Belépés
koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze,a műveltsége,nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos,a kül... Kőszegi Marika
1955.09.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta, Amikor lelkünket bú
  2020-10-20 18:56:47, kedd
 
  Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta,
Amikor lelkünket bú és bánat nyomja.
Hitünk szárnyán szálljon fohászunk az égbe,
Az örök szent Isten trónja elébe.
Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta,
Amikor testünket betegség kínozza.
Epedve, sóhajtva, láztól égő ajkunk,
Óh, hatalmas Isten könyörülj mirajtunk.
Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta,
Ha betegség, bánat mind jóra fordulna.
A lelkünk mélyéből fakadjon a hála,
Ő hozzá ki mennynek és földnek alkotója.
Örömünk, bánatunk mind Istentől vagyon,
Ő tudja mit, miért, Ő tart minket számon.
Életünk hajója háborgó tengerén,
Ha Ő koronázza békességbe mégyen.
És ha életünk végórája jönne,
Bátorítást mástól ne várjunk csak Tőle.
Nyíljon akkor ajkunk még egyszer imára,
S csak Miatyánkot mondjunk utoljára."
Ámen.


 
 
0 komment , kategória:  HIT- Vallás  
Dédapám romos házánál Még nem omlottak le a százados falak
  2020-10-20 09:25:30, kedd
 
  Dédapám romos házánál

Még nem omlottak le a százados falak,
Még néhol látszik a régi szín, a vakolat
Még áll a tornác ódon sárga fa váza,
Az oszlop, ami tartja, oly repedezett,
Mind dédapám kérges tenyere.
Alatta még látszik a cifra cementlap
Darabokra töredezett néhai bája.
Ezen csúszkált jó apám, s fényesítette
Kövét kicsiny cipője, és bársony nadrágja.
A porlepte ablaküveg mögött még látni
A rézkilincset, mit dédanyám gondos keze
Varázsolt az aranynál is csillogóbb sárgára.
A nagyszoba kályhája nem ont már meleget,
Nem ülik körül felnőttek és kisgyermekek,
A sparhelten már nem lobog a teavíz,
Hogy testet és lelket felmelegítsen
Párnából és dunnából elszállt minden.
A tollpehely, az álmok, a csókok, a sóhajok.
Üres az ősi ház, nem lakja már senki,
A beomlott kút könnyekkel teli,
Sós vize már csak csalánt éltet,
Aki lekaszálná, meghalt már régen.
De feledve nem vagytok, a gyertyátok még ég!
És most boldogan nézem, hogy hol éltetek.
Sírotokon a kereszt elporladt már rég,
A sírhantot elfújta a hűvös őszi szél,
A falamon nem függ rólatok megkopott kép,
Nem láthattam soha arcotok szép színét!
Nem hallhatta fülem a hangotok zenéjét,
Dédapám nótáját, dédanyám meséjét!
Nem ízlelhettem kedvelt ételetek zamatát,
Orrom nem ismerte pincétek hűs illatát,
De hallottam dédanyám jóságáról sokszor,
S hallottam dédapám sok-sok igazságát!
Nem láthattam soha szép földi testetek!
Nem ölelhettetek féltőn, kedvesen,
De örökölhettem tőletek a nevemet,
És a testemben lüktet a véretek!

Magyarosi Zoltán Mihály
Dombóvár, 2020.01.07.
 
 
0 komment , kategória:  Szépkorúaknak  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2020.09 2020. Október 2020.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 387 db bejegyzés
e év: 3717 db bejegyzés
Összes: 59839 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 752
  • e Hét: 11518
  • e Hónap: 91539
  • e Év: 1183767
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.