Enneagram - Fejlődési szintek / Hogyan fogjunk hozzá? - Richard Riso,Russ Hudson,Sóskuthi György, - eposz Blogja

Továbbiak »

Belépés

			eposz.blog.xfree.hu
(Merkúr: Csillagjegy: Szűz: Föld) (Nap: Aszcendens: Oroszlán: Tűz) "Isten létezhet Sátán nélkül, Sátán nem létezhet Isten nélkül." Eposz			Lauter Szabolcs 1987.09.04 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Enneagram - Fejlődési szintek / Hogyan fogjunk hozzá?

2019-01-29 12:06:23, kedd

	Don Richard Riso / Russ Hudson - Személyiségtípusok) A fejlődési szintek Minden egyes személyiségtípusnak jellegzetes szerkezete van. Amint látni fogjuk, az egyes típusok elemzése az egészséges személyiségvonások leírásával kezdődik, azt követi az átlagos, végül pedig az egészségtelen személyiségvonások ismertetése. Ez a szerkezet adja a személyiségtípust alkotó fejlődési szinteket is. A szinteket Don Riso fedezte fel 1977-ben, és ezek képezték az alapját az e könyv első kiadásában szereplő típusleírásoknak. A kilenc belső szint elegáns fogalmi keretet alkot az egyes típusok összes vonásának és indítékának befogadásához. A szintek emellett azt is nyilvánvalóvá teszik, melyek az egyes típusok tévesen hozzárendelt, illetve eredendően megfelelő jellegei. Valamely egyén pontos megértéséhez nem elég alaptípusának és színezetének pontos felismerése, hanem azt is meg kell határozni, hogy az adott alaptípuson belül melyik fejlődési szinten áll. Más szavakkal - nagyon leegyszerűsítve - azt kell megállapítanunk, hogy a kérdéses személy egészséges, átlagos vagy egészségtelen-e. Ez azért fontos, mert két, azonos típusba és altípusba tartozó ember még mindig nagyon különböző lehet, ha az egyikük egészséges, a másik pedig egészségtelen. (Az is fontos, hogy a személy és színező típusnak melyik fejlődési szintjén áll, de mivel ennek észlelése már meglehetősen bonyolult, itt nem megyünk bele részletesebben a tárgyalásába.) A személyiség kontinuumának fogalma nem pusztán akadémikus kérdés; ellenkezőleg, olyasvalami, amit ösztönösen használunk nap mint nap. Bizonyára észrevettük már, hogy - másokhoz hasonlóan - állandóan változunk: néha jobbak, néha pedig rosszabbak leszünk. A szintek fogalmának megértése révén világossá válhat számunkra, hogy ilyenkor a személyiségtípusunkat alkotó vonások skáláján mozdulunk el. Ezen mozgások mikéntjével és okaival bővebben is foglalkozunk majd a Részletes útmutatóban. Az alap-személyiségtípusok fejlődési szintjeinek megértésében segít az alábbi ábra. Talán az a legkönnyebb, ha úgy képzeljük el a fejlődési szinteket, mint a fényképészek szürke ékjét, ami valójában egy színskála, egyik végén a fehér színnel, másikon a feketével, köztük pedig számos szürke árnyalattal. A szintek kontinuumán elsőként a legegészségesebb vonások tűnnek fel; úgy is mondhatjuk, hogy ezek lesznek legfelül. Ahogy aztán lefelé haladunk a kontinuumon, sorra végigmegyünk az egyes fejlődési szinteken, amelyek határozott elmozdulást jelentenek a személyiség leromlásának irányában, míg el nem érik a legalsó fekete szintet: a neurózist. Röviden összefoglalva, minden egyes személyiségtípuson belül kilenc fejlődési szint figyelhető meg - három az egészséges, három az átlagos és három az egészségtelen tartományban. Az egyes fejlődési szinteken megjelenő tulajdonságok nem önkényesek: egymással összefüggő csoportokban jelennek meg minden szinten. A személyiségtípusok leírásának olvasása közben megismerjük az egyes szintekhez tartozó vonáscsoportok legfontosabb elemeit, miközben a kontinuumon az egészségtől a neurózis felé haladunk. A szintek segítenek abban, hogy az egyes személyiségtípusokat egységes egészként szemlélhessük. Olyan keretet adnak, amelyben elhelyezhetjük az összes egészséges, átlagos és egészségtelen személyiségvonást. A szinteket azért is érdemes megérteni, mert a kontinuumnak csak az egészséges tartományában tudunk az integráció irányába (lásd később) mozogni, míg az átlagos és egészséges tartományban a dezintegráció irányába mozdulhatunk csak el. Érdemes megemlíteni, hogy a "legkisebb ellenállású út" a dezintegráció felé vezet - ha erre haladunk, tulajdonképpen személyiségünk rögzült mechanizmusainak engedelmeskedünk. Az integráció irányába történő mozgáshoz ezzel szemben mindig tudatos döntés és erőfeszítés szükséges - de nem küszködés és erőlködés, mert az eleve kudarcra ítélne bennünket. Ha így értelmezzük az erőfeszítést, az többnyire belső konfliktusokat idéz elő, fokozott szorongáshoz vezet, és egyes esetekben akár negatív irányú elmozdulást is okozhat a kontinuum mentén. Az integráció felé történő mozgáshoz szükséges erőfeszítés inkább csak annyit jelent, hogy meg kell szabadulnunk személyiségünk meggyökeresedett szokásaitól. Az enneagram segít felismerni számos gondolatunk, reakcióink és viselkedésformánk megszokásokon alapuló jellegét és azt, hogy ez gyakran éppen a saját érdekeink ellenében hat. Ennek köszönhetően rátalálunk arra a belső nyugalomra és szabadságra, amellyel levetkőzhetjük ezeket a szokásokat, és így feltárul előttünk a teljesebb, elégedettebb élet lehetősége. Ha megtanuljuk ítélkezés és önigazolás nélkül szemlélni önnön félelmeinket, sérelmeinket és gyengéinket, az a legnagyobb jó, amiben csak részesíthetjük magunkat, s ez egyben lehetővé teszi, hogy ezt a nagy ajándékot másokkal is megosszuk. Az integráció és a dezintegráció iránya A következő fontos fogalom, amit meg kell ismernünk, az az, hogy mi a jelentősége az enneagram egyeneseinek. A kilenc személyiségtípus nem állandó kategória: ezek nyílt rendszerek, s így teret adnak a lelki fejlődésnek és leromlásnak egyaránt. Az enneagram számai nem véletlenszerű sorrendben kapcsolódnak össze. A számozott pontok összeköttetéseinek módja pszichológiailag nagyon is jelentőségteljes, mivel a típusok közti egyenesek az egyes személyiségtípusok integrációjának (egészség, önmegvalósítás) és dezintegrációjának (egészségtelenség, neurózis) irányát jelölik. Más szavakkal, miközben egyre egészségesebbé vagy egészségtelenebbé válunk, úgy mozdulhatunk el alapvető típusunk felől az enneagram által jelzett irányokban. Az egyes típusok dezintegrációjának az enneagramon az 1-4-2-8-5-7-1 számsor jelöli. Ez azt jelenti, hogy a típusok - viselkedésük átlagos vagy egészségtelen tartományában - fokozott stressz vagy szorongás esetén a dezintegrációjuk irányába eső típusok bizonyos átlagos vagy egészségtelen vonásait kezdik mutatni. Így tehát egy átlagos vagy egészségtelen Egyes az átlagos vagy egészségtelen Négyesekre jellemző magatartást fog tanúsítani; egy átlagos vagy egészségtelen Négyes az átlagos vagy egészségtelen Kettesekre jellemző magatartást fog tanúsítani; egy átlagos vagy egészségtelen Kettes az átlagos vagy egészségtelen Nyolcasokra jellemző magatartást fog tanúsítani; egy Nyolcas az átlagos vagy egészségtelen Ötösökre jellemző módon fog viselkedni; egy átlagos vagy egészségtelen Ötös bizonyos, a Hetesekre jellemző magatartásformákat fog felvenni; egy átlagos vagy egészségtelen Hetes pedig az átlagos vagy egészségtelen Egyesekre jellemző módon fog viselkedni. Hasonló a helyzet az egyenlő oldalú háromszög csúcsain elhelyezkedő típusokkal is, ahol a sorrend 9-6-3-9 stresszes vagy felfokozottan szorongó állapotban az átlagos vagy egészségtelen Kilences az átlagos vagy egészségtelen Hatosok egyes jellemző magatartásformáit fogja felvenni, az átlagos vagy egészségtelen Hatos az átlagos vagy egészségtelen Hármasok egyes jellemző magatartásformáit fogja felvenni, míg az átlagos vagy egészségtelen Hármas az átlagos vagy egészségtelen Kilencesekre jellemző módon kezd viselkedni. Ezeket az összefüggéseket mutatják be az alábbi enneagramba rajzolt nyilak. A dezintegráció iránya: 1-4-2-8-5-7-1 9-6-3-9 Az egyes típusok integrációjának iránya éppen ellentétes a fent ismertetett sorrenddel. Az egyre erősödő integrálódás során minden típus olyan irányba mozdul el, amely ellentétes a dezintegráció irányával. Az integráció iránya tehát 1-7-5-8-2-4-1: az integrálódó Egyes a Hetes felé mozdul el, az integrálódó Hetes az Ötös felé, az integrálódó Ötös a Nyolcas felé, az integrálódó Nyolcas a Kettes felé, az integrálódó Kettes a Négyes felé, az integrálódó Négyes pedig az Egyes felé. Az egyenlő oldalú háromszögön a sorrend 9-3-6-9: az integrálódó Kilences a Hármas felé, az integrálódó Hármas a Hatos felé, az integrálódó Hatos pedig a Kilences felé mozdul el. Ezeket az összefüggéseket mutatják be az alábbi enneagramba rajzolt nyilak. Az integráció iránya: 1-7-5-8-2-4-1 9-3-6-9 Tulajdonképpen nincs is szükség külön enneagramokra az integráció és a dezintegráció irányának jelöléséhez: mindkét irány bemutatható az enneagramon úgy, ha kihagyjuk a nyilakat, és a megfelelő pontokat egyszerű egyenesekkel kapcsoljuk össze. Az integráció iránya: 1-7-5-8-2-4-1 9-3-6-9 A dezintegráció iránya: 1-4-2-8-5-7-1 9-6-3-9 Érdemes megjegyezni mindkét számsort, hogy bármely személyiségtípusra meg tudjuk állapítani az integráció és dezintegráció irányát is. (A két számsor memorizálására igen egyszerű módszer az, ha megjegyezzük az egészségtelen számsort, hiszen az egészséges sorozat annak pontosan a fordítottja. Az egészségtelen sorozat [1-4-2-8-5-7] megtanulásában segíthet a következő egyszerű trükk: állítsuk a hat számot párokba, az így kapott három szám közül a második kétszerese a harmadiknak, a harmadik pedig majdnem a kétszerese a másodiknak. Vagyis: a sorozat első két számából [1-4] "14" lesz, ami megkétszerezve "28", az pedig megkétszerezve "57" lesz. [Valójában persze "56", de ez most nem igazán fontos. A megjegyzendő számsor tehát: 14-28-57, azaz 1-4-2-8-5-7]) Ki kell emelnünk, hogy az integráció és a dezintegráció irányai valójában csak metaforák, amelyeket a minden egyes emberben végbemenő pszichológiai folyamatokra alkalmazunk. Ténylegesen nincs semmiféle mozgás az enneagram vonalai mentén, ez csupán egy jelképes módszer annak illusztrálására, hogyan fog egy adott típus a pillanatnyi állapotából integrálódni vagy dezintegrálódni. Világítsuk meg egy rövid példával azt, hogy mit is jelentenek ezek a mozgások. A Hatos személyiségtípustól egy egyenes húzódik a Kilenceshez, egy pedig a Hármashoz. Ez azt jelenti, hogy ha a Hatos egészségessé akarna válni, és elkezdené megvalósítani a benne rejlő lehetőségeket, akkor a Kilences felé, azaz az enneagram által meghatározott integrációs irányban kellene elmozdulnia, és azon személyiségvonásokat kellene megjelenítenie, amelyeket az egészséges Kilences személyiségtípus jelképez a Hatos számára. Amikor az enneagram azt jósolja, hogy egy egészséges Hatos a Kilences felé fog elmozdulni, azt fogjuk találni, hogy a Hatos típusú egyéneknél pontosan ilyen jellegű pszichológiai fejlődést figyelhetünk meg. A Hatos problémáinak jelentős része a biztonságérzet hiányából és a szorongásból fakad, ám amikor elmozdul a Kilences felé, nyugodttá, elfogadóvá és békéssé válik. A Kilences típus felé elmozdult Hatos jóval higgadtabb lesz, és sokkal kevésbé fog szorongani, mint azelőtt bármikor. A Hatostól a Hármashoz vezető vonal ezzel szemben a Hatos dezintegrációjának az irányát jelzi. Az átlagos vagy egészségtelen Hatosok, bizonytalanok és alsóbbrendűnek érzik magukat, különösen abban a tekintetben, hogy miként képesek boldogulni a világban biztos külső támasz nélkül - ilyen támaszt éppúgy jelenthet egy jó állás, mint a család és a barátok, vagy mondjuk egy hiedelemrendszer. Amikor a Hatosok fenyegetve érzik biztonságukat, szorongásuk következtében olyan viselkedésformák jelenthetnek meg náluk, amelyek az átlagos és egészségtelen Hármasokra jellemzők. A helyzettől és a stressz nagyságától függően a Hatosok megszállottá és versengővé válhatnak, miközben - az átlagos Hármasokhoz hasonlóan - igyekeznek megőrizni mások jó véleményét. Elszakadhatnak érzelmeiktől, s ilyenkor közelebbi azonosságot éreznek feladataikkal és teljesítményük minőségével, miközben másokkal szemben pattogó, "profi" modort ölthetnek fel. Lehetséges, hogy kisebbrendűségi érzésüket a Hármasokéhoz hasonlóan arroganciával és önmaguk előtérbe helyezésével próbálják túlkompenzálni. Ha szorongásuk már nyomasztó mértékűvé válik, a Hatoson megjelenhetnek a neurotikus Hármasok jellegei: a hibák leplezése, mások megtévesztése és a könyörtelen hajsza az után, ami hitük szerint helyreállíthatja biztonságukat és önbecsülésüket. Megjegyzendő, hogy a dezintegrálódó személyek a dezintegráció irányába eső típus nagyjából azon szintjének megfelelő tulajdonságokat kezdnek felvenni, amely fejlődési szinten az alap személyiségtípusukban éppen tartanak. Egy, az 5. szinten lévő Hatos például a Hármasok 5. szintjére jellemző egyes tulajdonságokat fog felvenni; a 4. szinten lévő Nyolcas - bizonyos tekintetben - az Ötösök 4. szintjének megfelelő módon kezd viselkedni, és így tovább. Az egyes személyiségtípusokat ismertető fejezetekben külön részt szenteltünk annak, miként haladnak az adott típusba tartozók szintről szintre mind lejjebb a kontinuumon. Bármi legyen is az alap-személyiségtípusunk, tudnunk kell, hogy a dezintegráció iránya és az integráció iránya egyaránt hatással van ránk. Ha tehát teljesebb képet akarunk kapni önmagunkról (vagy valaki másról), akkor nem csupán az alap-személyiségtípust és a színező típust kell figyelembe venni, hanem az integráció és dezintegráció irányába eső két típust is. Ennek a négy típusnak a jellegei ötvöződnek bennünk, így alakul ki a teljes személyiségünk; ha igazán teljes képet akarunk kapni, e négy típus jellegeinek egyedi elegyeként kell elképzelnünk magunkat. Nézzük meg egy példa segítségével, hogy mit is jelent ez; senki sem lehet "tiszta" Kettes típusú - a Kettes személyiségtípusba tartozóknak vagy Egyes, vagy Hármas színezetük van, és a Kettes integrációjának iránya (Nyolcas) és dezintegrációjának iránya (Négyes) is nagy hatással van személyiségük alakulására. Ha az egyes típusokat ismertető fejezetek integrációs és dezintegrációs irányokról szóló részében megadottnál többet szeretnénk tudni erről a kérdésről, olvassuk el az összes típus integrációs vagy dezintegrációs irányairól írottakat, és annak alapján már magunk is levonhatjuk a megfelelő következtetéseket. Ha például többet szeretnénk tudni arról, hogy mit jelent egy egészséges Kettes számára a Négyes felé való integrálódás, olvassuk el az egészséges Négyesről szóló részt, de közben ne feledjük el, hogy az egészséges Kettesről gondolkozunk. Ha viszont arra vagyunk kíváncsiak, miként dezintegrálódik a Kilences típus a Hatos felé, tanulmányozzuk át az átlagos és egészségtelen Hatosok leírását, s az itt talált vonásokat próbáljuk meg alkalmazni a Kilencesre. Ugyanígy járhatunk el az összes többi típus esetében is. A lényeg az, hogy amikor egy típus integrálódik, az integrációjának irányába eső típus egészséges vonásait fogja magára ölteni, míg ha szétesőben van, a dezintegrációjának irányába eső típus megfelelő szintű átlagos vagy egészségtelen jellegeit fogja felvenni. Az enneagram képes arra, hogy megjósolja az integrálódó vagy dezintegrálódó jellegeket, mivel ezeket a kérdéses személy alaptípusának dinamikája már előre jelzi. Az egyes személyiségtípusok integrációjának iránya az adott típus legegészségesebb tulajdonságainak természetes következménye, s az enneagramon egy olyan egyenessel kapcsolódik egy másik típushoz, amely erre a viszonyra utal. Végső soron tehát úgy is elképzelhetjük a személyiségtípusokat, mint egymásba átalakuló vonáscsoportokat, mint egymásba átalakuló vonáscsoportokat, hiszen az integráció irányába eső típus az előző típus továbbfejlődésének is tekinthető - mint ahogy a dezintegráció irányába eső típus bizonyos tekintetben az alaptípus ütköző egoállapotainak további súlyosbodását testesítik meg. A végcél tehát az volna, hogy teljesen körbejárjuk az enneagramot, integráljuk mindazt, amit az egyes típusok jelképeznek, és szert tegyünk arra a képességre, hogy aktívan használhassuk az összes típus egészséges potenciálját. Az ideál a kiegyensúlyozott, tökéletesen működő emberi lénnyé válás, s az enneagram minden egyes személyiségtípusa rendelkezik olyan fontos, a többi típusétól eltérő jellegekkel, amelyeket e célból meg kellene szerezniük. Ennélfogva valójában teljesen mindegy, hogy melyik személyiségtípusban kezdjük életünket. Az számít, hogy miként alakítjuk tovább személyiségünket, s mennyire jól (vagy rosszul) használjuk fel ezt a kiindulási pontot a teljesebb, integráltabb személlyé váláshoz. Hogyan fogjunk hozzá? Most már belevághatunk a kilenc személyiségtípus leírásának elolvasásába - tetszés szerinti sorrendben. Talán segít a leírások megértésében, ha előre megismerkedünk a fejezetek felépítésével. Minden fejezet az adott típus karikatúrájával és személyiségrajzával kezdődik, amelyek más benyomást adhatnak a legfontosabb személyiségvonásokról. A személyiségrajzok különösen hasznosak, hiszen száznál is több kulcsvonást sorolnak fel, amelyek segítségével könnyen és gyorsan ellenőrizhetjük, hogy az adott személyiségtípus illik-e ránk vagy valaki másra. Ezt követi az Áttekintés: egy rövid értekezés a szóban forgó típus pszichológiai dinamikájának főbb jellemzőiről. Ebben a részben megtudhatjuk, miben hasonlít az adott típus a triász másik két tagjához, illetve miben ellentétes azokkal, milyen a szülői orientációja és milyen gyermekkori viselkedésmintákat őriz, hogyan viszonyul a Jung-féle és egyéb tipológiákhoz és - ami a legfontosabb - mik azok a fő motívumok, amelyeket a következő, hosszabb elemzésben részletesebben is megvizsgálunk. Az Áttekintést önálló, rövid értekezésként éppúgy olvashatjuk, mint az elemzést lezáró összefoglalásként. Az Áttekintés után következik a személyiségtípus rendszeres leírása, elemzése. Az egészséges személyiségvonásokkal kezdjük, majd rátérünk az átlagos, végül pedig az egészségtelen vonásokra. A leírás tehát egyre negatívabbá válik, ahogy nyomon követi a típus szétesését az egyes fejlődési szinteken lefelé haladva. Az elemzés végén következik annak ismertetése, mi történik az adott típussal, ha az enneagramon továbbra is egészségtelen irányban halad, illetve mi történik vele akkor, ha egyre egészségesebbé válik, vagyis az integrációjának irányában halad. Ezt követi az adott személyiségtípus két "színezett" altípusának leírása, néhány híres - valós vagy kitalált - példaszemély felsorolása, majd néhány zárógondolat a típusról mint egységes egészről. Az ismert személyeket a szerzők intuícióik, megfigyeléseik és olvasmányaik alapján sorolják az egyes típusokba. A nevek az adott személyiségtípus sokféleségének az illusztrálására szolgálnak, és nem is esik utalás arra, hogy egészséges vagy neurotikus szinten állnak-e. Ne feledjük, hogy e személyek életük különböző szakaszaiban lehettek egészségesek, átlagosak és egészségtelenek is, és hogy valamennyien elmozdulhattak az integráció vagy dezintegráció irányában. Legfőképpen azonban arra emlékezzünk, hogy az adott típus illusztrálására felsorolt személyek intelligenciájuk, tehetségük és tapasztalataik tekintetében rendkívül eltérők. Mindazonáltal, a sok különbség ellenére azért hasznos a híres személyiségek felsorolása, mert ha megértjük hogyan testesítik meg az egyes személyiségtípusokat, akkor azt is meglátjuk majd, mi a közös bennük, illetve milyen hihetetlenül nagy pszichológiai változékonyság nyilvánulhat meg egy adott típuson belül is. Természetesen könnyen lehet, hogy a felsoroltak némelyike a magánéletében a közéleti személyiségként mutatottól jelentősen eltérő módon viselkedik, sőt, akár másik típusba is tartozhatnak. A példákat azonban pontosan azért választottuk, mert közéleti szerepükben jellemzően az adott típusra, függetlenül attól, hogy magánemberként milyenek lehetnek. Az utolsó, amit a leíró fejezetekkel kapcsolatban meg kell említeni, az az, hogy a zárójelbe tett idézetek elsősorban az adott típus személyesebb jellegű bemutatására szolgálnak. Ha nincs megadva a forrásuk, akkor ezek nem konkrét idézetek. Lehet, hogy nagyon gyorsan felismerjük saját magunk és néhány közeli barátunk típusát, de az is előfordulhat, hogy nehezünkre esik az emberek "beskatulyázása", és nem tudjuk, hogyan is fogjunk hozzá. Mindkét eset teljesen természetes. Nem mindig nyilvánvaló, hogy melyik típusba tartozik valaki, és saját képességeink kifinomítása is időbe telik. Ne feledjük, hogy olyanok vagyunk, mint a kezdő orvostanhallgató, akinek meg kell tanulnia, hogyan diagnosztizáljon egy sor igen különböző állapotot - egészségeseket és egészségteleneket egyaránt. Kell némi gyakorlat ahhoz, hogy megtanuljuk a fő tünetek azonosítását és azt, miként ismerhető fel azokból a megfelelő szindróma. Arról se feledkezzünk meg, hogy míg egyesek igen könnyen ismerik fel a pszichológiai jellemzőket, mások nem rendelkeznek ilyen adottsággal. Ha úgy érezzük, hogy pszichológiai adottságaink gyengén fejlettek, ne keseredjünk el. olvassuk át alaposan a leírásokat, és nyugodtan térjünk vissza azokhoz, ha ellenőrizni akarunk valamit, vagy ha új összefüggéseket ismerünk fel. Valószínűleg magunk is meg fogunk lepődni azon, milyen gyors fejlődésnek indulnak ezen képességeink. Az emberek típusokba sorolásának valójában nincs megtanulható "titka". Azt kell megtanulnunk, mely személyiségjegyek mely típusra jellemzőek, majd meg kell figyelnünk, hogyan mutatkoznak meg a különféle vonások egyes embereken. Ez nem könnyű, mivel - amint majd látni fogjuk - a személyiségtípusoknak számos altípusa és finom, apró részlete van. A különböző típusok ráadásul gyakran meglehetősen hasonlóak tűnnek: például több típus is parancsolgató természetű. Igaz ugyan, hogy ezek mind hajlamosak arra, hogy másoknak parancsolgassanak, ám ezt eltérő módon, más-más indíttatásból teszik. A Nyolcasok úgy utasítgatnak, mintha azt mondanák: "Tedd, amit mondok, mert a hatalmamban vagy, és ha nem engedelmeskedsz, megbüntetlek!", míg az Egyesek parancsai inkább ilyen jellegűek: "Ne vitatkozz velem, csak tedd, amit mondtam, mert úgy is igazam van!" Bizonyos körülmények között még más típusok is viselkedhetnek ilyen parancsolgató módon. A Kettesek úgy önkényeskedhetnek, úgy parancsolgathatnak, mintha azt mondanák: "Ugye nem akarsz megbántani engem? Akkor akár meg is teheted azt, amit mondtam!" A Hatosok hajlamosak a másokkal szembeni nyíltan agresszív viselkedésre, a Hetesek oly módon utasítgatnak másokat, hogy megkövetelik tőlük azt, amire nekik maguknak van szükségük, és így tovább. Hasonlóképpen, a Négyesek leírásában az szerepel, hogy hajlamosak a levertségre és arra, hogy úgy érezzék, nem értik meg őket. Emiatt sokan arra az elhamarkodott következtetésre jutnak, hogy ők ezért Négyesek, pedig valójában mind a kilenc típusnál előfordulhat, hogy levertnek és meg nem értettnek érzi magát. Ezek a példák azt illusztrálják, miért nem tanácsos egyetlen, elszigetelt jellemzőre összpontosítani, és annak alapján megkísérelni a diagnózis felállítását. Minden egyes típust egészként kell látni - figyelembe kell venni az egész stílusát, az élethez való hozzáállását, az alapvető indítékait egyaránt. Számos elemet kell összeilleszteni ahhoz, hogy pontosan megállapíthassuk valakiről, melyik típusba tartozik. Hogy ez jó vagy rossz, azt mindenki döntse el maga, mindenesetre tény, hogy nem létezik könnyű, automatikus módszer önmagunk vagy mások típusának meghatározására. Ehhez a feladathoz idő, érzékenység, megfigyelőképesség és nyitottság kell - az emberek többsége sajnos nem akar vagy nem tud ennyi mindent belevinni egy kapcsolatba, holott ezek is azon tulajdonságok közé tartoznak, amelyeket az enneagram segítségével kifejleszthetünk önmagunkban. Az enneagram végső célja az, hogy segítséget nyújtson mindannyiunknak a tökéletesen működő személlyé váláshoz. Segít abban, hogy tisztábban lássuk magunkat, és így kiegyensúlyozottabb, összefogottabb egyénekké váljunk. Az enneagram azonban nem ígér tökéletességet, és arra sem biztat senkit, hogy a világot megtagadó aszkétává váljon. A valós világban az emberek nem élnek állandóan Zen-szerű, megvilágosodott állapotban, és nem érik el a teljes személyi állapotot sem - bármit is jelentsen az. Bármilyen egészségessé és boldoggá válunk, (a formák világában) mindig tökéletlenek és korlátozottak maradunk. Ahelyett azonban, hogy az élet elől a Nirvánába próbálnánk menekülni, vagy a lehetetlen tökéletesség utáni hajsza során az élet fölé emelkednénk, meg kell tanulnunk, hogyan nőjünk fel a legnagyobb feladathoz: ahhoz, hogy teljes emberré váljunk és az is maradjunk. A teljes boldog, élményekben gazdag és jól kihasznált élet céljának elérése egyben azt jelenti, hogy valamennyien paradoxonná válunk - szabadok, de a szükség miatt mégis kényszerpályán mozgók; eszesek, de ártatlanok; másokkal nyíltak, ugyanakkor magabiztosak; erősek, de engedni képesek; a legmagasabb értékekre törekvők, de a tökéletlenséget is elfogadók; a létezés által reánk rótt szenvedéssel tisztában levők; mégis hálásak az életért úgy, ahogy az van. A hajdan élt legnagyszerűbb emberek példája azt tanúsítja, hogy úgy emelkedhetünk a legmagasabbra, ha túllépünk önmagunkon. Képessé kell válnunk kilépni az énközpontúság börtönéből, hogy helyet teremtsünk önmagunkban mások számára is. Ha túllépünk önmagunkon, ezt életünk minősége fogja igazolni. Elérjük - ha csak kis időre is - a lét egy áttetsző és sugárzó állapotát, ami abból ered, hogy egyszerre vagyunk képesek önmagunkban és önmagunkon túl élni. Ezt az izgalmat és eredményt ígéri számunkra az önmegismerés. Fordította: Sóskuthi György

0 komment , kategória: Általános

Címkék: személyiségtípus, típusleírásoknak, helyreállíthatja, egészségtelenség, legegészségesebb, meggyökeresedett, személyiségünket, hiedelemrendszer, dezintegrációjuk, viselkedésformák, kiegyensúlyozott, pszichológiailag, jelentőségteljes, vonáscsoportokat, tulajdonságainak, diagnosztizáljon, kifejleszthetünk, intelligenciájuk, orvostanhallgató, engedelmeskedünk, mechanizmusainak, megállapíthassuk, összefüggéseket, ellenőrizhetjük, tökéletlenséget, meghatározására, leegyszerűsítve, összeilleszteni, karikatúrájával, megállapítanunk, személyiségként, illusztrálására, kisebbrendűségi, megvilágosodott, integrációjának, összpontosítani, fejlődési szintek, egyes típusok, szerkezet adja, személyiségtípust alkotó, kilenc belső, szintek emellett, adott alaptípuson, kérdéses személy, egyikük egészséges, másik pedig, személyiség kontinuumának, szintek fogalmának, alábbi ábra, fejlődési szinteket, fényképészek szürke, fehér színnel, Richard Riso, Russ Hudson, Sóskuthi György,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]