|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2020-08-02 19:09:17, vasárnap
|
|
|
Mottó:
Jézus irgalmasságból teszi meg azt, amit a nép vár tőle, meggyógyítja a betegeket.
Az Úr megáldja és megtöri a kenyereket, a tanítványok pedig kezdik szétosztani a népnek, s a kenyér nem fogy el addig, amíg mindenkinek nem jut belőle.
Jézus azt is érzékeli, hogy a jelenlévő nép többre éhezik, mint kenyérre.
Különben nem követték volna őt a pusztaságba és nem hallgatták volna hosszú időn át. Ezért kenyereknél és halaknál is többet ad nekik. Megosztja velük, hogy az Atyára bízza a helyzet megoldását és érezteti a jelenlévőkkel, hogy együtt érez a hiányt szenvedőkkel és felelősséget érez irántuk.
Ez is Jézus ajándéka, nem csupán a megszaporított kenyerek és halak. Gondolatok C. Horváth István Sándor írásából
Csodálatos kenyérszaporítás.
Jöjjetek és egyetek.Iz 55,1-3
Semmiféle teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől. Róm 8,35.37-39
Miután megparancsolta, hogy a tömeget telepítsék le a fűre, fogta az öt kenyeret és a két halat,
szemét az égre emelve áldást mondott, azután megtörte a kenyereket, és odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig az embereknek.
Mindannyian ettek és jól is laktak. Végül tizenkét kosár lett tele a kenyérmaradékokkal.
Pedig mintegy ötezer férfi evett, nem számítva a nőket és a gyerekeket. Mt 14,13-21
Videó Link
Korábbi légi felvétel
...... .......
...... ..........
|
|
|
0 komment
, kategória: Gazdagrét Szentangyaloktemplom |
|
|
|
|
|
2020-08-02 17:35:37, vasárnap
|
|
|
...... ......
Plébániatemplomunk Szűz Mária Szeplőtelen Szíve....
tiszteletére és Mindszenty József bíboros emlékére épült. ...... ..........
Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek tisztelete mindmáig elevenen él Zalaegerszegen. Nem véletlenül, hiszen 1919-1944 között városunkban, a Mária Magdolna Plébániának volt plébánosa. Számos személyes emlék köti a városlakókat egykori plébánosukhoz. Azok is, akik személyesen nem ismerték őt, mindmáig élvezik az ő munkája gyümölcsét, hiszen Zalaegerszeg vallásosságának kialakításában és megőrzésében Mindszenty plébános munkája meghatározó volt.
A Magyar Katolikus Lexikon így foglalja össze Mindszenty József zalaegerszegi munkásságát:
Mindszenty József bíboros hercegprímás1919. október. 1: Zalaegerszeg 5 filiát is ellátó adminisztrátora, 1921: plébánosa, ahol korszerű egyházközséget, elmélyült hitéletet teremtett. Fölépíttette a zalaegerszegi ferences templomot és kolostort, a Notre Dame nővérek anyaházát és tanítónőképzőjét, elemi és polgári iskoláját; modernizálta a plébánia-épületet, szegények számára 34 főt befogadó szeretetotthont alapított, tanévenként szegénysorsú falusi fiúkról gondoskodott gimnáziumi tanulmányuk idején. Kialakította a házapostolok hálózatát, hitbuzgalmi egyesületeket szervezett, fölújította a katolikus művelődési ház működését, részt vett a Göcseji Múzeum létrehozásában, nyomdát létesített. Az 1920-as évek elején rövid időre tisztséget vállalt a Keresztény Párt vármegyei elnökségében. 1924: pornói címzetes apát. 1927: az egyházmegyei zsinat határozatából a szombathelyi egyházmegye zalai elmaradott részének püspöki biztosaként 19 új templomot, 7 plébániaépületet, 9 misézőhelyet, 12 iskolát építtetett, s szervezte meg körülöttük a katolikus közösségek életét. Fontosnak tartotta az országos és helyi sajtót, igyekezett a katolikus szellemiséget érvényesíteni a zalaegerszegi és vármegyei újságokban. 1937: pápai prelátus. - Aktív résztvevője az aktuális hazai társadalmi kérdésekkel foglalkozó regionális és országos papi összejöveteleknek azzal a céllal, hogy erőteljesebben érvényesüljenek a hazai közéletben a keresztény erkölcsi elvek és a szociális enciklikák tanítása. Tudatosította a kommunizmus és a nemzetiszocializmus veszélyét a magyar katolikus egyházra, szintén az erről szóló, akkor kiadott pápai körlevelek alapján. - 1939: gr. Teleki Pál miniszterelnök (1939. II-1941. IV.) fölkérésére a náci Volksbund- és nyilas hatásokat ellensúlyozni kívánó, a magyar keresztény-nemzeti értékeket védő Nemzetpolitikai Szolgálat dunántúli vezetője. XII. Pius pápa (ur. 1939-58) 1944. március 4-én veszprémi püspökké nevezte ki. Március 25-én Esztergomban püspökké szentelték.
Plébániatemplomunk és annak hívei különleges módon is ápolják egykori lelkipásztoruk emlékét. Templomunkban egy a bíborost ábrázoló grafika is helyet kapott, amely előtt a hozzánk látogatók leróhatják tiszteletüket a magyar egyháztörténelem e nagy alakja előtt.
- A Szombathelyi Egyházmegye kincsei 1. - Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom felirattal
Videó Link
*
- Mária Magdolna Plébánia Link
- Több százan gyűltek össze tegnap a Gébárti-tó déli oldalán, a gát melletti ligetes domb oldalban, ahol felszentelésre várt a Makovecz Imre vázlatai alapján épített Boldogasszony-kápolna. Link
...... ........... ...........
...... ........... ........... ........... ..............
...... ........... ........... ............
- Rejtett kincsünk, Pusztacsatár Link
...... ........... ..........
...... ........... ..........
A pusztacsatári templom története. videó Link
Pusztacsatár
Boldogasszony zalai búcsújáró helye Link
Kép galéria Link
Pusztacsatár története Link
Famili magazin Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Elhunyt híres emberek |
|
|
|
|
|
2020-08-02 07:38:30, vasárnap
|
|
|
...... ..........
an egy emlékérem, amit mindenki ismer: süveges, bajuszos alak hajol az íróasztal fölé, pennával a kezében. Az asztalon gyertya világít. Az örök literátor jelképe ő, a magányos íróé, aki nem tudja, voltaképpen kinek ír, lesz-e valaha olvasója. Mégis, az irodalom olyan erős védőbástyája, aminek nekivetheti a hátát a legnagyobb reménytelenség idején is.
Beck Ö. Fülöp emlékérme a Nyugat emblémája lett. S ha megpillantjuk, talán előbb jut eszünkbe a folyóirat, mint az, akit az érem ábrázol. Ő az örök száműzött, II. Rákóczi Ferenc fejedelem hűséges kísérője, a rodostói bujdosó magyarok utolsó maradéka, mindannyiunk barátja: Mikes Kelemen. A levélíró, aki élményeit és érzéseit, tapasztalatait, a bujdosók mindennapjait oly kitartóan írta... négy évtizeden keresztül, levélről levélre.
,,...egy nyilat lőtt a levegőbe, mely csak századok múlva hozta haza a száműzött üzenetét" - olvassuk Szerb Antal Magyar irodalomtörténetében.
Ha derűre, ha csöndes, de fényes és megragadó, elbűvölő humorra vágyik a magyar olvasó, bátran és bizalommal fordul ehhez a kedves, bűbájos társalgóhoz immár évszázadok óta. Van-e magyar írónak annyi barátja, mint Mikes Kelemennek? ,,Mikes leveleinek értékét, szépségét az adja meg, hogy az ember, aki a sorok mögül ránk néz, egyike a legvonzóbb, legszeretetreméltóbb magyar embereknek. [...] Barátságos volt Mikes, a szó legmagasabb értelmében, és ezért van annyi barátja a síron túl is" - folytatja az irodalomtörténet-író.
Bővebben Link |
|
|
0 komment
, kategória: Elhunyt híres emberek |
|
|
|
|
|
2020-08-02 06:40:24, vasárnap
|
|
|
Jézus elhajózott egy elhagyatott helyre“ - az evangéliumi szakasz első mondata kettős távlattal bír. Először a kiválasztott hely csöndes magánya jelenik meg előttünk, amely lehetőséget teremt az elvonulásra, az elmélkedésre, a megnyugvást jelentő imára. Ám a perikópa második felében megmutatkozik egy másik tónus is: az elhagyatottság mint üresség, mint hiány, mint lehetetlenség, kenyértelenség. Végig ugyanarról a helyről van szó, mégis mennyire másként mutatkozik meg ez a tér akkor, amikor a Mester lelkének perspektívájába állítjuk, és amikor az emberi mivolt keretébe helyezzük. Ugyanaz a valóság, de milyen különböző a fénytörés!
A kettőt Jézus személye kapcsolja egybe. Ő az, aki a világtól elvonultan, csöndben születik és támad fel, akinek nyilvános igehirdető útja a megkeresztelkedés, majd a megkísértés pusztájától a Koponya-hely magányáig vezet. Ő az a tanító, aki miatt a pusztaság is tömeggel telik meg, és akinek érintésére a sivatag élettelensége, éhsége kenyérben való bővelkedésbe vált át. Jézus a pusztában élő, nomád pátriárkák gyermeke, aki kihívja a városlakókat az emberkéz építette falaik, az önmaguknak eszkábált biztonságaik, bizonyosságaik szűkös sikátorai közül, hogy megajándékozza őket a sík vidék tágasságával, a végtelen horizontot befogó látás képességével. Ő Istennek az a végtelen csodája, akinek révén az, ami emberileg csak üresség, erőtlenség és nélkülözés lenne, végül bőséggé, elteléssé, megerősödéssé válik.
A kenyérszaporítás ezért nem pusztán annyit árul el nekünk, hogy Isten jóságos és gondoskodó. Ha figyelmesen olvassuk a szentírási sorokat, felfedezhetjük, hogy létünk gyökereit is megérintő zarándoklatra indítanak minket. Szó szerint kihívássá válnak, hogy kérdésekkel szembesítsenek bennünket. El kell hagyni a várost, és ki kell lépni a kősivatag honába. El kell engedni az ilyen-olyan biztosítóköteleket, és kockáztatni kell. Az éhség mélységes tapasztalata nélkül nem tudjuk megízlelni az új, a réginél sokkal többet adó manna ízét. A gyöngeség és a kiszolgáltatottság tudata nélkül nem lehet valódi, létünk mélyéből felfakadó bizalommal ráhagyatkozni Istenre.
Az Úr nem arra hív bennünket, hogy mindennapjaink városainak zegzugos forgatagában pár percre, felszínesen találkozgassunk vele. Ő minket is kiszólít, mint az ősatyákat, mint a Jézushoz eljutni kívánó tömeget. Az állandó fogyasztás közepette a hiány, a nincs megízlelésére ösztökél, hogy ezáltal el tudjon tölteni bennünket a bőség, a van gyönyörűsége, amelyet egyedül ő adhat meg nekünk.
/Török Csaba/ |
|
|
0 komment
, kategória: Biblia - szentírások |
|
|
|
|
|
2020-08-02 06:38:24, vasárnap
|
|
|
Az Assisi mellett lévő Porciunkula-kápolna ünnepe van, amihez a világegyházban a búcsúnyerés gyakorlata kapcsolódik. Ezen a napon ugyanis aki a megszentelő kegyelem állapotában van - azaz mentes a súlyos bűnöktől, és bocsánatos bűneihez sem ragaszkodik -, valamint elvégzi szentgyónását, szentáldozáshoz járul, illetve bármelyik plébánia- vagy ferences templomban imádkozik a Szentatya szándékára, teljes búcsút nyerhet saját maga vagy egy tisztuló lélek számára. De miért lehetséges ez? Mit jelent a búcsúnyerés gyakorlata az Egyházban?
Porciunkula düledező kápolnáját Assisi Szent Ferenc állította helyre. A szent ezen a helyen tapasztalta: ,,minden másnál jobban bővelkedik kegyelemben és angyali látogatásokban" (1Cel 106). Ezért 1216-ban kérte III. Honóriusz pápát, hogy akik ide belépnek, és a búcsújárás történetében először itt megjelenő feltételt teljesítik, vagyis elvégzik szentgyónásukat, elnyerhessék azokat a kegyelmeket, melyeket addig csak a távol eső nagy zarándokhelyeken biztosított az Egyház. Assisi szegényei találtak így támaszt, mert ezután már ők is - akiknek nem volt lehetőségük nagy zarándokutakra indulni - meríthettek a kegyelem ilyen forrásából. A Szentszék később ennek hatására terjesztette ki a búcsúkiváltságokat más zarándokhelyekre, ünnepekre, áhítatformákra, élethelyzetekre. Így lett Assisi szegényének hittapasztalata a helyi búcsúnyerés lehetőségének kiindulópontja, a Porciunkula ünnepe pedig egyben a világegyház ünnepe.
A búcsú a már megbocsátott bűnökért járó ideigtartó büntetések elengedése; a feltételek teljesítése által nyerjük el, az Egyház segítségével, mely Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát kezeli és részesít minket belőle. Ezt a bonyolult tételt a Porciunkula-kápolna oltárképe vizuálisan bontja ki számunkra: rajta Assisi Szent Ferenc, angyaloktól kísérve felajánlja a kísértés kiállásában szerzett érdemeit a Feltámadottnak, aminek hatására a korábban sárkunyhóként ábrázolt Egyház domus aureává, aranyházzá változik át. Az Üdvözítő ezután rábízza az Egyházra a kegyelmi javak kiosztását, miközben a Szűzanya az egyik kezével rámutat Fiára mint az Élet Urára, másik kezét pedig fiai felé irányítja, így gyakorolja anyai és tanítványi hivatását. Azaz a gyónásban
megbocsátott bűn következményeit vagy az azzal járó büntetést a kegyelmi közösség megerősítése, az ezért felajánlott áldozat gyümölcsei gyógyítják. Tehát van az Egyházban egy belső közösség, ami erősebb a gonoszság erőinél, és aminek hatása gyógyító a megbocsátott bűnök utáni sebek emlékének, nyomainak és terhének orvoslásában, ahogyan Szent Pál apostol is fantáziát lát ebben: ,,Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből, testének, az Egyháznak javára" (Kol 1,24).
Az Egyház tapasztalata szerint a szenvedő lelkek vágynak rá, hogy segítségükre siessünk a kegyelem közvetítésének ezzel a gyakorlatával, és ha mi magunk is készek vagyunk élni a búcsúnyerés lehetőségével, elevenebben tapasztaljuk meg, hogy a bűn által okozott sebek gyógyulnak, vezekléseink örömre változnak. Milyen szép volna, ha templomaink hirdetőtábláin nemcsak arról olvashatnánk, mennyibe kerül a temetési harangozás, hol érhető el az életvezetési tanácsadás, hanem azt is meg lehetne találni, milyen érdemszerző cselekedetek segítségével biztosítja az Egyház a kegyelmi életnek ezt a lehetőségét, mely elvezet a Szentháromsággal való egységünk megerősítésének titkába! Fedezzük föl ennek a napnak a jelentőségét, a meghívást, hogy elmélyüljünk és hitbeli tartalommal töltsük meg a búcsú gyakorlatát. Látogassunk meg tehát ma egy ferences vagy plébániatemplomot, és éljünk a búcsúnyerés gyakorlatával. Haec est porta vitae aeternae (Ez az örök élet kapuja) - olvasható a Porciunkula-kápolna bejáratánál.
Magyar Kurír |
|
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2020. Augusztus
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
385 db bejegyzés |
e év: |
6233 db bejegyzés |
Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1234
- e Hét: 6925
- e Hónap: 27608
- e Év: 230521
|
|
|