1608. december 5. | Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem halál - Rákóczi Zsigmond,Miskolczi Csulyak István,Rákóczi János,Perényi Gábor,Bekes Gáspár,Báthory István,Rákóczi Zsigmondot,Szepesi Kamarának,Alaghy Bekény Judittal,Károli Gáspár,Rákóczi Zsigmondnak,Bocskai Istvánhoz,Bocskai István,Miután Bocskai,Homonnai Drugeth Bálintot,Báthory Gábor,Homonnai Drugeth Bálint,Erdélyi Fejedelemség,Tarján, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1608. december 5. | Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem halál

2020-12-08 11:02:29, kedd

	Ő adott az Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet és böcsületet..." (Miskolczi Csulyak István udvari prédikátor temetési beszédéből) 1608. december 5-én hunyt el Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (ur. 1607-1608), zempléni nemes úr, aki kiváló szervezőképességének, politikusi kvalitásainak és házasságainak köszönhetően lerakta a Rákóczi família vagyonának és befolyásának alapjait. A dúsgazdag fejedelmi család hatalmát megalapozó férfi 1544 - mások szerint 1554 - körül, Felsővadászon látta meg a napvilágot. A későbbi erdélyi uralkodó köznemesi miliőbe született: apja, Rákóczi János alispáni tisztséget viselt Zemplén vármegyében, a gyermek azonban komoly lehetőséget kapott a felemelkedésre, Perényi Gábor országbíró ugyanis meghívta őt sárospataki udvarába. Az ott töltött apródévek után Rákóczi Zsigmond végvári szolgálatra szegődött, és előbb Egerben állomásozott, majd 1575-ben - már tiszti rangban - csatlakozott Bekes Gáspár erdélyi trónkövetelő seregéhez. A nemes úr harcolt a Báthory István fejedelem (ur. 1571-1586) győzelmével záruló kerelőszentpáli ütközetben, ahol a Habsburg-pártiak kudarca ellenére kitüntette magát, így hazatérése után komoly hírnévre tett szert. Ennek okán I. Rudolf király (ur. 1576-1608) 1577-ben Rákóczi Zsigmondot nevezte ki a szendrői vár parancsnokának, egy évtizeddel később pedig az egri kapitányi tisztséggel honorálta szolgálatait. Ezekben az esztendőkben Rákóczi katonai és gazdasági téren is tanúbizonyságot tett páratlan szervezői kvalitásairól: Zimony, majd Eger élén sikeresen megoltalmazta a környező vidéket a budai pasa zaklatásaitól, sőt, 1588-ban a Szikszót fosztogató török hadak ellen is fényes győzelmet aratott. Mindeközben a kapitány az elmaradt zsold helyett kapott földbirtokokkal megvetette a hatalmas Rákóczi-uradalmak alapját, a lengyelországi borkereskedelem, a Szepesi Kamarának nyújtott kölcsönök és az adóbehajtás jogának megszerzése révén pedig más módon is sikerült gyarapítania vagyonát. Rákóczi Zsigmond eközben párválasztási stratégiájával is növelte befolyását az északkeleti országrészben, ugyanis a Mágochy-gyermekek feletti gyámsággal, majd az özvegy édesanyával, Alaghy Bekény Judittal kötött házassággal 1588-ra a dúsgazdag munkácsi uradalmat is megkaparintotta. A harctéri érdemeiért időközben bárói címmel jutalmazott nemes úr eközben a megszerzett birtokok felvirágoztatására is rengeteg energiát fordított: falvakat alapított, munkaerőt telepített az újonnan feltört termőföldekre, és - hithű kálvinistaként - bőkezűen támogatta a protestáns szellemi életet. A Károli Gáspár fordításában elkészülő vizsolyi Biblia például Rákóczi Zsigmondnak köszönhetően került nyomtatásba. Rákóczi - egy ideig Basta generális alatt is szolgálva - végigharcolta az 1593-ban kirobbanó tizenötéves háborút, mely során vitézségét Rudolf király a család címerének kibővítésével jutalmazta, mesés gazdagsága azonban végül őt is veszélybe sodorta. A 17. század első éveiben a pénzszűkében lévő Habsburg kormányzat - koncepciós - felségsértési pereket indított a vagyonos magyar arisztokraták ellen, melynek hullámai a protestáns Rákóczi famíliát is korán elérték. A báró hosszú tépelődés után ugyan, de végül is szembefordult a prágai udvarral, és csatlakozott Bocskai Istvánhoz (ur. 1604-1606), akit 1605 februárjában Rákóczi Zsigmond szerencsi uradalmán - az ott tartott országgyűlésen - választottak meg Magyarország fejedelmévé. Mint ismeretes, néhány hónap múlva az erdélyi rendek szintén Bocskait kiáltották ki uralkodójuknak, a Habsburgok ellen vívott szabadságharc vezérét azonban lekötötték a nyugaton folytatott hadműveletek, így Rákóczi személyében egy kormányzót küldött Kolozsvárra. Erdélyben ekkortájt meglehetősen kevéssé ismerték a fejedelem által kinevezett gubernátort, a zempléni nemes úr azonban a gazdasági élet és a kereskedelem fellendítését célzó intézkedéseivel - például a román fejedelemségek és Erdély baráti viszonyának helyreállításával -, illetőleg az újjáépítés megkezdésével gyorsan elnyerte a rendek szimpátiáját. Mint ismeretes, Bocskai István a Rudolffal megkötött bécsi béke, és a tizenötéves háborút lezáró zsitvatoroki béke előkészítése miatt az 1606-os esztendőt ugyancsak Magyarországon töltötte, így Rákóczi kormányzói megbízatása végül a fejedelem haláláig tartott. Miután Bocskai 1606. december 29-én, Kassán lehunyta szemét, Erdély felett ismét gyülekezni kezdtek a háborús viharfelhők, ugyanis a fejedelmi székre több jelölt is pályázott. A halott államférfi végrendeletében Homonnai Drugeth Bálintot - Rákóczi Zsigmond korábbi vejét - nevezte meg örökösének, akinek a Porta 1607 elején már ki is állította a kinevezésről szóló athnamét, ám vele egy időben a neves fejedelmi család ifjú sarja, Báthory Gábor is kinyilvánította igényét a trónra. E két gazdag és előkelő jelölt hamarosan őrült versenyfutásba kezdett a Habsburgok és a szultán kegyeinek elnyeréséért, ez a vetélkedés azonban egy ,,nevető harmadik", az erdélyi kormányzói jogkört változatlanul birtokló Rákóczi Zsigmond malmára hajtotta a vizet. A rendek ugyanis aggodalommal figyelték Homonnai Drugeth Bálint és Báthory Gábor küzdelmét, hiszen mindketten külső támogatással akarták megszerezni a hatalmat, vagyis sikerük várhatóan csorbította volna Erdély - néhány hónappal korábban rögzített - szuverenitását . Ebben a helyzetben a befolyásos támogatók nélkül álló Rákóczi kifejezetten rokonszenves jelöltnek tűnt, ezért 1607. február 11-én a kolozsvári országgyűlés őt ültette a fejedelmi székbe, és döntését - vélhetően vesztegetés útján - a kinevezési okmányokkal Magyarország felé igyekvő oszmán küldöttséggel is elfogadtatta. Így a kihirdetés napján az athnaméban már nem Homonnai Drugeth Bálint, hanem Rákóczi Zsigmond neve szerepelt. A szász krónikákban ,,idős, jámbor úrként" megörökített fejedelem végül nem sok időt, mindössze egy esztendőt tölthetett az Erdélyi Fejedelemség élén, Báthory Gábor (ur. 1608-1613) ugyanis nem törődött bele kudarcába. A fiatalember az 1607-es esztendőben szövetségre lépett az elégedetlenkedő hajdúkkal, akik - bár jussukat a királyi Magyarországtól várták - elmaradt zsoldjuk és szabadságjogaik biztosításának reményében készek voltak Rákóczi ellen fordítani fegyverüket. Az idős fejedelem tisztában volt vele, hogy Báthory nem riadna vissza egy háborús konfliktus kirobbantásától, ezért 1608 márciusában - a Szádvári és Sárosi birtokokért cserében - lemondott hatalmáról. Rákóczi Zsigmond tettét a kortársak java része cinikusan ítélte meg; többen kapzsisággal vádolták a bárót, holott valódi államférfiként cselekedett, hiszen távozásával másodszor is megmentette Erdélyt a pusztulástól. Rákóczi a fejedelmi szék átadása után visszavonult birtokaira, ahol néhány hónap múlva súlyos betegségbe esett, és 1608. december 5-én befejezte életét. Személyében a família gazdagságának és hatalmának megalapozója távozott a földi világból, akinek dicsőségét utóbb egy teljes évszázadon keresztül hirdette a Rákócziak neve. Szerző: Tarján M. Tamás

0 komment , kategória: Iskola

Címkék: intézkedéseivel, végrendeletében, borkereskedelem, megkaparintotta, kinyilvánította, földbirtokokkal, tanúbizonyságot, magyarországtól, elégedetlenkedő, kirobbantásától, kerelőszentpáli, szabadságjogaik, lengyelországi, biztosításának, kálvinistaként, felemelkedésre, államférfiként, országgyűlésen, uralkodójuknak, magyarországon, szuverenitását, versenyfutásba, stratégiájával, fejedelemségek, parancsnokának, zaklatásaitól, kvalitásairól, párválasztási, megoltalmazta, szembefordult, megkezdésével, fellendítését, változatlanul, küldöttséggel, gazdagságának, felsővadászon, dúsgazdag fejedelmi, későbbi erdélyi, gyermek azonban, évtizeddel később, egri kapitányi, esztendőkben Rákóczi, környező vidéket, budai pasa, elmaradt zsold, hatalmas Rákóczi-uradalmak, lengyelországi borkereskedelem, adóbehajtás jogának, északkeleti országrészben, özvegy édesanyával, dúsgazdag munkácsi, harctéri érdemeiért, Rákóczi Zsigmond, Miskolczi Csulyak István, Rákóczi János, Perényi Gábor, Bekes Gáspár, Báthory István, Rákóczi Zsigmondot, Szepesi Kamarának, Alaghy Bekény Judittal, Károli Gáspár, Rákóczi Zsigmondnak, Bocskai Istvánhoz, Bocskai István, Miután Bocskai, Homonnai Drugeth Bálintot, Báthory Gábor, Homonnai Drugeth Bálint, Erdélyi Fejedelemség, Tarján,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]