|
2019-09-11 11:25:33, szerda
|
| |
| |
Közel az ég!
...míg életünk derűs, vidám,
mint a kelő nap hajnalán
napsugárban fürdő vidék,
csak integet a messzeség...
Valamit mondanak nekünk,
ha a szavukra figyelünk,
akik - tudják már a hegyet,
utakat és ösvényeket,
a lejtőt és a szurdokot,
fölismerik a lábnyomot,
amit Urunk nekünk hagyott,
s a tegnapot, s a holnapot...
- Ne mondjátok, mi fenyeget,
inkább azt, hogy Isten vezet!
Talán azt se, mit ne tegyünk,
Biztassátok: az Úr velünk!
És akkor ez a szeretet
bennünket is arra vezet,
ahol az elesett föláll,
s az eltévedt hazatalál,
hiszen lábánál a kövek
világító szövétnekek...
Lehet ködös a messzeség,
érezzük, hogy közel az Ég!
Lukátsi Vilma |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: napsugárban, biztassátok, szövétnekek, fölismerik, ösvényeket, figyelünk, messzeség, lábnyomot, bennünket, mondjátok, hazatalál, szurdokot, tegnapot, mondanak, fenyeget, világító, szavukra, eltévedt, hajnalán, szeretet, holnapot, életünk, érezzük, lábánál, lukátsi, hagyott, integet, elesett, valamit, tegyünk, föláll, velünk, inkább, hiszen, nekünk, utakat, szavukra figyelünk, elesett föláll, eltévedt hazatalál, Lukátsi Vilma,
|
|
Offline
