Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Az Illés-koncert sztori
  2009-07-08 20:35:58, szerda
 
   
 


Rock Évkönyv 1981. január-december

Zeneműkiadó Budapest, 1982.
Szerkesztette: Sebők János

A főnixes Mici Mackós Annás apokalipszis a szentháromsággal indulva (Illés, Omega, Metro) érintve a babiloni korokat, köztük a vaskort, cserépkort, az Útont, a kutyákat, valamennyi egyházat a biblia történetéből. Kezdet: 1946-os tűzkutya évében született Koncz Zsuzsa és a Vörös Oroszlán misztikus szülöttjei és különféle zsidó rendjei.


Interjú Koltay Gáborral


- Maradjatok együtt! - kiáltotta egy néző a hajdanvolt Illés együttes tavalyi szuperkoncertjén. S ezen a kívánságon aligha csodálkozhatunk, mert a megismételhetetlen koncert felidézte a tizenéveseknek is a beat-korszak legszebb fejezeteit és az emlékezés hullámhosszára hangolta a mai harmincasokat, az egykori "beatnemzedékeket" is. Tizenöt év után Ilésék szekere újra diadalmenetben landolt a jó öreg Sportcsarnok sokat megélt színpadán. A popzene a fantasztikus népünnepélyéről - a magyar filmgyártásban egyedülálló vállalkozásként - A koncert címmel film is készült, amelynek megálmodója és rendezője Koltay Gábor, aki már filmművészeti főiskolásként is forgatott vizsgafilmeket Szörényi Leventéről és Bródy Jánosról és már akkor dédelgette egy igazi "rockfilm" elkészítésének tervét is A Szörényi-Bródy szerzőpárosról írt dokumentumkönyvének nagy sikere aztán végleg megérlelte elhatározását: a film kedvéért egy koncertre összehozta az 1973-ban felbomlott zenekar tagjait.

A film - mint tudjuk - megérdemelt sikert aratott, telt házak előtt vetítették. A zenei anyagból készült dupla albumot pedig ritka zenei csemegeként tartják számon a rajongók. Illésék zenéje a nyolcvanas évek fiataljaihoz is utat talált. De vajon csak a nosztalgiahullámnak köszönhető ez az Illés-reneszánsz, vagy közrejátszik ebben valami más is? Az újjáéledés titokfejtője, beszélgetőpartnerünk: Koltay Gábor.

- Mit jelent számodra a nosztalgia?

- Manapság gyakran használjuk a nosztalgia kifejezést. Ideje lenne - talán az ifjúsági sajtó segítségével is - tisztázni e fogalom lényegét. A leggyakoribb értelmezés szerint a nosztalgia nemcsak azt jelenti, hogy elmúlt korok zenéjét, táncait, öltözködését, lakberendezési stílusát felelevenítjük, hanem a fogalom elvágyódát is jelent ezekbe a korokba. Egy Illés-szám ma nekem elsősorban tinédzserkorom társadalmának a konfrontációkon úrrá lenni tudó dinamizmusát jelenti, azt az érzelmi, indulati többletet, amellyel jobbá, szebbé, igazságosabbá akartuk tenni saját környezetünket, saját kis világunkat. Nem kort sírom vissza, hiszen nem akarom újra átélni azokat a konfrontációkat, amelyek megnehezítették, sokszor talán ideig-óráig kétségessé tették egy-egy Jancsó-mű bemutatását, vagy konzervativizmusból akadályokat gördítettek például az Illés-zenekar elé. Egy dinamikus kor értékes alkotása az ő zenéjük, amely ilyen értelemben időtálló lesz évtizedek múltán is. Mint ahogy - első pillanatban szentségtörő hasonlat - Beethoven, vagy Bartók zenéjét is szívesen hallgattuk anélkül, hogy visszasírnánk korukat, vagy egyáltalán nosztalgiának neveznénk az irántuk megnyilvánuló tiszteletet és becsületet, megbecsülést.

- Az Illés maradandó értéket hozott létre a popzenében, tehát nem nosztalgia, ha számaikat hallgatom. De miért éppen most kapott hangsúlyt tevékenységük A koncert című film és ... a koncertakció" kapcsán?

- Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy a hetvenes években miért nem jöttek létre azok a maradandó értékű, nagyhatású, széles értelemben vett, társadalmi visszhangot kiváltó művészi produktumok, amelyeket a hatvanas években nem lehetett visszaszorítani, amelyek feltartóztathatatlanul törtek át. Vajon a művészek fáradtak-e el, s nem léptek helyükbe új tehetségek, vagy a kultúrpolitika nem igényli korunkban a dinamikus, nagy horderejű alkotásokat? Rendkívül leegyszerűsített módon arról lehet szó, hogy társadalmunk tehetetlenségi nyomatéka bizony sokkal nagyobb, mint azt a hatvanas évek végén gondoltuk. A tudat átalakítása nem megy egyik pillanatról a másikra. Nem beszélve arról a számunkra is rendkívül előnytelenül megváltozott nemzetközi gazdasági-politikai helyzetről, amelyben például egy arab olajsejk világ-gazdasági kérdéseket dönthet el. Ha lehet még ellentmondásosabbá vált világunk. Az emberiség sorskérdéseit eldöntő vitákban nincs közös álláspont. Ezektől a kérdésektől nem függetleníthetjük magunkat. Társadalmi fejlődésünk lelassult, az ellentmondások kibogozhatatlan szövevényében mi is nehezebben találjuk fel magunkat. Ebben a helyzetben pedig a legkülönbözőbb művészeti alkotások, így a popzene sem tudja olyan erővel ábrázolni a mai társadalmi konfliktusokat, nem tudja olyan mozgósító erővel kifejezni a fiatalság hely- és útkeresését, mint a hatvanas években. Hiányoznak a nagyformátúmú, orientáló művek, művészi teljesítmények, holott a ma embere is szeretne eligazító gondolatokat, fogódzókat. Ebben az ellentmondásos helyzetben magától értetődő módon az űrt a már meglévő, jelentős alkotások töltik ki. A popzenében ilyen az Illés zenekar teljesítménye. "Reneszánszunkat",tehát elsősorban az a hiányérzet magyarázza. Úgy gondolom, "feltámadásuk" lényege, hogy egy évtized múltán kiderült: időtálló művészi értéket produkáltak.

- Bár korábban érintetted válaszaidban a kérdést, de meg lehetne-e összefüggően fogalmazni, mitől volt értékes az Illés együttes zenéje:

- Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a hatvanas évek közepén a beatzene magyarországi térhódítása idején nemcsak az Illés együttes létezett. Sok tehetséges és közkedvelt zenekar játszott angol számokat, a Szörényi-Bródy páros első magyar nyelvű próbálkozása után pedig többen kezdtek saját szerzeményeket írni. Ki is alakult a nagy triumvirátus: az Illés, a Metró és az Omega zenekarok voltak a legnépszerűbbek. Mégis úgy gondolom, hogy az 1965-ben megalakult, és 1973-ban megszűnt Illés együttes fejezte ki legmélyebben és legnagyobb hatással saját korát. Ők találták meg leginkább azt a zenei hangzásvilágot, amely a beatzene lényegi jegyeit magánviselve mindenekelőtt kelet-európai hangzásvilág volt. Olyan beatzenét csináltak, amely csak itt, a Kárpát- medencében születhetett meg. Miért tekintem nyolcéves működésüket korszakalkotónak a magyar popzene történetében? Mert zenéjükben és szövegükben szakítottak az addig érvényes tánczenei stílusokkal. A Beatles hagyományait követve, annak példáján újfajta, modern egyéni hangzásvilágot teremtettek. Dalaik szövege őszintén, a mindennapok nyelvi fordulatait felhasználva, egyszerűen fejezte ki az ifjúság érzés- és gondolatvilágát, majd később egyre elmélyültebben olyan társadalmi-politikai kérdéseket, gondolatokat fogalmaztak meg, amelyek mindenkit foglalkoztattak. Ezzel párhuzamosan a Beatles-indíttatású zenéjükbe fokozatosan beépítették a magyar beatzenei stílust kialakítva. Népszerűségüknek ez volt az egyik oka. A másik, hogy az ifjúság szemében egy kicsit a faltörő kos szerepét is játszották. A zenekarnak volt kitartása, a masszív konzervatív társadalmi közvéleményt, az útjukba gördített akadályokat, az adminisztratív visszaszorítás minden lehetséges módozatát legyűrve végül is célba érkeztek. A hivatalos szervek szívós ellenállása 1968-ban csökkent, amikor a táncdalfesztiválon minden lényeget fődíjat ők nyertek. Ez persze nem jelentette a műfaj elismerését, inkább azt, hogy az Illés együttes létezését kénytelen-kelletlen elismerték. Az ellenállás csökkent, pontosabban a korábbihoz képest kifinomultabb formákat választott. A zenekar következetes útja, a problémás időszakok túlélése, sőt, a konfliktusokból győztesen kikerülés ténye erkölcsi erőt, hitet adott a rajongótábornak. Tehát a zenekar népszerűségének a zenei-szövegi újításon kívül a vonzó példával való azonosulás lehetősége is előidézője volt. Itt kanyarodnék vissza egy pillanatra az korábbiakhoz. Tehát ha fontosnak éreztem az Illés együttes teljesítményét, ha ma felteszem egyik, vagy másik számukat, akkor ez nem jelenti a kor utáni vágyakozást, hiszen például nem szívesen gondolok vissza a zenekar körüli konfrontációk sorozatára. Viszont erőt merítek abból a példából, amelyet az Illés zenekar következetesen végigvitt programja, a konfrontációk vállalása, a nehézségek leküzdése jelentett akkor számukra, s amely a mai napig példamutató.

- Ha már a példamutatásnál tartunk, mi jellemezte a beatnemzedékeket? Volt-e önálló arculata, ideológiája?

- Nem tudom, volt-e nálunk egyáltalán beatnemzedék olyan értelemben, ahogyan ezt nyugaton használják. Én óvatosabb lennék. Nem hiszem, hogy önálló arculatú beatnemzedék lett volna a miénk. Már csak azért sem, mert akkor hol vannak most e nemzedék tagjai? Itt egy vagy két korosztály, ha úgy tetszik, egy, vagy két generáció akkor kezdett eszmélni a világra, amikor a korábban vázolt társadalmi jelenségek kialakulófélben voltak. Ettől azután volt egy olyan érzésünk, mintha mi magunk is aktív alakítói lettünk volna egy dinamikus korszaknak. Nagy vitákra, házibulikra, az Egyetemi Színpad előadásaira, filmklubokra, Jancsó-bemutatókra, Kárpátia-beli sörözésekre emlékszem hirtelen ebből a korszakból. Meg talán arra, hogy őszinte, hittel teli összecsapások zajlottak le az egyetemi újságok hasábjain, szerkesztőségeiben. Ugrásszerű változások következtek be az egyetemi közéletben. Én magam ezt az időszakot műegyetemistaként éltem át, s tudom, hogy már ekkor is megszámlálhatóan kis élcsapat vitte a szót, agitált, szervezett. Egy vitathatatlanul progresszív közhangulat volt, amely humánus, igazságos, békés viszonyokat akart maga körül, ahol ember és ember között a teljesítmény szelektál. Olyan társadalmi viszonyok kialakulásában és általánossá válásában hittünk, amelyben lesz beleszólásunk környezetünk ügyes-bajos dolgaiba, ahol ha képességünk maximumát nyújtjuk, erkölcsi-anyagi értelemben is többet érünk annál, aki kevesebbet vállal. Abban reménykedtünk, hogy belátható időn belül megszerezzük mindazt, ami egy normális életvitelhez szükséges. Nem azzal telik az életünk, hogy megfelelő lakást és használt autót szerezzünk, majd e kettőt fogvicsorgatva lényeges és fontos közösségi gondok megoldására fordíthatjuk. Ilyesmiről beszélgettünk annak idején, ebben hittünk. De nem volt ez valamiféle beatgeneráció. Ilyen értelemben az előbb említett általánosságokon túl azt hiszem, önálló arculatunk, ideológiánk sem volt.

- Minek tulajdonítod, hogy csak a popzenében fogalmazódott meg a hatvanas évek ifjúságának érzés- és gondolatvilága?

- Azt hiszem, nem teljesen pontos a kérdés, mert ennek az ifjúságnak az érzés- és gondolatvilága azért más művészeti ágak produktumaiban is megjelent. Viszont kétségtelen, hogy ekkora hatásfokkal, ilyen elemi erővel, ennyire átütő módon ez csak a popzenében fogalmazódott meg. Talán nem is olyan nehéz ennek a magyarázata. Az akkori zenekarok tagjait csak az különböztette meg tőlünk, hogy ők a színpadon álltak, mi meg a nézőtéren ültünk, vagy táncoltunk. Ugyanolyan problémákkal küszködtünk, hasonló volt az életvitelünk, egyformán öltözködtünk, gondolkodtunk. Magunk teremtettük meg saját magunk zenei kultúráját ebben az értelemben. "MI" voltunk e színpadon és természetes, hogy saját bajainkról, örömeinkről énekeltünk. Fontos mozzanat, hogy ugyanolyan korú fiatalok játszották ezt a zenét, mint akiknek játszották. Nálunk egy fiatal író, vagy filmrendező életkora 30-32 év. Nem általános jelenség nálunk, hogy 18-20 éves fiatalok könyvhöz, filmhez jutnak. A hatvanas években még nehezebb volt a helyzet, mint most. (Én egyébként nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy 31 évesen megcsinálhattam A koncertet.) A hatvanas évek végén korosztályunk tagjai egyszerűen még nem voltak olyan helyzetben, hogy más művészeti ágakban is megfogalmazhassák életérzésüket. "Idősebb" művész pedig úgy látszik, nem akadt, akinek ez fontos lett volna. Lehet, hogy ez nem is volt olyan fontos?

- Ennek azért némileg ellentmondó, hogy 1967-ben Banovich Tamás megcsinálta az Ezek a fiatalok, Kovács András pedig az Extázis 7-10 című filmeket. Hogyan kötődsz ezekhez az alkotásokhoz, mennyire fontosak számodra?

- Az Ezek a fiatalok érdeme, hogy néhány egészen kiváló szám írására ösztönözte az Illés együttes tagjait. Kovács András filmje máig érvényes szociológiai megközelítésű alkotás. Felvállaltan a kívülálló szemszögéből vizsgálja az eseményeket, a zenekarokat, azok törekvéseit, a rajongótáborokat. A vitarészletek izgalmasak, érdekesek. Érdemes egyébként megjegyezni, milyen sikere van ma is ezeknek a filmeknek, sokfelé játsszák őket, vitatkoznak róluk. Egyébként természetesnek tartottam, hogy A koncert című filmben ezekből az alkotásokból - mivel csak ezek mutatnak képi információt azokból az időkből - felhasználjunk bizonyos részleteket.

- Lassan A koncert című filmed témaköréhez érkezünk, de maradjunk még egy kicsit a múltnál. Emlékszel, hogyan fogadtad az Illés együttes felbomlását?

- Én nem számítok átlagnézőnek, vagy hallgatónak, mivel némi közöm volt már akkor az együtetshez. Az egyetemi lapba készítettem velük interjúkat, így sokszor megfordultam a Fővárosi Művelődési Ház Illés-klubjában. Az utolsó időszakban már érezni lehetett, hogy valami nincs rendben, már nem olyan hangulatuk ezeknek a koncerteknek, mint korábban. Már nem szerették azt, mit csináltak. Közben megalakult a szupergroup, a Lokomotív GT, nem volt már felbonthatatlan szövetség egy-egy zenekari formáció. A KITT Egylet - Koncz Zsuzsa, az Illés, Tolcsvayék és a Trió - koncertjei amolyan "vegyesválogatott" jellegűek voltak, hiszen a közös munka nem határozott program keretében zajlott, hanem a szükség hozta. Bíztam benne, hogy mindez átmeneti probléma, rendezőknek majd a sorok. Azt hiszem, a nyolc évig tartó következetes munka felemésztette az energiákat. A zenekar amatőrként indult, profivá nőtte ki magát, de nem nőtt fel velük együtt z az intézményrendszer, amelyik egy válságos pillanatban tudatos kultúrpolitikája következtében tudja, hogyan bánjon értékeivel. Utólag persze könnyű okosnak lenni. Sokan mondják, hogy az Illésből azért lett mítosz, mert 1973-ban megszűnt. Ha ma is együtt lennének, jelentéktelen zenekarrá váltak volna. Nem tudom. Ezt mondják a Beatlesre is, de ott a Rolling Stones példája. Ők a rockzene élő mítoszai.

- Mítoszokról beszélsz. Nem értékeljük túl a hatvanas éveket? Nem képzelhető el, hogy a filmed is ebbe, a hatvanas éveket túldícsérő glorifikáló vonulatba sodródik?

- Nem hiszem, hogy mindenkor csak deheroizálni kell. Fontos számomra a kor dinamizmusa, a korból például az Illés zenekar teljesítménye, de nem felejtem el a rengeteg visszazúzó erőt sem, amely a még teljesebb kibontakozást gátolta. Talán éppen ezért fontos igazán a zenekar teljesítménye, vagy a hatvanas évek magával ragadó, szebbet, jobbat akarása. Nem kell letagadni, ami szép és jó volt. Annak örülni kell(ene).

- Két kiadást megért Szörényi-Bródy (Az első tizenöt év) című könyvednek hatalmas közönségsikere volt. Utólag előzménynek tekinted-e a könyvet A koncerthez?

- Valóban előzménynek tekintem, hiszen a könyv összeállítását megelőző anyaggyűjtés során nagyon érdekes tapasztalatokat szereztem. Akkor azonban még szó sem volt filmről. Egyszer Leventénél beszélgettünk, s szóba került, hogy az Oh, mondd-nak az első közös szerzeménynek 1980-ban, tizenötéves évfordulója van. Arról is szó esett, hogy mennyi minden történt ennyi idő alatt a popszakmában, ez mennyire érdekelné az embereket, és mennyire nem hozzáférhetőek ezek az anyagok. Először fotós kiadványra gondoltunk, amely összegyűjti a tizenöt év anyagát, rövid, eligazító szövegek kíséretében. A zeneműkiadó igazgatójának tetszett az ötlet, de javasolta, hogy inkább szerzőpáros együttműködésének történetét feldolgozó könyvet csináljunk. Négy hónap alatt összehoztam az anyagot. Kezdettől dokumentumgyűjteményben gondolkoztam, hiszen annak nagyobb az archiv értéke. A könyv készítése során jött a film, az Illés-koncert gondolata. Egyértelművé vált számomra, hogy az embereket rendkívül érdekli, mi is történt ezekben az években a zenekar körül, sőt, az Illés együttes, illetve a Szörényi-Bródy páros története alkalmas arra, hogy személyük "ürügyén" fontos társadalmi kérdésekről lehessen beszélni. Ugyanezt a gondolatot szerettük volna filmen is megfogalmazni.

- Hogyan fogadták a film ötletét a hivatalos szervek és hogyan az érintett zenészek, a régi Illés együttes tagjai?

- Amikor ismeretlenül bekopogtam Nemeskürty Istvánhoz, a Budapest Filmstúdió vezetőjéhez ötletemmel, bizony nem sok jót reméltem. Minden várakozásommal ellentétben örömmel fogadott, s "megvette" a filmötletet. A fiúknak is tetszett a meglepő elképzelés. Szörényi és Bródy természetesen másként reagált, mint Illés Lajos, vagy Pásztory Zoltán, hiszen elsőként velük beszéltem meg a tervet. Lajost először meglepte a dolog, és nyolc év után maga kereste fel Szörényi Leventét, hogy beszéljenek a részletekről. Pásztory Zoli a München melletti Lindauban dobok most már nyolcadik éve: neki Levente írt levelet. Megható válaszában többek között azt írta, hogy nyolc éve nem ütött már egy egészségeset a dobjára, s éppen itt az ideje..

- És a többiek? Koncz Zsuzsa. Tolcsvayék?

- Már az elején arra gondoltam, hogy ez a koncert ne csak az Illésé legyen, hanem azoké is, akik a magyar popzenében nagyjából hasonlóan gondolkoztak. Így azonnal Konczra és Tolcsvayékra esett a választás. Zsuzsát nem különösebben dobta fel az ötlet, de azért szívesen elénekelt néhány számot. Tolcsvayék sem jöttek olyan kitörő örömmel, mint reméltem.

-- Úgy tudom, egyéb nehézségeid is voltak.

- Igen, voltak. Sokan, nagyon sokan nem akarták ezt a bulit. Igyekeztek megakadályozni a létrejöttét. Amikor kiderült - az utcai plakátok megjelenése után -, hogy milyen óriási az érdeklődés a koncert iránt, egyre-másra megindult a régi időkre emlékeztető gépezet. Az utolsó pillanatban például az ORI levélben közölte a Koncertet felkészülésünkre rendező Közgáz Egyetem illetékeseivel, hogy a Sportcsarnokban csak ők rendezhetnek koncertet, így ezt nem engedélyezik. Mindez azért érintett bennünket érzékenyen, mert a Budapesti Rendőrkapitányság csak az ő aláírásuk után tekinti a rendezvényt hivatalosnak. Óriási vita kezdődött, mjd felső szintű segítségkérés után végül is kivételes alkalomnak nyilvánították a Koncertet. Ugyancsak érthetetetlen volt a Hanglemezgyár reagálása, ahol hallani sem akartak az általunk tervbe vett tripla albumról, a lemezbevételből való 50-50 százalékos részededésről. A felvételt végül is csupán azért adtuk el valamivel több, mint 300 ezer forintért az MHV-nak, hogy a gyűjtők ne mardjanak lemez nélkül. Mindenki kiszámíhatja, hogy az első körben 120 ezer példányban kiadott lemez 180 forintjával mit jövedelmez az MHV-nak. Abból már egy jó beatfilmet lehetne csinálni.

- Ez a beatfilm. A koncerttel mégiscsak elkészült. Mit tapasztaltál előkészületei során, az érzelmek felkorbácsolása idején? Hogyan él a zenekar a mai harmincasok gondolatában?

- Mindenekelőtt az volt a célunk, hogy egy jó és emlékezetes koncertet rendezzünk. Úgy gondolom, hogy jó lesz a koncert, ha kialakul ott egy lelkes hangulat, olyan alapanyag lesz a kezünkben, amellyel okosan gazdálkodva jó filmet készíthetünk. A film célja egyébként, hogy egy jól sikerült Illés-koncert kapcsán arra is emlékeztesse a mai harmincasokat, hol tartanak, mit valósítottak meg egykori célkitűzéseikből, azon az úton haladnak-e, melyet elképzeltek maguknak. A filmnek fel kellene ráznia ezt a nemzedéket, hogy maradék energiájukkal mozgósítsák! S erre az Illés-koncert nagyon is alkalmas, mivel mindenkinek megdobbant a szíve, felragyogott a tekintete, amikor elmondtuk igazi célunkat: egy készülő Illés -filmhez gyűjtünk anyagot.

- Ezek szerint beigazolódtak várakozásaid?

- Igen. A koncert, mint zenei esemény, számomra elsősorban azt jelentette, hogy az Illés zenekar maradandó értéket hozott létre a popzenében, számaiknak ma is van aktuális töltése, zenéjük nem kopott meg. Sőt...

- Mlyen volt a hangulat a koncert alatt a kulisszák mögött, az öltözőben?

- Magával ragadóan izgalmas. Mindannyian tudtuk, ennek sikerülnie kell. Ez a feszültség volt mindannyiunkban. Amikor a második rész előtt az Illés együttes a színpadra lépését megelőző percekben a közönség magától, minden előre megbeszélt jel nélkül elénekelte az Újra itt van a nagy csapat kezdetű dalt, bizony mindannyiunk torka összeszorult. A szeretetnek ilyen tömeges megnyilvánulását felejthetetlen volt látni. Az ezt követő másfél óra azután mindenkit magával ragadott.

- Mit gondolsz, miért nincs ma olyan nagyhatású zenekar, mint volt a maga korában az Illés?

- Bonyolultabb, konfliktusokkal terhes világunkat egy ma induló fiatal zenésznek többszörösen nehéz feladat megfogalmazni, mint korábban. A kultúrpolitikát megvalósító, popzenével foglalkozó intézmények nem ösztökélik a zenekarokat ilyen irányban. Sokkal nehezebb felszerelés kell. A zenekarok hakniznak, ha nem akarnak éhenhalni, nincs profi menedzselés, átgondolt tehetségkutatás. Minden centralizált, nyoma sincs az egészséges fluktuációnak, s főleg nincs valóságos értékrend.

- Milyennek tartod a mai, nagy tömegegeket vonzó zenekarokat?

- Kissé idegenkedve szemlélem őket, bár van közöttük rokonszenves is. Különállást hirdető szemléletükkel van bajom. Megfogalmazzák ugyan a gondokat, a mai tinik kitaszítottságának esélytelenség--tudatát, de ennél nem jutnak tovább. Éppen az hiányzik belőlük, ami fontos volt az Illés együttesben, akik konstruktívan szemlélték világot, arról is gondolkodtak, merre kellene elmozdulni, követendő életideált fogalmaztak meg a "Nem akarok állni, ha futnak a percek" tipusú szövegeikkel. A percek ma is futnak, a Föld ma is fordul. Jó lenne mindannyiunknak tudomásul venni.

- Ha már itt tartunk, meg kell kérdeznem, vajon nem árt a Fonográf, pontosabban a Szörényi-Bródy szerzőpáros nimbuszának az Illés felidézése?

- Divatos dolog bírálni a Fonográfot az Illésékkel szemben, annál is inkább, mivel a szerzők azonosak. Meggyőződésem, hogy az Illés-hagyományoknak még mindig inkább a Fonográf a folytatója. Egy rosszul értelmezett hanglemezgyári reklámfogás miatt - "country and eastern" - a Fonográfot ma country együttesnek hívjuk. Ám ha végignézed a teljes Fonográf repertoárt, nemcsak country.hangzású dalokat találsz. A Fonográf sok dala követi az Illés legjobb hagyományait. Összességében viszont meg kell állapítani, hogy dinamizmusuk, mondanivalójuk határozottság, közérthetősége nem éri el az Illés színvonalát. Sokan azért szeretik a Fonográfot, mert szövegeik, bizonyos számaik zenéje áttételesebb, többrétegű asszociációkra alkalmas. Úgy gondolom A koncert is arról győzte meg a fiúkat, hogy az igazi művésznek, az igazán művészi produkciónak minden körülmények között, tehát a mai társadalmi helyzetünkben is meg kell találni a nagy tömegekhez szóló, fontos társadalmi mondanivaló kifejezhetőségének lehetőségét.Ebből a szempontból van törlesztenivalója a Fonográfnak. Az Illés felidézése tehát nem árt, inkább használ nekik. Újabb teljesítményekre sarkalló, inspiratív jellegű hatás ez.


Csontos Tibor
 
 
0 komment , kategória:  Rock Évkönyv 1981.  
Címkék: teljesítményekre, szuperkoncertjén, népszerűségüknek, kultúrpolitikája, általánosságokon, felkészülésünkre, beatnemzedékeket, korszakalkotónak, megszámlálhatóan, vegyesválogatott, leegyszerűsített, szentháromsággal, célkitűzéseikből, rajongótáborokat, megnyilvánulását, rajongótábornak, konfliktusokkal, vitathatatlanul, kultúrpolitikát, népünnepélyéről, vállalkozásként, példamutatásnál, sportcsarnokban, konfrontációkat, konfrontációkon, kibogozhatatlan, visszaszorítani, kialakulófélben, konfliktusokból, csodálkozhatunk, legnépszerűbbek, mindannyiunkban, megnehezítették, tapasztalatokat, gondolatvilágát, lemezbevételből, főnixes Mici, szentháromsággal indulva, babiloni korokat, biblia történetéből, hajdanvolt Illés, kívánságon aligha, beat-korszak legszebb, emlékezés hullámhosszára, fantasztikus népünnepélyéről, magyar filmgyártásban, koncert címmel, film kedvéért, koncertre összehozta, 1973-ban felbomlott, zenei anyagból, nyolcvanas évek, Rock Évkönyv, Zeneműkiadó Budapest, Sebők János, Mici Mackós Annás, Koncz Zsuzsa, Vörös Oroszlán, Interjú Koltay Gáborral, Koltay Gábor, Szörényi Leventéről, Bródy Jánosról, Egyetemi Színpad, Banovich Tamás, Kovács András, Lassan, Fővárosi Művelődési Ház Illés-klubjában, Lokomotív GT, KITT Egylet, Rolling Stones, Egyszer Leventénél, Nemeskürty Istvánhoz, Budapest Filmstúdió, Illés Lajos, Pásztory Zoltán, Szörényi Leventét, Pásztory Zoli, Közgáz Egyetem, Budapesti Rendőrkapitányság, Csontos Tibor,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Belétünk a Sárkány évébe, béke vagy nagyobb háború vár ránk?
Még zöld a chili paprikám, ha beviszem a lakásba tovább fejlődik?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
még több kérdés
Blog Címkék
Nemzeti  Facebookon kaptam  Paul David Tripp Március 17  A csonk és a facsemete  Dóró Sándor: Ma  Amikor 5 éves voltam,  Evan Esar tollából  Jó éjszakát  Mélységes szomorúsággal  Facebookon kaptam  Egyet értesz?  William Shakespeare-től idéze...  Facebookon kaptam  Talpra vándor  Isteni zsebkendők  Nem kell ide békemenet  Az embernek fiatal korában van  Nem mindegy  Ted Engstrőm gondolata  Talpra vándor  Paul David Tripp Március 15  Fújjad márciusi szél . . .  Facebookon kaptam  Ez a miénk!  Rochefoucauld - a bölcs  Facebookon kaptam  Nyíljatok meg  Facebookon kaptam  Szeretettel  " A gondolat is rezgés. Minél ...  Facebookon kaptam  Könnyáztatta asszonysorsok  Lelkünk mélyén rejlik legnagyo...  Aranyosi Ervin: Március 15. a ...  Egyet értesz?  Könnyáztatta asszonysorsok  Az ünnepről  Az élet  Facebookon kaptam  A halolaj és a hal még a migré...  Hernádkak  mindent a népért...  Egyet értesz?  Ted Engstrőm gondolata  Jó éjszakát  Akit mindenki lenéz, nem tarto...  Szent Pio atya!  Nem kell ide békemenet  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Paul David Tripp Március 17  Síró nő  Illuziói ne legyen senkinek, a...  Alvó baby  Facebookon kaptam  Nyíljatok meg  Szeretettel  Az agyat és a csontokat is erő...  Majthényi Flóra: Mi a haza?  Aranyosi Ervin: Március 15-ére  Március  Lelkünk mélyén rejlik legnagyo...  Mi a különbség  Szép estét kedves látogatóimna...  Hernádkakon tánccal ünneplik m...  Üdvözöllek az oldalamon  Dóró Sándor: Tétova lét  Március 15 emlékére virágba bo...  ...és mégis ráismersz  Evan Esar tollából  Facebookon kaptam  Gámentzy Eduárd - Írok egy dar...  Facebookon kaptam  William Shakespeare-től idéze...  A szív és a cselekvés egységes...  Szép estét kedves látogatóimna...  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Facebookon kaptam  Kezdet  Könnyáztatta asszonysorsok  Törött csészék  Isten áldja  Facebookon kaptam  Törött csészék  Atyám !  Alvó baby  A nemzet csak akkor...  Facebookon kaptam  Mélységes szomorúsággal  Majthényi Flóra: Mi a haza?  Szabó Lőrinc: Egy kis értelmet...  Paul David Tripp Március 16  Egyet értesz?  Lelkünk mélyén rejlik legnagyo...  Jó éjszakát  Facebookon kaptam  Nem mindegy  Evan Esar tollából  Dóró Sándor: Tétova lét 
Bejegyzés Címkék
főnixes Mici, szentháromsággal indulva, babiloni korokat, biblia történetéből, hajdanvolt Illés, kívánságon aligha, beat-korszak legszebb, emlékezés hullámhosszára, fantasztikus népünnepélyéről, magyar filmgyártásban, koncert címmel, film kedvéért, koncertre összehozta, 1973-ban felbomlott, zenei anyagból, nyolcvanas évek, újjáéledés titokfejtője, nosztalgia kifejezést, ifjúsági sajtó, leggyakoribb értelmezés, nosztalgia nemcsak, fogalom elvágyódát, konfrontációkon úrrá, irántuk megnyilvánuló, koncert című, hetvenes években, maradandó értékű, hatvanas években, művészek fáradtak-e, hatvanas évek, tudat átalakítása, arab olajsejk, emberiség sorskérdéseit, ellentmondások kibogozhatatlan, helyzetben pedig, legkülönbözőbb művészeti, fiatalság hely-, ellentmondásos helyzetben, popzenében ilyen, évtized múltán, beatzene magyarországi, nagy triumvirátus, 1965-ben megalakult, zenei hangzásvilágot, beatzene lényegi, magyar popzene, addig érvényes, mindennapok nyelvi, ifjúság érzés-, magyar beatzenei, ifjúság szemében, zenekarnak volt, masszív konzervatív, útjukba gördített, adminisztratív visszaszorítás, hivatalos szervek, műfaj elismerését, ellenállás csökkent, korábbihoz képest, zenekar következetes, problémás időszakok, konfliktusokból győztesen, zenekar népszerűségének, zenei-szövegi újításon, vonzó példával, zenekar körüli, konfrontációk vállalása, nehézségek leküzdése, példamutatásnál tartunk, korábban vázolt, olyan érzésünk, dinamikus korszaknak, egyetemi újságok, egyetemi közéletben, időszakot műegyetemistaként, vitathatatlanul progresszív, teljesítmény szelektál, normális életvitelhez, előbb említett, popzenében fogalmazódott, akkori zenekarok, színpadon álltak, nézőtéren ültünk, fiatalok érdeme, kívülálló szemszögéből, vitarészletek izgalmasak, utolsó időszakban, közös munka, szükség hozta, nyolc évig, zenekar amatőrként, válságos pillanatban, hatvanas éveket, korból például, rengeteg visszazúzó, zenekar teljesítménye, első tizenöt, könyv összeállítását, első közös, zeneműkiadó igazgatójának, archiv értéke, , ,
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 14 db bejegyzés
e év: 37 db bejegyzés
Összes: 7233 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 117
  • e Hét: 525
  • e Hónap: 12230
  • e Év: 51231
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.