|
|
|
2019-02-06 15:07:23, szerda
|
| |
| |
Reggel a temetőn
Feltámadunk! - Tavaszi reggel
beléptem a temető kapuján.
Élet fakadt a fákon. A rigók
korai füttye kedvesen köszöntött,
A nap melege ragyogón elöntött...
és mentem az úton.
Feltámadunk! - Márványba dermedt
gyász, gyötrelem alakjai között
fehér fenségben, fennen Krisztus állt,
s elnézett a sok ezer sír felett,
mint a halálra örök felelet,
nagy, diadalmas ,,nem!"
Feltámadunk! - A kedves síron
tavasz és szeretet kezenyomán
ragyogott a reggeli sugarakban
sárga, lila árvácskák bársonyszirma.
S én elolvastam, ami fel van írva
az egyszerű kövön.
Feltámadunk! - Merült a kannám.
Vizet vitt szomjazó virágnak.
Harmatozott a tiszta víz üdén...
S míg öntözgettem, dolgosan, sietve,
parttalan titkú, távol tengerekbe
merült a lelkem is.
Feltámadunk! - Valaha itt élt,
valaha itt járt minden nemzedék...
apák, fiak és késő unokák.
S a nagy sereg, a végeláthatatlan,
együtt fog állni ama pillanatban
bírói szék előtt.
Feltámadunk! Mennyit temettek,
mennyit temetnek. Hideg holtakat.
Temetnek télben, temetnek tavaszban.
Ifjat, öreget, ma mást, holnap engem.
S más zengi majd, ha el szabad pihennem,
az élet énekét.
Feltámadunk! - Ki mondaná meg,
hány ajk suttogta elhidegülőn,
de diadallal... és hány szív dobogta
utolsó, bizakodó dobbanással,
halálban halhatatlan hitvallással,
hogy él, mert Krisztus él!
Feltámadunk! - A csendes síron
árvácska bársonyos virágát
öntözve ujjongtam és hittem.
És tudtam: nem vagyok árvácska itten.
Tenger testvérre találok e hitben,
és ez a hit örök!
Feltámadunk! - Tavaszi reggel
kiléptem a temető kapuján.
Szürkén nyüzsgött a város. Emberek
siettek, sorakoztak. S én kerestem
fakó arcokon, fénytelen szemekben
örökélet jegyét.
Feltámadunk! - Ha minden reggel
mindenki megjárná a temetőt,
s az örökélet végtelen vizében
a lelke megmerülne - szomjú kanna -:
nem így sietne, és nem így rohanna,
és más lenne a szeme, más az arca,
és más az útja, biztosabb a harca,
hiszen... feltámadunk!
Túrmezei Erzsébet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: végeláthatatlan, bársonyszirma, hitvallással, feltámadunk, pillanatban, dobbanással, halhatatlan, öntözgettem, elhidegülőn, harmatozott, tengerekbe, megmerülne, sugarakban, kezenyomán, sorakoztak, elolvastam, köszöntött, ujjongtam, fenségben, fénytelen, bársonyos, diadalmas, szemekben, ragyogott, tavaszban, gyötrelem, parttalan, árvácskák, nyüzsgött, diadallal, márványba, biztosabb, testvérre, dolgosan, virágnak, kerestem, temető kapuján, halálra örök, kedves síron, reggeli sugarakban, egyszerű kövön, nagy sereg, élet énekét, csendes síron, örökélet végtelen, lelke megmerülne, Túrmezei Erzsébet,
|
|
|
|
|
|
| temető kapuján, halálra örök, kedves síron, reggeli sugarakban, egyszerű kövön, nagy sereg, élet énekét, csendes síron, örökélet végtelen, lelke megmerülne, végeláthatatlan, bársonyszirma, hitvallással, feltámadunk, pillanatban, dobbanással, halhatatlan, öntözgettem, elhidegülőn, harmatozott, tengerekbe, megmerülne, sugarakban, kezenyomán, sorakoztak, elolvastam, köszöntött, ujjongtam, fenségben, fénytelen, bársonyos, diadalmas, szemekben, ragyogott, tavaszban, gyötrelem, parttalan, árvácskák, nyüzsgött, diadallal, márványba, biztosabb, testvérre, dolgosan, virágnak, kerestem, árvácska, szomjazó, szeretet, örökélet, egyszerű, kiléptem, temetnek, holtakat, temettek, kedvesen, suttogta, túrmezei, erzsébet, pihennem, beléptem, elöntött, ragyogón, végtelen, elnézett, krisztus, mindenki, nemzedék, halálban, megjárná, bizakodó, csendes, találok, mennyit, virágát, mondaná, dobogta, öntözve, szürkén, emberek, kapuján, halálra, siettek, felelet, rohanna, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
7 db bejegyzés |
| e hónap: |
89 db bejegyzés |
| e év: |
351 db bejegyzés |
| Összes: |
35917 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2958
- e Hét: 11670
- e Hónap: 23545
- e Év: 211347
|
|
|
Online
