|
2016-09-15 17:03:44, csütörtök
|
| |
| |
Tandari Éva : Ne hagyd el magad !
Nyugtatnálak csendben , halkan ,
üzennék a dallal ...
Látom , reszketsz , és a szíved
telve van bánattal !
Ám hiába kérem ; mondd el , mi fáj ...
~ A válasz csak egy sóhaj ,
s a néma csendbe fullad el
a ki nem mondott óhaj ...
És hívnálak az Útra : Jöjj !
~ De csak állsz ott dermedt - bénán ,
s én vállamon , - lásd - nem vihetlek !
~ Épp elég súly hull rám ...
Emeld hát fel arcod végre !
Vállald a Sorsot , mely Tiéd ,
mert elszalad előled az Élet ,
és ifjúságod ; porig ég ...
Romjain aztán többé
nem építhetsz magadnak várat ,
és ki leszel téve az Idők szelének ,
s az Élet minden kis , - és nagy viharának .
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tandari Éva versek |
|
|
|
Címkék: nyugtatnálak, reszketsz, építhetsz, ifjúságod, viharának, magadnak, vihetlek, vállamon, hívnálak, elszalad, bánattal, szelének, csendben, mondott, csendbe, vállald, romjain, tandari, dermedt, üzennék, fullad, válasz, leszel, előled, minden, dallal, sorsot, halkan, szíved, porig, végre, látom, bénán, emeld, állsz, arcod, válasz csak, néma csendbe, Tandari Éva,
|
|
Offline
