|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2020-10-10 20:47:01, szombat
|
| |
| |
Légy kész!
Elült a szől halk sóhaja,
hallom: "madárul" szól a fa.
Jól áll e kedves hang neki,
az is, ahogy rám pergeti
legelső őszi levelét,
mert nyárutó van, s ez elég
nekem, beszédes üzenet:
Légy kész, ahogy a levelek!
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-10 20:42:32, szombat
|
| |
| |
Éjszaka
A Föld elfordult tengelyén,
éjszaka hömpölyög a tájon.
Beleszédült a láthatár,
Ég, Föld között a lét hajója,
árbóclámpa egy messzi csillag.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-10 20:36:17, szombat
|
| |
| |
A csobánkai kertben
Az előtérben pillangóvirágok,
odább a szomszéd gazzal benőtt kertje,
távol hegyek - kezdődő ködben állnak -,
csöndes, esős nyárvégi nap van, enyhe.
Kis kalyibánk tornácán hallgatom az
esőcseppek susogó, halk zenéjét.
Szél száll, szelíd, betéved ablakomba
egy bús darázs, kihajtom: menj csak, élj még!
Esteledik... A kertek elnyugosznak,
mélyül színük: árnyék ül sok virágra.
A szembenéző csúcson, mint ködoszlop,
sűrűsödik és égig ér a pára.
Magam vagyok a dombon és a kertben,
mégis VELE, Ki mindenütt jelen van:
az ÚR van itt! Elé teszem a lelkem,
s hálát adok, hogy nem vagyok magamban.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-10 20:25:19, szombat
|
| |
| |
Tabáni séták
Ez a magányos séta itt,
ez a behorpadt út meg én
a soha meg-nem-unható,
odébb nem álló fák alatt,
a domb hátán, ha föl, ha le,
míg hull puhán, hal lombra lomb,
s a naptól napra mélyülő
avarba vesz a lomha láb...
Ez a magányos séta itt,
ez a mindennap-reggeli
falatnyi csönd és ballagás,
ez a feloldó, szent varázs
kísér egész nap, mintha - társ...
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-10 20:15:30, szombat
|
| |
| |
Madárkórusban
Beteg vagyok... Micsoda alkalom!
A hálaadó kórust hallgatom:
a madarak... Hogy fújják! Azt hiszi
boldog fülem, mit egykor Assisi,
hogy életük, e sokoldalú, szerény,
jobban dicséri ŐT, mint az enyém,
hűségesebben, tisztábban... De ma
versenyt buzog fel szívem dallama
velük, s dalol, hogy él, hogy élhetek,
és hihetem az örök életet!
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-10 20:09:20, szombat
|
| |
| |
Szeretek a mezőkre menni
Szeretek a mezőkre menni
sziporkázó, déli melegbe,
mikor a nyár aranyhajára
nagy fényfolyók hömpölygenek le,
s elöntik a búzamezőket,
mint érlelő, boldog sugárzás.
Alázatban fénylik az élet,
kalászokban hallgat az áldás.
Elnézem, hogy milyen világos
minden, milyen igaz a béke,
s hogy illik a katángvirágos
égbolt a nyár szőke fejére!
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-10 19:59:01, szombat
|
| |
| |
Tetőn
Enyém a fű. fa, virág,
az ég is enyém,
szellőjárta hegytetőn
ölelget a fény.
Jó itt nekem ez a csend,
ez a közel ég,
illatos a levegő,
mint gyógykeverék.
Az se baj, hogy darazsak,
méhek laknak itt,
útlevelem az öröm,
vízumom a hit.
Nem bánt engem ez a gyors
szárnyú pici nép,
szeretem én a mezők
minden kicsinyét.
Zuhog a fény, nagy a tűz,
egyre hevesebb,
barangolok a tetőn,
árnyat keresek.
Fejem fölött a tüzes
vadrózsafa ég,
s kinyílik, mint a titok,
távol a vidék.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-10 19:05:55, szombat
|
| |
| |
Isten akaratának a terhe
,,Atyám, ha nem távozhat el tőlem e pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te akaratod." (Mt 26,42)
A Gecsemáné-kertben Megváltónk azért tusakodott, hogy ráhangolódjék Atyja akaratára. Haláltusa volt az a javából. Amikor azonban elhagyta a kertet, kész volt a döntő tettre. Elfogadta Isten akaratát, még akkor is, ha az azt jelentette, hogy ki kellett innia az utolsó cseppeket is Isten szentséges haragjának a poharából.
Az ő haláltusájából, abból ahogy akaratáról lemondott, megtanuljuk, hogy a ,,legyen meg a te akaratod!" imádság sokkal többet jelent, mint hogy egy vállrándítással ezt mondjuk: ,,Ha már nem lehet úgy, ahogy én akarom, legyen úgy, ahogy Isten akarja."
Ha a Gecsemáné-kertet nézzük, megtanuljuk, hogy amikor azt imádkozzuk, ,,legyen meg a te akaratod", annyira eggyé kell lennünk Isten szent céljával, hogy készek vagyunk megcselekedni az ő akaratát, bármi áron is. ,,Legyen meg a te akaratod!" Ez nem a rezignáció (a mindenbe való beletörődés) imádsága, hanem imádság engedelmességért. A rezignáció egy sóhajjal kimondott ,,igen". A lázadás egy kiáltva kimondott ,,nem". Az engedelmesség azonban azt jelenti, hogy elfogadom a jelent, még pedig nem úgy, ahogy azt mi kiterveltük, hanem pont úgy, ahogy az elő van írva Isten könyveiben.
Ezért tudnunk kell azt, hogy mit is csinálunk, amikor elkezdjük imádkozni a Jézustól tanult imádságot. A legtöbb ember anélkül ismételgeti az Úr imádságát, hogy alapjában végiggondolná azt, holott Krisztus maga könnyel és vérrel imádkozta.
Teljesen tudatában kell lennünk annak, hogy bárki, aki imádkozza ezt az Isten nevével, Isten országával és Isten akaratával kapcsolatos imádságot, állást foglalt egy olyan küzdelemben, amely megosztja a világot. Mostantól fogva a kisebbséggel tart, mely a javakat, önmagát és mindent Isten rendelkezésére bocsát. Bárki, aki imádkozza, hogy ,,legyen meg a te akaratod", az az Úr terhét hordozza.
Ezt tette Illés, és kimerülten sírt, hogy egyedül van. Ezt a terhet hordozta Jeremiás, és kétrét görnyedt alatta. Ez az a teher, amely alatt Jézus majdnem összeesett a Gecsemáné-kertben.
Ha soha nem jön el egy olyan idő az életünkben, amikor ,,Isten akaratának ez a cselekvése" erőnket végképpen felülmúlónak és teljesen összeroskasztónak tűnik, akkor a tehet melyet hordozunk, nem az Úr terhe.
Napi gondolat
Te mikor érezted Isten akaratának terhét?
Andrew Kuyvenhoven |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-10 18:39:19, szombat
|
| |
| |
,,...mint halottak és - íme - élők" (2Kor 6,9).
Az elmúlt nyáron volt egy őszirózsás virágágyam, amely csaknem beborította az egész kertemet. Az évszak vége felé ültettük tele, de hogy milyen gyönyörű virágággyá lett! Míg a növények külső ágain tovább teremtek a virágok, a fölsők magvat neveltek, és amikor jött a korai fagy, a szirmok ragyogó szépsége elszáradt. Erre csak azt mondhattam: ,,Ó, igen, feltételezem, hogy az időszak túl hosszú volt, és meghaltak." Ezért gyöngéd istenhozzádot mondtam nekik.
Ezután már nem élveztem azt, hogy rátekintettem a virágágyra, mert úgy tűnt, hogy az csak a virágok temetője. Ám, néhány héttel ezelőtt a kertész felhívta a figyelmemet, hogy az egész kert területén őszi rózsák hajtanak nagy sűrűségben. Úgy tűnt, hogy minden növény, amiről azt gondoltam, hogy a tél elpusztította, ötvenszeresen megsokasodott a helyén. Mit tett a fagy és a tomboló téli szél?!
A virágokat ugyan elpusztították és leverték a földre. Végig gázoltak rajtuk, havas lábukkal, és amikor elvégezték munkájukat, így szóltak: ,,Ez itt a vég." Mégis, tavasszal, minden elpusztított virág helyett ötven támadt fel és így szólt: ,,A meghalás által... élünk tovább."
Ahogy történik a növényvilágban, úgy van Isten királyságában is. Halál által jött az örök élet. Keresztre feszítés és a sír által jött a trón meg az örökkévaló Isten palotája. A látszólagos vereség által jött a győzelem.
Ne féljünk a szenvedéstől vagy a vereségtől! ,,Letiportak vagyunk, de nem elveszettek" (2Kor 4,9), és ha darabokra tépnek is bennünket, akkor is az erő népévé leszünk. Egyetlen hívőnek a kitartása vezet sokakéhoz.
Mások talán sokat törődnek a külső megjelenéssel, és a világot követik. Talán gyorsan kivirágzanak és pillanatnyi sikert érnek el, de végük az örök halál. (Henry Ward Beecher)
Célunk legyen a vesztés, ne nyerés,
Ne borivás, hanem a szent mérték;
A szeretet áldozatban erős,
Aki szenved, az az igazi hős.
L. B. Cowman |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-10 08:02:20, szombat
|
| |
| |
,,Ne bosszankodj!" (Zsolt 37,1)
Azt hiszem, ez az igevers éppen úgy isteni parancs, mint a : "Ne lopj !" (2Móz 20,15)
De vajon mit jelent a bosszankodás? Valaki egyszer ezt úgy határozta meg, hogy a bosszankodás az embert tüskéssé teszi, amivel magát és másokat is bánt. Vajon nem úgy van, hogy az ingerlékeny, ésszerűtlen és kritizáló személy nemcsak magát fárasztja ki, hanem nagyon terhes és idegesítő másoknak is?! Amikor aggodalmaskodunk és zsörtölődünk, akkor állandóan nyűggé válunk.
Ez a zsoltár nemcsak kimondja, hogy: " Ne bosszankodj az elvetemültek miatt!", hanem semmi más miatti bosszankodásnak sem hagy helyet. Ez nagyon ártalmas, és Isten nem akarja, hogy ártsunk magunknak és másoknak.
Bármelyik orvos megmondja, hogy egy haragroham sokkal ártalmasabb testi felépítésünknek, mint a láz, és hogy a folyamatos bosszankodás állapota nem mozdítja elő a test egészségét. A következő lépés a bosszankodástól lefelé, hogy hirtelenkedőkké válunk, és ez haragba torkollik. Bárcsak félretennénk ezt egyszer s mindenkorra, és engedelmeskednénk a parancsnak: ,,Ne bosszankodj!" (Margaret Bottome)
Benned béke lakozhat,
Hogyha Ővele maradsz!
L. B. Cowman |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2020. Október
| | |
|
|
| ma: |
2 db bejegyzés |
| e hónap: |
114 db bejegyzés |
| e év: |
3633 db bejegyzés |
| Összes: |
35894 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3372
- e Hét: 8216
- e Hónap: 20091
- e Év: 207893
|
|
|
Online
