|
2015-10-22 02:46:42, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Kosztolányi Dezső
Már néha gondolok a szerelemre
.
Már néha gondolok a szerelemre.
Milyen lehet - én Istenem - milyen?
Találkoztam tán véle messze-messze,
valahol Andersen meséiben?
Komoly és barna kislány lesz. Merengő.
A lelke párna, puha selyemkendő.
És míg a többiek bután nevetnek,
virágokat hoz majd a kis betegnek.
Ágyamhoz ül. Meséskönyv a szeme.
Halkan beszél, csak nékem, soha másnak.
Fájó fejemre hűs borogatást rak.
És kacagása hegedű-zene.
Egy lány, ki én vagyok. Hozzám hasonló.
Különös, titkos és ritkán mosolygó
Az éjbe néző. Fáradt. Enyhe. Csöndes.
Csak széttekint, és szobánkba csönd lesz.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kosztolányi Dezső |
|
|
|
Címkék: találkoztam, selyemkendő, kosztolányi, borogatást, szerelemre, széttekint, meséskönyv, szobánkba, virágokat, nevetnek, meséiben, gondolok, ágyamhoz, mosolygó, kacagása, andersen, betegnek, merengő, fejemre, istenem, többiek, kislány, csöndes, különös, hasonló, valahol, halkan, beszél, hozzám, másnak, vagyok, ritkán, titkos, fáradt, milyen, komoly, lelke párna, többiek bután, éjbe néző, Kosztolányi Dezső,
|
|
Offline
