek azon dolgoztak, hogy a lehető legkevesebb ember betegedjen meg, és sikerüljön újraindítani a gazdaságot. A Lokálnak Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője segített megérteni a folyamatokat.


Folyamatos diktatúrázás

A különleges jogrend március 30-i elfogadása után például Jakab Péter, a Jobbik elnöke azt mondta, hogy Orbán Viktor megkoronázta a tízéves rezsimet, valamint átvitt értelemben önmagát. Szabó Tímea a ,,teljhatalom" miatt alkotmánybírósághoz akart fordulni.

- A koronavírus-törvény kapcsán számtalan álhír jelent meg a járvány során. Ezekkel ellentétben a legtöbb európai országhoz hasonlóan csak a járvány kapcsán alkothatott rendeleteket a kormány, ráadásul a járvány csillapodásával azonnal meg is szűnik a rendkívüli jogrend. Állításukkal ellentétben tehát a rendkívüli jogrend sem korlátlan, sem határidő nélküli felhatalmazást nem adott a kormányfőnek. Az ellenzék a koronavírus-törvény támadásával nagyban hátráltatta a járvány elleni védekezést - mondta a politológus.


Kritizálták a gazdaságmentő csomagot

A kormányfő április 6-án meghirdette a gazdaságvédelmi akcióterv második ütemét, amely egy kilencezer milliárdos intézkedéscsomag, és tartalmazza többek közt a bértámogatást, a turizmus és a mezőgazdaság fejlesztését, a beruházások támogatását, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítését. Erre reagált úgy Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője, hogy Orbán Viktor diktátorosat játszik.

- A járvány gazdasági hatásai rendkívül súlyosak, számos európai ország már az év első három hónapjában recesszióba süllyedt. Magyarország ezzel szemben még növekedni tudott, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság stabil állapotban néz szembe a mostani válsággal. A gazdaságvédelmi akcióterv is egy nagyszabású gazdaságélénkítő program, amelynek köszönhetően rövid időn belül visszatérhet a magyar gazdaság arra az útra, amelyen a járvány előtt is járt. Tordai Bencének és a hozzá hasonlóan gondolkodó politikusoknak vélhetően nem tetszik a sikeres gazdaságpolitika, hiszen többek között ennek is köszönhetően nő a kormánypártok támogatottsága - magyarázta Deák Dániel az érthetetlen kritika okát.


A lélegeztetőgépeknek sem örültek

Orbán Viktor a Műegyetemen a hazai lélegeztetőgép-gyártás megkezdéséről tájékozódott. Aznap az Európai Parlament egy hazánkat kritizáló állásfoglalást adott ki, amelynek kapcsán a DK-s Dobrev Klára és a momentumos Donáth Anna az egészségügyi dolgozók helyett inkább Brüsszelnek tapsolt.

- Magyarország időben reagált a járványra, az egészségügyi rendszert is gyorsan elkezdte felkészíteni egy esetleges tömeges megbetegedés kezelésére. Hatalmas siker, hogy hazánk önellátó is lehet védőfelszerelések és lélegeztetőgépek gyártásában, érthetetlen, hogy ez miért nem tetszik az ellenzéknek. Sokszor úgy tűnt a járvány idején, mintha ők inkább Magyarország sikertelenségének örülnének - fogalmazott Deák.


Gyurcsány fantazmagóriái

A járvány alatt Gyurcsány Ferenc újra aktivizálta magát, zavarosan előadott ,,karanténvideóival" hívta fel magára a figyelmet, többször a parlamentben is megjelent, ahol hasonló performance-t adott elő.

- Gyurcsány Ferenc akar lenni az ellenzék vezetője, ezért mond mindig olyan képtelenségeket, amelyekkel felhívja magára a figyelmet. A valóság rendre rácáfol ezekre a fantazmagóriákra, nem véletlen, hogy ő az ország egyik legelutasítottabb politikusa. Van egy szűk balliberális szavazótábor, amelyet meg tud szólítani az üzeneteivel, azonban a társadalom nagy része átlát a szitán, és nem hisz Gyurcsány Ferencnek - magyarázta lapunknak Deák Dániel. A napokban volt a 14. évfordulója az őszödi beszédnek, amelyben Gyurcsány kormányfőként elismerte: ,,hazudtunk reggel, éjjel meg este".

Link

























 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
Minden magyarnak fáj Trianon
  2020-06-04 19:00:50, csütörtök
 
 













MINDEN MAGYARNAK FÁJ TRIANON


Száz éve írták alá az országot megcsonkító és feldaraboló diktátumot, a trianoni békeszerződést. Ma nemcsak az ország, de az egész világ magyarsága erre emlékezik.

A trianoni országvesztés egyértelműen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját jelenti. Ugyanakkor Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha 1918-1919-ben a magyar baloldal nem árulja el a nemzetet. Ezt mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában a Házelnök. Kövér László szerint bár a magyar baloldal több, mint száz éve újra és újra rátámad hazánkra, de a száz éve a Nagy Trianon-palotában halálra itélt Magyarország és magyar nemzet nemcsak él, hanem olyan teljesítményt tett le a világ asztalára ez idő alatt, ami jogos büszkeséggel tölthet el bennünket. Hozzátette: a jövőt illetően hinni kell az egy isteni örök igazságban.


Kronológia

1914. július 28.: kitör az első világháború.

1918. október-november: véget ér az első világháború, az Osztrák-Magyar Monarchia és szövetségesei veszítenek. Kitör Budapesten az őszirózsás forradalom, a miniszterelnököt, Tisza Istvánt megölik, az antantbarát, Baloldali Kárilyi Mihály lesz az uj kormányfő. A Károlyi kormány leszereli a hadsereget, a szerb, a román, a csehszlovák haderő elkezdi a később elcsatolt területek megszállását.

1920. június 4.: aláírják a trianoni békeszerződést.







Néhány tény, amit mindenkinek tudnia kell Trianonról

1. A békeszerződést 1920. június 4-én, 16.32-kor írták alá, versailles-i Nagy Trianon-kastélyban.

2. Mivel egyetlen rangos és ismert politikus nem akarta aláírni, ezért végül a munkaügyi miniszter és egy államtitkár látta el kézjegyével - tiltakozásul ők is állva.

3. A történelmi Magyarország területének kétharmadát csatolták el, több millió magyar lett más ország állampolgára.

4. Az elcsatolt országrészekből több százezer magyar menekült a megmaradt országrészbe, ők sokáig vasúti kocsikban laktak.

5. Az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban aláírt, Magyarország új határait rögzítő békeszerződésről az a legenda járja, hogy száz év múlva, azaz 2020-ban hatályát veszti. Sajnálatos módon a szerződésben nincs szó semmiféle időkorlátról, ráadásul a trianoni határokat az 1947-es párizsi békeszerződésben három falu kivételével, amelyeket Magyarországtól vettek el, újra rögzítették.

6. A Trianoni békeszerződés 124. cikke értelmében Magyarországon tilos volt (még kereskedelmi célra is!) tengeralattjárót építeni.

7. Ha a győztes államok összes területi követelését jóváhagyták volna, akkor nagyjából a Duna-Tisza köze, Budapest és a Dunántúl egy kis része maradt volna meg Magyarországnak.

8. A magyar békedelegáció egy kézinyomdát is vitt magával Párizsba, amelyet biciklivel tudtak hajtani. Apponyi Albert idős kora miatt nem pattant nyeregbe, de Teleki Pál serényen nyomta a pedált, hogy ki tudják nyomtatni a memorandumokat.

9. A trianoni békeszerződéshez mellékelt térkép méretaránya 1:1000000 volt, ami annyit tett, hogy a térkép felbontása kb. a fele volt a mai autóstérképeknek, azaz nagyon pontatlan volt. Az elnagyolt térkép miatt egyes határszakaszokon határkijelölő bizottságok állapították meg a pontos, végleges határvonalat.

10 ,,A magyaroknak sok okos grófjuk van, de pont a legbutábbat kellett elnökké választaniuk" - mondta a híres osztrák pszichiáter Sigmund Freud Károlyi Mihály magyar miniszterelnökről.

11. 1918. december 1-jén a gyulafehérvári román gyűlésen mondták ki Erdély és Románia egyesülését. A MÁV a magyar kormány utasítására ingyenesen különvonatokat indított a küldöttek részére.

12. Az 1918. december 1-jén megtartott, Erdély Romániával való egyesülését kimondó gyulafehérvári román nagygyűlést követően néhány román többségű erdélyi település lakossága tiltakozott az egyoldalú egyesítés ellen. Az Arad vármegyei Mácsa község lakói kijelentették, hogy nem akarnak a román király igája alá kerülni, és inkább Békés megyéhez csatlakoznak.

13. A gyulafehérvári román nagygyűlés - amelyet a román politikusok ,,nemzetgyűlésnek" neveztek - egyesülést kimondó határozata azért volt fontos Románia számára, mert ezzel elkerülhették a vitatott területek hovatartozását eldöntő népszavazás kiírását.

14. A Magyarországtól elszakított Erdély, Bánság, Partium és Máramaros városaiban az 1910-es adatok szerint csupán 17,6 százalékot tett ki a románság, ez húsz évvel később sem lépett 35 százalék fölé.

15. Volt olyan település, amit ,,kettévágott" az új határ, például Komáromot, Nagylakot vagy Somoskőt.

16. Több helyen fegyveres ellenállás szerveződött magyar részről a megszálló csapatok ellen, emiatt például Sopron és környéke vagy Balassagyarmat Magyarország része maradt.

17. A porcelángyáráról elhíresült Hollóháza a szerződés után két hétig Csehszlovákiához tartozott, végül sikerült elérni, hogy ne csak a gyár, hanem a település is visszakerüljön Magyarországhoz.

18. A Csehszlovákiához csatolt felvidéki Léván 1919 januárjában felmerült a Palóc Magyar Köztársaság életre hívásának ötlete. A teljes magyar Felvidéket magába foglaló államnak szoros együttműködést kellett volna kialakítania déli szomszédjával, Magyarországgal. A végső cél az anyaországgal való összeolvadás lett volna.

19. Az Egyesült Államok kongresszusa nem ratifikálta az USA párizsi nagykövete által aláírt trianoni szerződést. A számunkra hízelgő gesztus azonban nemcsak a magyaroknak szólt. Az amerikai törvényhozás ugyanis egyetlen első világháborús békeszerződést sem hagyta jóvá, mert azok a Nemzetek Szövetsége alapokmányának első bekezdésének részét képezték, az USA viszont nem akart belépni a szervezetbe.

20. Több legenda is kapcsolódik Trianonhoz. Például, hogy a francia miniszterelnök magyar menye miatt utálta a magyarokat, ezért kedvezett a románoknak, vagy hogy 100 után érvényét veszíti a szerződés. Egyik sem igaz.







A Lokál több, határon túli magyart keresett meg, hogy meséljenek arról, milyen az élet Trianon után száz évvel.


,,A börtönt kockáztatta, aki a Himnuszt elénekelte"

- Minden magyarnak fáj Trianon, nekem is - kezdi Sipos-Vizaknai Balázs. A színmagyar Kibéd (Erdély, Románia) község református lelkésze négy gyermeket nevel. - Ha belegondolok abba, hogy sok erdélyi faluban már a 20-as években veréssel torolták meg a magyar beszédet, hogy évtizedekig a börtönt kockáztatta vagy szenvedte az, aki a Himnuszt elénekelte, akkor csoda az, hogy mi még magyarul beszélünk, gyermekeink magyar iskolába járnak, magyar egyetemet végeznek - tette hozzá. Szerinte a vallás olyan megtartó erő, ami hozzásegítette az erdélyi magyarságot ahhoz, hogy megőrizhessék a nyelvüket és az identitásukat az elmúlt 100 év alatt. - Ha nem lenne a keresztyénség, akkor teljesen lemorzsolódtunk, beolvadtunk volna. Attól, hogy áthúzták az országhatárokat, egy nemzet nyelve, hovatartozása nem változik meg. Az, hogy másfél millió erdélyi magyar - és ugyanúgy felvidéki, kárpátaljai, délvidéki stb. magyar - 100 év után is megmaradt magyarnak, az egy csoda, ami elsősorban nem a mi érdemünk, ez Isten kegyelme. Nem csak mi akarunk megmaradni, Isten is akarja, hogy megmaradjunk. Ha csak mi akarnánk, az semmire sem lenne elég - mondja a lelkész, akitől azt is megtudtuk, hogy Kibéden ma, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, 16.32-kor megszólalnak majd a templom harangjai, ők így emlékeznek a szomorú évfordulóra. Mivel a nagyszülei is magyarok voltak és az akkori Magyarország területén születtek, így mindig furcsa számára, ha valaki románnak nézi. Ugyanakkor feleslegesnek tartja azt a vitát, ami Erdély hovatartozásáról szól, hiszen az nem a magyaroké vagy a románoké, hanem mindenkié, akik - szászok, svábok, cigányok, örmények, ukránok, ruszinok, szerbek, szlovákok, bolgárok, csehek - ott élnek évszázadok óta. - Azt kellene biztosítani, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa a nyelvét, vallását, nemzetiségi jogait. Régebben bizonyos régiókban mindenki beszélt magyarul, románul és németül. Ez volt a természetes, magától értetődő, és mindenki igyekezett a másik nyelvén beszélni, tiszteletből - árulta el.







,,Az erdélyi magyarok értéket őriztek és értéket teremtettek"

Körtesi Sándor, a Marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola (Erdély, Románia) igazgatója a gyerekek szemszögéből is ismeri a helyzetet.

- Az elmúlt 100 évben az erdélyi magyarok értéket őriztek és értéket teremtettek. Magam is igyekszem őrizni és továbbadni az értékeket, úgy az oktatásban, mint a gyerekeim nevelésében. Az erdélyi magyar oktatásban helyt kap a kisebbségi magyar történelem, mint kötelező tanóra 6. és 7. osztályban. Ennek keretében május végétől kezdve ,,terítékre kerül" Trianon és az azt körülölelő események, és ezek hatásai. A gyerekek mindig nagy érdeklődéssel hallgatják ezeket, és szívesen végeznek kutatómunkákat a témában, főleg, ami az elszakított területek nagyságát, a ,,kívül rekedt" magyar lakosok számát illeti - magyarázta az igazgató. A legnagyobb hiányt a magyar nyelvű szakiskolákban és a magyar nyelvű egyetemi oktatásban látja, de a legnagyobb feladata a szülőknek, nagyszülőknek van. Rajtuk múlik, hogy a gyerek továbbviszi vagy sem a magyar kultúrát.







,,Nagyapámtól tanultam meg mindent a magyarságról"

Tisoczkiné Nagy Noémi, bár már két évtizede elhagyta szülővárosát, Ungvárt (Kárpátalja, Ukrajna), a mai napig elérzékenyül a Himnusz hallatán.
- Mindent a nagypapámtól tudtam, amit a magyarságról és Trianonról érdemes volt tudni, neki nagyon fontos volt, hogy erősítse a magyarságtudatomat. Talán ennek is köszönhető, de általában is igaz, hogy mi, határon túliak sokkal erősebb nemzeti érzésekkel viseltetünk, akár egy nemzeti ünnep kapcsán is, hiszen úgy nőttünk föl, hogy nem volt természetes számunkra ezeknek a gyakorlása. Az akkori Szovjetunióban nem tanultunk magyar történelmet, nem ünnepeltük a nagy magyar nemzeti ünnepeket, sőt a nagyszüleim négy ország polgárai voltak az évtizedek alatt, anélkül, hogy költöztek volna. Trianon fájdalmas, de az élet megy tovább, ma pedig már sokat tehetünk a kisebbségek fennmaradásáért.







Amikor széthullik egy ország

"Sajnos életem meghatározó élmény egy ország szétesése. Általános iskolás voltam, amikor kitört a délszláv háború és Jugoszlávia rövidesen darabjaira hullott. A Gyermekéveimet tehát ez a bizonytalanság hatotta át, csak évekkel később vált világossá számomra ez a másik szakadás, ami Trianonban történt. Gimnazista korom óta ingázom Vajdaság és Magyarország között, mindkét országban otthon érzem magam. Ugy bérzem, kulturálisan nyitottabbá tett, hogy a sok színű Vajdaságban nőttem fel. A gyerekeim most még nagyon kicsik, de idővel biztos, hogy el fogom nekik magyarázni, mert fontos, hogy a maguk szintjén tisztában legyenek a történelmi múltunkkal" - mondta Csillik Blanka, zentai (Vajdaság, Szerbia) magyar újságíró.


Link











A Kárpátia zenekar Wass Albert máig ható szavaival emlékezik meg a trianoni gyalázatról, mellyel hazánkat sújtották 1920-ban.
Zene: Kárpátia
Szöveg: Wass Albert

"A Trianoni békekötés ostoba, és igazságtalan, és felelőtlen pontjai, honfitársaim, nem csak bennünket sújtottak, bár bennünket sújtottak legjobban. És ha valakinek van jussa erről beszélni, az én vagyok, mert én ennek a súlya alatt nőttem emberré. Ugyanaz az ostoba, félrevezető és hamis politikai irányzat, amely bennünket tönkretett, ugyanúgy tönkretette ma az egész világot. A külön vélemény szabad egyéniség joga. Az egység megtalálása pedig az egyén fegyelmezettségének a törvénye. Legyünk tehát olyan magyarok, akik méltók vagyunk a magyar történelmi múltra. Nem csak szellemben erősek, de lélekben is. Nem csak sportokban kiválóak, de szellemi és lelki fegyelemben is legyünk egy akarat és egy cél. És biztos vagyok abban, mint ahogy önök is biztosak abban, ha mélyen a lelkiismeretükbe néznek, hogyha mi magyarok egyszer összefogunk itt a szabad világon, nincsen a pokolnak az a hatalma, amelyik megbirkózhatik velünk. Ha ezt meg tudjuk érteni, s ezen az úton el tudunk indulni, máris egy nagy lépéssel előbbre vagyunk mindenkinél."


Kárpátia: Vasakarat - Videó

Link



Árva magyar

Link



FILMELŐZETES - 100 ÉVVEL TRIANON UTÁN I. Rész

Link



Tvrtko: Túl minden határon - TRIANON a 100 éves fájdalom

Link



ÖSSZETARTOZUNK - TRIANON 100

Link



















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2020.05 2020. Június 2020.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 24 db bejegyzés
e év: 276 db bejegyzés
Összes: 4843 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 353
  • e Hét: 5575
  • e Hónap: 45396
  • e Év: 223271
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.