Néhány szó - definiciója - Nyelvtörténeti Szótár, - lovaszmarika Blogja

Továbbiak »

Belépés

			lovaszmarika.blog.xfree.hu
Vágyógyj arra, amit a holnap hoz, és örülj annak, ami ma van. Wass Albert "A jó embereknek szép haláluk van" Wass Albert			Lovász Lászlóné Marika 1936.09.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Néhány szó - definiciója

2018-06-12 11:03:40, kedd


	Subject: Definiciók FRANC - A franc a szifilisz régi neve, eredeti jelentése francia, a "francia betegség"-böl ered, ugyanis sok helyre a franciák hozták be. Érdekességképpen viszont a franciák "olasz betegség"-nek nevezték, mert hozzájuk meg az olaszoktól került. Németül is die Franzosen NYAVALYA ? tágabb értelemben mindenféle bajt, nyomorúságot, szükséget, betegséget (terhes nyavalya, tüzes nyavalya, ragadós nyavalya, rothasztó nyavalya) jelöl. Szűkebb jelentése = nyavalyatörés, epilepszia. a kórság, nehézség fogalmával azonosult, ill. ahhoz társult: nyavalyakórság, nehéznyavalya, nehézségös nyavalya, csúnya nyavalya, rossznyavalya, nyavalyarontás, nem Isten nyavalyája. A mai népi gyógyászatban nyavalyatörés, görcs, ?szívgörcs?, tetanuszos merevgörcs közel azonos fogalmak. Hazánkban szent László király sírjához zarándokoltak az epilepsziások, helyenként szent Vitus az epilepsziások pártfogója. A nyavalya néphit szerinti oka rontás, megszállás, ördög vagy bűbájos ?csigázza?, ijedtség, lábnyomát sírba lökték. A nyavalyával kapcsolatos szitkok (pl. nyavalya törjön ki, a nehézségös nyavalya törje ki, nyavalyakórság üsse el stb.) és egyes gyógymódok (névváltoztatás, a rohamot kapott gyomrát megfogják, hogy a nyavalya ne tudja fölhúzni) eredetileg megszemélyesített betegségokozóra utalnak. FRÁSZ - különböző eredetű csecsemő- és gyermekkori (ritkán felnőttkori, rángó) görcsös állapotok: epilepsziák, eklampszia , néha szélgörcs elnevezése. A betegségnév és a vele kapcsolatos szitkok és szólások (a frász törje ki; a frász fogja meg; beállt a frász; járta a frász stb.) országszerte ismertek. Maga a szó valószínűleg igen kései (19. sz.) német átvétel. Az átvett névvel valamilyen más, korábban is ismert betegséget illettek (kórság) A hazai németségnek, valamint az osztrákoknak és németeknek a frásszal kapcsolatos hagyományai sokkal gazdagabbak, de a magyarokétól sokban eltérnek. Ablakot borítanak a beteg csecsemő bölcsőjére (Szeged vidéke, Balatonszemes), a beteget jegykendővel, kifordított köténnyel takarják le (Békés m.), jegygyűrűt nyomnak homlokára, pálinkában csikólépet adnak be, ráolvasnak Előfordult, hogy a beteg csecsemőt frászkarikán bújtatták át. FRÁSZKARIKA ? a frász nevű gyermekbetegség gyógyítására szolgáló eszköz neve. Mo.-on szórványos emlékei ismertek. Ezek szerint sült tésztából készült kerek perec, amelyen átbújtatták a beteg gyermeket. A tésztához kilenc egymás utáni napon kilenc házból kellett a lisztet kérni. Az átbújtatás mintegy szimbolikusan ábrázolni akarta a betegségtől való megszabadulást, az újjászületést. Az analógiás gyógymódok közé tartozik Ez az eszköz egész Európában jól ismert. Már a 12. sz.-tól vannak adatok az ún. görcs-(oldó)-gyűrűkről Angliából . Az Egy frászkarikát! kifejezésünk indulatos elutasítást jelez, mintha csak azt mondanánk fenét, dehogyis!. FENE - a népi gyógyászat betegségelnevezése. Elvileg finnugor eredetű szó jelentése tisztázatlan. Mivel kezdettől gyakran szerepel a farkas jelzőjeként (?... egy nagy fene sárkány? Tel. C., ?a fene farkasnak szájától? Winkl. C.) vagy el kell fogadnunk a Nyelvtörténeti Szótár ?ferus, efferus? jelentését, vagy föltételezni, hogy később a jelzett szó elkopott mellőle. Ennek ellentmond a szó korai, önálló használata és az összetételek (rákfene, bőrfene) második tagjaként szereplése. Megszemélyesített betegségokozó voltára ma már csak szólásokból, szitkokból következtethetünk (?Vigyen el a fene? ? ?egye meg a fene?). A fene tisztázatlan, valószínűleg nem egységes, bőrelváltozással is járó betegség. Több fajtája ismeretes: hidegfene (a csontban van), melegfene (a végtagokat bántja), a rákfene (az ember arcát), van még lépfene (sertésbetegség). Egy 1798-ból származó feljegyzés szerint (Pápai-Páriz) a fene ?kemény dagadás, de fájdalma igen nagy?, mások nyílt sebnek írják le. A leírások szerint a furunkulusok egyik fajtáját jelölték ezzel a névvel ? erre utalnak azok az adatok, amelyek a pokolvarral, pokolszökéssel azonosítják. Ezt a fekélyes, gennyes sebet különféle füvek főzetével, levével (cickafark, hunyor-fű, torma, hagymáz-fű, vénusz-köldöke fű) kenegették. Fenye, pene néven és feneseb, fene pokolvar összetételben is ismert, a mai orvosi nyelvben is megtalálható a lépfene (anthrax) betegségnévben. A ráksebet, rákfenét helyenként farkasalmalevél főzetével gyógyítják, ezenkívül még nyers húst, kocsikenőcsöt, pipamocskot, fehér kutyaürüléket is használnak. Ha tehát valakinek azt kívánjuk, hogy a fene egye meg, akkor ez voltaképp egyenértékű azzal, mintha a ?verjen ki a ragya!? szitkozódást alkalmaztuk volna. GUTA - a népi gyógyászat betegségelnevezése. Egyéb szóhasználata: gut, gút, gutta, gutaszele, gutaütés, gutasimítás, Szépasszony szele, vörös guta stb. A 16. sz. eleji gyöngyösi latin?magyar szójegyzék (?gwtta wtes?) értelmezi első ízben s mindmáig helyesen apoplexiának (agyvérzés), ezt egy 1546-ből származó leírás is megerősíti (?az gwtta meg ewte, mistan nem zolhat, az yob kezewel és labawal semmyt nem byr ...?). A szó eredete (latin: gutta) kérdéses. megszemélyesített betegségokozók közé tartozik, erre szólások és átkozódások vallanak: ?Hogy a guta üssön meg?. ?A gutaszele üsse el!? ?Rossz szel ütte.? Az utóbbiak a szél kórokozó szerepére is utalnak, talán összefüggésben azzal a hiedelemmel, hogy a forgószélben boszorkányok vagy szépasszonyok vannak, s akit a szél megcsap, szélütött lesz. A szélütés után azonnal eret vágtak régen a betegen, mert azt is feltételezték, hogy ilyenkor túl sok (vagy túl sűrű) a beteg vére. Isten büntetésének is tartják. Körös vidéki hit szerint táncoló boszorkányok verejtéke áztatta helyre ülve lehet gutaütést (bénulást) kapni. Kenéssel, piócával, érvágással, köpölyözéssel, növényi orvosságokkal gyógyították. Az utóbbiak között szép számmal vannak erős illatú (viola, zsálya, menta, kakukkfű, levendula, méhfű, majoránna), izgató ízű (tormát, mustármagot rág a beteg) vagy hatású (csalánnal csapkodják) növények. Föltehet, hogy az ?összehúzta magát, mint falu végin a guta? tréfás szólás és változatai eredetmagyarázó monda (rátótiáda) töredéke. Betegségelnevezésként ma már ritkábban, de szólás formában gyakran használatos HÖRPENCS - azaz nyelv szélén keletkezett pattanás "akkor gyün elő, és annak a nyelvén, aki kineveti a fingot." Egyéb elnevezései: zsebre, zsebra, zsébre; fing, ebfing, fingkő, finghólyag, pinke, pintyő, zabola, zabla, abla, éposz, falat, papfalat. Az első négy variáns inkább a Duna?Tisza közén, a Nagykunságban, Csongrád megyében ismert; míg a Dunántúlon, Felvidéken és Erdélyben inkább a többi. NYILAMLÁS - vagy nyilalás igen kellemetlen szúró fájdalom, amit a régi időkben sokfelé ráimádkozással gyógyítottak. "Minálunk úgy vót, hogy égy acskóba meleg sót töttünk, olyant, amilyent a bőrünk tűrt. No, ezt rátöttük oda, amink nyilamlott. Másutt, hallottam hírit, ecettel dörzsölgették." ROSSEB - összetett szó, a ?rossz seb?-ből származik. Szinte minden szótár, lexikon a szifilisszel és a vérbajjal azonosítja ezt a kifejezést. Később származott a betegség nevéből a szitokszó, akárcsak a fene vagy a frász és a nyavalya esetében. A rosseb egyébként azért ?rossz? A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint, mert a betegség, amelyet jelölt gyógyíthatatlan volt a szó kialakulásakor. A rosseb összetett szó utótagja pedig a kórral járó gennyes, rákos fekélyekre utalt. Sent from my iPhone

0 komment , kategória: Belső kör

Címkék: bőrelváltozással, érdekességképpen, gyógyíthatatlan, betegségokozóra, eredetmagyarázó, gyermekbetegség, farkasalmalevél, pokolszökéssel, nyelvtörténeti, nyavalyarontás, nyavalyakórság, megszabadulást, névváltoztatás, betegségokozók, összefüggésben, ráimádkozással, betegségnévben, sertésbetegség, kialakulásakor, újjászületést, nagykunságban, kutyaürüléket, epilepsziások, szóhasználata, nyavalyatörés, szimbolikusan, nehéznyavalya, gyógyászatban, kocsikenőcsöt, összetételben, feltételezték, dörzsölgették, orvosságokkal, rossznyavalya, köpölyözéssel, zarándokoltak, szifilisz régi, franciák hozták, olaszoktól került, epilepsziások pártfogója, nyavalya néphit, nyavalyával kapcsolatos, nehézségös nyavalya, rohamot kapott, vele kapcsolatos, frász törje, frász fogja, átvett névvel, hazai németségnek, frásszal kapcsolatos, magyarokétól sokban, beteg csecsemő, Nyelvtörténeti Szótár,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]