Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Nem Sopronkőhidán
  2020-08-31 05:02:11, hétfő
 
  Itt írom (2020!), hogy a győri Földes-per halálraítéltjeit nem Sopronkőhidán végezték ki, hanem Győrben. Nem értem, hogy lehet még ennyi idő után is olyat leírni, ami nem igaz. Két helyen is ezt olvastam a hétvégén. Miért nem lehet utána nézni a pontos adatoknak! Aztán a helytelen információt írják le újra és újra.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Három képregény ’56-ról
  2020-08-30 05:26:51, vasárnap
 
  Végre együtt a vágyott három képregény '56-ról.

A Tűzvihar 1956,
a Mecseki láthatatlanok
és a Budapest Angyala.

2006,
2016,
2017

Fazekas Attila, Bán Mór,
Pozsgai Zsolt, Sarlós Endre
Futaki Attila,Tallai Gábor

Harmadikként a Mecseki láthatatlanok került a gyűjteményembe (2020.08.29.), ami nemcsak a tartalma, kivitelezése miatt bilincselt oda a könyvhöz, hanem a létrejöttének célja és története miatt is.

A ,,mecseki láthatatlanok" immár hatvan esztendeje fogalom a pécsiek számára, hiszen a kifejezés a mindannyiunk szabadságáért harcoló 1956-os helyi hősök gyűjtőfogalma. Róluk szól ez a képregény, amely egyedi stílusban és formában mutatja be a tetteiket, szerveződésüket és céljukat.
Szeretném, ha e kötet erősítené az itt élő emberek lokálpatriotizmusát, a történeti érték megbecsülését, egyben szeretném megköszönni mindazoknak a munkáját, akik nélkül e képregény nem jöhetett volna létre.
Páva Zsolt,
Pécs polgármestere

"A 15 ezer példányban megjelenő képregény a felsős általános iskolásokhoz és középiskolásokhoz jutnak el, akik akár történelemórákon, akár szakkörök vagy odahaza szabadidejükben ismerkedhetnek meg közelebbről a pécsi forradalmi események főszereplőivel."


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
KÖN vö. Emlékhelyek Napja
  2020-08-29 05:40:19, szombat
 
  Az idén ötödik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Örökség Intézete az Emlékhelyek Napja c. országos rendezvényét. Célja a nemzeti - és történelmi emlékhelyek népszerűsítése. A mosonmagyaróvári 1956-os emlékpark, Gyásztér, az 1956. október 26-ai sortűz helyszíne történelmi emlékhely, de először csak 2019. május 11-én csatlakozott a rendezvényhez Simon Zsuzsanna '56-os emlékmegőrző állhatatos munkája révén, akit még a területhasználati díj kiszabása és befizettetése se térített el a nap megszervezésétől.

De mit ad Isten!
Idén vkik "maguktól" vállalták a megszervezését.
Igaz, mindössze egy órában.
Ami nem lenne baj.
Ami baj, az az, hogy a sajtóban és online megjelent hirdetményükben a Kulturális Örökség Napjai (2020.09.19-20.) országos rendezvény logoját használják, nem pedig az Emlékhelyek Napja (2020.09.29.) logoját.

Hát ez van!
Én azért kívánok sok
érdeklődőt ma 16-re
a Gyásztérre.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Erdélyi János, Ötvenhatunk képi megörökítője
  2020-08-28 04:32:02, péntek
 
  2020. augusztus 20-án, a Mosonmagyaróvár Pro Urbe díj átadásán jelen volt Erdélyi János filmrendező is, hogy személyesen köszöntse az idei díjazottat.
Erdélyi Jánosról az 1956-os online kiadvány sorozatom 22. részeként még 2018-ban írtam egy tanulmányt. Most idemásolom, képek nélkül.

Simon Zsuzsanna

Az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűz emlékezetének képi megörökítője
ERDÉLYI JÁNOS filmrendező

Mosonmagyaróvár,2018

Bevezető
Az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűz emlékezetének képi megörökítője Erdélyi János filmrendező, aki az 1989-es Vérrel és kötéllel című filmjét Zsigmond Dezső filmrendező társával együtt készített, majd a 2006-os folytatást, a Sortűz után címűt már nélküle. Az előbbi az 1990-es Filmszemle fődíjas alkotása lett, de még 2006-ban az '56-os Dokufesztiválon is több díjra érdemesítették. A két művész, alkotásaikért 2012-ben részesültek Mosonmagyaróvár Polgármesteri Elismerő Oklevélben.
Az összeállításban a rendező e két filmjének helyi vonatkozásai mellett három Vas megyei eseményét is bemutatom, példát mutatva arra, hogy miképpen lehetne megbecsülni Erdélyi János városunk ötvenhatos történelmének megőrzéséért végzett elévülhetetlen munkásságát Mosonmagyaróváron is.

1990
Vérrel és kötéllel

Lehet-e újat mondani 1956 tragédiájáról azok után, amiket mostanáig megtudtunk?
Erdélyi János és Zsigmond Dezsőt,,Vérrel és kötéllel" című filmjének megtekintése után úgy tűnik: igen! Az 1956 október 26-án Mosonmagyaróvárott történt eseményeket nyomon
követő, a tragédia újabb és újabb részleteit feltáró filmnek február közepén a város iművelődési központban volt az ősbemutatója, melyen az alkotókat Mertz Lóránt operatőr és
Erdélyi János rendező képviselte.
Lapunknak adott nyilatkozatában Erdélyi János elmondta: munkájukat nem tekintik úttörő vállalkozásnak. Feladatuk az volt, hogy az igazságnak megfelelően ábrázolják az eseményeket. A film arra figyelmeztet, hogy 1956-ban az embertelen hatalom, embertelen eszközökkel lépett fel a védtelen tömeggel szemben és ami megtörtént akkor, megtörténhet ma is. Elegendő utalni a nemrég Romániában történtekre.
Ami a felhasznált forrásmunkákat,dokumentumokat illeti, a rendező elmondta, hogy elsősorban a Belügyminisztérium és a
Határőrség vizsgálati anyagaira támaszkodtak, de nagy segítséget nyújtottak a korabeli filmfelvételek és a fényképek is. A legnagyobb élményt természetesen a tragédia túlélőinek és az áldozok hozzátartozóinak emlékezései jelentették, akik harminchárom évi kényszerű hallgatás után, a beléjük kövesedett félelem ellenére kimondták a mostanáig kimondhatatlant.Már nehezebb volt szóra bírni azokat, akik a másik oldalon álltak; az egykori katonákat annak ellenére, hogy bizonyos szempontból az ő helyzetüket is meg kellett érteni. Erdélyi János hangsúlyozta: számukra ezek a találkozások rendkívüli jelentőséggel bírtak abban az értelemben, hogy átélhették azt a történelmi kort, miáltal ők is különb emberekké váltak.
A bemutatón jelen voltak a film szereplői, az események részesei is. Gábor Józsefné,aki nemcsak bátyját veszítette el, hanem ő maga is súlyosan megsérült, elmondta:
aggodalommal tölt el, hogy a kezdeti lelkesedés után mostanra mintha kezdenének napirendre térni a dolgok felett.
...
A filmben megszólaló Weintrager Lászlóné férje a megtorlás áldozata lett: egy fénykép alapján, melyen a meglincselt Stefkó János közelében vélték felismerni, perbe fogták
és kivégezték. Ez a kép nem maradhatott el egyetlen tárgyalásról sem, mondja a halk szavú megtört asszony, aki huszonkét évesen két pici gyerekkel maradt magára. Idős, beteg szülei tartották el, hiszen elhelyezkedni nem tudott.
...
Szorongva vállalkozott arra, hogy elmondja az igazságot és csak a reménysugár élteti: az ilyesféle borzalmaknak egyszer, s mindenkorra vége!

Moson Megye, 1990


Vérrel és kötéllel (1989)
fekete-fehér, magyar dokumentumfilm, 108 perc, 1989
rendező: Erdélyi János, Zsigmond Dezső

Erdélyi János és Zsigmond Dezső, Vérrel és kötéllel című filmjüket huszonöt évvel ezelőtt kezdték forgatni. A film az első s máig a legmeghatározóbb alkotás az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűzről. A benne szereplő és megszólaló személyek közül sokan már nincsenek az élők sorában. Szavaik, mondataik véglegesek, nem kérdezhetők újra. Az alábbiakban lejegyzem a filmben megszólalók neveit. A felvétel, hála és köszönet Deák Jánosnak, letölthető a youtube-ról. A neveket a filmben való szereplés sorrendjében jegyeztem le. A felvételek helyszíneit külön nem jelöltem.

Schwendtner Ferenc, munkás, sebesült túlélő
Dudás István, határőr laktanyaparancsnok
Horváth Imre, városi párttitkár
Gieber Katalin, tanársegéd
Czimber Béla, akadémiai hallgató
Kuroli Géza,akadémiai hallgató
Czimber Gyula, akadémiai hallgató
Verseczky István, határőr
Bujdosó Sándor, határőr,
Radácsi Béla határőr
A géppuskás
Vági József özvegye
Gábor Józsefné, sebesült túlélő
Vajda Károly
Tihanyi Árpád özvegye
Weintrager László özvegye
Gulyás Lajos református lelkész lányai
Földes Gábor színésztársai
Földes Gábor özvegye
Földes Gábor húga


Vérrel és kötéllel - '56-os film Herényben (Vas megye)

A 60 éve eldördült mosonmagyaróvári sortűzről, az azt követő koncepciós perekről, kivégzésekről, az évtizedekig elfojtott fájdalmakról is szó esett a Herényi Esték legutóbbi rendezvényén.
Mosonmagyaróváron 1956. október 26-án géppuskával lőttek a fegyvertelen tömegbe. Több mint ötvenen meghaltak és mintegy kétszázan megsebesültek. A határőrlaktanyába bejutva a tömeg három katona halálát okozta. 1989-ben Erdélyi János és Zsigmond Dezső Vérrel és kötéllel címmel készített dokumentumfilmet, amely a sortüzet és az azt követő megtorlást elevenítette fel.
- Nekünk mondták el először az eseményeket, fiatalon mi éltük át a fájdalmukat, mindazt, ami történhetett egy emberrel és annak lelkében egy városban - mondta el Erdélyi János. A Balázs Béla-díjas filmrendező hozzátette, nem féltek a következményektől, úgy érezték, történelmi feladatuk, hogy kiderítsék, mi történt Mosonmagyaróváron 1956-ban.
A filmvetítés után a rendezővel Koczka Tibor beszélgetett, akiről megtudtuk, hogy Mosonmagyaróváron született, és gyerekkorának egy részét itt töltötte. - A határőrlaktanya mellett volt az óvoda, 200 méterre az iskola, ahová nap mint nap jártam. Évtizedekkel később tudtam meg, hogy azon a réten, ahol fociztunk, milyen tragédia történt, mennyi vér folyt - idézte fel emlékeit Koczka Tibor, rámutatva arra, milyen mélyen hallgattak az emberek a sortűzről a '60-as, '70-es években Mosonmagyaróváron.

Erdélyi János kitért arra is, hogy 52 órányi anyagból állították össze az alkotást, amely 1990-ben megnyerte a Magyar Filmszemlét, és 2006-ban a legjobb '56-os filmnek választották. Hosszú távú sikere annak köszönhető - amint azt a rendező megfogalmazta -, hogy történelmileg és érzelmileg is igaz maradt.
Lokál, 2016. 11. 02.

2017. február 23.

Meghívó szolnoki filmvetítésre

2017. február 23-án csütörtökön 14 órától filmvetítéssel egybekötött beszélgetésre várjuk az érdeklődőket a Verseghy Ferenc Könyvtárba. Vendégünk Erdélyi János filmrendező, aki 1989-ban, majd 2006-ban dokumentumfilmet készített az 1956-os mosomagyaróvári tragikus eseményekről.
1956. október 26-án békés tüntetők vonultak végig Mosonmagyaróváron a határőrlaktanya elé. A katonák váratlanul a Himnuszt éneklő tömegbe lőttek. A percekig tartó esztelen lövöldözésnek, kézigránát-dobálásnak közel 100 halálos áldozata volt. Erdélyi János filmrendező 1989-ben egy rádióban elhangzott visszaemlékező riport után határozta el, hogy Zsigmond Dezsővel dokumentumfilmet forgat a sortűzről.
A Vérrel és kötéllel című alkotásuk 1990-ben elnyerte a Magyar Filmszemle Dokumentumfilm kategória fődíját, és Európa-díjra is jelölték. A 2006-ban készített film az azóta eltelt 17 évben előkerült és kimaradt felvételek bemutatása mellett annak is utánaeredt: mi változott majd húsz év elteltével a sortűz megítélésében?
A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott emlékbizottság támogatja, és ,,A magyar szabadság éve" elnevezésű programsorozat keretében valósult meg.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
In.: vfmk.hu

2017. október 14.
Vasi Prima-díj Erdélyi János részére

2017. október 14-én 13. alkalommal rendezték meg a Vas megyei Prima-díjak átadó gáláját. Az eseménynek a szombathelyi Weöres Sándor Színház nagyterme adott helyet.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ki volt Haász János?
  2020-08-27 05:26:50, csütörtök
 
  Hogy mennyire fontos a Moson Megyei Életrajzi Lexikon online változata és annak folyamatos bővítése, nálam mindig megerősítést kap! Hisz, most is mi történt?! Egy 1956-os, óvári illetékességű, méltatlanul elfelejtett, már nem emlegetett katonatisztről gyűjtött anyagomat (2016 óta) próbálom formába önteni, megörökíteni. Gondoltam rákeresek a Moson Megyei Életrajzi Lexikonban a foglalkozások keresés alatt a katonatiszt foglalkozásra. És íme, találatként már olvashattam is például Haász János szócikkét. Ki volt Haász János? Íme:

Haász János
Magyaróvár 1930. június 12. - Sidney 2005.

Foglakozása(i):
katonatiszt

Műve(i):
Tettem valamit a Hazámért. Bp., 2006.

Elemi iskolai és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1948-ban a pécsi I. Önálló Híradó Zászlóaljhoz vonult be katonának. Később a budapesti Kossuth Akadémián és a kijevi híradós tiszti főiskolán tanult. 1951-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Híradó Tanszékének főtanára lett. 1955-ben a Budakeszi Tartalékos Tiszti Tábor parancsnokhelyettesévé nevezték ki. 1956. október 30-án több társával a Corvin-téri ellenállók parancsnokságára küldték, hogy teremtse meg a forradalomban részt vevő fegyveres csoportok közötti rádióösszeköttetést. November 1-én kinevezték a Corvin-köz híradó parancsnokává. November 6-án, a szovjet csapatok ellen vívott harcokban megsebesült, sebesülését előbb a fővárosban majd biztonsági okok miatt Mosonmagyaróváron kezelték. 1957. január 31-én családjával nyugatra emigrált. Előbb Ausztriában, majd 1966-tól Ausztráliában élt, műszaki, távközlési területen dolgozott. 1996-ban rehabilitálták és alezredessé léptették elő, 1956-os tevékenységéért több elismerést kapott. 2000 nyarán 80 napot töltött szülőhazájában, ekkor felkereste szülővárosát is. Több verset írt, amelyek a szabadságharcról, az emigrációról és a hazaszeretetről szólnak.

A szócikkhez használt forrás(ok):
http://zmne.hu/Forum/06elso/haasz.htm
Kolozsvári Sándor: A dolgozó népet szolgáltam Bp., 2003. p. 96-107.
Kiss Miklós: A Corvin közi harcok hőse
Kisalföld Győr, 1956- 2000. 06. 16. 8. p.

A szócikk szerzője:Kimlei Péter

Nem ismertem, nem hallottam Haász János nevét.
A Moson Megyei Életrajzi Lexikonnak köszönhetően már igen.
Nagyon örültem neki!

Most még nagyobb energiával állok neki az általam kikutatott '56-os katonatiszt életútjának.

Legyen megörökítve Ő is!

Ne legyen elfeledve!

Hanem róla
megemlékezve,

szerepeljen az Ő
neve is a lexikonban!





 
 
0 komment , kategória:  Általános  
1990-2020 Hármas jubileum
  2020-08-26 05:01:43, szerda
 
  Tegnap egy téves kijelentés kapcsán írtam az 1990. október 26-án a Városháza erkélyén beszédet mondó Orbán Viktorról, aki akkor a FIDESZ frakcióvezetője volt. A taxis blokád miatt helikopterrel jött a városba, majd korszakos beszéde után repült is vissza Budapestre.

A várt szónokok nyilván nem érkeztek.
Mint: Göncz Árpád, Horváth Balázs,Pozsgai Imre.
De azért voltak, akik helyettük megszólaltak a téren.
Azt ígértem tegnap, hogy megírom kik voltak:

Beszédmondók: dr. Czimber Gyula,Németh Boldizsár,
Szavalat: Rupnik Károly
Levél: Bögi Gyula (Ausztrália). Felolvasta: Csicsai Ferenc

A 2020. október 26-ai Gyásznap egyébként hármas jubileumú lesz.

1.30 éve avatta a Hunyadi Iskola a tanárai és diákjai közadakozásából készült hősi halált halt ipari tanulóinak az emléktábláját
2.30 éve avatta az Akadémia, Pauer Gyula: Halott nő c. szobrát, a hősi halált halt akadémistái emlékére
3. 30 éve szentelték fel a sortűz helyszínén a Németh Alajos és Horváth Gábor faragta ötvennégy névre faragott kopjafát.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Egy tévedés kapcsán
  2020-08-25 07:29:33, kedd
 
  A napokban azt mondta valaki (nagy nyilvánosság előtt, én a tévében hallottam), hogy Orbán Viktor az ipartelepi 1956-os emlékműnél mondott beszédet 1990. október 26-án.
A tévedést betudom a helyzet emelkedettségének ( Pro Urbe Mosonmagyaróvár Díj kiosztás), de igazából egyáltalán nem valós a kimondása.
Egyrészt 1990-ben nem volt kész az 1956-os emlékmű, másrészt Orbán Viktor a városháza erkélyéről mondott beszédet.
Hogy akkor ki(kik) beszéltek a taxis blokád miatt meg nem jelenő szónokok helyett a sortűz helyszínén 1990. október 26-án?
Holnap majd azt is megírom.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Két éve, 2018. augusztus 23-án
  2020-08-24 05:48:04, hétfő
 
  Két éve, 2018. augusztus 23-án kigyulladt a volt zöld ávós határőr laktanya, ahonnan a sortüzeket lőtték
1956. október 26-án a fegyvertelen, védtelen tömegre.
Két éve, 2018. augusztus 23-án kigyulladt a volt zöld ávós határőr laktanya, amiből a XX. Század Múzeumot akarták megcsinálni, benne 1956-ot is.
Két éve, 2018. augusztus 23-án kigyulladt a volt zöld ávós határőr laktanya, tetőzete teljesen leégett. Pár napjára már az elbontásáról írtak az újságban. Most meg mint rozsdaövezetről, ahova lakásokat lehetne építeni.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Harmadszor a Városházán
  2020-08-23 06:20:04, vasárnap
 
  '56-ról ennyit (sokat) a mosonmagyaróvári városháza dísztermében a rendszerváltás óta most, augusztus 20-án a Pro Urbe Mosonmagyaróvár díjkiosztón beszéltek harmadszor.

Először Reiger Tibor 1956-os emlékművének avatására tartottak ünnepi közgyűlést 1991. október 26-án.

Másodszor a Simon Zsuzsanna által szervezett 1956-os Mártírok Emléknapját tartották a városháza dísztermében 2010. június 16-án.

Harmadszor pedig 2020. augusztus 20-án a Pro Urbe díjassá lett Papp Gyula középiskolai történelem tanár köszöntése, méltatása kapcsán.

Rongits László, tanár-barát laudáció
Németh Alajos, tanár-barát köszöntő levél
Csicsai Ferenc tanár-barát köszöntő beszéd
Erdélyi János filmrendező, köszöntő beszéd
Zsigmond Dezső filmrendező, köszöntő levél
Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, köszöntő levél (részlet)




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Harminc év, harminc név
  2020-08-22 05:40:34, szombat
 
  Tegnap valaki kérte tőlem a mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai sortűz helyszínén,a Gyásztéren megemlékező beszédet mondók névsorát. Természetesen nekem megvan, mert kikutattam és összegyűjtöttem ezt is. És az elmúlt évek során csak hozzá kellett írnom az újonnan "érkezőket".

1989-2019 - Harminc év, harminc név


1989. Csurka István, (1934-2012) MDF elnökségi tag, író és Balogh Sándor történész
33 év után az első tömeges megemlékezés a sortűz helyszínén
1990. Orbán Viktor, FIDESZ frakcióvezető
(A már hivatalos Gyásznapi megemlékezésre a taxis blokád miatt csak
ő jött el Göncz Árpád, Horváth Balázs és Pozsgay Imre helyett és a
beszédet a Városháza erkélyéről tartotta)
1991. Göncz Árpád, köztársasági elnök, emlékmű avatás
Németh Boldizsár,( 1928-2007) Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület titkár
1992. Katona Tamás, Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára
1993. Plutzer István, Mosonmagyaróvár polgármestere
1994. Tőkés László, Királyhágómelléki Református Egyházmegye püspöke
1995. Világhy József, Mosonmagyaróvári '56-os Egyesületi tag
1996. Tihanyi László, Szigethy Attila Társaság, ügyvezető
1997. Takács István, Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület Elnöke
1998. Vida István, tanár, újságíró
1999. Szabó János, Honvédelmi miniszter
2000. Mádl Ferenc, (1931-2011) köztársasági elnök
2001. Dávid Ibolya, igazságügyi miniszter
2002. Kovács K. Zoltán, (1924-2008) közíró, parlamenti képviselő
2003. Wittner Mária, '56-os halálraítélt
2004. Tőkéczki László, történész
2005. Rieger Tibor, szobrász
2006. Sólyom László, köztársasági elnök
2007. Döbrentei Kornél, költő
2008. dr.Zétényi Zsolt, ügyvéd
2009. Dr.Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke
2010. Erdélyi János, filmrendező
2011. Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
2012. Áder János, köztársasági elnök
2013. Vargha Tamás, parlamenti államtitkár
2014. Dr. Nagy István, parlamenti államtitkár
2015. Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megyei kormánymegbízott
2016. Köszöntő Markus Meckel, a Német Demokratikus Köztársaság utolsó külügyminisztere.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere
2017. Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója
2018. Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár
2019. Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár

Megj.: Egy elemzést megérne nemcsak az elmúlt harminc év, hanem ez a harminc név is.
Egyébként a beszédek nyolcvan százaléka is megvan nekem.
Egyszer lehet könyvben olvashatók lesznek?
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2020.07 2020. Augusztus 2020.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 212 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 109
  • e Hét: 1895
  • e Hónap: 25309
  • e Év: 196974
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.