|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2021-01-22 19:37:55, péntek
|
|
|
A híres olasz búvár, Enzo Majorca a tengerbe merült Syracuse közelében a hajón lévő lányával, Rossanával.
Bevonulva érezte, hogy valami enyhén hátba ütötte. Megfordult és látott egy delfint. Aztán rájött, hogy nem akar játszani, és mondott valamit.
Az állat elmerült és Enzo követte őt.
Körülbelül 12 láb mélységen egy másik delfin forgolódott egy elhagyatott hálóban.
Majorca gyorsan megkérte a lányát, hogy adjon neki egy búvárkést. Pár perc alatt sikerült kiengedni a delfint, amely az utolsó erőből szinte emberi sírást ahogy Mallorca maga mondta.
Egy delfin akár 10 percig is bírja a víz alatt, majd elsüllyed.
A felszabadult, még mindig lenyűgözött delfin Enzo, Rossan és más delfin került a felszínre. Aztán hirtelen kiderült: egy delfinich volt, aki hamarosan kis delfinnek adott életet.
Delfin apa kört tett, Enzohoz úszott, arcához simult mint egy csók hála gesztusa és elhajózott.
A történtek után Enzo azt mondta: amíg az ember meg nem tanulja tisztelni a természetet és beszélni az állatvilággal, addig soha nem fogja megtudni valódi szerepét a Földön.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2021-01-22 19:11:49, péntek
|
|
|
Ellenállhatatlan varázs van abban, ha másnak a lelkében a magunkéval találkozunk."
(Jósika Miklós)
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
2021-01-22 18:54:34, péntek
|
|
|
Szécsi Margit - A kivirágzott kéz
Nagy Lászlónak
Ki forgat a ragyogó Űrben?
Ki tölti be még a véremet is sugárral?
Mi vágott egybe a lényemet villogtató Idővel,
száguldó sorsom ostorával, urával?
Én apró almácska, a föld szájai közt
lavírozó, a mohó torkok buzgó elkerülője!
aki úgy akar lenni az elmúlásé, hogy az örök éjben
ágas-bogas csillagfa sugarazzon belőle!
S te, aki megérted e muszáj-tánc nagyszerüségét,
s tudod: rám-lángoló szerelmedből nem vész semmi se kárba,
mert az én halálom: győzelem a halálon, s magasztos, mint az anyáké:
gyere velem táncolni a halálba.
Kő és jég üdvözült arca figyel engem öröktől.
Aluszom: csontomnak sötét hordák csontja a párna.
De föltámadnak az ősök, ha mozdul a derekam:
gyere velem táncolni a halálba.
Kiülnek a lobogós szemek a koponya-gödörbe,
benövi az áldott bőr azt ami lárva,
rézperecek csörrennek, tapsol a kivirágzott kéz -
gyere velem táncolni a halálba.
Hörren a bozóti párduc, támadna s nem mer,
foga megcsattan, idegesen reszket szőke szakálla,
körénk vonja a szörnyeket a gyönyörű hús -
gyere velem táncolni a halálba.
Beérik minden, érik a vihar is az égen,
feldörög az ég, mintha rávernének érces gitárra,
nagy zápor-csöppök mint ezüst ókori pénzek
fizetnek a termésért, fekszik a föld kitárva.
Íme, a mezőkből hirtelen kinől a város,
felhőkarcolók tető-prizmáin hasal a felleg,
fönn, fönn a szélkakasok heves réz-szárnyai
hűlnek az űri fúvásban, s gyönyörűen kelepelnek.
Én, aki feltörtem a nyomorból, hogy Európát
elragadjam, én, a világ női vagánya,
zászlómat a legmagasabb tetőre tűzöm -
gyere velem táncolni a halálba.
Édességet, keserüséget begyűjtött a vérem.
Gazdag vagyok, bár alig telik ruhára.
Forgok mint a szélmadár, új muzsikák tornádója iránt -
gyere velem táncolni a halálba.
Randevúm az élettel csupa tisztesség, csupa hűség.
Nem zabált lényem, hájat föl nem szedett magára.
Testem, mint lelkem, még eszményektől szikár -
gyere velem táncolni a halálba.
Nagy éjszakámat én álmodom teli
élőkkel, tiszta szívekkel, s álmodva-szállva
forgunk majd a termékenység csillag-terében -
gyere velem táncolni a halálba.
Irgalmatlan az idő, rideg szelében
gurulnak óriás glóriák sápadtra-válva.
De az én védtelen arcom fényessége el nem múlik -
gyere velem táncolni a halálba.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2021-01-22 18:47:18, péntek
|
|
|
Lesznai Anna - Furcsa mesedolgok
Ó! öröm, öröm furcsa tánc,
Melyet járnom csak úgy szabad
Ha részegre táncolom magamat.
Ó! boldogság, boldogság, furcsa ház,
Melyben laknom csak úgy lehet
Ha visszafojtom lélegzetemet.
Csend, csend különös köntösöm,
Mely vállamra csak úgy borul
Ha álmot szürcsölök óborul.
Béke, te béklyós nyoszolyám,
Melyben pihennem úgy lehet
Ha gúzsba kötözöm lelkemet.
Ó! bizalom, bolond botom,
Mely támaszt csak úgy ad nekem.
Ha ködben kapkod a két kezem.
Akarás, te táltos kenyér,
Melyből ha szelek egy karéjt
Két karaj kerekszik egy falatért.
Ó csók, ó csók, csudás gyümölcs
Csak akkor táplál s teljesít
Ha szívemnek húsába hasít.
Varázsvesszőcske életem
Keskenyke gally, törékeny ág
De véged végtelenbe vág.
Teljesedés, titkos kapu,
Melyet átlépve semmi sincs:
A kívánság, elhervadt rabbilincs.
Ó érték! drága furcsa pénz,
Mely úgy érsz csak kincset nekem,
Ha éretted eladom életem.
Tér! bűvös szőnyeg, tarka kert,
Csak addig tart, míg két kezem
S végére sohasem érkezem.
Ó idő! társam, szent folyam
Ki mindig mellettem halad
De mögöttem mégis mind elmarad.
Tündérnyílvessző: vágyutam
Ki pengve messzeségbe szállsz
Haza úgy érsz csak, ha célt találsz.
Ó szeretés, bűvös kohó
Formámat úgy váltod valóra
S úgy lesz belőlem szentelt érem,
Ha másba öntöm termő vérem,
S pazarlom magamat rosszra, jóra.
Ó én! ó én! kis csodató
Titokzatos hívogató
Örök csepp, mélységes meder
Mennyek kútját merő veder,
Mely ha magában elmerül
A mindenségben teljesül.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2021-01-22 18:38:44, péntek
|
|
|
Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél! "
(George Orwell: Állatfarm)
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2021. Január
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
148 db bejegyzés |
e év: |
1996 db bejegyzés |
Összes: |
10102 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 955
- e Hét: 4771
- e Hónap: 14357
- e Év: 83277
|
|
|