Belépés
liliana01.blog.xfree.hu
Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben. Aki szétrombolt egy előítéletet, akár csak egyetlenegyet is, az az emberiség ... Szalóki Lívia
1947.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Mindenkinek szeretettel
  2020-10-23 19:29:00, péntek
 
 


További, kedvetekre való kellemes időtöltést és vidám hétvégét kivánok.
 
 
0 komment , kategória:  Kellemes napot, hetet,stb.  
Senkivel se találkozz hiába
  2020-10-23 19:22:19, péntek
 
 


"Tudják, hogy van ez. Néha találkozunk egy csodálatos emberrel. De az csak rövid időre szól. Talán vakáción vagy vonaton vagy akár a buszra váró sorban. És ők egy pillanatra megérintik az életünket, de ez az érintés különleges. Ahelyett, hogy keseregnénk, mert nem lehetünk velük tovább, vagy nincs alkalmunk alaposabban megismerni őket, nem jobb-e örülni annak, hogy egyáltalán találkoztunk? "

(Marian Keyes: Görögdinnye)

(Valahányszor Rá gondolok mindig szép, színes virágok jutnak eszembe. Amikor megláttam, az első percben tudtam róla, hogy jó ember. Sok és mégis nagyon kevés idő volt amit együtt tölthettünk. Senki sem tudott úgy megnevettetni, mint az én Barátnőm...)
 
 
0 komment , kategória:  Idézet özön   
Szilágyi Domokos: Ősz
  2020-10-23 19:06:51, péntek
 
 


Szilágyi Domokos: Ősz

Tövist virágzik az idő,
mázsás ködöt a levegő,
légüres bánatok lebegnek,
szállanak, zuhannak, leesnek.

Avar hullámzik, bokámat
nyaldossa, szívemig fölárad
- ősz, te szilaj, te szomorú,
kegyelmes szívbéli háború,

add, hogy a szemem szép tágra,
kerekedjél a világra,
s legyen a szavam oly könnyű
s oly éles, mint a tavaszi fű.

 
 
0 komment , kategória:  ŐSZ  
Anselm Grüntől idézek
  2020-10-23 19:02:53, péntek
 
 


"Meg kell tanulnunk azt a szeretetet, amely már nem keveredik birtoklási vággyal, azt a szeretetet, amely árad és elbűvöli az embereket, amely az élet új ízét hagyja maga után."

Anselm Grün
 
 
0 komment , kategória:  Idézet özön   
Kun Magdolna: Ha fáj a lelked
  2020-10-23 18:57:09, péntek
 
 


Kun Magdolna: Ha fáj a lelked

Ha összezúzta lelked az ember és a világ,
s úgy érzed, annyira fáj, hogy nem bírod tovább,
hát keress magadnak egy rejtett kis zugot,
olyan zugot, hol elfeledhetsz minden bánatot.

Mert lehet, hogy a világ, csaló, hazug álnok,
de a romlatlan természet nyugalommal áldott,
olyan mélynyugalmú felüdítő csenddel,
aminek a szomorúság ellentmond'ni nem mer.

A természetben megleled mindazt a sok szépet,
amiben talán még sohasem volt részed,
azt az önfeledt és szabad, boldog szárnyalást,
amit akkor érzel, ha szíveden mosoly suhan át.
 
 
0 komment , kategória:  ŐSZ  
1956. forradalom és szabadságharc. Emlékezünk.
  2020-10-23 00:41:04, péntek
 
 


Az 1956 os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tünteté-sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje-ződött be Csepelen november 11-én.

A szabadság vágya

A világháború utáni idők nehezek voltak,
a krónikák, a szovjet elnyomásról szóltak.
A sztálinizmus réme uralkodott hazánkban,
félelem és rettegés volt minden határban.

Szegénység, nélkülözés, hazugság és bánat,
a nép érezte jól, hogy mindez mennyire fájhat.
Változást követeltek! Feléledt a szabadság vágya,
életre keltek a remények, egy jobb világra várva.

Munkatábor, kivégzések, terror! Elegük lett belőle!
Nem érdekelte őket, hogy a világ mit gondol felőle.
Kivágott, tépett magyar zászlók, fellelkesült tömeg,
szemben állt velük az MDP, s a sok szovjet löveg.

,,Nyugatról" segítséget ígértek, de hazudtak nekünk,
hiszen mikor kellett, nem küzdöttek együtt velünk.
A forradalmat hagyták sárba tiporni, vérbe fojtani!
Vajon miért kellett a magyart hazugul ,,beoltani"?

Magyarhon népe a szabadságharcát vívta magában,
becsapva, cserbenhagyva küzdött a saját bajában!
Vesztettek, mégis történelmet írtak. Emlékük ma is él,
s ha úgy hozza a szükség, a forradalom új életre kél.

Aranyosi Ervin



 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Aranyosi Ervin: Október 23.
  2020-10-23 00:29:31, péntek
 
 


Aranyosi Ervin: Október 23.
(1956. emlékére)

Idegen népek állnak vállainkon,
saját hazánkban rabként tartanak.
S bennünk a vágy, már nem maradhat titkon,
hiába tankok, gyilkosok vad hadak.

Bilincs a kézen, béklyó köt a földhöz,
de mindez gyenge, míg lelkünk szabad!
Hazug világ, ma tőlünk messze költözz!
Igaz magyar, hát mutasd meg magad!

Megannyi nép már átgázolt felettünk,
s uralt minket. Hát ebből már elég!
Tatár, Török, Habsburg csicskása lettünk,
Trianont, nácit is nyögött-e nép.

Felszabadítók" rabolták hazánkat,
és vittek mindent, mi mozdítható.
Hagytak tengődni, mert ez volt a látszat,
de szívta vérünk, a tolvaj hódító.

És jött egy nap, október huszonhárom,
hitet hozott a hűvös őszi szél:
Szabaddá válunk, végre, minden áron,
a bátor szív egy szebb jövőt remél.

Igaz szívek a nemzetért dobognak,
s elárult lelkek mernek hinni már.
Barikádon lyukas zászlók lobognak,
szabadság nélkül, az életünk sivár!

Áldott a hős, ki kiáll a hazáért,
s minden áruló legyen átkozott!
Szeresd hazád, felelős vagy a máért,
amely reményt, s szabadságot hozott...

 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Faludy György - Nem értjük őket
  2020-10-23 00:27:26, péntek
 
 


Faludy György - Nem értjük őket

Hat szovjet tank jött a Váci úton.
Az elsőn állt egy szőke kapitány.
Jobbról vénasszony bottal, átkelőben,
kezében cekker. Görbén sántikál.

A tankokat nem látja és nem hallja,
de a kapitány jelt ad megállásra,
mert elgázolnák. Aztán figyeli
az öreg nőt, mint hogyha anyja lenne:
,,Lassan, mamus. Ha sietsz, elesel."

Sokáig tart, míg a vénasszony átkel
és eltűnik balról egy kapuban.
Az oroszok nagyon türelmesek.

Aztán a hat tank gyorsan jobbra fordul.
Érthetetlen vezényszó. Lőni kezdik
a háztömböt, honnét a néni jött.

 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
1956 november
  2020-10-23 00:23:07, péntek
 
 


1956. november

Az ég mint kormos, csillagtalan kürtő,
a lápföld sík és pőre.
Vagy százan vánszorgunk a Fertő mellett
és igyekszünk előre.

Mellettem kövér, szovjet tiszt civilben,
rumszag árad belőle.
Egy gyermek sír. Patakon gázolunk át,
s nem leszünk nedves tőle.

Majd: osztrák lámpák, mentőkocsik, szendvics,
mosolygó, piszkosszőke
járőr. Mögöttünk puskaszó, sötétség,
remények temetője.
Furcsa haza. Az ember fellélegzik,
mikor kiér belőle.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Márai Sándor - Mennyből az angyal
  2020-10-23 00:19:03, péntek
 
 


Márai Sándor - Mennyből az angyal

MENNYBŐL AZ ANGYAL - MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.

Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett -
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta -
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.

Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta -
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: ,,Elég volt."

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik -
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
- A költő, a szamár, s a pásztor -
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, -
mennyből az angyal

New York, 1956.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2020.09 2020. Október 2020.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 203 db bejegyzés
e év: 1560 db bejegyzés
Összes: 2861 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 200
  • e Hét: 1304
  • e Hónap: 15551
  • e Év: 183434
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.