|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2020-11-18 19:24:41, szerda
|
| |
| |
Ma azon tűnődtem, ha cigány, zsidó, vagy felvállalt homoszexualis lennék vajon hogy érezném magam homlokomon ilyen bélyeggel?
Mit tennék, ha egy üzletbe belépve azonnal a gyanakvó szemek kereszttüzében találnám magam? Ha a bőröm szine miatt lopással vádolva hátra vinnének a raktárba és megmotoznának?
Vagy ha a nagyszüleimet a nácik (ma is vannak bőven) meggyilkolják és évtizedek mulva egy magyar nyikhaj a holokauszt szót odavágja szitokszóként, hogy "holokamu" és bennem égőn sajogna családom elvesztésének a fájdalma? Ha napi szinten éreztetnék velem: nem a mi fajtánk vagy!
Na, és ha saját nememhez vonzódnék? Elhúzódnának tőlem, mint egy leprástól és undorodva képzelegnének szexualis életem milyenségéről?
Nos sem egyik, sem másik nem vagyok, mégis hasonló tapasztalataim vannak. Régen sok sok barátságban voltam benne. Szándékosan barátságot és nem barátot írok. Politikai hovatartozásomnak hála a barátságok igen megfogyatkoztak. leprássá váltam képletesen szólva. Olyan is volt, aki átkot szórt rám, mert nem arra szavaztam, akire ő. Kitaszítottá váltam. Viszont nagyon sokat tanultam : így megtudtam ki kedvel igazán saját magam miatt. A tükörbe is bele merek nézni. Akik elmaradtak, azokat nem sajnálom. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-18 18:13:14, szerda
|
| |
| |
"Amikor tizennyolc évesen itt jártam, megálltam az Uffiziben Botticelli Tavasza előtt. Néztem, bámultam, csodáltam, gyönyörködtem. Lassan közelebb hajoltam hozzá, de vigyáztam, hogy ne érintsem. Szerettem volna a képkeretbe bújni, hogy kiszökjek a XX. század világából, és részt vehessek a reneszánsz ünnepélyén. Érett almákat akartam szakítani a Tavasz fáiról. Szerettem volna megcsókolni, nem a Három Grácia valamelyikét, hanem Flóra ajkát, mely majdnem azonos a tiéddel. Meg akartam simogatni Mercur isten tarkóját és karcsú, gyönyörű combját. Akkor vettem észre, hogy az őr kitalálta szándékomat, és elszaladtam a teremből."
Faludy György: Pokolbeli napjaim után
Botticelli: A tavasz (Primavera) · Uffizi Képtár
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Faludy György |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-18 18:00:28, szerda
|
| |
| |
A magam részéről borzasztóan unom valamilyen témának a túllihegését. Többek között ilyen téma a homoszexualitás. Tévedés ne essék: én sem kedvelem az ízléstelen felvonulásokat és abszolút híve vagyok a természetes kapcsolatoknak, amit mostanság több okból igen szigorúan kritizálok. (erről lehetne sokat beszélni) Azt tudjuk, hogy a homoszexualitás betegség és én kiemelten hangsúlyozom: nem ragályos! Jómagam nem egy, a saját neméhez vonzódó nővel dolgoztam együtt, de soha nem érdekeltek. Csak a férfiakat találtam vonzónak, mert egészséges testemben egészséges ösztön él és őket sem érdekeltem én, nyilván látták rajtam irányultságom. Létezik egy téves nézet, miszerint a saját neméhez vonzódó emberek ,,megrontják" a többieket. Nevetséges.
Jelen politika rendet akar vágni a nagy káoszban tűzzel vassal és harcol a család fontosságáért. Lehet ezzel vitatkozni? Nem. Tökéletesen igaza van. Csak a módszer rossz és sokszor nevetséges. Például ha köztudottan de titkolt homoszexuális pofa csupán talpnyalásból állást foglal ez ügyben. Vagy annyira fröcsög a nyála, hogy hülyeségeket beszél. Ilyen Bagdy Emőke is, aki szerintem maga sem érti mit akar mondani.
Jómagam a tolerancia és a család híve vagyok és számomra nincsenek buzik, csak emberek.
Eddig írtam én, következő sorokat a facebook oldalon olvastam.
"Számomra az a kritika részéről a legfőbb kérdés, hogy amikor a népesség kilencven százalékában ez a biológiai és szociális nemi illeszkedés jellemző, és zavartalanul végbemegy, ez képviseli a többséget, miért oly fontos a kisebbségi folyamatokra érzékenyítés a meséken keresztül? "
Ezt a mondatot nem egy érettségivel sem rendelkező valaki mondta, hanem egy diplomás pszichológus: Bagdy Emőke.
Igen.
Tehát rögzítsük: egy pszichológus nem érti, hogy egy rendszeres verbális, társadalmi és néha még fizikai erőszaknak is kitett kisebbség kapcsán miért van szükség a toleranciára nevelésre, ha egyszer ők a kisebbség. Ezt pedig leírja 1200 kollégájának válaszlevélben....
Nem semmi.
(Pajer Hajnalka)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-18 17:16:56, szerda
|
| |
| |
"Ha az őszt egybe kellene vetnem valamivel, egy hosszú ének befejező utolsó sorához hasonlítanám. A dallam elakad, de még nincs vége teljesen, átcsúszik az utolsó ponton, kitárt szárnyakkal tovább lebeg az emlékezetünkben.
A gyümölcs megért, csak kosárba kell gyűjteni a fákról, a szőlőtőke roskad a fürtöktől, csak szüretre vár, a mezőről is elkívánkozik a széna. Kertekből és földekről pincékbe és kamrákba szorul a termés. A táj kifosztva, könnyes és ideges, egy-egy szakállas rózsatő tűnődik, mosolyog magában, aztán hátraveti fejét, rázza a sírás. Valahogyan kényelmetlenül érzi magát a gyümölcs, ha még kinn felejtették a fán, de ez a szorongás egyszeriben megenyhül, ha tálba kerül az asztalon.(...)
Mi lesz velük, ha rájuk szabadít az éhség? Mi lesz a csendélettel? Az, ami tavaly és tavalyelőtt. Szép lassan, egyik napról a másikra fölesszük az ősz költészetét."
Pilinszky: Őszi csendélet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pilinszky János |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2020. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
217 db bejegyzés |
| e év: |
1777 db bejegyzés |
| Összes: |
10102 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 689
- e Hét: 4505
- e Hónap: 14091
- e Év: 83011
|
|
|
Offline
