Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Királyság vagy Köztársaság? 1.
  2008-07-13 07:31:36, vasárnap
 
   
  Királyság vagy Köztársaság? 1.

- - Magyar Sors Online - -

2008. július 13. vasárnap

KIRÁLYSÁG VAGY KÖZTÁRSASÁG?

(Alkotmány, államforma és az Árpád-ház)

vitéz Dr. Balogh Sándor,

Prof. Emeritus, USA

Szent Korona Lovagrend tagja



1. A JOGFOLYTONOSSÁG KÉRDÉSE


Az 1990-es változások a legfontosabb kérdést elmulasztották megoldani: az alkotmányosság illetve a jogfolytonosság kérdését. Így többen is foglalkoznak a jogfolytonosság kérdésével. Kocsis István például részletesen tárgyalja ezt a témát jelen kötetben található nagyszerű történelmi elemzésében, “A Szent Korona misztériuma és tana, amelyet az alábbiakban röviden kiegészítünk.".

Általános elv, hogy sem külső kényszer sem forradalom nem teremt jogot, és ilyen alapon létesült alkotmányváltozásokat utólag vagy eltörölni, vagy legitimizálni kell. A jogfolytonosság megszakad, ha egy politikai rendszert vagy államformát szabályellenesen, a nemzet beleegyezése nélkül változtatnak meg.

Minden alkotmányos rendszernek szerves része az alkotmány módosításáról vagy új alkotmány elfogadásáról szóló szabály. Ez alól a szabály alól csak a győztes forradalom kivétel, mikor a forradalom a győztes nép nevében teremt uj alkotmányt. Azonban a rend beálltával, a demokratikus elv alapján, az uj alkotmányt a nemzetnek törvényesíteni kell.

Így például az Amerikai Függetlenségi Háború, amit az amerikaiak Forradalomnak neveznek, új rendszert hozott létre, tehát az amerikai nép jogosan teremtett új alkotmányt, ami csak azután lépett életbe miután a nemzet nevében a szükséges számú állam törvényesítette.

A jogfolytonosság megszakadása nem kizárólagosan magyar tünemény, azonban az utóbbi két évszázadban nálunk talán több problémát okozott, mint más államokban. Zétényi Zsolt szerint “(A) magyar történelem sajátos ... voltából következik az alkotmányosság és jogfolytonosság, az alkotmányos államélet folyamatosságának különleges jelentősége..." [1] A magyar alkotmányjog szerint az alkotmányosság illetve legitimitás és a folyamatosság szinte azonos, ezért a mai magyar alkotmány és államforma, azaz a rendszer belső legitimitása megkérdőjelezhető, mivel a folyamatosság utoljára a negyvenes években szakadt meg, a folyamatosság eddigi helyreállítása illetve az új rendszer törvényesítése nélkül.

Az 1848-49-es Szabadságharc leverése utáni megszakadást az u. n. Kiegyezés néven ismert 1867: XII törvénycikk állította vissza. Az 1867-ben visszaállított jogfolytonosság újra megszakadt az első világháborút bezáró zavaros időkben, részben külföldi nyomásra mikor megtiltották a koronázott király visszatérését a magyar trónra, és az így alkotott űrben a Kommün alatt törvénytelenül kikiáltották a köztársaságot. Így a jogfolytonosság megszakadt, amit 1920. februárban összeülő, általános választójog alapján választott nemzetgyűlés, “mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos törvényes képviselete," az 1920. évi I. törvénycikk “az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről" elfogadásával állított vissza.

A jogfolytonosság a második világháború utolsó és az azt követő zavaros években újra megszakadt. Bár az vitatható, hogy ténylegesen mikor szakadt meg, a tény az, hogy megszakadt, és még mindig nem lett visszaállítva, többszöri tiltakozás illetve követelés ellenére sem. A szakadás hosszú folyamat eredménye volt, a következő állomásokkal:

· az 1944. március 19-én történt német megszállás;

· 1944. október 15, Horthy kormányzó lemondása és Szálási Ferenc hatalomrajutása;

· 1944. december 21, Debreceni Ideiglenes Országgyűlés és a dec. 22-i kormányalapítás

· 1946. február 1, a köztársaság kikiáltása;

· 1949. augusztus 20, a sztálini “alkotmány" elfogadása.


Az 1944. márciusban bekövetkezett német megszállás a formai szuverenitást meghagyta. A formai szuverenitás, azaz a jogfolytonosság 1944 október 15-én, Horthy Miklós Kormányzó lemondásával és Szálasi Ferenc hatalomrajutásával sem mondható egyértelműen megszakadtnak, sőt, a magyar országgyűlés nyugaton való önfeloszlatásáig (lásd alább) még a csonka de törvényes országgyűlés is a szuverenitás birtokosának tekinthető. Az 1944 márciusi és októberi események legfeljebb ideiglenesen felfüggesztették az alkotmányosságot, azonban egyik esetben sem történt komoly és formális alkotmánysértő módosítás politikai rendszerünkben, amely egyértelműen megszüntette volna a jogfolytonosságot.. Sem a németek, sem a nyilasok nem kényszerítettek ki a későbbiekhez hasonló alkotmánysértő változásokat alkotmányos jogrendünkben. Így például a leghivatottabb személyek, Horthy Miklós volt kormányzó és Mindszenty hercegprímás elismerték az 1945. novemberi választásokat, mint a nemzet szabad akaratát kifejező aktust, és ezzel legalább is hallgatólag elismerték a jogfolytonosság létezését 1945 novemberéig.

Azonban a folyamatosság határozottan és egyértelműen megszakadt mikor a vesztett háború után a köztársasági államforma és az új, szovjet típusú “alkotmány" a megszálló hatalom kényszere folytán, külső erőszakra és nem a hagyományos alkotmány alapján, azaz nem szabadon választott nemzetgyűlés szabad döntése alapján jöttek létre.

Az 1945. novemberi választások jogszerűségének azonban volt egy kevéssé ismert elvi akadálya, bár lehetséges, hogy a háború viharában erről sokan, köztük Mindszenty sem tudtak. Az utolsó szabadon, 1939-ben választott országgyűlés az 1944 évi VII. törvénnyel a választások megtartásának lehetetlensége miatt az országgyűlés élettartamát a békekötés ratifikálásától számított további fél évre meghosszabbította és ugyanilyen törvényes úton lehetővé tette, hogy az külföldön is ülésezhessen.

Tóth Zoltán[2] szerint e törvény alapján az 1939-es parlament (mindkét háza, de persze nem teljes létszámban), a Párizsi béke aláírása és kihirdetése után 1947 év augusztus hó 20-án, Altöttingben (Németország) utoljára összeült és határozatban leszögezi, hogy a Szent Korona jogfolytonossága fenn áll. A csonka parlament “megállapítja, hogy az ország szuverenitását ez a testület képviseli... A történelmi ezeréves alkotmány minden jogi alapja, és a magyar nép felfogása szerint is, a nemzet összességében az azt jelképező Szent Koronában van" (Toth Z. J., 347 o.).

Így, az utolsó legitim magyar parlament utolsó határozata szerint (a) a jogfolytonosság 1944-ben nem szakadt meg, és (b) a jogfolytonosság feltétele a Szent Korona, és az ahhoz kapcsolódó korona tan. A jogfolytonosság, azaz a legitimitás csak ehhez a tanhoz való visszatéréssel állítható vissza, és minden érvényes reformnak onnan kell kiindulnia. Ezek szerint a jogfolytonosság visszaállítása nem szükségkép fűződik a királyság visszaállításához. Ehhez elég lenne a Korona közjogi szerepét visszaállítani, mikoris minden jog forrása a Korona lenne, amit gyakorlatilag a nemzet gyakorolna közvetlenül vagy szabadon választott országgyűlés révén.

Tehát 1945-ben volt az országnak egy másik, a hagyományos alkotmány szerint legitim és jogfolytonosságot élvező országgyűlése, és a helyes megoldás az lett volna, hogy az első ideiglenes országgyűlés és kormány ezzel a legitim, bár külföldön székelő országgyűléssel kapcsolatot teremt, és a folytonosság megszakítása nélkül együtt viszik tovább az ország vezetését új választások kiírásáig. Sajnos, a szovjet megszállás és a kommunista párt erőszakos hatalmi törekvése, ami legalább is vis major-nak tekintendő, nem tette lehetővé a jogfolytonosság megőrzését. Így nem az ország illetve a nemzet érdekei érvényesültek, hanem a Szovjet Unióé és egy idegen érdekeket képviselő politikai párté.

Kocsis Istvánnak igaza volt, mikor ezt írta: “A ma­gyar nem­zet­nek nem szabad ép­pen azt a meg­ol­dást vá­lasz­ta­nia, amelyik együtt jár mind­an­nak a ta­ga­dá­sá­val, ami múlt­já­ban ér­té­kes. Ra­gasz­kod­nia kell a sa­já­to­san ma­gyar köz­jog­hoz, a tör­té­nelmi ma­gyar al­kot­mány­hoz, a Szent Ko­ro­na so­rán a leg­ve­szé­lye­sebb hely­ze­tek­ben min­dig meg­men­tette, az nem meg­sem­mi­sí­ten­dő, nem ki­cse­ré­len­dő ta­ná­hoz - sem­mi más­ra, mint ön­vé­del­mi ösz­tö­né­re hallgatván, s kije­lentvén, hogy ami tör­té­nel­me "[3]

1999 december 10-én az Igazságügy Minisztérium támogatásával és a Magyarok Világszövetsége közreműködésével “Alkotmányosságról az Ezredfordulón" címmel vitaindító konferenciát tartottak Pesten. Az alkotmányosság keretein belül két kiváló előadó, a Szentkorona-tan két legjobb szakértője, Kocsis István, és a nemzetközileg elismert jogász, Dr. Zétényi Zsolt behatóan foglalkoztak a Szentkorona-tan és a Szentkorona-eszme mai jelentőségével és a jogfolytonosság visszaállításának fontosságával, amit a következő részben ismertetünk. Mindketten aktuálisnak találták a témával foglalkozni, és az esetleges uj alkotmányt a Szentkorona-tanra alapozni.

Érdekes, hogy ha már ennyire alapvető kérdésekkel foglalkoztak, egyikük sem vetette fel az államforma kérdését. Mindenki annyira magától értetődőnek veszi a vesztett II. Világháború utáni zavaros években, Szovjet megszállás miatti idegen kényszer alatt létesített köztársaság megtartását, hogy a kérdést komoly szakemberek még csak fel sem vetik. A konferencián egyedül jelen szerző hozta ezt fel, de nem nagy érdeklődést váltott ki még ebben a körben sem az államforma kérdése annak ellenére, hogy mind Kocsis, mind Zétényi kiválóan elemzik az utolsó évtizedekben kialakult helyzetet. Mégis meglepett, mikor Zétényi alaptalan megjegyzését olvastam az államformáról;

“A Szent Korona eszme legújabbkori nagy fordulata az, hogy a királynak (a Szent Korona fejének) helyét is tartósan a magyar nemzet tölti be, a Szent Korona és a nemzet azonos. Legyen Magyarország valóban a Szent Korona országa! Ennek feltétele a magyar nemzet felemelése erkölcsben, lelki kultúrában, műveltségben. A kérdés nem az, hogy királyság vagy köztársaság legyen, hanem az, hogy sikerül-e az erkölcsi-szellemi nemzetkoronázás." [4]

Azonban mielőtt Zétényi megjegyzését elemeznénk, meg kell vizsgálni a köztársaság kikiáltásának körülményeit. Kevesen emlékeznek, hogy az ezeréves alkotmányos rendszer hivatalos képviselője, a hercegprímás mint az ország “első zászlósúra" és a király távollétében illetve hiányában legilletékesebb személy, mint első közjogi méltóság, hivatalból tiltakozott és hivatalosan megóvta a köztársasági államforma törvénytelen bevezetését.

Miután az 1945 november 4-i választásokat a Kisgazda Párt 59.9%-os azaz abszolut többséggel megnyerte, igy a demokrácia és az akkor érvényben levö törvények alapján egyedül alakíthatott volna többségi kormányt (és a legitimitás kérdésében esetleg megegyezésre juthatott volna az akkor már nyugaton székelő legitim 1939-es magyar parlamenti képviselettel), szovjet nyomásra kénytelen volt a kormányt 50-50 százalékban megosztani a marxista pártokkal úgy, hogy a kulcs belügyi tárca amely a rendfenntartó szerveket és az igazságszolgáltatást felügyelte, és legább elvben a legitimitás kérdése is a belügy hatáskörébe tartozott, kifejezett szovjet nyomásra a szavazatok 17.11%-át, tehát a szavazók egy hatodának bizalmát (vagy 5/6-ának bizalmatlanságát) élvező Kommunista Párt kezébe került.

A kor történésze így írja le a belügyminiszteri pozíciónak a kommunisták részére való kikényszerítését:

,,Miután a FKgP magának követelte a belügyi tárcát, ... Vorosilov marsall ... átadott egy listát Dálnoki Miklós Bélának, az ügyek továbbvitelével megbízott ideiglenes kormány miniszterelnökének, amely a Vörös Hadseregnek szállítandó hús, zsír, olaj, cukor stb. mennyiségét tartalmazta. Ez kb. háromszorosa volt az ideiglenes kormány rendelkezésére álló összes élelmiszernek. Vorosilov követelte, hogy a kormány három napon belül szállítsa le a kívánt élelmiszert. Amennyiben nem teljesíti kötelezettségét, a Vörös Hadsereg lefoglal minden fellelhető készletet. Ettől csak abban az esetben áll el, ha a “demokratikus" kormány megalakul. A Szovjetunió azonban csak olyan kormányban bízik, melynek belügyminisztere kommunista."

“A legmegdöbbentőbb és legfélelmetesebb ebben a magatartásban az volt, -- írja a politikai bizottság egy tagja --, hogy sem az ország népe, de még csak az FKgP képviselőcsoportja sem értesülhetett ezekről a tényekről. A Szovjetunió beavatkozását nem lehetett nyilvánosságra hozni."[5]

Ebböl a stratégiai pozícióból, mint kisebbségi párt, a kormány megalakulása után a kommunisták első követelése a “köztársaság kikiáltása" volt, ami ellen Mindszenty “a magyar primások több, mint 900 éven át gyakorolt közjogi tisztéböl folyóan óvást emelt" a Miniszterelnökhöz és Varga Béla házelnökhöz írt levelében .[6] Tudtommal ezt a hivatalos, elözetes óvást soha semmiféle biróság nem tárgyalta le és nem hozott döntést ebben a kérdésben,[7] söt, a Mindszenty perben ez volt az egyik fö vádpont Mindszenty ellen.

1945 decemberében Mindszenty erélyes hangú levelet intézett a miniszterelnökhöz a köztársaság ügyében amelyben többek közt ezt írta:

“Úgy értesülök, hogy a nemzetgyűlés a közeljövőben napirendre szándékozik tűzni az alkotmányreformokat, köztük a köztársaság behozatalát, az ezeréves magyar királyság megszüntetésének tervét. Ha ez a hír megfelel a valóságnak s ha nem is kaptam erről hivatalos tájékoztatást, a magyar prímások több mint 900 éven át állandóan gyakorolt közjogi tisztéből folyóan óvást emelek eme tervek ellen."[8]

A többséget képviselő Kisgazda Párt december elején még ellenezte a köztársasági államforma megszavazását, és vidéki pártszervezetek tiltakozó mozgalomban tiltakoztak ellene, minden eredmény nélkül. A pártvezetőségben Tildy Zoltán támogatta a javaslatot, amiért meg is kapta jutalmát: ö lett az első köztársasági elnök

A kommunista történész Balogh Sándor (1926-2004), Mindszenty egyik kommunista antagonistája kárörvendve irta, hogy “a hercegprímás 1946 januárjában is változatlan energiával küzdött a köztársaság bevezetése ellen. De végülis keserűen kellett csalódnia, mert sem a koalíciós pártok, sem az ellenzék körében nem akadt senki, az egyetlen Slachta Margitot kivéve, aki nyíltan szembehelyezkedett volna a köztársaság bevezetésével." [9] Nyilvánvaló volt, hogy a szovjet hatalom állt a javaslat mögött, ami megfélemlítette a nem kommunista politikusokat és a pártokat. .

Mindszenty rehabilitációja nem lehet teljes, és az 1990 utáni rendszerek legitimitása nem lehet vitán felüli amíg ez, az akkori alkotmányos rend szerint érvényes óvás és a Mindszenty per egyik fő vádpontja nem tisztázódik! Ilyen esetben az óvás nem évülhet el az óvást emelő személy halálával, mivel azt hivatalból tette! Az sem számíthat, hogy azt a hivatalt törvénytelen módon, az óvást figyelmen kívül hagyva, az új alkotmányban megszüntették. Az óvás nemcsak a törvény lényege, hanem elsősorban a folyamat törvénytelensége miatt történt. Ha az akkori alkotmány szerint szabadon, a nemzet önakaratából összehívott törvényes nemzetgyűlés mondja ki a köztársaságot, azt nem lehetett volna megóvni!

Így tehát előbb-utóbb nem csak új alkotmányt kell készíteni, hanem meg kell vitatni az államforma kérdését is. Jelen írás ehhez szeretne egyrészt vitaindító lenni, másrészt kis ismertetőt próbál adni egy olyan államformáról, amivel az utolsó nyolcvan évben nem volt semmi tapasztalatunk, és az ezt megelőző néhány száz évben csak negatív tapasztalatunk volt.

Azonban mielőtt a királyságról, mint államformáról beszélnénk, szükséges tisztázni az u. n. Korona-tan és az államforma kapcsolat kérdéskörét, illetve a még alapvetőbb kérdést, a korona-tan jellegét. A századok alatt kialakult Szentkorona-tan a magyar alkotmányosság és jogfolytonosság alapja volt, néhány megszakítással, a történelem folyamán egészen az 1949-es Sztálin-Rákosi “alkotmány" kimondásáig. Sokan és sokat írnak a korona-tanról a jogfolytonosság visszaállításával kapcsolatban, mint sajátos magyar jelenség, azonban a különböző írások különbözőkép látszanak értelmezni a fogalmat. Az alapkérdés tehát az, hogy a korona-tan

a. megváltoztathatatlan szabályrendszer,

b. bizonyos alapelv rendszer, aminek alapján a részleteket lehet alakítani és változtatni a szükségletnek megfelelően,

c. egy rugalmas fogalom, amit lehet alakítani ahogy a napi politika kívánja, azaz nincs semmi belső tartalma amihez ragaszkodni kell hanem mindig azt jelenti amit valaki vagy valakik, esetleg az egész nép beleolvas,

d. eszmerendszer, ami érvényes amíg meg nem változtatják vagy szüntetik

A korona-tan történetet vizsgálva a b. értelmezés a d.-vel együtt a legelfogadhatóbb. Nézzük meg tehát röviden, mik is ezek az alapelvek? A legalapvetőbb elv, hogy a Szent Korona az ország tulajdonosa és minden jog forrása. A következő az, hogy a Korona az egységes nemzetet képviseli úgy, hogy a nemzet a Korona teste, és a király vagy annak megfelelő, a nemzetet képviselő legfőbb közjogi méltóság a feje. Végül, a Szent Korona nevében törvényt csak a test és a fej közösen hozhatnak.

Ebben az értelmezésben a nemzetet kötik ezek az alapelvek: ezeken belül rendelkezhetnek a részleteket illetően, de ezeket meg nem sérthetik a Szent Korona nevében. Ha gyökeresen változtatni akarnak az alapelveken, a Szent Korona-tan azt nem akadályozhatja azt meg, de akkor le kell mondanunk a korona-tan névről, mert ez a Szent Korona részéről mintegy öngyilkossággal lenne egyenlő.

Itt két fontos megkülönböztetést kell tenni. Először, Egyed István[10] megkülönböztet alaki és anyagi jogfolytonosságot, ami megfelel a fenti b. pontnak. Az alaki a változásokra vonatkozó szabályok betartása, és az anyagi, ami szintén lényeges, “a reformoknak a meglevő intézményekben kell gyökerezniök." Így valami radikális változás nem biztosit anyagi jogfolytonosságot. Ezért a nemzet, betartva az érvényes szabályokat (jelen esetben a hagyományos korona-tant) elfogadhat olyan államformát ami nincs összhangban a korona-tannal, és így megmarad illetve visszaáll a formai jogfolytonosság, de megszűnik a korona-tan alkalmazása. Így, ha egy esetleges nemzetgyűlés javaslatára a nemzet szabadon a köztársaság mellett döntene, ezzel megszűnne a korona-tan alkalmazása Magyarországon. Alkotmányjogban sem lehetséges megoldás, hogy “a kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon."

Igy például a jelen Országgyűlés honlapján megtalálható alkotmányjavaslat bevezetője következetes, mikor elhagyja a korona-tanra való hivatkozást, bár ha nagyon következetesek akarnak lenni, a Szent Korona említését is mellőzniük kellene, de így sincs benn ellentmondás mert a Korona nem mint jog-forrás hanem csupán mint jelkép szerepel.

“'A' változat - Magyarország történelmi hagyományai és a Szentkorona által jelképezett ezeréves magyar állami folytonosság kifejezéseként a Magyar Köztársaság állampolgárainak közössége kinyilvánítja azt az akaratát, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség szellemében érvényre juttatja és védelmezi a népszuverenitást és a demokráciát, megvalósítja a jogállamiságot, biztosítja és óvja az emberi jogokat.

Mindezek jegyében az Országgyűlés a magyar nemzet akaratának megfelelően elfogadja a Magyar Köztársaság Alkotmányát."[11]

A javasolt 'B' és a 'C' változatok is hasonlóak. Nyilvánvaló, hogy egyik sem áll a korona-tan alapján, sőt, még a formai jogfolytonosságot sem állítaná vissza, ugyanis a korona-tan alapján nem elég, ha egy választott országgyűlés hagyja jóvá az alkotmányt illetve az új államformát. Azt még meg kell jegyezni, hogy a rossz emlékű Francia Forradalom jelszavainak említése teljesen kizár minden azonosulást a korona-tannal. Itt hadd idézzem a Szebb Jövőért Társaság bemutatkozó nyilatkozatát, amely jobban megfelel a korona-tan elveinek:

“A ,,Szebb Jövőért" Társaság alapelveként, a Francia Forradalom túlhaladott féligazságai, ,,szabadság-egyenlőség-testvériség" helyett az ,,Igazságosság - kölcsönösség - méltányosság" érvényre jutását jelöljük meg mind a magyar belpolitikában, mind az EU, valamint a világ országai közti viszonyban."

Jelen írás kereteiben nincs lehetőség a Szentkorona-tant részletesen elemezni, így csak az államformával kapcsolatos részeket vizsgáljuk meg röviden: mi a korona-tan viszonya az államformához? Van-e egy bizonyos államforma, amit a korona-tan megkövetel?

Logikailag ezek a lehetőségek:

1. előírja a királyságot,

a. koronázott királlyal vagy anélkül (kormányzó helyettesíti a királyt)

b. dinasztikus vagy életfogytig választott király öröklési jog nélkül

c. magyar állampolgár vagy Árpád-házi leszármazott, így lehet külföldi is;

2. közömbös az államforma kérdésében - a nemzet szabadon dönthet róla.


Nézzük tehát Zétényi megjegyzését a fentiek ismeretében. Zétenyi szerint “A kérdés nem az, hogy királyság vagy köztársaság legyen, hanem az, hogy sikerül-e az erkölcsi-szellemi nemzetkoronázás." Zétényi ugyanebben az írásában megemlíti, hogy “Sándor András, kiváló közíró állapította meg 1997-ben kelt soraival: ,,... A Szent Korona - Magyarországon - nincs összekötve a születéssel öröklődő monarchia intézményével és a klasszikus monarchikus államformával: ez csak addig állt fenn, amíg az Árpád-háznak nem szakadt magva. Azóta a nemzet visszakapta államformára vonatkozó cselekvési szabadságát, de mindig Sub Specie Sacrae Coronae. Ennélfogva a Szent Korona egy sajátos köztársaság struktúráját testesíti meg. .... “

Először is, az Árpád-háznak nem szakadt magva, csupán nem volt férfi-ágon örökös. Másodszor, Sándor András szerint a nemzet olyan államformát alkothat, amilyet akar, de persze mindig a Szent Korona nevében. Ezzel az állásponttal azonban több baj van. Először is, ez nem biztosit anyagi jogfolytonosságot, ha a nemzet hirtelen egy uj, a sajátos magyar kultúrában és történelemben megalapozatlan államformát választana, de Sándor még a formai jogfolytonosságot sem köti ki mint alapkövetelményt. Azonban legfontosabb szempont, hogy ekkora szabadságot gyakorolni “Sub Specie Sacrae Coronae" alatt megfosztja a korona-tant minden tartalomtól, csupa szójátékká teszi. Ha Sándor András becsületes akar maradni, akkor el kell ismernie, hogy bár a nemzetnek joga van köztársasági államformát választani, de ez a korona-tan feladását jelentené.

A jogfolytonosság kérdésében Zétényi még egy súlyos engedményt tesz, mikor 2002-ben készült soraiban ezeket írta

“A legitimitás nem egyszerűen a történelmi jogintézményeknek és az alkotmányfejlődés irányának való megfelelés, hanem a közáltali elfogadottság, a ‘nemzet akarata' szerint ítélhető meg. A legitimitásnak azonban - noha fakadhat kizárólag a köz általi elfogadottságból, s így a korábban nem legitim hatalom is legitimmé válhat - egyik fontos forrása a hatalom folyamatossága, azaz a szerves történetiség."[12]

Itt megint több pontot kell kifogásolni. Még ha “köz általi elfogadottság" meg is lenne, mint egyesek szerint a jelen esetben a köztársasági államformának, hiányzik a “szerves történetiség." Ezért ezt nem lehet a Zétényi elvet a jelen helyzetre alkalmazni, mert a Rákosi féle “népköztársaságot" nem lehet elfogadottnak tekinteni, és a rendszerváltás óta eltelt közel husz esztendő (tizenkettő, mikor Zétényi ezt írta) nagyon rövid idő, és a tapasztalat nagyon negatív ahhoz, hogy “szerves történetiséget" alkosson. Azonkívül még ez az elv is megkérdőjelezhető két okból: egyrészt nehéz megkülönböztetni a “köz által való elfogadást" és a beletörődést, másrészt ezzel az elvvel feleslegessé teszi a jogfolytonosság formális visszaállítását, ami eddig mindig megtörtént, kivéve a jelen esetet. Végül, jogsértés és forradalom nem teremthet jogot, bármennyi víz folyik is le a Dunán, még ha a nép zöme beletörődik is egy “elfogadhatatlan realitásba," Csurka István szavait idézve.

Kis jóindulattal azt lehet kiolvasni ebből a megjegyzésből, hogy ez a kérdés nem időszerű, egy félévszázad alatt megszoktuk a köztársaságot, tehát ne bonyolítsuk a jogfolytonosság kérdését az államforma felvetésével. Azonban akármilyen jól kitaposott és kényelmes lenne is a rabszolgának kijáró bocskor, ne adjuk fel érte a magyaros huszárcsizmát. Főleg, ha figyelembevesszük, hogy a köztársaságot Sztálin és Rákosi Mátyás erőltették ránk, hogy megfosszanak bennünket legértékesebb nemzeti hagyományaink egyikétől. Azonkívül ez az értelmezés figyelmen kívül hagyná Mindszenty óvását, ami eleve törvénytelenné teszi a jelen államformát.

Félő, hogy Zétényi, a társadalmi béke kedvéért ebben látta a jövőt, mikor ezt irta fent idézett soraiban: “A Szent Korona eszme legújabbkori nagy fordulata az, hogy a királynak (a Szent Korona fejének) helyét is tartósan a magyar nemzet tölti be, a Szent Korona és a nemzet azonos.“ Először is, a királynak a helyét nem a nemzet, hanem jelenleg tartósan a köztársasági elnök tölti be. A nemzet a Szent Korona teste, és a király a testet irányító fej, amit Sándor András és Zétényi úgy látszik nem akar elismerni. Ez az elképzelés nem a Szent Korona Eszme “legujabbkori fordulata," hanem az Eszme tagadása! Ha a Szent Korona Eszme, ha egyáltalán különbözik a Szent Korona-tantól, el tudja fogadni a Rákosi féle köztársaságot, vagy még a jelen helyzetet is mint legitim, akkor a Szent Korona Eszme egy szloganná vált, amit politikusaink és jogászaink úgy nyújtogathatnak, mint a rétestésztát, amíg végül is elveszti minden történelmi jelentését és jelentőségét és joggal válik cinikus megjegyzések céltáblájává.

Ha nem is kifejezetten, de elvben a királyság mellett látszik Kocsis érvelni mikor ezzel óv bennünket: "A ma­gyar nem­zet­nek nem szabad ép­pen azt a meg­ol­dást vá­lasz­ta­nia, amelyik együtt jár mind­an­nak a ta­ga­dá­sá­val, ami múlt­já­ban ér­té­kes." Márpedig a királyság volt, legalább is a Habsburgok előtti korokban, egyik legértékesebb hagyományunk.

Ezenkívül azt is figyelembe kell venni, hogy a köztársasággal és a köztársasági elnökökkel sem voltak szerencsésebbek tapasztalataink, mint a Habsburgokkal. Másrészt a Habsburg uralkodó házzal kapcsolatos tapasztalatainkat nem lehet egyértelműen a királyság számlájára írni. Az osztrákok szempontjából a Habsburgok kiváló uralkodók voltak, mint a valamikor nagy és dicső Német-Római Szent Birodalom majd Ausztria császárai, aminek mi, magyarok ittuk meg a levét. Nem tudni, hogy ha a meggyilkolt Rudolf[13] csak magyar király lett volna, az osztrák császárság terhe nélkül, milyen uralkodó lett volna?

Az igazi bajokozó a dual-monarchia intézménye volt, amelyben a törökök által támadott és megtört Magyarország másodrendű állam lett a Birodalomban, majd a Birodalom feloszlása után a kis Ausztria mellett. A két ország/nemzet közti viszony egyenlőségi alapon egész az 1867-es Kiegyezésig nem volt rendezve. Igy attól kezdve, hogy a koronát V. László halála (meggyilkolása?) után a Habsburgok megszerezték, egész 1867-ig az osztrákok Magyarországot mint megszállt gyarmatot kezelték, és az uralkodó még mint magyar király is ezt az elnyomó illetve gyarmatosító szerepet töltötte be. Csupán a Szent Korona létezése, és az arra alapuló korona-tan amely a magyar nemzetnek megadta az ellenállás jogát, védte és mentette meg a magyar nemzetet, még függő viszonyában is, mint önálló államalakulat. A Kiegyezés szellemét akarta Ferdinánd trónörökös visszafordítani, ami nem csak a magyaroknak lett volna rossz, de a szerb nacionalisták is ellenezték, és ez provokálta ki a merényletet ellene.[14]

Így ezt a negatív tapasztalatot nem lehet magának a királyság intézményének a terhére írni. Ugyanakkor a Korona létének és a korona tannak pozitív hatását nem lehet tagadni.



[1] Zétényi Zsolt, A Szentkorona eszme, 162 o.

[2] Tóth Zoltán József, “A Szent Korona és a szentkorona-tan"; (lásd Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, A Magyar Szent Korona és a szentkorona-tan az ezredfordulón, Budapest, 1999, 267-382 o.).

[3] L Kocsis István irása a jelen kötetben.

[4] Dr. Zétényi Zsolt, “Magyar alkotmányossági kiskáté - Jogfolytonosság és alkotmány"

[5] Varga József, Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós? Adalékok Magyarország és a Duna-medence kortörténetéhez, I., II. (német kiadásból forditva, Budapest, 1992), II. 245-246 o., v.ö. Kiss Sándor, A magyar demokráciáért, New Brunswick, 1983, 55-57 o.).

[6] “A Mindszenty bűnügy", Kovács János, felelős kiadó, Budapest, 1949 17. oldal.

[7] Megjegyzendő, hogy az egyébként elég tárgyilagosnak tűnő Magyar Alkotmánytörténet c. tankönyv (szerk. Mezey Barna, Osiris Kiadó, 2. Kadás, 1996) nem említi sem Mindszenty óvását, sem Vorosilov szerepét a kommunista hatalomátvétellel kapcsolatban. Lásd 293-5 o.

[8] Mindszenty József, Emlékirataim, Toronto, 1974, 106 o. Mindszenty itt megjegyzi, hogy az eredeti levélből csak ennyit tud közölni, ugyanis eredeti leveléhez nem fér hozza, és ezt is csak az 1949-ben a politikai rendőrség által kiadott Fekete könyvből idézi

[9] Balogh Sandor, “Mindszenty József, a politizáló katolikus főpap," lásd http://eszmelet.freeweb.hu/34/baloghs34.html

[10] Egyed István (Bp., 1886. júl. 11., - Bp., 1966. júl. 14.): jogász, egyetemi tanár, a 30-as évek neves közjogásza

[11] Lásd http://www.mkogy.hu/alkotmany/alkterv.htm

[12] dr Zétényi Zsolt: Jogfolytonosság és alkotmány, lásd http://www.alkotmany.ngo.hu/2002_szep_13_14_zetenyi_zsolt_rovid.htm

[13] Rudolf osztrák trónörökös, aki 1858. aug. 21-én született, Ferenc József császár egyetlen fia volt. 1889. jan. 30-án a Bécshez közeli mayerlingi vadászkastélyban történt halálát hivatalosan a szeretőjével együtt elkövetett öngyilkosságnak tulajdonítják. Egyes híresztelések szerint azonban meggyilkolták a magyar nacionalizmus iránti szimpátiája miatt. Baráth Tibor, francia forrásokra hivatkozva, Ferenc Ferdinánd és annak cseh támogatóit tartja Rudolf gyilkosainak (lásd Baráth Tibor: ,,A mayerlingi tragédia új megvilágításban", A KÜLFÖLDI MAGYARSÁG IDEOLÓGIÁJA" (Montreal, Sovereign Press, 1975.) A Baráth által használt forrás: Ugek, LA TARGEDIA DE MAYERLING (Brussels, 1953.) 223, lásd http://www.livres-chapitre.com/-G1OLJ2/-UGEK/-LA-TRAGEDIE-DE-MYERLING.html)

[14] Ferenc Ferdinánd osztrák főherceg, akinek meggyilkolása az I. Világháborút kirobbantotta, 1863. dec. 18-án született. Rudolf főherceg halála után elöször Károly Lajos főherceg, a császár legidősebb öccse lett a tonorokös, majd ennek halála után (1896) fia, Ferdinánd, Ferenc József unokaöccse lett a trón nyilvánvaló örököse. A császár azonban helytelenítette a polgári származású cseh Sophie Chotek-kel 1900-ban kötött házasságát, és gyermekeit kizárta az örökösödésből. Ferenc Ferdinánd egy ideig támogatta az Osztrák-Magyar Monarchia átszervezését egy harmadik, horvát királyság létrehozatalával. Ez volt egyik oka annak, hogy a szerb nacionalista Gavrilo Princip meggyilkolta.



Folytatjuk!



Részlet a Magyarságtudományi tanulmányok c. kötetből a szerző engedélyével közreadva!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Címkék: belügyminiszteri, létrehozatalával, legelfogadhatóbb, közreműködésével, állampolgárainak, kikényszerítését, bizalmatlanságát, megszüntetésének, szabályellenesen, vadászkastélyban, népszuverenitást, legfélelmetesebb, népköztársaságot, elfogadottságból, jogfolytonossága, megkülönböztetni, belügyminisztere, pártvezetőségben, alkotmányosságot, alapkövetelményt, legmegdöbbentőbb, felfüggesztették, törvénytelensége, önfeloszlatásáig, kötelezettségét, jogfolytonosság, továbbvitelével, hatalomrajutása, kormányalapítás, kényszerítettek, törvényesítette, jogszerűségének, világszövetsége, nemzetkoronázás, országgyűléssel, ratifikálásától, 1990-es változások, legfontosabb kérdést, alkotmányosság illetve, jogfolytonosság kérdését, jogfolytonosság kérdésével, témát jelen, alábbiakban röviden, jogfolytonosság megszakad, politikai rendszert, nemzet beleegyezése, alkotmány módosításáról, szabály alól, győztes forradalom, rend beálltával, nemzetnek törvényesíteni, amerikaiak Forradalomnak, Magyar Sors Online, KIRÁLYSÁG VAGY KÖZTÁRSASÁG, Balogh Sándor, Szent Korona Lovagrend, JOGFOLYTONOSSÁG KÉRDÉSE, Kocsis István, Szent Korona, Amerikai Függetlenségi Háború, Zétényi Zsolt, Szálási Ferenc, Debreceni Ideiglenes Országgyűlés, Horthy Miklós Kormányzó, Szálasi Ferenc, Horthy Miklós, Tóth Zoltán, Szent Koronában, Toth, Szovjet Unióé, Kocsis Istvánnak, Szent Ko­ro­na, Igazságügy Minisztérium, Magyarok Világszövetsége, Legyen Magyarország, Kisgazda Párt, Kommunista Párt, Dálnoki Miklós Bélának, Vörös Hadseregnek, Vörös Hadsereg, Varga Béla, Tildy Zoltán, Slachta Margitot, Szent Korona-tan, Egyed István, Magyar Köztársaság, Magyar Köztársaság Alkotmányát, Francia Forradalom, Szebb Jövőért Társaság, Szebb Jövőért”, Sándor András, Specie Sacrae Coronae, Specie Sacrae Coronae”, Csurka István, Rákosi Mátyás, Szent Korona Eszme, Szent Korona-tantól, Német-Római Szent Birodalom, Tóth Zoltán József, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-, Államtudományi Kar, Magyar Szent Korona, Varga József, Adalékok Magyarország, Kiss Sándor, Kovács János, Magyar Alkotmánytörténet, Mezey Barna, Osiris Kiadó, Mindszenty József, Balogh Sandor, Ferenc József, Baráth Tibor, Ferenc Ferdinánd, KÜLFÖLDI MAGYARSÁG IDEOLÓGIÁJA”, Sovereign Press, TARGEDIA DE MAYERLING, Károly Lajos, Sophie Chotek-kel, Osztrák-Magyar Monarchia, Gavrilo Princip,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
04.09. 18:33 Elkészült az emberi fehérjekapcsolatok legnagyobb térképe
04.09. 18:13 Visszalépett a támogatástól az OSC Újbuda vízilabdacsapat névadó főszponzor...
04.09. 18:13 Erős UV-sugárzás miatt a meteorológiai szolgálat is otthonmaradásra szólít ...
04.09. 18:13 Köves Gábor: az a legnehezebb, hogy nem tudjuk, mikor lesz folytatás
04.09. 18:03 Coronavirus - Orbán: restricţiile de circulaţie se prelungesc pe o perioadă...
04.09. 17:53 Koronavírus - Merkel: törékeny a járványügyi helyzet, gyorsan kárba veszhet...
04.09. 17:43 Koronavírus - ITM: magyar szuperszámítógép is segíti a Stanford Egyetem kor...
04.09. 17:43 Koronavírus - A járvány új eljárások alkalmazását is ösztönzi
04.09. 17:32 Koronavírus - Önkormányzati intézkedések vidéken húsvét előtt
04.09. 17:13 Koronavírus - Opten: egyelőre töretlen a hazai cégalapítási trend
Tudjátok ?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
Káros az alkohol ? Ha igen akkor mennyire ?
még több kérdés
Blog Címkék
Png nő  SzKirián: Húsvét  Nagyszerda este Déva 04.08  Facebookon kaptam  „Végül csak a szeretet m...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Jel  Pestis Járvány megszűnése  Húsvéti tojások  Az igazak lakóhelyét megáldja ...  A keresztfához megyek  Húsvéti dekoráció  Az én nemzedékem fiataljai  Ima - Edda együttestől  Retro tv  Lehulott a Jézus vére  Te győzöl Uram! – Keresz...  Aranyosi Ervin: Amikor rajtad ...  Lent a Via Dolorosán - több vi...  Facebookon kaptam Krisztina ba...  Pécs város plébániáinak imafel...  Retro autók  Jel  Isten óvja népünk!  Az én nemzedékem fiataljai  Jézus Él!  Szép csokor  Png nő  Húsvéti dekoráció  Egyszer talán majd mégis vége ...  Keresztút Kertváros utcáin 201...  Pestis Járvány megszűnése  Szép napot kívánok!  Budapest góccá válhat, ha nem ...  Vízcseppes rózsa  Húsvét  Egészségügyi Világnap  Két kutya beszélget  Facebookon kaptam  Png cica  Facebookon kaptam  Ima - Edda együttestől  Szép napot kívánok!  Nyakunkon a húsvét  Keresztút Kertváros utcáin 201...  Png kosár  Kádár Hajnalka: Húsvét  Egyszer talán majd mégis vége ...  Írógép  Betlehemi pásztorok  SzKirián: Húsvét  Csiszér László: Csendben állok...  Png cica  Tulipánfa  Az én nemzedékem fiataljai  Facebookon kaptam  Tamkó Sirató Károly: Bíztató  Húsvéti tojások  Facebookon kaptam  Mai harmónia kártyám  SzKirián: Húsvét  Facebookon kaptam  Retro autók  Facebookon kaptam  Aranyosi Ervin: Nem tudlak meg...  Két kutya beszélget  4-5 cm-es kis mini kiflik lesz...  Velünk lakó Szent Ostya,Szents...  Facebookon kaptam  Kellemes délutáni kikapcsolódá...  Ne fordíts semmit időt arra...  A legnagyobb győzelem  Kilenc hónap  Aranyosi Ervin: Nem tudlak meg...  Kádár Hajnalka: Húsvét  Steampunk nők  10. Hittanóra: Hiszek a test f...  Húsvét  A Szentírás üzenete - 2020. áp...  Pécs város plébániáinak imafel...  Isten óvja népünk!  Jel  Png nő  Png tulipán csokor  A fahéj gyógyhatásairól  Lent a Via Dolorosán - több vi...  A legnagyobb győzelem  Facebookon kaptam  Korhatár nélkül  Az embernek olykor -  Plüss nyuszi  Imádkozzunk a járvány megszűné...  Rajzos nők  Ima - Edda együttestől  Retro autók  Nagyanyó kávézik  Bányász József, székely parasz...  Tavaszi kép  Jó reggelt kedves látogatóimna... 
Bejegyzés Címkék
1990-es változások, legfontosabb kérdést, alkotmányosság illetve, jogfolytonosság kérdését, jogfolytonosság kérdésével, témát jelen, alábbiakban röviden, jogfolytonosság megszakad, politikai rendszert, nemzet beleegyezése, alkotmány módosításáról, szabály alól, győztes forradalom, rend beálltával, nemzetnek törvényesíteni, amerikaiak Forradalomnak, nemzet nevében, szükséges számú, jogfolytonosság megszakadása, alkotmányos államélet, magyar alkotmányjog, folyamatosság szinte, rendszer belső, folyamatosság utoljára, negyvenes években, folyamatosság eddigi, 1848-49-es Szabadságharc, 1867-ben visszaállított, első világháborút, koronázott király, magyar trónra, jogfolytonosság megszakadt, nemzeti szuverenitás, alkotmányosság helyreállításáról, állami főhatalom, második világháború, szakadás hosszú, következő állomásokkal, köztársaság kikiáltása, sztálini &#8220, formai szuverenitást, formai szuverenitás, jogfolytonosság 1944, magyar országgyűlés, szuverenitás birtokosának, 1944 márciusi, későbbiekhez hasonló, leghivatottabb személyek, nemzet szabad, jogfolytonosság létezését, folyamatosság határozottan, vesztett háború, köztársasági államforma, megszálló hatalom, hagyományos alkotmány, kevéssé ismert, háború viharában, utolsó szabadon, választások megtartásának, országgyűlés élettartamát, békekötés ratifikálásától, 1939-es parlament, csonka parlament, ország szuverenitását, testület képviseli&#8230, történelmi ezeréves, nemzet összességében, utolsó legitim, jogfolytonosság 1944-ben, jogfolytonosság feltétele, ahhoz kapcsolódó, legitimitás csak, tanhoz való, jogfolytonosság visszaállítása, királyság visszaállításához, nemzet gyakorolna, helyes megoldás, lett volna, első ideiglenes, folytonosság megszakítása, ország vezetését, szovjet megszállás, kommunista párt, jogfolytonosság megőrzését, ország illetve, nemzet érdekei, idegen érdekeket, ma­gyar nem­zet­nek, meg­ol­dást vá­lasz­ta­nia, sa­já­to­san ma­gyar, tör­té­nelmi ma­gyar, alkotmányosság keretein, nemzetközileg elismert, jogfolytonosság visszaállításának, következő részben, témával foglalkozni, államforma kérdését, kérdést komoly, konferencián egyedül, államforma kérdése, utolsó évtizedekben, , ,
2020.03 2020. április 2020.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 64001 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1308
  • e Hét: 7320
  • e Hónap: 14552
  • e Év: 245570
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.