|
2019-11-15 08:17:06, péntek
|
| |
| |
Videó Link
...... ........
A szónok hangsúlyozta - a szent kassai vértanúk azért tudták a halált választani, mert életükben, a mindennapokban is hűségesek voltak Istenhez, aki a megpróbáltatásban is erőt adott nekik.
Látszólag vesztettek - A kassai vértanúkra emlékeztek Budapesten
Magyar kurír 2019. november 13.,
Ünnepi szentmisén emlékezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye november 13-án, a Magyar Szentek templomában a 400 évvel ezelőtt vértanúságot szenvedett kassai vértanúkra. A fő celebráns Erdő Péter bíboros, prímás volt, koncelebrált Veres András, az MKPK elnöke, Michael August Blume pápai nuncius, a püspöki konferencia tagjai és a főegyházmegye papjai.
...... ........... ..........
A magyar jezsuita rendtartomány védőszentjei, akik a 17. századi véres vallásháborúkban életükkel fizettek, amiért kitartottak katolikus hitük mellett: Pongrácz István és Grodeczki Menyhért jezsuita atyák, valamint Kőrösi Márk esztergomi kanonok voltak. Az akkor három részre szakadt Magyarország nem csak politikailag, de a reformáció terjedésével a vallási téren sem volt egységes. Az először főként Erdélyben terjedő reformációt elősegítette, hogy a katolikus bécsi udvar hatalma nem terjedt ki a királyság egész területére. Bár véres vallásháború nem robbant ki, a hitviták gyakran vezettek tragikus fordulatokhoz. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben, a cseh rendekkel szövetségben hadjáratot indított az Erdéllyel határos Felvidék ellen. A Bethlen helyére lépő Rákóczi György hadai szeptember első napjaiban értek Kassa alá. A város főkapitánya, Dóczi András látva a túlerőt, valamint, hogy a város többségében református polgárai nem támogatják a város fegyveres védelmét, tárgyalni kezdett a megadásról. Végül azzal a feltétellel nyitotta meg a kapukat, hogy a katolikus lakosságnak és egyházi személyeknek nem esik bántódása. Ennek ellenére a fejedelem hajdúi fosztogatás után őrizetbe vették a katolikus papokat. Egy részüket Dóczival együtt Erdélybe hurcolták.
Kőrösi Márk, Grodecz Menyhért és Pongrácz István 1619. szeptember 7-én szenvedtek mártírhalált.
...... ............
Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Kőrösi Márk jezsuita szerzetesek azonban a városban maradtak. Elfogták, napokig éheztették és kínozták őket, de nem voltak hajlandók áttérni a kálvinista hitre. Fogvatartóik 1619 szeptember 7-én megelégelték a dolgot, Kőrösit és Grodeczet lefejezték, Pongráczot pedig élve egy pöcegödörbe hajították, két lefejezett társával együtt. Özvegy Gadóczy Bálintnénak sikerült méltóbb helyre hozatni és eltemettetni a három vértanú holttestét. Fél év elteltével, Bethlen és a királyi Magyarország képviselői, ugyanabban a házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három vértanút megkínozták. A befejező díszlakoma után az erdélyi fejedelem táncra kérte fel Forgách Zsigmondnak, a királyi nádornak feleségét, Pálffy Katalint. Ő azonban csak azzal a feltétellel volt hajlandó táncolni Bethlennel, ha kiadatja neki a három pap holttestét. Ez megtörtént, és a hitéről meg nem feledkező asszony piros selyembe burkoltatta a drága ereklyéket, amelyeket előbb a birtokán levő sebesi templomba, majd a hertneki várba vitetett. 1635-ben szállíttatta át a nagyszombati klarissza zárda templomába. Boldoggáavatási eljárásukat még 1628-ban elindította Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek, de végül csak 1905-ben X. Piusz pápa engedélyezte nyilvános tiszteletüket. 1995-ben II. János Pál avatta szentté őket a kassai repülőtéren megtartott szertartás keretében.
- Rájuk emlékezve gyűltek össze a magyar szentek és boldogok emléknapján a püspöki konferencia tagjai, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjai és hívei, hogy a szentmisén az összes magyar szentre és boldogra emlékezzenek ünnepnapjukon.
Écsy Gábor, a házigazda plébános köszöntötte a templom búcsúnapján megjelent bíborost, nunciust, érsekeket, püspököket, paptestvéreit és minden megjelentet. Mint mondta, a 400 esztendős évforduló miatt ez alkalommal csak a három szent ereklyéje lett kitéve az oltár mellé, s a vértanúkra emlékezve mondják a szentmisét piros miseruhában. Hozzátette, azért is kell imádkozni, hogy egykor mindannyian örvendezhessünk majd a magyar szentek és boldogok társaságának.
- Erdő Péter bíboros, prímás köszöntőjében kiemelte, hogy a három kassai vértanú között volt egy lengyel, egy horvát és egy magyar származású. A horvát, az esztergomi káptalan tagja volt. Akkor, amikor Esztergomban a török volt az úr, a káptalan pedig Nagyszombatban működött. Ezért volt fontos és méltó, hogy Nagyszombatban, Kassán és Budapesten is megemlékezést tartsanak az évfordulón. A bíboros az évszázadokkal ezelőtti eseményt felelevenítve megjegyezte, hogy az utolsó három pap meggyilkolása után sokan azt hitték, hogy Kassán többet nem lesz senki katolikus. A főpásztor hozzátette: jelenleg a felvidéki város 70 százaléka katolikus, az évforduló ünnepén - szeptember 7-én -, harminchat püspök és háromszáz pap vett részt, a hívek pedig nem fértek be a kassai dómba.
A homíliát Mohos Gábor Esztergom-budapesti segédpüspök mondta. Szentbeszédében felelevenítette a vértanúk korát, hősies magatartását, hitük szilárdságát. Mint mondta, bennük tágabb családunk tagjaira emlékezhetünk, akik ma is példaképeink, közbenjáróink lehetnek. A reformáció, a római pápától való elszakadás tragédiáját csak fokozta az erőszak, a háború, a gyűlölet és a hazugság. Ebben a korban maradtak hősiesen hűek hitükhöz, pedig tudták, hogy életüket el fogják veszteni. Látszólag vesztettek. De haláluk égi születésnapjuk lett, s a mai napig is példaképeink lehetnek. Ők az evangélium hirdetésével épp az erőszak, a gyűlölet, a hazugság ellen prédikáltak, aszerint éltek. Életük és haláluk Isten nagyságának tanúsága, aki pedig ezáltal őket is naggyá tette.
A szónok hangsúlyozta - a szent kassai vértanúk azért tudták a halált választani, mert életükben, a mindennapokban is hűségesek voltak Istenhez, aki a megpróbáltatásban is erőt adott nekik.
Életük és haláluk üzen a mai kor emberének is - folytatta Mohos Gábor püspök. A mai világban is jelen van a jó és a rossz egyaránt. Azonban ma is meghívást kapunk a jóra, a becsületre, a tisztességre emberi gyengeségeink ellenére is. Az ő életük azonban önvizsgálatra is szólít bennünket. Mennyire fontos számunkra az Istenbe, az örök életbe vetett hit? Mennyire fontos számunkra Jézus Krisztushoz, az ő Egyházához tartozni? Mennyi áldozatot tudok érte hozni? Mi életünkben a fontossági sorrend? Hányadik helyen áll Isten, az ő tanítása? Tudok-e a béke és a kiengesztelődés embere lenni? Utóbbi azért is különösen fontos kérdés, mert a béke csak a kiengesztelődésen és a megbocsátáson keresztül érhető el.
A segédpüspök beszéde végén hangsúlyozta, hogy kérjük minden magyar szentnek és boldognak, de különösen a három szent kassai vértanúnak a közbenjárását azért, hogy az ő életük, példájuk legyen számunkra erőforrás, hogy magunk is elnyerhessük az örök életet a mennyben.
Aki részt vett a szentmisén, aki a szent kassai vértanúk életáldozatára gondol, megértheti, hogy az időközben megváltozott történelmi körülmények között is mennyire fontos a nemzeteket és egyházakat hídként összekötő krisztusi hit ereje. Követni kell, követni érdemes példájukat a hithez való hűségben, az egymás iránti szeretetben, a kölcsönös kiengesztelődében.
Fotó: Lambert Attila
Bókay László/Magyar Kurír 2019.11.13
A szentmisét az Apostol és a Bonum TV élő adásban közvetítette., amit meg néztem..
*
- A kassai vértanúk halálának 400. évfordulójára emlékeztek Erdő Péter bíborossal
Magyar kurír 2019. szeptember 8 Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Budapest képekben, hírek |
|
|
|
Címkék: vallásháborúkban, szentbeszédében, örvendezhessünk, kiengesztelődés, boldoggáavatási, felelevenítette, mindennapokban, születésnapjuk, nagyszombatban, életáldozatára, paptestvéreit, emlékezhetünk, önvizsgálatra, rendtartomány, főegyházmegye, gyengeségeink, tiszteletüket, közbenjáróink, ünnepnapjukon, évszázadokkal, köszöntőjében, fordulatokhoz, meggyilkolása, felelevenítve, közbenjárását, évfordulójára, megemlékezést, megbocsátáson, engedélyezte, vértanúságot, magatartását, szövetségben, magyarország, megelégelték, fogvatartóik, esztergomban, szónok hangsúlyozta, szent kassai, halált választani, kassai vértanúkra, püspöki konferencia, főegyházmegye papjai, magyar jezsuita, akkor három, reformáció terjedésével, vallási téren, először főként, katolikus bécsi, királyság egész, hitviták gyakran, cseh rendekkel, város főkapitánya, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Magyar Szentek, Erdő Péter, Veres András, Michael August Blume, Pongrácz István, Grodeczki Menyhért, Kőrösi Márk, Bethlen Gábor, Rákóczi György, Dóczi András, Grodecz Menyhért, Özvegy Gadóczy Bálintnénak, Forgách Zsigmondnak, Pálffy Katalint, Pázmány Péter, János Pál, Écsy Gábor, Mohos Gábor Esztergom-budapesti, Mohos Gábor, Jézus Krisztushoz, Lambert Attila, Bókay László, Magyar Kurír, Bonum TV,
|
|
Offline
