Gyönyörű szentkép Ada templomban - Csernojevics Arzén,Szlovéni Királyság,Szegedről Nándorfehérvár,Kapisztrán János,Hunyadi János,Damjanich János,Szarvas Gábornak,Jankovits Gyula,Szarvas Gábor,Almási Gábor,Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat,Lola Ribara,Szentháromság Római Katolikus Plébánia, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Gyönyörű szentkép Ada templomban

2019-08-26 17:50:57, hétfő

	...... .......... Ada neve - a török ada (sziget) főnévből származik. A régészeti kutatások tanúsága szerint, ez a vidék már a csiszoltkő-korszak idején lakott volt. Itt fellelhetők a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv törzseket is hoztak magukkal. A 9. század végén a Pannon-síkságon megjelentek a magyarok és itt, a 12-14. század folyamán egész sor magyarlakta település jött létre, így Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások. Az egykori Petrina nevű település tekinthető Ada elődjének, amelynek megalakítása 1694-re tehető, és túlnyomórészt, a Csernojevics Arzén mellett ideköltözött szerbek népesítették be. A későbbiek során a helység neve Ostrova lett (1702), majd 1723-ban, Temes vármegye térképén már Ada-Hatta alakban jelentkezett. A falvak korabeli felsorolásából arra következtethetünk, hogy Asszonyfalva a jelenlegi Ada körül fekhetett, egy 1878-ból származó feljegyzés szerint pedig a Zenta-Ada közötti országút mellett, a Tisza felé eső részen feküdt. Az adaiak ezt a részt Pusztatemplomnak vagy Cseh-templomnak nevezték. Még 1897-ben is volt itt egy templomrom. - A 19. században bekövetkezett nagyfokú gazdasági és társadalmi fellendülés során Ada 1836-ban szabad kereskedelmi központ lett és városi címet kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a szerb ortodox egyház, 1760-ban a római katolikus egyház hozott létre iskolát, majd 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. A 19. század második felében Adán gyógyszertár és egy kis kórház is volt. Ebben az időben indult be a posta- és a távíró-szolgáltatás, 1889-ben megnyílt a vasút, 1908-ban pedig Ada villanytelepet kapott. Manapság a fejlett mezőgazdaság mellett - amely az ország legnagyobb öntözőrendszerével büszkélkedhet - a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei, korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított társas termelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő munkája révén világszerte ismertté vált. - A trianoni békeszerződés a Délvidékkel a Szerb-Horvát-Szlovéni Királyság hoz csatolta. Magyarország 1941-1944 között visszaszerezte, majd 1945-ben a párizsi békeszerződések során Jugoszláviához csatolták. 1993 óta Szerbia része, lakosságának háromnegyed része azóta is magyar nemzetiségű. - Ada történelmének részét képezi az úgynevezett Nagyfa, mely Ada rétjében állt egészen 1972. július 17-ig amikor is feltehetően 780 éves korában kidőlt. Részben emberi hanyagság, részben pedig a viharok, a villámcsapások által okozott kártételek miatt pusztult el. A legenda azt tartja, hogy 1456 nyarán, a Szegedről Nándorfehérvár védelmére induló hadak élén, Kapisztrán János tábori lelkész, a törökverő Hunyadi János jobbkeze, ez alatt a fa alatt tartott tábori misét a vitézeknek. A Fekete nyár 31 m magas volt átmérője pedig 3,96 m volt. - 2011-ben Budakalász testvértelepülés Damjanich János aradi vértanú szobrát adományozta Adának. A szobor leleplezését halasztani kellett, mivel a terv a szerbek erős ellenállásába ütközött. A rendőrség folyamatosan őrizte a Damjanich-emlékművet, nehogy megrongálják. Az 1848-as szabadságharc tábornoka, szerb származása ellenére a magyar oldalon harcolt, így hazájában nemzetárulóként tekintenek rá. A dombormű felavatását ezért az adai városvezetés súlyos hibájának minősítették. A párt ezért azt kérte, hogy mellszobrát cseréljék más magyar történelmi személy arcképére. Végül kompromisszumra jutottak a helyi szerb közösséggel és a szobor fennmaradhatott. - 1898-ban leplezték le az adai piactéren a város híres szülöttjének Szarvas Gábornak első mellszobrát. Nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője volt. A műalkotást Jankovits Gyula szobrász készítette, de sajnos 1918 őszén eltűnt a szobor. A mai Szarvas Gábor szobrot Ada központjában találjuk, Almási Gábor szobrászművész munkája, 1972-es leleplezése óta emlékeztet Ada híres nyelvművelőjére. Minden évben október elején Adán rendezik meg a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, melynek keretében nyelvművelő előadások hangzanak el, illetve a diákok számára nyelvi vetélkedőt szerveznek. Szarvas Gábor az adai könyvtár névadója is egyben. - A római katolikus közösség a legnépesebb adai felekezet. 1760-ban építették Adán az első - akkor még vert falú és nádfedeles, torony nélküli - római-katolikus templomot, amelynek volt egy kb. 40 librás harangja (1 libra=460gramm). A mai autóbusz-állomás helyén állhatott (a mai Ivo Lola Ribara utcában). A ma látható templom építése 1795-ben fejeződött be. A templom tornya 1958-ban egy nagy István-napi vihar következtében ledőlt. Az új torony építését 1969-ben kezdték el, a munkát viszont teljes egészében csak 1972-ben tudták befejezni. Ez az új ,,csipkés" torony vasidomokból készült, hogy a szél átfújjon rajta. Az új torony magassága 50 méter a kereszt alatti labdaközépig, a keresztcsúcs pedig 53 méter magas. A templomtoronyban négy harang van, a nagyharang 1750 kilós, a középharang 620, a kis harang 355 és a lélekharang 91 kilós. A nagyharang meg van repedve. Freskóit 1908-ban festették Képen: Katolikus és Ortodox templom ...... ...... Vallás: Zsinagóga és zsidó közösség; Ortodox egyházközség; Római katolikus közösség. - Adán kora tavaszra befejeződik a temetői kápolna fölújítása - Az adai Szentháromság Római Katolikus Plébánia 2018. január 17., 10:49 Link

0 komment , kategória: Kegyhelyek

Címkék: pusztatemplomnak, templomtoronyban, testvértelepülés, kompromisszumra, nemzetárulóként, nyelvművelőjére, fennmaradhatott, békeszerződések, követelményeket, felsorolásából, nándorfehérvár, villanytelepet, szobrászművész, jugoszláviához, villámcsapások, visszaszerezte, rendszerekkel, túlnyomórészt, bekövetkezett, békeszerződés, ellenállásába, következtében, szabadságharc, történelmének, technológiája, büszkélkedhet, szentháromság, mezőgazdasági, mezőgazdaság, magyarország, folyamatosan, vasidomokból, központjában, városvezetés, szolgáltatás, asszonyfalva, régészeti kutatások, avarok nyomai, egykori Petrina, későbbiek során, helység neve, falvak korabeli, 1878-ból származó, részt Pusztatemplomnak, első iskolát, szerb ortodox, római katolikus, egyik legrégibb, időben indult, fejlett mezőgazdaság, ország legnagyobb, magas minőségi, Csernojevics Arzén, Szlovéni Királyság, Szegedről Nándorfehérvár, Kapisztrán János, Hunyadi János, Damjanich János, Szarvas Gábornak, Jankovits Gyula, Szarvas Gábor, Almási Gábor, Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, Lola Ribara, Szentháromság Római Katolikus Plébánia,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]